Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-11 / 188. szám
1990. augusztus 11., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Sík eres félévet zárt a Miskolci Műanyagfeldolaozó Bz Észak-Magyarország megkérdezte a legtöbb ügyészt A Miskolcon gyártott Flair-bútorcsalád már megtalálható a nyu gat-európai piacokon is Ahol már megvalósult a márkavédőiéi Az utóbbi hetekben megyeszékhelyünk több pontján ízlésesein megformált reklámhirdetés hívta fel a figyelmet a Flair-bútorcsa- ládra, amelyek a Miskolci Műanyagfeldolgozóból .kerülnek ki. S noha kissé borsos áron kínálják ezeket az esztétikus műanyagtermékeket az áruházak, vevő mindig akad. Az üzem eredményeiről és gondjairól, Tóth György igazgató adott tájékoztatást. — Első fél évünk jól sikerült. Árbevételűink az előző év hasonló időszakához viszonyítva 30 százalékkal, nyereségünk pedig 32 százalékkal völ't magasabb. Mindez a vásárlóerő, a kereslet visszaesésének ellenére történt. Rosszabb a helyzet a különböző ragasztószalagok esetében, amely iránt drasztikusan lecsökkent az igény, s goindot okozott a csomagolóanyagok értékesítése is. Gazdálkodásunkat sem kerülte el. kintlevőségeink magas aránya. Ez az elmúlt fél évben 100 millió forint körül mozgott. Sőt, a határidőn túli kintlevőségek nagyságrendje elérte >a 40 millió forintot. Ilyen feltételek mellett óriási teljesítmény, hogy inem kellett hitelt kérnünk, sorba állnunk, és az itt dolgozók átlagbére — az első hat hónapban — 36,5 százalékkal növekedett. Ez elsősorban a magasabb termelési kultúrával előállított, nemzetközi színvonalú termékek gyártásából, értékesítéséből származott Nem került sor elbocsájtás- ra, mindössze 16 dolgozóval csökkent az üzem létszáma. Eredményeinket döntő mértékben segítette, hogy szerkezetváltásunkat — az utolsó pillanatban — külföldi tőke bevonásával sikerült megoldani. Ennek tudható be, hogy az első félév teljes árbevételének a fele új termékeinkből származóit. Ezek közül is kiemelkedő a már említett Flair-bútorcsalád és a Star-plan műamyagter- mókféleségek. A holland világcéggel és egy izraeli kooperációban termékeink kijutottak Hollandiába, Ausztriába, Törökországba, megtartva a szigorúan megkövetelt termékek márkáinak garanciáját. A hónap végére befejeződik a termelőstruktúra hátterének építése, célgépele, termelőegységek telepítése. Külföldi partnereink megelégedéssel szóltak az igen rövid idő alatti átállásról, az itt dolgozó 270 ember szakmai színvonaláról. Annak ellenére, hogy Belgiumból és Olaszországból azonos termékféleségek kerültek a hazai piacra, áldjuk a versenyt. Mindezekről szélesebb körben is meggyőződhet az érdeklődő augusztus 17-től a Miskolci Helyi- ipari Kiállítás és Vásáron, ahol a Borsodi Vegyi Kombiinát vállalatcsoporton belül kiemelkedő helyen mS is kiállítunk, és a vásár ideje alatt reklámáras akciókat szervezünk. A közelmúltban megnyílt Széchenyi utcai mintaboltunkban pedig folyamatosan kapható az általunk gyártott teljes termék- család. Fekete—Laczó Kiégett lelkek Hitetlenkedve halljuk a feltételezést, vagy inkább már alapos gyanúsítást: a tüzet szándékos gyújtogatás okozta. Rossz tréfának véljük azt a jelentkezést is, melyben a telefonáló kérkedve közli, hogy a most égő táblát ő gyújtotta föl. De, úgy tűnik, sokmindenhez hozzá kell edződnünk. Annak valóságalapjához is, hogy a tűzoltóság gyakorta — idén gyakorta — szándékos gyújtogatóra gyanakszik. A trehány, nemtörődöm felkészülés, a tűzvédelmi előírások figyelmen kívül hagyása mellett, mert bizony a tűzoltók ehhez sok példát tudnának felhozni egyik-másik gazdaságból, a kirándulók, víkendezők hanyagsága mellett. Mely utóbbiakat nemigen érdekli a tűzrakási tilalom, a rettenetes szárazság, az erős szél, ha kedvük van, hát szalonnál sütnek, bog- rácsolnak, gazt égetnek, hiszen mindez Ikellemetes, vagy szükséges dolog, csak- hát a vége .. A következménye .. Az idei nyár tüzelnek, kártételeinek ösz- szegzését, majd nyilván elkészítik az illetékesek, de már most is sejthetjük: elszomorító kártételek, rekord pusztítások jelenülnek meg a számokból. Döbbenetes, hogy csupán egyetlen napon, augusztus 6-án a megyénk tűzoltóinak 46 esetben kelljen kivonulniuk! Vajon a tüzek között volt-e szándékos gyújtogatás? Ha igen, mennyi? Nagy baj a figyelmetlenség, a nemtörődömség is, nagy baj a lestrapált, súr- lódó, szikrázó gépeik sokasága, nagy baj a víztelen- ség, az aszály, mely magát az oltást nehezíti, időnként lehetetlenné teszi, nagy baj a tűzoltók gyatra felszerelése, melyre valahogy mindig kevesebb pénz jutott a kelleténél, pedig itt a lelkesedésnél, a hivatástudatnál, meg a bátorságnál mégis csak többet érne egy tisztes készülék, szóval mindez nagy baj, de .. De még nagyobb mindennél ama bizonyos gyanú a szándékos gyújtogatásra. Kit visz rá a lélék egy gabonatábla felgyújtására? Vajon kinek jut ez egyáltalán eszébe és honnan, miből táplálkozik a gyűlölete? Kiken, miken alkar bosszút állni? Pszichológusoknak lenne érdekes nyomon követni az ilyen ember mozdulatait, lelke legmélyén rejlő, eleddig lefojtott, most szabadjára engedett kényszereket, cselekedeteit motiváló, ki tudja honnan, miből táplálkozó történéseket, jelzéseket, igen, mindez pszichológusnak bizonyára érdekes lenne. De, kik megszántják a földet, elvetik a magot, naponta vigyázzák az időjárást, a felhőket, a Napot, az esőt, a szárazságot, a jeget, az éltető-nevelő permetet, akik koszorút fonnak a sarjadó Életből búzaszenteléskor, hogy azt a templomi lobogókra akasszák kenyeret ígérő, csodás díszként, jelképként, akik idő érkeztével naponta tapogatják az érlelődő kalászt, biztatva egymást, hogy hamarosan indulhatnak a gépek, és akik ezeknek a gépeknek nyergeiben ülve a kellő időre oly megfoghatatlan nagy erővel telítődnék, hogy mindent; kibírnak és akik az új kenyeret nemzeti színű szalaggal kötik át és fölemelik, mint egy szentséget .. hát mindezeknek, nekünk nyilván mást kellene, kell tennünk a gyújto- gatokkal. Egyszerűen: lefogni a kezüket. Erősen. És belenéznünk a szemükbe. Mert úgy tudjuk, hogy a szem a lélék tükre. Vajon mit látnánk benne? Ürességet? Kiégett lelket? Vagy gyűlöletet? Mi ellen? Ki ellen? Az Élet elTen? Hiszen nálunk, itt a Kárpát-medencében a búza másik neve: Élet .. Szűnik az aszály. E sorok írásakor csendes eső permetez a kiégett rétökre, puhítja a szétrepedezett földet, nedvesíti az erdő szárazán hersenő avarját, hűsíti a kő, a beton forróságát. Bár tenné élővé a kiégett, elüszkösödött lelkeket is .. Priska Tibor „Az országnak el kell döntenie ........ f !!!$■ mennyit áldoz az igazságszolgáltatásra *? Elsöprő többséggel választotta meg a parlament a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészévé dr. Györgyi Kálmánt, akit lapunk munkatársa elképzeléseiről és aktuális problémákról kérdezett. Bz ügyészi hivatás presztízse — Mit tart a legfontosabb rendezendő dolognak a törvényesség szempontjából? — Azt, hogy az országnak legyen jó ügyészsége. Jelenleg kevesebb ügyész van, mint amennyire szükség lenne. — Mi ennek az oka? — A jogászok nem látják elég vonzónak ezt a pályát, ezenkívül az ügyészi hivatással kapcsolatban átéltünk egy bizalmi válságot, amikor az ügyészi tevékenységnek azok az elemei kerültek — indokoltan — az érdeklődés előterébe, amelyek szervesen kapcsolódtak a letűnt rendszer működéséhez. Az ügyészségnek az a tevékenysége, amely az állampolgárok jogvédelmét, a bűncselekmények üldözését, a bíróság előtti vádképviseletet jelenti, mintha elfelejtődött volna. A harmadik tényező — ami nyugtalanságot okozott a szakmán belül —, hogy megmaradnak-e az ügyészség hagyományos munkaterületei. Vannak olyan javaslatok, amelyek az úgynevezett általános törvényességi felügyeletet és az ügyész polgári eljárásjogi tevékenységét szívesen kivennék a jelenlegi ügyészi tevékenységi körből. Mivel ezen a területen, a jogász munkaerőpiacon erős kereslet van ilyen szakemberek iránt, ezek az ügyészek „erős. csábításnak” vannak kitéve, hisz’ ennél sokkal jövedelmezőbb állások között válogathatnak. Ezt a kérdést minél hamarabb rendezni kellene, mégpedig úgy, hogy az állampolgár szempontjából a legmegfelelőbb jogvédelmet biztosító módon történjen. — Joghallgató diákok között mindig az járta, hogy a jogászok közül az ügyészek tudják legjobban a jogot. Mégis sokszor — az ügyészekhez képest — többszörösét keresik meg más jogászok, mint például a jogtanácsosok. — Az új munkaköröm elfoglalásakor legjobb élményem az volt, hogy meggyőződhettem, milyen magas színvonalú jogi munkát végeznek az ügyészek. Az ügyészségi munkatársaim jogi felkészültsége, probléma- felismerő képessége megnyugtató és a jövőre nézve egyenesen biztató. Ezek az emberek biztosan magas hivatástudattal vannak megáldva, mert valóban egy jó felkészültségű polgári, vagy közigazgatási jogászt akárhol sokkal magasabb fizetéssel tudnak alkalmazni. Az országnak el kell döntenie, mennyit áldoz az igazságszolgáltatásra, s jogi kultúrára ! Nehéz a felelősségre vonás — Dr. Hack Péter ország- gyűlési képviselő a parlamentben interpellációt intézett a belügyminiszterhez a közelmúlt vezető politikusainak esetleges bűncselekményei tárgyában. Ez a kérdés konkrétan a bős-nagymarosi beruházásra, az államháztartás adatainak meghamisítására és a lehallgatási botrány kivizsgálására irányult. Mi lett a sorsa az interpellációnak? — A belügyminiszter úr eljuttatta hozzám az interpelláció lényegi részét tartalmazó levelét, amelyben Bős-Nagymarossal és a költségvetés adatainak eltorzításával kapcsolatos utalások — Várható-e az, hogy az ügyészség munkája növekedni fog a gazdasági jog területén a privatizáció következtében? — Igen, elképzelhető. A közelmúltban végbevitt és a közvélemény előtt látványosan ismertté vált privatizációs akciókkal kapcsolatban arról van szó, hogy a fennálló privatizációs szabályok olyan jogügyleteket tettek lehetővé akkor, amelyek utólag bizonyos körben felháborodást, vagy élénk bírálatot váltottak ki. Ezeket a jogszabályokat hatályon kívül helyezték, de ha az ügyészség komolyan gondolja a feladatát, amely elsősorban a jogszabályok megtartása feletti őrködés, akkor nem tudja magát fölébe helyezni azoknak a jogszerepelnek. Jelenleg a tények mélyebb megismerésénél tartunk. Most annyit tudnék előrebocsátani, hogy a kormányzati szinten hozott döntések értékelésére a Büntető Törvénykönyv rendelkezései csak nagyon korlátozottan lehetnek alkalmasak. A Btk.-t annak idején nem abból a feltevésből készítették, hogy a kormányzat bűn- cselekményt követne el. A korábbi államelleni bűncselekmények között szerepelt a kártevés tényállása. Ez csak akkor volt megállapítható, ha az ország gyengítésének célja vezérelte azokat, akik cselekedetükkel hátrányt okoztak az országnak. Az említett és az ahhoz hasonszabályoknak, amelyek a jogügylet idején hatályban voltak. Az ügyészség nincs abban a helyzetben, hogy a neki nem tetsző jogszabályokat figyelmet kívül hagyja. — Tehát arról van szó, hogy létrejött egy jogügylet, mondjuk egy vállalat átalakult — Borsodban volt ilyen — a fennálló jogszabályok szerint, akkor azt el kell fogadni, mert annak idején ez az átalakulás nem ütközött jogszabályba. — Pontosabban, nem ütközött a törvénynek sem különös, sem általános, vagy jogelveket rögzítő szabályaiba Ebben az esetben lehet azt mondani, hogy rossz volt a törvény, azonban azt legfelló esetekben ezt aligha lehetne bizonyítani. Ám azt pontosan meg kell vizsgálni, hogy a Btk-ban meghatározott tényállások, mint például a hivatali visszaélés, vagy a népgazdaság szerveinek megtévesztése az ilyen jellegű magatartásokra mennyiben alkalmazható. Hangsúlyozom, ez a kérdés még absztrakt, mert most még nem ál.l rendelkezésünkre olyan mennyiségű tény, amelyből egyértelmű következtetést lehetne levonni. Másrészt pedig a költség- vetéssel kapcsolatos kérdésekben más, erre hivatott szerv vizsgálatának kell megelőznie az ügyre vonatkozó jogi álláspont kialakítását. jebb csak az Alkotmánybíróság állapíthatja meg, hogy valamely törvény alkotmány- ellenes. Az ügyész kötve van a hatályban lévő jogszabályokhoz. — Mikor tartaná sikeresnek, eredményesnek a munkálkodását? Nyilván valamilyen céllal, elképzeléssel vállalta el ezt a magas hivatalt. — A jog az egy szakma, amelyet lehet kiemelkedő színvonalon művelni. Azt szeretném, hogy az ügyészi apparátus a jó szakmai hagyományainak megfelelően kristálytiszta, pontos jogi munkát végezzen, és ezzel segítse annak az épületnek a fölépítését, amit úgy hívnak: jogállam. dr. Zclei Zoltán Hz egyes privatizációk jogi megítélése
