Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-22 / 223. szám
1990. szeptember 22., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZaG 7 Máltaiak Miskolcon „A hit védelme, s a rászorulók megsegítése” — így szól a máltai jelmondat. A Máltai Szeretetszolgálat a Máltai Lovagrend 900 éves hagyományain alapul. Nem arisztokratikus szervezet, hanem katolikus, világi, segíteni akaró emberek társulása. Alapelvük, hogy a legkisebb, de gyors segítség is jobb, mint ami elmarad. Idén júniusban alakult meg a miskolci csoport, dr. Csiba Gábor kezdeményezésére. — Hogyan jutott eszébe, hogy elkezdje Miskolcon a máltai munkát? — Bátyám. Csiba László néhány hónapja a debreceni csoport vezetője. Láttam, hogy őik milyen jól és hasznosan tevékenykednék, s gondoltam, ha ott meg lehetett csinálni, miért ne lehetne Miskolcon is. — Miért fogott a munkába, melyek ennek belső okai? — A miértre leginkább neveltetésem adhat magyarázatot. Nyolcán vagyunk testvérek. Szüleim negyvenhat évvel ezelőtt kötötték házasságot. A ténylegesen nehéz negyvenes években, amikor semmiféle szociális támogatás, se gyes, de gyed nem volt. Mégis vállalták, hogy sok gyermekük szülessen. Vállalták a gyermekáldást. — S melyek a külső okok? — Miskolc az ország egyik neuralgikus pontja, s a megyével együtt a legveszélyeztetettebb góc az országban. Rengeteg a gond, a baj, s a munkanélküliség mellett nagyon sok az elhagyott, beteg öreg, az árva, a veszélyeztetett családban élő gyermék. Borzasztóan nagy gond az alkoholizmus, és a drogok használata. De a heterogén társadalmi ösz- szetétel — gondolok itt a cigányságra, lumpen elemekre, „prolikra” is — nagy gondot okoz. amit valahogy meg kellene oldani. — A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportjának terve — ha jól tudom — a volt MSZMP oktatási épületnek a megszerzése, s ennek keresztény szociális központtá fejlesztése. Mondana erről valamit? — Az épület 6000- négyzetméter hasznos alapterületű, többszintes, udvara, garázsa is van. Alkalmas lenne egy segélyelosztó bázisnak, és természetesen lehetne mindenféle más funkciója is. Ehhez szeretnénk megnyerni minél több embert, valamennyi egyházat, az állami vezetést, jószándékú vállalatot, kisvállalkozót, a megyében tevékenykedő segélyszervezeteket, s a politikai pártok anyagi és erkölcsi támogatását is. Az összefogás egy Miskolcon működő komplex egészség- ügyi, szociális központ megvalósítását eredményezné, amely alapja lehetne a bajok megoldásának. Természetesen mindehhez hatalmas pénzre, mintegy 100 millió forintra volna szükségünk. Ehhez alapítvány formájában szeretnénk hozzájutni, esetleg külföldi erők bevonásával. — Beszéljen kérem a jelenről, a már megvalósultukról. — A tanács jelenlegi vezetői nagyon előzékenyek voltaik velünk szemben. Azonnal fogadtak, s gyorsan megoldották ingatilan- prohlémáinlkat. Nemrég írtuk alá a megállapodást, átmenetileg bérbe vettünk — kedvezményesen — egy volt iskolaépületet, az Árpád utcán. Már berendeztük az irodánkat, s egyelőre itt szeretnénk létrehozni a segélyelosztó központot, az információs centrumot, az ingyenkonyha hálózatot. Ajánlatunk van egy kórházi ruhaneműket, lepedőket, ágybetéteket gyártó cégtől, hogy alapanyagot adnak, rendezzünk be egy kisüzemet, s foglalkoztassunk mozgás- sérülteket. — ön nagyon elfoglalt, hiszen szakmája szerint orvos, baleseti sebész. Mit szólnak ehhez a munkájához kollégái? — Igyekszem úgy csinálni a dolgot, hogy a kollégák a munkámon ne nagyon vegyék észre. Zachár Géza, a miskolci Szent Anna templom plébánosa elvállalta a helyi szeretetszolgálat Jelei irányítását. — Mindig falusi plébános szerettem volna lenni — mondja —, egy falunak, egy közösségnek a vezetője, irányítója a földi, emberbaráti szeretet, s az üdvösség útján, ötvenháromban szenteltek pappá, s tizenegy éve vagyok itt plébános. — Úgy tudom, Géza bácsi már régebben megkezdte a hehji „szeretetszolgálatot”, az idős, segítségre szoruló emberek felkutatását. — Feltűnt nékem, hogy itt nagyon sok magányos öreg van, s ezelőtt két évvel elkezdtük megkeresni őket. Az egyházközségen belül létrehoztunk egy szociális csoportot. Anyagi lehetőségeink persze nincsenek, így a munka abból áll, hogy a csoport tagjai felkeresik, meglátogatják ezeket az időseket, bevásárolnak nékik s egyáltalán kapcsolatot tartanak velük, hogy segíteni tudjanak, mikor esetenként rászorulnak. Tulajdonképpen a lelki igények kielégítésére volt inkább lehetőségünk, ám ez is nagyon fontos. Most a máltaiak belépésével ugrásszerű llett a növekedés, s már az egész városra kiterjedően próbálunk dolgozni. — Hogyan kapcsolódott be a máltai szolgálat itteni munkájába? — Hát úgy csöppentem bele, mint Pilátus a crédó- ba. Csiba doktor úr keresett meg, hogy ezt és ezt szeretné. s ehhez szükség volna egy papra. Tulajdonképpen két egyházközség is tartozik hozzám, teológiai tanfolyamot vezetek, elég sók a munkám. Ezért kértem egy hét gondolkodási időt. Aztán arra a következtetésre jutottam, hogy ha ezen múlik a miskolci szeretetszolgálat léte, hát elvállalom. — Hányán vannak most, s milyen a tagság összeté tele? — Hetvenen lehetünk most. s ez a szám minden nap gyarapszik. Az első ősz szejövetelünkön is váralko záson felül sokan voltak. Pedig ennek még nem volt nagy reklámja. Érdekes, hogy elsősorban értelmiségiek csatlakoznak hozzánk. Három hetente találkozunk egy-egy rövid megbeszélésre, ahol terveket, megoldott gondokat ismertetünk. — Csiba doktor említette a bérbevett iskolaépületet. Mi most ezzel a helyzet? — Már megszerveztük az ügyeleti szolgálatot, minden kedden és pénteken 9 és délután 5 óra között. De ide személyesen, levélben, vagy az 52-008 telefonszámon telefonon is eljuttathatja bár- iki a kérését, panaszát. Ezeket felírjuk, kivizsgáljuk, s ha tudunk, segítünk. Már van jelentkező a gondnoki állásra is — egy erdélyi család. Sokan pénzt, esetleg tolókocsit, gyógyszereket kérnék,' ám még sajnos nem nagyon tudunk segíteni. Vannak furcsább kérések is. már régebben találkoztam azzal az idős asszonynyal, aki verseket írt, s azt szerette volna, ha valaki legépeli. Boldog volt, miikor egyet-kettőt meghallgattam ... Sokszor ezekhez az idősékhez esetleg csak az egyházadóért kopogtattak be, s úgy érezhették, senki nem törődik velük. Van, aki templomba se jut el, pedig nagyon szeretne. Rajtuk is szeretnénk segíteni, elhozni őket. Néhány hónapja csak, hogy elkezdődött a máltai csoport szervezése Miskolcon, s már élő a szervezet. Bár egyelőre nagyobb a hírünk. mint amennyit tenni tudunk. S meglepő, hogy sokan akarnák segíteni. — Meglepő? — Igen, az. Mert mindig azt halljuk, hogy önzőek az emberek, pedig ha kell, igenis van, aki ákar és tud is segíteni. S van létjogosultsága városunkban a Máltai Szeretetszolgálatnak, mert nagy az igény a segítségre. Ám szerencsére és hál’ istennek nagy a segíteni alkarás is. Magam sem hittem volna, hogy ilyen robbanásszerűen nő a létszámunk .. Ügy hiszem, mindez indulásnak elég, tervnek pedig szép és hatalmas. S talán csak Isten segítsége szükséges ahhoz, hogy mi is segíthessünk ... Dobos Klára Sr Mi 20 százalékkal olcsóbban kézbesítünk A SASFIÓK ÉS A HOLLÓ Magánposfa Egerben A holló, a jelkép szerint — ugye — a posta. A Sasfiók pedig egy új „szülemény”; magánposta. Megalakulásáról, a két érintett fél együttéléséről érdeklődtünk. Egerben garázshelyiségben székel a Sasfiók. Vezetője Madarasi Attila: — Július elsejétől dolgozik a magánpostánk. Az OTP, a bíróság, a társadalombiztosítás ... tizenegy cég levelét kézbesítjük. Van olyan nap, amikor 5000 levelet is kiviszünk. Tizenegy alkalmazottal dolgozunk. — Mennyiért végzik a szolgáltatásaikat? — Húsz százalékkal olcsóbban kézbesítünk, mint posta. Konkrétan: egy levelet, amely helyben 5 forint, mi 4 forintért kézbesítünk. Hogy megbízhatóak vagyunk-e? Ügy gondolom, igen. Hét végén, szombaton, vasárnap is kivisszük a küldeményeket, amikor nagy a dömping. — Mennyit keresnek az alkalmazottai ? — Itt fix fizetés van, olyan 7 és 8 ezer forint nettó között mozog, Ezt ki tudják Nagy tervek a Nagytanya fogadóval Vendégfogadó a füzér- radvátnyi kastélyhoz vezető szép femyősoros úttal szemben. Nagytanya. Vezetője, vagy méginkább tulajdonosa, Nagy György az eget kémleli, a Zemplénihegység vonulatai felé tekint. — Ma is jó idő lesz — mondja a Dunántúlról érkezett középiskolásoknak. — Bejárhatják az egész környéket. De hát van is errefelé látnivaló bőven!... Három éve működik a fogadó. Romos épületekből varázsolták vonzóvá. Itt, a Zemplén tövében, közel a Kőkapuhoz, Telkibányához, Széphalomhoz, Füzérhez, Füzérradványhoz nincs máshol szálláslehetőség, csak itt. A főztjük is kitűnő. — Nos, és az exkluzív szolgáltatásaink? — néz rám derűs nyugalommal a jól megtermett fogadós, — A szauna, a lovaglás, a szalonnasütés, a kocsizás, a horgászás... — De mi lesz, ha megvalósul a radványi kastély- szálló, ha beinvesztálnák egy csúcs-turistacentrum- ba? — vetem közbe kötekedve. Nagy vendégfogadós meg csak mosolyog. — Az nekünk is jó lenne. Több szempontból is. Először is elébe megyünk a dolgoknak. Mór készül az út mellett az ajándékboltunk. Meglesz a bevezető útszakasz rendbetétele is. Terveinkben helye van egy kempingnek, S a kastély- szálló nemigen lesz versenyképes a mi árainkkal: mi alattuk maradunk. Így, ha ott jól is érzi majd magát a külföldi, és hazai turista, ide is csak átjön egy kávéra, egy sörre, egy felesre. Jót sétálhat, s itt olcsón kap mindent. Ugyanígy ide várjuk a vadászokat is. A mi vendégeinknek pedig exkluzív programokat dolgozunk ki. Például: elsétálnak innen 14 kilométert Telkibányára, ahol finom meleg étellel várjuk őket. Ott megnézik a múzeumot, levisszük őket a hajdani aranybányákba, közben kapnak egy üdítőt, vagy sört, majd ismét visz- szagyalogolnak ide vacsorára. Hasonló túrákat szervezünk majd a füzéri várromhoz is. A fogadó a Nagytanya talán, egy-két éven belül valóban naggyá válhat ez a ma még Ids vállalkozás. Igazán ráférne erre a szép tájra. (nyikes) A postának kényszere van Fotó: Farkas Maya még egészíteni lottó- és totóárusítással. Munkájukkal kapcsolatban, az első egykét hónap után egyre kevesebb a reklamáció. Először problémát okozott, hogy nem a posta mellett voltunk, mert a postán kerestek bennünket. Odamentek volna az általunk kézbesített küldeményért. Ahogy az idő telt, egyre több helyismerettel rendelkeztünk. A mostani elhelyezésünk, ebben a garázsban ideiglenesnek tekinthető. Persze lehet, hogy jövőre is itt találkozunk, mert jól megközelíthető. — Kérem mutatkozzon be! — Huszonkilenc éves vagyok, testnevelés—földrajz szakos általános iskolai tanár. Nem tanítottam. Előző munkahelyem az Eger SE volt, ahol az OB egyes vízilabdacsapat tagja voltam. Nős vagyok, feleségem biológia—testnevelés szakos tanár. Két gyermekünk van. Az egri 1-es számú postahivatal vezetője Kállay Albert: — Július elejétől van ismeretem arról, hogy működik a Sasfiók. Ez a szervezet részben korábbi postásokra épül. Négy fő, aki ezelőtt postai munkát végzett, de — hát hogy mondjam —, szóval olyan munkavégzést tanúsított, hogy el kellett tanácsolni. Tudom a Sasfiókról, hogy kapcsolatban vannak a bírósággal, a távközlési üzemmel, a társadalombiztosítási igazgatósággal, az ingatlan- kezelő vállalattal... Van arról is tudomásom, hogy keresik állandóan az újabb lehetőségeket. Én egyébként semmi — hogy úgy mondjam — semmi rosszat nem próbálok a Sasfiókkal szemben ... sem a dolgozóink ... a megengedetten túl foganatosítani. Ha őneki erre van lehetősége, nem zárkózhatunk el. — Érkeznek-e önökhöz reklamációk a Sasfiók tevékenységével kapcsolatban? — A Sasfiók hőskorában, úgy két hónappal ezelőtt ha az állampolgár tőlük kapott egy értesítést, egyből ideszaladt. Jött a küldeményért. Sokan nagyon zokon vették, hogy elirányítjuk egy másik helyre. Kezdeti időben postai nyomtatványt használtak a Sasfiók feladói is. A múlt hónapban vizsgáltuk felül a díjelőlegezés feladását és láttam, hogy például az ingatlankezelő vállalat egyetlen helyi kézbesítési levelet sem ad fel nálunk. Ugyanakkor tőlünk kértek volna tértive- vényt. De hát mi miért adjunk, amikor egyetlen levelük sem fordul meg nálunk? — A posta anyagi helyzetét hogyan érintette a Sasfiók belépése? — Számításaink szerint körülbelül havi '200 ezer forinttal csökkent a bevételünk. Valószínű, hogy ez a Sasfióknál jelentkezik. Ennek ellensúlyozására nehéz valamit is tennünk. Azt is el kell mondani, hogy a kistelepülésekre érkező küldemények kevés darabszáma miatt nem rentábilis a kézbesítés. Egerben ez könnyű, ahol a lakótelepen egyetlen kilencemeletes házban, amelyik hat lépcsőházas, több mint 600 ember lakik. Lényegesen könnyebb itt a kézbesítés és gyorsabb. Nyilván ezért is éri meg. Ezért így egyoldalú az, hogy kimarkolom a javát, ami hasznot hoz, amiért keveset kell dolgozni. Személy szerint én ezért a Sasfiókot nem okolom. Ez a lehetőség adott és ezt ők kihasználták. Hát így kezd együttélni Egerben a Sasfiók és a posta. Azt hiszem, a két fél által elmondottak nemcsak figyelmet érdemelnek. Tanulságosak és elgondolkodtatóak. És nemcsak a posta dolgozói számára. Faragó Lajos
