Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-15 / 217. szám
1990. szeptember 15., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 fi pártszempontok nem helyezhetők előbbre Nyilatkozik az igazságügy-miniszter Miskolcon tartózkodott Balsai István igazságügy-miniszter. A megyei bíróságon tájékozódott és tájékoztatott, majd pártja, az MDF városi képviselőtestületi jelöltjeivel találkozott. Balsai István zsúfolt programja ellenére is készségesen válaszolt kérdéseinkre: — Miniszter Űr, ön úgy nyilatkozott, hogy alkotmányozási programjában szem előtt kívánja tartani a magyar államiság több mint ezeréves fejlődésének hagyományait és eredményeit, valamint az alkotmányfejlődés egyetemes értékeit. Hogyan kívánja érvényesíteni ezt a szemléletet a bírósági szervezet átalakításánál? — A bírósági szervezet átalakításával kapcsolatos konkrét elképzeléseink első fázisának a kapujába érkeztünk. Most, még ebben az évben a bírák jogállására vonatkozó, az önálló bírói függetlenség garanciáit is tartalmazó törvényhozási feladatot szeretnénk elvégezni. A fő kérdés, a bíróvá válás felételeinek kidolgozása. Azt javasoljuk, hogy egy hosszú, színvonalas fogalmazói idő után pályázat útján lehessen bírói álláshoz jutni. Az eddigi vitákban kétféle álláspont fogalmazódott meg. Az egyik szerint valamennyi bírói állást pályázni kell, a másik, a bírói állásoknak csak a vezetői, a döntői funkcióval összekötött részeit akarja pályázat útján betölteni. A bírói előmeneteli rendszer szabályozását is szeretnénk megoldani. Garantálnunk kell, hogy a bíró — egy átlagos működést feltételezve — a bírói ranglétrán, beosztástól függetlenül előbbre jusson. Terveink szerint tehát az előmenetel nem azon múlik a későbbiekben, hogy valaki helyi bíróságtól a megvei bíróságra vagy a Legfelsőbb Bíróságra kerül. Az előmenetelre változatlan helyi működés esetén is garanciát akarunk. Előmenetelben és bérezési rendszerben is. Ez adott esetben azt jelenti, hogy aki 30—35 évig ott bíráskodik, ahol kezdte, annak a fizetése és a bírói tekintélye azonos lesz azzal, aki más színvonalú bíróságon bíráskodik. A másik fontos kérdés: szeretnénk ebben a „csomagban” a bírák fegyelmi, anyagi és etnikai felelősségére vonatkozó, jelenleg teljesen szabályozatlan joghézagot eltüntetni, a meg nem felelő jogi szabályozást felszámolni. Ami a bírósági szervezet átalakítására vonatkozó elképzeléseink második szakaszát illeti, az a bírósági szervezet megújítása. A jelenlegi háromfokú bíróság helyett, négyfokú bírósági rendszert kívánunk bevezetni. Ez adna lehetőséget arra, hogy a jelenlegi egyfokú helyett, kétfokú fellebbezés legyen. A korábbi hagyományoknak megfelelően. Magyarul: a helyi bíróságok, vagy a városi bíróságok és a mostani megyei bíróságok — amelyek törvényszékeknek fognak majd nyilván visszakeresztelődni — és a Legfelsőbb Bíróság közé a több megyére kiterjedő illetékességű táblabíróságok, vagy felsőbíróságok visszaállítását tervezzük. A kétfokú fellebbezés lehetőségére persze más megoldás is elképzelhető. Egy biztos, mindenképpen garantálni szeretnénk a kétfokú fellebbezés lehetőségét. Szeretnénk ezzel együtt megszüntetni a törvényességi óvásnak a jelenlegi rendkívüli perorvos- lati rendszerét. A törvényességi óvás konkrét ügyekben jelenleg nem azt a célt szolgálja szerintünk, ami igazán a rendeltetése. — ön miniszter, ugyanakkor az MDF személyisége is. Miniszterként — vélem én — a nemzet összérdekeit kell képviselnie, MDF-tag- ként pedig pártja álláspontját. Lelkiismerete szerint mennyire összeegyeztethető a kettő? — Én nem látok konfliktust a kettő között. Ha pontosak akarunk lenni, én a hárompárti koalíciós kormány MDF-párthoz tartozó minisztere vagyok. Ez a kormány a parlamentnek felelős, a parlamenttől bizalmat kapott, én ezt a bizalmat nem látom inogni semmilyen szempontból. A parlamentnek felelős kormány természetesen a Magyar Köztársaság egészének kormánya, és ilyen minőségemben elsősorban és súllyal természetesen, az egész ország igazságügy-minisztere vagyok, és kívánom, azt szeretném, ha ilyen legitim kép alakulna ki munkámmal kapcsolatban. Ami a második oldalát illeti a kérdésnek, természetesen elkötelezettségem, politikai hovatartozásom a Magyar Demokrata Fórumhoz köt. Ennek, nyilvános politikai mozgalomként történt megindulásától kezdve tagja vagyok. A kettőt nagyon jól összetartozónak látom. Ha a kérdés arra irányul, hogy valamilyen pártszempontok előbbre helyezhetők-e, akkor nemmel válaszolok. Már csak azért is, mert a kormány koalíciós jellege ezt kívánja. — A készülő földtörvény országosan, megyénkben pedig kiváltképpen sok bizonytalanságot okoz. Mivel tudná megnyugtatni olvasóinkat? — A földtörvény módosított, tehát korábbi tervezetéhez képest módosított változatát a kormány a legutóbbi ülésén jóváhagyta. Azzal, hogy a földtörvényben foglalt rendelkezések némelyike — éppen az Igazságügy Minisztérium álláspontjának megfelelően — alkotmányos értelmezésre szorul. Ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, mielőtt a parlamenthez beterjesztené. Ügy gondoljuk, hogy ez megfelel egy felelős kormány intézkedésének. Ugyanis a kormány meghirdetett, és most már nyilvánosságra hozott privatizációs programja reprivatizációt nem tenne lehetővé. Ez aj kivételt jelent a föld. Ennek a konfliktusnak a feloldása érdekében döntött a kormán- úgy, hogy előzetes alkotmánybírósági értelmezést kér. — Nem kevés mai, új politikai vezetőről is az a hír járja, hogy ő is a Rózsadombról szidja a régi rendszert, s onnan kiáltja a magyar pusztába, nemzetmegváltó gondolatait. Miniszter Űr, ön hol lakik? — Én magam Budapest második kerületében, a Rózsadomb alján lakom, egy hatlakásos társasházi lakásban, amit saját beruházásként, a szokásos házilagos kivitelezésben, negyvenéves koromra, a feleségem szüleinek sajnos korai elhalálozása miatt felhasználható örökség beépítésével létesítettem. Második lakásként, a korábbi ötven négyzetméteres helyébe végre most, egy nyolcvanvalahány négyzetméteres, négy személyre tervezett lakásban lakom. Ehhez a mindenkit megillető OTP-támogatást megkaptam, az ugyancsak mindenkit megillető vállalati támogatást pedig nem kaptam meg. Az ügyvédek részére ugyanis ilyen nincs. Én a magam helyzetét nem tartom különlegesnek. Ebben a lakásban négyen élünk, a két fiunkkal. Két szoba, kf félszobás a lakásunk. Faragó Lajos Fotó: Dobos Klára Telefonos bögésrendelés Készülődés az őszi vadászatokra Ha szeptember, akkor szarvasbőgés. A nagy őszi vadászatok ideje. A vadászati előkészületek mór megkezdődtek. Ezek közé tartozik, hogy egyesítették a megyében működő két trófeabírálóbizottságot. Mint arról Kismartoni Károly, megyei vadászati felügyelő tájékoztatott, eddig működött a hazai vadászok által elejtett nemesvadak trófeáit elbíráló bizottság. Emellett a külföldi vadászok trófeáit egy másik bizottság bírálta el. Most ezt a kettőt egyesítették. A trófeabírálóbizottságnak a hazai nimró- dok kötelesek bemutatni és Szüret előtti kesergő Nyár elején olyan sokat ígérő volt a szőlő Hegyalján, mint még soha, aztán az aszály megtette a magáét. Ámbár — mondják a gazdák — a szőlő azért jobban tűrte a tikkasztó időt. Míg más kultúrák teljesen kiszáradtak, a szőlő megmaradt, igaz, a nyár eleji tömött, szép fürtök nem úgy fejlődtek, színesedtek, mint ahogy az kedvező körülmények között megszokott, de azért nincs ok a panaszra, már ami a várható termést illeti. Mert azon javított, segített valamelyest a szeptember eleji eső, felerősítette a reményeket, különösen a furmint, és a hárslevelű fajtákat tekintve. Járják is mostanában a szőlőket a gazdák, s nem kis aggodalommal vizsgálják a szemeket, a fürtöket, a leveleket, s örömmel tapasztalják, szép, ígéretes a szőlő. Még javulhat, is, ha kegyesek lesznek az égiek, ahonnan egyébként mintha csak rendelésre jönne, kiadós csapadék hullik hosszabb- rövidebb ideig, aztán újra árad az éltető, érlelő napfény, s néha szellőcske is kél, hadd száradjanak a fürtök, fényesedjenek a levelek. Szóval, nincs ok a bánatra — mint fentebb mondottuk — a várható termést illetően. Ennek megfelelően a szüretre való készülődés jelei is tapasztalhatók, érzékelhetők. Ilyen jel például a szokásos szüret előtti „egyezkedés” a felvásárlási árakról, az árakat diktáló borkombináttal. Ez a diktátum pedig bogyóra, mustra, aszúra vonatkozik. Ezek szerint a 8/a árcsoportú szőlő kilogrammjáért 19—20 cukorfok között 20 forint 60 fillért fizet a kombinát, de erre még ad 12 százalék felárat, így ebben a kategóriában a legdrágább szőlő kilója 23 forint 10 fillér. A legmagasabb cukorfokú. a 24.1—25 fok közötti szőlő kilója 36 forint 50 fillér. A mustot ebben az évben (például a 8/b-s minőségű, 17—18 cukorfokú) felárral együtt 21 forint 30 fillérért veszik át, míg az ipari minőségű mustot (14 fok alatt) 9 forint 60 fillérért vásárolják fel a termelőtől. Az első osztályú aszú felvásárlási ára 200 forint kilónként, de ebben már a felár is benne foglaltatik. Ezek az árak pedig elfogadhatatlanok — mondják a termelők —, s hogy mennyire azok, arról bárki meggyőződhet, ha bemegy mondjuk, Miskolcon egy lerobbant talponállóba, s kér egy deci mádi furmintot, és fizet érte 14 forintot. Ha csak egyszerű, a hegyaljai borokat kedvelő állampolgár az illető, nincs semmi baj, tudomásul veszi, hogy egy deci 14 forint, ebből következően 1 liter 140 forintot kóstál. Ámde, ha történetesen szőlősgazda a polgár, rögvest megkeseredik, vagy inkább megsavanyodik szájában az ital, és el is kezdi a töprengést afelől, hogy mi a fészkes fenének kapálom, permetezem, metszem, tö- röm-nyúzom magam abban az átkozott szőlőben, amikor a hasznot mások vá'gió' zsebre. El lehet ezen töprengeni, és persze neki is lehet keseredni, aminek nagyon jó ellenszerét találta fel már régmúlt időkben az ember. Nosza, ide azzal a bu- téliával, bármennyibe is kerül ebben a kutya világban. A kutyaharapást pedig — amint az régóta tudott dolog — másnap szőrivel gyógyítják. vagy valamiféle lángot, égést oldó folyadékkal, mondjuk, borsodi ásványvízzel. Csak úgy mellesleg jegyezzük meg: köztudomású, hogy eme jeles víz gyógyító hatását — a macskajajos állapotot kúrálandó — bányászok fedezték fel odalent, a föld mélyében, s ők igazán nem tehetnek róla, hogy a bőséggel buzogó víz ára olyan magasra szökött. Manapság egy fél liter borsodi ásványvízért 13 forint 70 fillért kérnek a boltokban. Úgyhogy egy literért 27 forint 40 fillért kell leszurkolnia a másnaposságát kúrálni akaró, nekikeseredett szőlősgazdának. Tessenek csak összevetni ezt az árat a must idei felvásárlási árával, s mindjárt érzékelheti a Tisztelt Olvasó, miért parázslóit fel újfent a már-már csillapodni látszó vita a Tokaji Bor- kombinát nemrégiben kezdeményezett átalakulása körül, és miért beszélnek a termelők egyáltalán nem elismerő baráti szavakkal a kombinát monopolhelyzetéről, arról, hogyan is élnek vissza minden évben szüret előtt ezzel a monopóliummal. Mind többször hangzik el: védekezni kellene! De hogyan, miként? Egyre sokasodik azoknak a száma, akik a hegyközségek szerveződésében jó lehetőséget látnak, miként abban is, hogy ha jön (jönne) az idegen tőke Hegyaljára, akkor nemcsak egyetlen cég hozná a fellendítő, pezsdítő pénzinjekciót hanem több is, hogy megszűnjön a monopolhelyzet; hogy ne csak „árdiktátum” legyen, mint most, hanem valódi tárgyalás, alku, aminek végén esetleg mindkét fél, a termelő is, és a felvásárló is elégedetten állhatv- fel az asztaltól. De ez még a távoli (?) jövő, addig még forrhatnak az indulatok, miként szüret után a must, odafent, Hegy alján. Szarvas Dezső A Világbank és a hazai agrárágazat Szem előtt a hatékonyság Háromszázmillió hitel a mezőgazdaságnak A Világbank és a Magyar Nemzeti Bank szervezésében Agrárreformok Kelet-Euró- pában és a Szovjetunióban — dilemmák és stratégiák címmel, háromnapos nemzetközi konferencia zajlott Budapesten. A nemzetközi tanácskozásról tájékoztatták az újságírókat a Világbank tisztségviselői. Elmondták: a tanácskozás célja, hogy szintetizálja a volt szocialista országok eddigi agrárpolitikájának tapasztalatait, emellett különböző reformstratégiákat próbálnak felvázolni a világ szinte minden tájáról érkezett szakemberek. Michel Petit, a Világbank mezőgazdasági szekciójának vezetője kifejtette: a- keleteurópai térség országainak mezőgazdaságában az egyik legfontosabb feladat a terv- gazdaságról a piacgazdaságra történő átmenet mielőbbi megvalósítása. A Világbank tanácskozásán részt, vevő szakemberek tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon most folyik a földreform vitája, megértik, hogy a földreform megvalósítása során tisztázni kívánják a múlt örökségét, orvosolni akarják a sérelmeket — más részről viszont a magyar mezőgazdaság jövőbeni hatékonyságát is szem előtt kell tartani. A Világbank szakemberei meg vannak arról győződve, hogy a magyar mezőgazdaság továbbra is sikeres ágazat lehet, a tulajdonviszonyok reformja mellett azonban ehhez ki kell épülnie a leendő farmergazdaságokat, az új birtokviszonyoknak megfelelő egységeket támogató szolgáltatások rendszerének, így ót kell gondolni a mezőgazdaság hitelezésének, finanszírozásának új rendszerét, gondoskodni kell a farmergazdasághoz kapcsolódó új szolgáltatások kiépítéséről, például az új raktározási hálózatokról. Eugenio Lari, a Világbank kelet-európai osztályának vezetője elmondta, hogy a Világbank eddig összesen mintegy 2,2 milliárd dollárról szóló különböző hitelmegállapodást kötött Magyarországgal. A kölcsönök 60 százalékát már igénybe is vette hazánk. A világbanki hitelekből 300 millió dollárt Magyarország a mezőgazdaság fejlesztésére vett fel. Az idén már 200 millió dolláros kölcsönről kötöttek szerződést a Világbank és Magyarország képviselői, az év hátralevő részében pedig egy 400 millió dolláros hitelcsomagot készítenek elő, ebből 150 millió dollárt szánnak a magvar telefonhálózat fejlesztésére. elbíráltatni trófeáikat. A külföldi vadászok ezt Pesten is megtehetik, de egyszerűbb és célszerűbb itt, helyben elbíráltatni. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság székházában működik a MAVAD- iroda, amely helyileg intézi a vadásztatást, s itt kell annak díját is befizetni. Az üzeneteket telefonon is közölhetik, mert azt üzenetrögzítővel is ellátták, így éjjelnappal hívható. Az az új szervezet már működik, s a szarvasbőgésre érkező vadászok már ennek megfelelően, kényelmesen és utánajárás nélkül bfráltathatjók el a trófeát, s fizethetik ki az érte' járó összeget. A vadásztársaságok kilövési tervei szerint mintep* négyszáz szarvasbikát és megközelítőleg 80 muflonkost ejthetnek el a hazai és a külföldi vendégvadászok.
