Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-13 / 215. szám

£7 ISZA XLVI. évfolyam, 215. szám 1990. szeptember 13. Csütörtök Ara: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP ■MB mw BBB fl miniszterelnök nyilatkozata a Jeszenszky-iigyről Ipar a környezetért alapítvány „Nem fogom egy etilen mi­niszteremet sem feláldozni” — mondta Antall József az­zal kapcsolatban, hogy Je­szenszky Géza külügyminisz­ter keddi parlamenti meg­nyilatkozása heves vihart váltott ki a képviselők és a közvélemény körében, az el­lenzék pedig egyenesen Je­szenszky lemondását követe­li. A miniszterelnök szerdán délután fogadta Kun Erzsé­betet, az MTI munkatársát, s kifejtette az üggyel kap­csolatos álláspontját. — Miniszterelnök Űrnak mi a véleménye az MSZP képviselőjének interpelláció­jára adott válaszról, s an­nak következményeiről? — Ügy gondolom, hogy az interpellációkban, a kérdé­sekben szükségszerűen ben­ne foglaltatnak olyan ele­mek, amelyeket a válasznál később kifogásolnak. A kül­ügyminiszternek feltett kér­dés volt ideologikus — szem­ben az utólag szóvá tett ki­fogással —, miután az a Ma­gyar Nemzetben közölt le­vélre hivatkozott. A külügy­miniszternek szükségszerűen arra kellett felelnie, azt kel­lett magyaráznia, ami a le­dben szerepelt. Amit vála­< #fb'án elmondott, az bizo­nyos politikai értékek — vagyis a nemzeti, az euró­pai értékek, a szociális ér­zékenység. a szabadelvűség — összefoglalását jelentette, amelv értékek az interpel­láló kérdésében szerepeltek. A külügyminiszter ezek együttes meglétét a koalíció pártjaiban vélte hiteleseb­ben érvényesülni, mint más pártoknál. Ezzel — a bírá­lók állításával ellentétben — semmiféle kizárólagosságot nem fogalmazott meg — ez a véleménye. Többpártrend­szerben a pártok nyilatkoz­hatnak önmaguk eszmei el­kötelezettségéről, s feltehető, hogy mindegyik úgy gondol­ja: amit képvisel, azt hitele­sebben képviseli, mint a má­sik. Ebből következik, hogy ilyen viszonyok között sen­kit nem sért meg egy poli­tikus, ha azt mondja, hogy bizonyos európai vagy poli­tikai értékeket szerinte az ő pártja, vagy a kormányban részt vevő koalíciók jobban képviselnek. Annál is fur­csább ennek a zokonvétele, mivel különböző ellenzéki pártjaink — Parlamenten belül és kívül — olyan ki­jelentéseket tettek, amiben „mucsainak” nevezték a kor­mánykoalíciót, külföldön és belföldön azt hangsúlyozták, hogy ők képviselik az euró­pai és a nyugati orientációt, a kormánykoalíció Keletre taszítja ezt az országot. Az ellenzék egyes pártjai —. mint például a Szabad Demokraták Szövetsége —a Jeszenszky Géza által sorolt eszmékről, ezek egy részé­ről korábban azt állították, hogy ők képviselik, s ezt nyugodtan megtehették. S ha a stílust kifogásolják, akkor számos olyan kijelentést Az Észak-Magyarország megkérdezte Hány évre szél a lakóházak felújítása? Miskolc lakótelepeinek ál­lapota megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel. A lakóhá­zak néhol romos, elhagyatott állapotban vannak. A Mis­kolci Ingatlankezelő Válla­lat műszaki osztályvezetőjét, Soós István kérdeztük: — Mennyi időre szól a la­kóházak felújítása? — Erre vonatkozóan pon­tos időtartam nincs, általá­ban az ország gazdasági helyzete határoz meg egy bi­zonyos ciklusidőt. Huszonöt év eltelte után az ún. el­maradt felújítási kategóriá­ba soroljuk az adott épüle­tet. — Mikor időszerű a fel­újítás megkezdése? — Húsz éven belül min­denképpen szükségesek a munkálatok, ezek a teljes lakóházra vonatkoznak. — Említene néhány mis­kolci példát? — A város szennyezett le­vegője sok esetben károsít­ja a házak homlokzatát. A felmerülő hibáktól, az el­végzett munkálatoktól füg­gően, öt, tíz, tizenöt év a szavatolási időtartam. Álta­lában egy év után általános szavatossági felülvizsgálatot tartunk. A hibák bejelenté­se esetén felszólítjuk az épí­tő vállalatot (szavatossági időn belül) a díjtalan javí­tásra, felújításra. A Választási Iroda kérése A Belügyminisztérium Vá­lasztási Irodája az MTI-hez el­juttatott közleményében kéri: mindazok a pártok, amelyek nemcsak egy megyében, illet­ve nemcsak egy fővárosi ke­rületben állítanak - akár má­sokkal is közös - jelölteket az önkormányzati posztokra, ne­vüket és annak hivatalos rövi­dítését haladéktalanul közöl­jék az irodával. (Közös jelö­lés esetén csak bíróság által bejegyzett közös nevet lehet megjelölni.) A listás szavazólapon, illet­ve a polgármester-választás szavazólapján a jelöltállító szervezet jelvényének fekete­fehér lenyomata is szerepel majd. A Választási Iroda ezért azt is kéri, hogy a jelvények 5X5 cm-es hiteles lenyomatát is juttassák el hozzá. Cimük: 1903 Budapest, Pf.: 314/19. Telefax: 118-2530. (MTI) szóvá tehetnék, amit a kor­mányról tettek, amiben becs­mérlően nyilatkoztak a kor­mány programjáról, s ezt is tudomásul vettük. Nagyon furcsának találom azt a szemléletet és azt az eljá­rást, hogy ha valaki agresz- szíven kérdez, vagy agresz- szív kijelentéseket tesz, s arra valahonnan válasz ér­kezik, az már felháborodást vált ki. Hasznosnak tarta­nám, ha a többi politikai párt is megvizsgálná saját, mind a Parlamentben, mind egyéb helyeken elhangzott megnyilatkozásait, s akkor aligha mondhatnák azt, hogy a Magyar Demokrata Fórum, vagy a koalíció pártjai tet­tek csak olyan nyilatkozato­kat, amiben saját magukat helyezték előbbre bizonyos értékek birtokában. Megíté­lésem szerint az elmúlt há­rom és fél hónap alatt igen furcsa módon éppen a többi párt részéről nyilvánultak meg kifejezetten sértő, ócsá­roló kifejezések, amelyekre soha nem reagáltunk. Rendkívül jellemzőnek tar­tom azt, hogy Tölgyessy Pé­ter a rádióban olyan nyilat­kozatot engedett meg magá­nak, amelyben Imrédy Béla beszédeihez hasonlítja Je­szenszky Géza megnyilatko­zását. Nem emlékszem, hogy Imrédy Béla a polgári de­mokrácia kérdésében kívánt volna versenyre kelni bár­melyik másik szónokkal. Ügy gondolom, nem az a cél most, hogy újra a Kéri- ügyhöz hasonló politikai vi­ták legyenek a meghatáro­zóak az Országházban. Sok­kal fontosabbnak tartom, hogy a képviselők valóban a törvényhozó munkára kon­centráljanak. Ugyanakkor a politikai pártoknak nem kell megsér­tődniük egymásra, amikor (Folytatás a 2. oldalon) a Miniszteri biztos a barcikai higanyszennyeződésről Magyarország több NSZK- beli ipari nagyvállalattal kezdeményez tapasztalatcse­rét azzal a céllal, hogy Ka­zincbarcikán csökkenthessék a higanyszennyezést — mon­dotta az MTI munkatársá­nak ezzel kapcsolatos kér­désére Bakonyi Árpád, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium környezetgazdál­kodási főosztályának vezető­je, aki egyben miniszteri biztosként is foglalkozik ez­zel az üggyel. Ez azonban csak egyik része a széles körű programnak. Hozzá tar­tozik több nemzetközileg is­mert szakember véleményé­nek kikérése, továbbá az, hogy egy, a japán kormány által finanszírozott UNIDO- program részeként is fel­használnak 180 ezer dollárt a Sajó-völgyi ipar vizsgála­tára, a környezetet kevésbé szennyező ipari struktúra le­hetőségeinek tisztázására. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium ugyanakkor — Ipar a környezetért elneve­zéssel — alapítványt hozott létre ilyen problémák meg­oldásánál is hasznosítható kutatások, tanulmányok fi­nanszírozására. Máris több vállalat jelezte, hogy jelen­tős összeggel járul hozzá az alapítványhoz. Bakonyi Árpád a további­akban elmondta azt is, hogy rövidesen tanácsadók kere­sik fel az észak-magyaror­szági térséget. Olyan meg­Tej, vagy higany? oldásokat szeretnének aján­lani az ipari üzemeknek, amelyek segítségével na­gyobb beruházások nélkül is számottevően csökkenthető a környezetszennyezés. A kazincbarcikai üggyel kapcsolatban a miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy a több ezer embert foglalkoztató BVK már több évtizede olasz higanykatódás eljárással állítja elő a klórt és a marónátront. Az üze­met 1978-ban korszerűsítet­ték, de akkor is ugyanezt a technológiát vásárolta meg az olasz cégtől. E technoló­gia alkalmazásával 1 tonna klór előállításánál 0,2 kilo­gramm a higanyveszteség, s ez évi 30—60 tonnát jelent. Hosszú ideig nem is vizsgál­ta senki, hova lesz ez a nagy mennyiségű higany, csak a közelmúltban a fo­kozott takarékosság igénye, illetve a higany magas be­szerzési költségei miatt ké­szültek erre vonatkozó rész­letes elemzések. Ekkor de­rült ki, hogy a nagy meny- nyiségű higany szinte teljes egészében az üzem alatti ta­lajba kerül, s nem, mint ad­dig feltételezték, szinte ki- mutathatatlanul alacsony koncentrációban felhígulva, a késztermékekbe. Az amerikai nagykövetség első titkára az Észak-Magyarország szerkesztőségében Tegnap, a délelőtti órák­ban tisztelte meg látogatá­sával szerkesztőségünket Thomas Robertson, az Egye­sült Államok magyarországi nagykövetségének első tit­kára. — Első titkár úr! Milyen célból érkezett megyénkbe, és mennyi időt tölt nálunk? — Hat hete érkeztem Ma­gyarországra, az Egyesült Államok nagykövetségére, ahol dolgozom. Otthon nagy érdeklődéssel figyeljük a magyarországi átalakulást, azt a folyamatot, amelynek során egy esztendő alatt a magyarországi demokrácia 'kifejlődött. Nagy lépésnek tekintjük az Európa felé ve­zető úton a tavaszi választá­sokat. A mostani helyható­sági választások további, fontos lépést jelentenek eb­ben a folyamatban. Mindenki tudja, hogy a fontos dolgok nemcsak Bu­dapesten történnek. Mi a szeptember harmincadikai választások előtt ezért jö­vünk vidékre, most éppen Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyébe. Azért, hogy megnéz­zük, miként történik itt a választásra való felkészülés. Miskolc Magyarország máso­dik legnagyobb városa. Ha északkeleti irányba indulok, mindenképpen útbaesik. Egyébként két napot töltök itt. — Mi a programja? — Találkozom a különbö­ző pártok képviselőivel, a helyi tanács illetékeseivel, és vidékre, Sajószentpéterre és Bogácsra is ellátogatok. Re­mélem, lesz lehetőségem szavazópolgárokkal is talál­kozni és beszélgetni. — Mit kérdez tőlük? — Azt, hogyan véleked­nek a választásokról? Mit gondolnak, melyek ma a fő kérdések Magyarországon ? Azt szeretném megtudni, hogy a választópolgárok a helyi problémákról gondol­kodnak-e csupán, vagy az országosokról is? Kíváncsi vagyok arra, mi a szavazó­polgárok főbb érdeke a vá­lasztás során? — Kötődik ön valamilyen formában Magyarországhoz? — Nincs családi kötődé­sem. Angolszász családból származom. Teljesen ameri­kai vagyok, még amerikai indián ősöm is van. Tíz éve jártam Budapesten, egy ki­állításon. Nagyon érdekes feladat számomra, hogy most, ebben az izgalmas időszakban dolgozhatom Ma­gyarországon. E technológia lecserélése nagy összegű beruházást igé­nyelne, éppen ezért egyelő­re csak a korszerűsítése van és lehet napirenden. Már en­nek során is komoly műsza­ki változtatásokat kívánnak végrehajtani a jelenleg hasz­nált berendezéseken, korsze­rűsítik a csővezetékeket, tö­mítéseket, csatlakozásokat, csapdákat szereinek fel a sóié- és szennyvízvezetékek­nél, növelik a talajszigete­lés hatásfokát. Távlatilag azonban tervezik, hogy Ka­zincbarcikán is a higany nélküli, úgynevezett memb­ráncellás eljárással állítják elő az említett fontos anya­gokat. E technológiai kor­szerűsítés, ha új csarnokot is építenek hozzá, megköze­lítően 15 milliárd forintba kerül. A miniszteri biztos végül rámutatott: a higanyszeny- nyezéssel kapcsolatban most a legelső és legfontosabb feladat annak meghatározá­sa, hogy Kazincbarcikán mi­lyen mennyiségű higany van a talajban, fel kell továbbá mérni, milyen veszélyt je­lent ez a szennyezés, majd pedig ki kell dolgozni a kiter­melésére, vagy semlegesítésé­re alkalmas eljárást. (MTI) mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom