Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
1990. szeptember 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZaG 7 Dobos Marianne könyve A szeretet önkéntesei Az első önvallomás Dobos Marianne a Magyar Máltai Szeretetszolgálatról írt könyvében természetesen Csilla von Boeselageré, aztán következik Kozma Imre, a zugligeti Szent Család pélbá- nia lelkipásztora, majd jönnek sorban a „szeretet — kevésbé ismert — önkéntesei”: Szepi, Ildi, Miki, Mi- csó ... A vallomásokból, önéletrajzokból megtudjuk, hogyan jutottak el a fiatalok Kozma atyához, hogyan hozták rendbe először a templomukat, s a közös munka során, hogyan szerveződtek közösséggé, hogyan ébredtek rá: az emberek szeretetre vágynak. A zugligetiek már a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalakulása előtt látogatták a rászorultakat, segítették a légzésbénult mozgássérülteket. De mire megindult az erdélyi és a keletnémet menekültek áradata már szervezetten tudták fogadni az ideérkezőket. A zugligeti plébánia menekült- táborrá alakult, és Csillebércen is a máltaiak voltak a házigazdák. Segélyszállítmányaikat elküldték a határmenti táborokba, és később Romániába is. A máltaiak azóta is végzik munkájukat jelmondatuk — a hit védelme és a rászorultak segítése — jegyében. Közben sorra megalakulnak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vidéki csoportjai is. Számunkra különösen fontos, hogy Dobos Marianne könyvében már olvashatunk a miskolciak eddigi munkájáról és terveiről is. A rendkívül olvasmányos könyv végén nagyon tanulságos megnézni a fényképeket. Beszédes dokumentumok ezek: Csilla von Boeselager a családja körében, a menekülttáborokban. teherautópakolás közben, Kohl kancellárral, aztán láthatjuk Imre atyát a templomban, születésnapi ünnepségen, Genscher külügyminiszterrel, a Déli pályaudvaron, amint éppen a Bibliából olvas a csöveseknek. De a többi „önkéntes” munkájáról is beszélnek a fotók: idős embereket fürdetnek a Lékai László Szeretetotthonban, mozgássérült fiatalokat segítenek útjukon ... De a legszembetűnőbb ezeken a képeken, hogy mindenki mosolyog. Ha nem olvastuk volna el az önvallomásokat, akkor is éreznénk: ezek az emberek boldogok. Mert —■ ahogyan Joubert mondta — „aki szeret, aki mindig szeret, nem ér rá panaszkodni és boldogtalannak lenni”. (filip) Hudy Ferenc Mélypont Szüntelenül ismétlődnek, : szitkok, átkok és a könnyek. „A Sáros-Pataki Re/. Oskola fundaltatott az 1531-dik esztendőben Perényi Péter által, ki volt Perényi Imrének, a Palatínusnak Fi ja, Sáros-Pataknak Ura, egy ideig Erdélynek vajdája’’ — írja a kollégium alapításáról 1788-ban latinul, később magyarul is megjelentetett iskolatörténeti munkájában Szombatiig János kollégiumi professzor, majd így folytatja: „Belső mivoltának formálói voltak Siklósi Mihály, Kopátsi István és Sztárai Mihály híres reformátusok. Magát az iskolaalapító várurat, Perényi Pétert Siklósi Mihály térítette át a protestáns hitre, s mint a földesúr udvari papja és a pataki egyház lelkésze tanított az iskolában is, valószínűleg 1549-ig. Kopátsi és Sztárai a pataki ferences kolostor szerzetesei voltak. Siklósi Mihály hatására először Sztárai tért át az új hitre, aki azután ily szavakkal biztatta társát: „Sequere Kopátsi! Kövess, Kopátsi!" A ferences barát le is vetette a szerzetesi ruhát, s így lettek ők hárman a kezdetben csak triviális, azaz alapfokú, később kollégiumi rangra fejlődött iskola első „oskolamesterei”. Hármójuk közül kétségkívül Sztárai Mihály volt a legerősebb, legeredetibb egyéA pataki kollégium első „oskolamesterei ’ niség. Alig másfél évtizedig maradt a pataki kollégiumban. Élete további részében Laskó, Tolna, Pápa, majd ismét Sárospatak gyülekezetei hívták ;meg papjuknak. A templomi szószéken és érces orgánumán kívül tollát is felhasználta a tanításra és hittérítésre. Az irodalomtörténet két műfajban is úttörőnek tekinti: nevéhez fűződik több ótestamentumi zsoltár „átmagyarosítása”, és őt tartják irodalomtörténészeink az eredeti magyar nyelvű dráma megteremtőjének. Fordításaiban a bibliai Dávid király zsoltárairól van ugyan szó, mégis izzik belőlük a hitetlen pogány, a török elleni gyűlölet, nemkülönben a hatalmaskodó, a szegény népet nyúzó „főnép”, azaz a magyari urak elleni indulat. Ahogyan ez megnyilvánul például o 94. zsoltárban, amelyben Szent Dávid — látván a fejedelmek gonoszságait — ily szavakra fakad: „Ezek, Úristen, a te népedet ./ rontják, nyo- morgatják. Számtalanképpen örökségedet / nagyon dúlják, fosztják. Sok álnoksággal a szegényeket nyúzzák, ostorozzák.” 1 Verses históriákat is írt, de irodalmi munkásságának jelentősségét drámai művei adják. Igaz, több drámájából csak két hitvitázó műve maradt ránk, ebből is az egyik csonkán, de ezek szerkezeti felépítéséből, pergő dialógusaiból arra lehet következtetni, hogy nem csupán ennyiből állt Sztárai drámaírói munkássága. Ez a kettő bizonyára csak kis része az általa oly nagy kedvvel és hévvel művelt hitvitázó drámaírásnak. A fennmaradt két Sztárai- dráma: „A papok házassága” és „Az igaz papság tikö- re”. Az előbbit 1550-ben Krakkóban, az utóbbit 155.9- ben Magyaróváron nyomtatták. Mindkettőben — akárcsak a gyakorlatban is tette, hiszen mintegy 200 ikálvinista gyülekezetét alapított — térít, támad, vitázik ellenfeleivel. Az öt „actusra” és több „scenára” osztod daraboknak cselekményük alig van. /tm.nUi nn erkölcsi témájú életképeknek nevezhetők, A r-ó] p-a 'i’*hen attól sem tartja magát vissza, hogy szereplőinek bibliai idézeteit kíméletlen, durva szavakkal is „elegyítse”. Meg is jegyzi róla kortársa, ,Bornemisza Péter prédikátor-író: Sztárai Mihály, noha értelmes, tudós ember és sokat épített Magyarországon, de ötét is megbírja néha az harag, néha az bor is”. A Sztárai-drámák „személyi gondolkodásban és elhatározásban elárulnak bizonyos drámaiságát”, de irodalomtudósaink szerint egyáltalán nem mulattatásra szánta azokat, hanem a protestáns vallás tanainak terjesztésére. Az élő beszéd frissességével, ízes népi nyelven beszélteti szereplőit, s ezzel jellemzi is őket, Ebben rejlik dialógusainak népszerűsége és hatása. Mint „oskolamester” diákjaival Patakon, haskón. Pápán, Tolnán elő is adatta drámai műveit. így a hazai iskolai színjátszás ..atyjának” is tekinthetjük a 460. tanévétől kezdve ismét egyházi intézménykén4 működő Sárospataki Refnrmátw KoVéaium egyik első — oskolamesterét. Hegyi József Jelentkeztem rikkancsnak! lopunk augusztus 23-i (csütörtök) számában a kővetkező hirdetés jelent meg: „Kitűnő kereseti lehetőséggel keresek vállalkozó szellemű fiatalokat az Észak-Magyar- ország elmü napilap terjesztésére. Érdeklődni lehet hétköznap, az Ifjúsági Ruházati Bolt előtt levő könyvterjesztőnél, 10-17 óra között.” Mivel vállalkozó szellemű fiatolnak érzem magam, elmentem. Vajon milyen feltételekkel lehetnék rikkancs? Az alacsony termetű, szőke hajú, szemüveges fiatalember egy pillantással tetőtől talpig végigmért, majd ajkbiggyesztve megjegyezte:- Nem mondom, csinos vagy, de rikkancsnak nem vagy alkalmas! Ehhez határozott fellépés, rámenösség kell, hogy keresni is tudj valamit! E fitymáló megjegyzés hallatón kissé fe- lombozódtam, ám nem adtom fel!- De, ha mégis alkalmas lennék, akkor mit kellene csinálnom?- Mindennap reggel 7 órakor kellene jelentkezned a Bűző téri aluljáróbon. Nálam! Én szétosztom a terjesztők közölt az újságot, aztán mindenki mehet a dolgára. Arra felhívnám a figyelmedet, hogy ha délután 1 óráig nem fizeted ki a következő napi lapokat, nem rendelek neked másnapra!- Hogyan ? ? ?- Azt neked kell tudni, felmérni, körülbelül mennyi újság eladására vagy képes. Az nekem is egy biztosíték, ha előző nap kifizeted a következő napi lapokat!- És mennyi jutalékot kapok az eladott újságok után?- Harminc százalékot. Minden hét végén, szombaton, készpénzfizetési csekket állítok ki neked, az eladott példánysrómok utáni jutalékot egy összegben kifizetem.- Kitől kapod az újságokat?- A Borsod Megyei Lapkiadó Vállalattal von szerződésem, tőlük kapom.- Csak az Észak-Magyarországot árulhatom?- Én nem szabom feltételül. Ajánlom neked, hogy keresd meg egy jó barátomat. Beszéld meg vele, hogy árulhasd a Kurírt, a Mai Napot és bármilyen más újságot. Szerintem csak így éri meg, így lehet keresni is. Am mindez csupán fikció, hisz* a terjesztői alkalmassági vizsgán megbuktam. Így kénytelen vagyok továbbra is „csak" írni az újságot. Az arra alkalmas terjesztőknek pedig jó munkát kívánok! Sok eladott Észak-Magyarországot! Aczél £va .......amott születtem, ia szerencsi hegy tövében" (Kossuth). E gy, a sorozat mozaikképei közül. Tóni bácsi ajándéka A szépülő Szerencsért — Száz év múlva pontosan 182 éves leszek, ha érdekli a korom — mondta Tóni bácsi, mikor Szerencsen felkerestem. — Küzdünk a kiesés ellen — szólt közbe mosolyogva a felesége. És aztán így ment ez végig a beszélgetés során. Nevették, „húzták” egymást, s minket is megmosolyogtattak. Fery Antal Szerencs díszpolgára. Már régen Pesten él, ám mint mondja, Szerencs a mindene. Most a napokban azért jött el, hogy legújabb alkotásait, mozaikképeit, egy sorozatot, amely Szerencshez kötődő nagy emberek portréit ábrázolja a városnak bemutassa, ajándékozza. S ő tervezte néhány évvel ezelőtt a város címerét is. Vörös, s kék alapra (a Rákócziak és Bocskaiak színe) felülre egy bástya került, mely a várat jelképezi, lent pedig az esküre térdeplő alak Bocskai István. Természetesen a címer is elkészült mozaikból is, s most a portrékkal együtt a szerencsi várban látható. — A csempék miatt egész Magyarországot bejártam — mondja. Szegény feleségemnek is nehéz dolga volt, míg ezek az alkotások készültek, naponta legalább kétszer kellett takarítania. S elképzelheti, nehéz munka a csempéket harapófogóval úgy körbevagdalni, hogy végül kialakuljon valami felismerhető forma. Tóni bácsi (aki ismeri és szereti a városban csak így hívja) családja 101 évvel ezelőtt, a Szerencsi Cukorgyár alapításakor érkezett ide Morvaországból. A szülők a cukorgyárban dolgoztak, s közben felneveltek tíz gyermeket. — Mi is sokan voltunk testvérek — szól a felesége, — s éppen ezért egy íulball- csapatnyi gyermeket terveztünk, mikor összeházasodtunk. Ám csak egy teniszpáros lett belőle ... Hogy hogyan került Pestre, s hogyan választotta ezt a pályát, arról a művész a következőket mondta: — A cukogyárban dolgoztam 13 éves koromtól, bádogos segédként szabadultam. Telerajzoltam az egyik műhely falát, erre felfigyelt az igazgató, s ösztöndíjjal Budapestre küldött. Három éven át havi száz pengőt kaptam, s 1935-ben az Ipar- művészeti Főiskolán átvettem a diplomát. Több mint kétezer fametszetet készített már rendelésre, illetve a baráti körnek. Nemrégiben a bolognai ex libris akadémia levelező tagjai közé választotta. Szerencs város itt is, ott is őrzi keze nyomát. Az 1921-ben leégett református templom tornyán a kakas az ő munkája, megfestette a katolikus templomban a stációkat, a gimnáziumba lovas Bocskai mozaikképet készített, s a barátoknál is sok helyen vannak kompozíciói. — Hogy mire jut még időm, azt nem tudom, ám egyelőre van még negyven fametszet rendelésem . . . Dobos Klára Archív Filmklub. Bizonyára kevesen vannak, akik ezt olvasván egy miskolci köny- nyűzenei együttesre asszociálnak. Pedig az augusztus elején megtartott orosházi rocktalálkozón pop-rock műfajban nyertek. Mint Takács Péter az együttes tagja elmesélte, a találkozón 18 együttes vett részt, s három kategóriában szakértő zsűri bírálta el teljesítményüket. Az Archív Filmklub sikeres szerepléséért működési engedélyt is kapott. S ez a 17 év átlagéletkort tekintve nagy dolog. Diákok még mindannyian, akik nagyon komolyan veszik, most még előtérbe helyezik a zenét Már van mintegy órás saját, anyaguk. Értékeléskor hasonlították már őket a Bikini együtteshez, a Kft-hez, az Első emelethez. Ezeket nemigen tartják jogosnak. Az együttes megalakulásának története mindössze any- nyi, hogy egyszer elmentek egy kevéssé ismert társulat koncertjére, s ott megjegyezték, hogy ilyet ők is tudnának csinálni. S nem lehet különösen nehéz beférkőzni a miskolci élvonalba, mert bár itt nagyon sok ilyen könnyűzenei együttes van, ám köztük jó oly kevés. Ravasz Norbert, Bakaja Béla, Papp András. Gulyás Róbert, s Takács Péter elsősorban azt tartják szomorúnak. hogy bár megkapták a működési engedélyt, megnyerték a versenyt, mégsincs elég fellépési lehetőségük. (dk)
