Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-11 / 213. szám

ESZA Pihent a kalapács, pihent a kovács teg­nap délelőtt, a Diós­győri Gépgyár Meleg- alakitógyárában. A dolgozók délelőtt ki­lenc órától két órán keresztül sztrájkoltak, figyelmeztető munka­beszüntetéssel adtak hangos követeléseik­nek: munkát akarnak I Ónálló gyáruk ugyanis nem annyira önálló, hogy az alapanyagot is tudná biztosítani, az pedig oly kevés, hogy a leállás réme fenyegeti a Melegaia- kítógyárat. A csőd szé­lén álló céget hibáz­tatják:-miért nem gondoskodik a folyamatos működésről. Az ok igen egyszerű: több százmillió forint veszteséggel küzdenek, hitelbe pedig senki sem ad nekik semmit. (Riport a 3. oldalon.} A Miskolci Nemzeti Színháznak A Magyar Köztársaság 1990. évi állami költségveté­séről szóló 1989. évi I. tör­vény a színházi bemutatók támogatására — központi keretként — 300 millió fo­rintot különített el. Szá­munkra, borsodiak számára természetesen az volt a lé­nyeges, kap-e belőle a Mis­kolci Nemzeti Színház, s ha igen, mennyit? A Belügyminisztérium in­tézkedése alapján a 300 millióból Borsod-Abaúj- Zemplén megyének 18 millió forint jutott. A tanácstör­vény értelmében azonban a pénz odaítéléséről még a megyei tanácsnak is hatá­roznia kellett. Ez a múlt heti, ciklus- és rendszerzáró tanácsülésen megtörtént, ahol is a testület engedé­lyezte Miskolc Megyei Város Tanácsa részére, hogy a 18 millió forinttal dotálja a Miskolci Nemzeti Színház bemutatóit. S ha egy kicsit talán bo­nyolultnak is tűnik ez a procedúra, a végeredmény a lényeg: a pénz megvan, jö­hetnek a bemutatók. Színhá­zunktól (is) szépen búcsú­zott a megyei tanács. Falun élni, érték (5. oldal) Az önkormányzatokról (5. oldal) Szabad György elnökleté­vel hétfőn reggel megkezdő­dött az Országgyűlés ülés­szaka. A törvényhozó testü­let 2 naposra tervezett ple­náris tanácskozásának napi­rendjén több olyan pont is szerepel, amelyeket a ko­rábbi ülésszakok programjá­ra is felvettek, azonban idő hiányában nem tárgyalhat­ták meg. A kormány javaslatára az Országgyűlés napirendre tűzte a polgármesteri tiszt­ség ellátásának egyes kérdé­seiről szóló törvény módosí­tását; a fegyveres erőik és a fegyveres testületek hivatá­sos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet módosítását; a politikai fe­lelősséget vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló ország- gyűlési határozati javaslatot. A napirenden szereplő elő­terjesztésekre áttérve, az Or­szággyűlés elsőként a társa­dalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról ha­tározott. Az újonnan elfogadott tör­vény intézkedik arról, hogy kártalanítás nélkül megszű­nik a társadalmi szerveze­teknek az állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozó ke­zelői joga. E jog ezentúl a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményét il­leti meg. A kezelői jogot az úgynevezett használati jog váltja fel. Aszály és jég... Kevesebb a zöldség és a gyümölcs a hűtőházban # AMERIKAI BURGONYA, 12 FORINTÉRT # JOBB MINŐSÉG, TÖBB FIZETSÉG! # TERMÉNY, VAGY KÖTBÉR A Miskolci Hűtőház ille­tékesét, Suga Lászlóné, áru- diszponenst kértük, mondja el idei nyári tapasztalatait. — Hogyan befolyásolta munkájukat a nyári száraz­ság? — Az utóbbi hónapokban valóban nagy gondot jelen­tett és jelent ma is a csa­padékhiány. Jó néhány gyü­mölcsféléből nem tudjuk tel­jesíteni a tervezett mennyi­séget. A szárazság jelentős károkat okozott, másutt meg a jégeső verte el a termést. — Konkrétan milyen ter­ményeknél jelentkezik a hi­ány? — A csapadékínség megti­zedelte a zöldbabtermést, a vásárlói szükségleteket kaj­szibarackból sem tudtuk ki­elégíteni, a tervezett meny- nyiségnek (138 tonna) a felét tudtuk beszerezni. Az idén borsóból és babból is keve­sebb termett. — Jelenleg milyen kony­hakerti növények begyűjté­sével foglalkoznak? — A paradicsomot 6 fo­rintért vesszük, a paprikát 22 forintos átlagáron. Az utolsó nagyobb szállítmányt besztercei szilvából, a napok­ban várjuk, mintegy húsz tonnát. (Folytatás a 2. oldalon) A társadalmi szervezeteik­nek meglehetősen rövid ha­táridőn belül, október 15-ig kell bejelenteniük a ZÄVKI- nak, hogy a törvény alap­ján mely ingatlanokra sze­reztek használati jogot. A kormány pedig november 30-ig tesz javaslatot az Or­szággyűlésnek a törvény alapján megszűnt kezelői joggal érintett ingatlanok hasznosításának módjáról. Sokszor és sokan beszél­tek arról, követelték a Par­lament falain belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP-t a vagyoná­ról. A képviselőház hétfőn vég­re pontot tett e —úgymond a nép nevében megfogalma­zott — követelések végére: számos módosítást figyelem­be véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek va­gyonának elszámolásáról szó­ló törvényjavaslatot. Rövid részletes vita után az Országgyűlés döntött az állami vállalatokra vonatko­zó egyes jogszabályok módo­sításáról. Az ülésnap utolsó napi­rendi pontjaként a megüre­sedett bizottsági helyeket töltötték be, ezekre a kor­mánykoalíció három pártja tett javaslatot. (MTI) Barátunk a szél és a víz L assan felfedezzük: bizony nagyon is ér­demes figyelni a széljárást. Meg a víz­állást. Energiánk egyre fogy, amit ka­punk - ha kapunk -, mind drágább. A szél, a viz erejét már ősidők óta hasznosítják, ahol gondoltak rá. Képünkön Abaúj egyik, nagyjából százéves erőmüvéből, a látványnak is szép gibártiból láthatók részletek. Az ipar- történeti műemléknek is számító, a Her- nád erejét hasznosítva napjainkban energiát termelő mű, akár figyelmeztetésnek is felfog­ható. (Cikkünk a 3. oldalon.) vv - - . • " ' Tizennyolcmillió bemnlatókra Országgyűlés Törvénymódosítások a napirenden

Next

/
Oldalképek
Tartalom