Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-22 / 223. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8 1990. szeptember 22., szombat Magyar Zoltánné A miskolciakat kérdeztük a választásról Komáromi Éva színművész Ahogy közeledünk # szeptember 30-ához, a választás napjához, az utcán, a munkahelyeken egyre gyakrabban kerül szóba, ki milyen önkor­mányzatot szeretne, kire adja majd a voksát egy hét múltva. Az alábbiakban miskolci járó-kelők mond­ják el véleményüket. Vizkeleti István, a Her­man Ottó Gimnázium por­tása: Helyes döntés volt az önkormányzatok létrehozá­sa, ez is kifejezi a több­pártrendszert. Feltétlenül elmegyek a választásra, ajánlócédulát is adtam. Személy szerint nem isme­rem a jelölteket, de a Ke­reszténydemokrata Nép­pártra szavazok itt, Mis­kolcon. Takács József a Tanácsház téren egy üzlet előtt néze­lődött: Ettől, ami most van, jobbat várok az önkor­mányzatoktól. Cipőt akar­tam venni, de ami megfe­lelő volna, az négyezer fo­rint, a nyugdíjam pedig 4100 forint. Elmegyek sza­vazni, jelöltet is ajánlot­tam. Mivel az MDF tagja vagyok Málviban, így a pártom jelöltjére szavazok. Az Édisz — Észak­# magyarországi De­mokratikus Ifjúsági Szövetség — körülbelül hatezer tagot számlál Bor- sod-Abaúj-Zemplén me­gyében. Gúr Nándor, a szö­vetség egyik társadalmi társelnöke. — Szervezetük mennyi­ben tekinthető az egykori KISZ utódjának? — Jogutódnak tartjuk magunkat, de csak annyi­ban hasonlítunk elődünk­re, hogy mi is az ifjúság érdekeinek képviseletében lépünk fel. Igyekszünk-po­litikamentesek maradni, a szövetség alapvetően sport, kulturális és más szabad­idős tevékenység szervezé­sére hivatott. — A helyhatósági vá­lasztások küzdelmeibe Soltész Ferenc A Búza téren nagy a dél­előtti nyüzsgés. Odaléptünk egy öltönyös férfihez. El­mondta, hogy a fővárosban lakik, ám megyénk egyik kisvárosában gyakorija az ügyvédi hivatást. Bár el­megy kíváncsiságból sza­vazni, de sok jót nem vár a választás utánra sem. Szintén nem vállalta a vá­laszadást egy virágot vá­sárló hölgy, mert mint mondta, nem érdekli a vá­lasztás. A sátorsornál vá­sárló 70 év körüli néni cso­dálkozásán pedig látszott, hogy nem is érti a történé­seket hazánkban. Káposztával teli ládák rakodása közben mondja Soltész Ferenc, miskol­ci lakos: A holnapban nem nagyon bízom, még az országgyűlési választá­sok idején reménykedtem. Azt várom, hogy a keres­kedelemben ne legyen any- nyi közvetítő, aki felvásá­rolja és továbbadja az áru­kat. A láncszemeket le kell csökkenteni, mert attól drága az áru. Ajánlást nem adtam,' de elmegyek sza­vazni. Nekem a személy számít, és a Fideszt támo­gatom. mégis bekapcsolódtak. Mi ez, ha nem politizálás? — Tapasztalataink sze­rint ma mindazokat a problémákat, amelyek a fiatalokat foglalkoztatják, egyszerűen a szőnyeg alá söprik. A jellegzetesen if­júságot érintő nehézségek korábban is jelentkeztek, ám most még szorítóbbá, gyötrőbbé váltak. Kezd­hetjük az oktaás színvona­lával, az iskolapadból ki­kerülő fiatalok esélyeivel, folytathatjuk a munkanél­küliség fenyegetésével. Az egzisztenciális gondok meg­oldása kormányzati, parla­menti feladat lene, ám ők erről mintha megfeledkez­nének. Az ifjúság problé­máinak mái kezelése meg­ítélésünk szerint előrelát­hatóan nagy veszteségeket okoz majd a jövő társa­Magyar Zoltánné, csinos fiatalasszony: Azt várom, hogy megoldják a fiatalok problémáit. Még nem ad­tam ajánlási cédulát, azon­ban szavazni fogok, még­pedig a Fideszre, mert sze­retem a fiatalokat, három gyermekem van, s remé­lem, övék a jövő. A vásárlók sokasága kö­zött feltűnt két bevásárló szatyorral Komáromi Éva, a Miskolci Nemzeti Szín­ház művésznője: Remény­kedem, hogy valóban szak­értő kezekbe kerülnek az ügyek helyileg is. A szín­ház szemszögén át nézve, itt Miskolcon eléggé el va­gyunk zárva a népszerű­ségtől, a szakmai reklám­tól. Nem figyelnek oda ránk eléggé. Mivel régóta ebben a városban élek, na­gyon fontos számomra a sorsának alakulása. Az előbb énp egy szobor mel­lett jöttem el és annyira fájt, hogy szemét, piszok volt körülötte. Visszatérve a választásokra, van jelöl­tem és reménykedem. Nem ajánlottam senkit, ám vá­lasztani fogok. Hogy kire? MDF-tag vagyok ... dalmának. Ez a mi alapál­lásunk, ez határozza meg viszonyunkat a heyhatósági választásokon. — Amennyiben? — Amennyiben támogat­juk a hozzáértő, a .közös­ség-képviseletre alkal­masnak látszó jelölteket, közöttük pedig elsősorban azokat, akik hajlandóak az ifjúság érdékeinek szolgá­latára. Ügy látjuk, hogy a parlamenti pártokkal alko­tót koalícióra nincs lehető­ségünk, ezért szövetsége­seinket a szociáldemokrata, szociálliberális szervezetek között keressük. Emellett vannak tagszervezeteink, amely ék saját maguk is in­dítanak jelölteket. Sátor­aljaújhelyen, Sajószentpé- teren és Szerencsen saját jelöltet indítottunk, s bí­zunk sikerükben. A közelmúltban be­© jelentették: Alsó­zsolcán az MDF és az MSZP helyi szervezetei közös polgármesterjelöl­tet állítottak az önkor­mányzati választásokra. Méghozzá olyat, aki MSZP- tag. Potenciális ellenfele az egykori tanácselnök, aki most a vb-titkár poszt­ját tölti be, és független­ként indul. Hogy. mi indo­kolta ezt a valóban nem mindennapi szövetséget a kormányzó párt és az ellenzékének helyi szerve­zetei között, ennek hátte­rét kutatva indultunk Al- sózsolcára. Az előzmények még a koratavaszi időkre nyúl­nák vissza, amikoris a faluban működő három pártszervezet (MDF, MSZP, Kisgazdapárt) egy közös pártközi nyilatkozatot jut­tatott ei! a tanácshoz. Eb­ben kérték, hogy a hely- hatósági választásokig szűntessék be a községi tanács kezelésében levő ingó és ingatlan vagyonok elidegenítését, illetve a pártök részére biztosítsa­nak teljes nyilvánosságot és beleszólási lehetőséget a testületek működésébe. Mindezt azzal indokolták, hogy a tanács testületéi és tisztségviselői az elmúlt években sóik esetben' nem a „jó gazda” módjára, nem a helyi érdekeknek meg­felelően jártak el. Egyéni érdekek motiválták a dön­téseiket, amiket a nyilvá­nosság kizárásával, szűk körben hoztak meg. A kezdeményező szerepet mindenkor a tanácselnök (a jelenlegi vb-titkár) ját­szotta, sőt sóik esetben ezek haszonélvezője is ő, illetve baráti köre volt. E hármas szövetségből az idők! folyamán a kisgaz­dák kiváltak, az MSZP— MDF kapcsolat azonban továbbra is élt. sőt stabi­lizálódott. A LEGALKALMASABB SZEMÉLY MELLETT DÖNTÖTTÜNK — Tudjuk, sokak szemé­ben szálka ez a szövetség — mondja Harkai Jenő, az MDF helyi szervezeté­nek vezetője —, s hogy az MDF miért nem állított saját jelöltet a polgármes­terségre? Azért, mert nem találtunk olyan személyt, aki vállalta volna ezt a megbízatást. Olyan em­bert kerestünk tehát, — s találtunk is dr. Oláh Lász­ló személyében —, aki köz- tiszteletnek -örvend, kor­rekt, megbízható, s meg­felelő szakmai (jogi) vég­zettséggel rendelkezik. Az, hogy ő MSZP-tag? Nem ez a meghatározó szá­munkra, hanem az, hogy az emberek szeressék, el­fogadják, bízzanak benne. Egyébként ő — vb-tagként és tanácstagként is — bi­zonyította már. hogy a falu. a közösség érdekeit képviseli, ellenzéki maga­tartást tanúsítva. S hogy minderiki tisztán lásson: ez a szövetség nem párt- szövetség, hanem azonos gondolkodású emberek szövetsége. Nem pártideo- lógiák mosódnak itt össze, és csupán szeptember 30- ig él. Utána mindenki vég­zi a maga dolgát, külön. Tóth Sándor, az MSZP szervezet helyi titkára is ezen a nézeten van: — Sok közös pontot ta­láltunk a két párt elkép­zelései között, ezért ad­tunk ki közös — falufej­lesztő és értékmegőrző — programot, s ezért állítot­tunk közös polgármester - j elöl tét is. Természetesen úgy tartjuk helyesnek, hogy amennyiben Oláh Lászlót megválasztják, úgy illendő, és korrekt, ha akkor le­mond párttagságáról. KISGAZDÁK VÉLEMÉNYE A korábban említett há­rompárti közös nyilatkozat után a Független Kisgaz­da- és Polgári Párt „ki­szállt” a szövetségből, s az ominózus dokumentum­ban elmarasztalt tanácsi vezetőt. Horváth Jánost támogatja a választáson. Ojtozi Attila, a párt helyi szervezetének elnöke így értékeli ezt: — A hárompárti nyilat­kozat akikor született, ami­kor még szó se volt a helyhatósági választások­ról, s csupán erre a nyi­latkozatra szövetkeztünk a többi párttal. A kampány­ra már nem. Egyébként a nyilatkozat után a tanácsi vezetés azonnal betekin­tést engedett a tanácsi ügyekbe, dokumentumok­ba, s rájöttünk, hogy a nyilatkozat egyes pontjai nem fedik a valóságot. Ezenkívül azóta minden tanácsülésre hivatalosak vagyunk. A !kisebb-na- gyobb hiányosságok ellené­re Horváth Jánost támo­gatjuk, aki az elmúlt ti­zenhat év alatt sokat tett a faluért, és a mostani programja is jó. Nem ál­talánosságokban, hanem konkrétan fogalmaz, céltu­datos, előrelátó. Oláh programja pedig csak ar­ról szól, ami már elké­szült. A kisgazdák között azon­ban úgy tűnik, nem teljes az összhang, ugyanis több tagjuk az MDF—-MSZP jelölt mellett száll síkra. Így dr. Kovács József, körzeti főorvos is, aki már harminc éve él Zsoícán. — Szorongok a vb-tit­kár győzelmétől, s ezzel még nagyon sokan így vannak a faluban. Amikor tizenhat évvel ezelőtt ide­jött, beköszönő -látogatásá­nak első mondata az volt: „Minden úgy legyen, ahogy én a'karom”. Működése idején többeket megalá­zott, megfélemlített, orvo­sokat, pedagógusokat üldö­zött el innen, koholt vá­dak alapján. Csak azokat tűrte meg, akik akaratá­nak alávetették magukat. Ha megválasztják, az em­berek igazságérzete szen­ved csorbát. KI KIT TÁMOGAT? Megkerestük a falu 2-es Számú Általános Iskolájá­nak igazgatóját, Mincsik Pálnét: — Négy éve vágyók itt igazgató, de semmi rosz- szat nem mondhatok Hor­váth Jánosra. Maximáli­san támogatja az oktató- nevelő munkát, felszerelé­sekkel, fejlesztésekkel se­gíti a tanítást. Rendszere­sen kapnak pedagógusaink jutalmat, fizetésemelést. Horváth soha sem szólt bele a szakmai muhkába. A POLGÁRMESTER- JELÖLTEK MONDJAK Horváth János tizenöt évig volt a helyi tanács elnöke, egy éve vb-tittkár, saját .kérésére. Most, füg­getlen jelöltként pályázik a polgármesterségre. — Egy évvel ezelőtt (amikor lemondtam a ta­nácselnökségről) úgy érez­tem, s ma is azt tartom, hogy egy 6 ezer lelket számláló községben elég egy potenciális vezető. A tanácselnöki tisztet egy tiszteletdíjas is el tudja látni. Most mégis azért indulok a választáson, mert úgy látom, hogy a polgármester rendelkezik majd nagyobb jogosítvá­nyokkal (a vb-titkáréhoz képest szűkül a jegyző ha­tásköre). S persze azért is, mert tizenhat év kemény munkája van a faluban elért eredményekben, s nem szeretném, ha más ülne bele a készbe. — Mi a véleménye a helyi MDF—MSZP koalí­cióról, a közös jelöltállí­tásról? — Az MSZP ragyogóan politizál ezzel a koalíció­val. szinte magába olvasz­totta az MDF-t. azok szel­lemi kapacitásának hiá­nyában. Az MDF pedig ebből semmit sem vesz észre, mintha homokba dugná a fejét. — Mit szól az ön éllen felhozott vádakhoz? — A vádák kizárólag személyeskedésből adódó, szemenszedett hazugsá­gok. Ez a gyalázkodás nem vezet jóra. A választási ellenfélben én nem az el­lenséget látom, ezért nem kívánom se nyíltan, se burkoltan megalázni. Csak­is a tiszta és nemes kihí­vást tudom elfogadni és ennek szellemében szeret­nék versenyezni. Szeptem­ber 30-án egyébként min­den eldől, hiszek az em­berek józan ítélőképessé­gében. Dr. Oláh László, köz- igazgatási jogász az ellen­fél: — Mi az ön „aduja” a választási kampányban? — A falufejlesztéssel kapcsolatban nincs alapve­tő különbség az én prog­ramom és a Horváth Já­nosé között. De én elle­nőrizhetőbb, demokrati­kusabb, igazságosabb falu­vezetést szeretnék, ami eddig sajnos nem volt jel­lemző. Meg akarók őrizni minden korábban terem­tett anyagi és szellemi ér­téket, de egyúttal meg alkarok változtatni minden — jogos lakossági kritiká­val illetett — közhatalmi gyakorlatot. Vissza- akarom adni a községnek azt a jogát, hogy érdemben be­leszólhasson közösséget érintő ügyekbe. Vissza' akarom adni az értelmi­ségi munka helyi becsüle­tét: nem akarók okosabb pedagógus lenni a pedagó­gustól. nem akarok oko­sabb orvos lenni az orvos­nál. — Milyennek látja esé­lyeit? — Sok a támogatóm, is­merősök és eddig ismeret­lenek is felkeresnek, biz­tatnák. Sokan érzik azt, hogy a változásra kell sza­vazni. Saját jelöltet is indít az ÉDISZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom