Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
POLITIKAI NAPILAP ^5 Kinevezték a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökét A Miniszterelnöki Sajtótitkárság közli: Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök javaslatára, 1990. augusztus 1-jei hatállyal kinevezte Hankiss Elemért a Magyar Televízió elnökévé és Gombár Csabát a Magyar Rádió elnökévé. A két újonnan kinevezett, valamint Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség néhány nappal korábban kinevezett ügyvezető igazgatója kedden délelőtt a miniszterelnök előtt letette a hivatali esküt. Antall József utána rövid, kötetlen megbeszélést folytatott a Magyar Televízió és a Magyar Rádió új elnökével. (MTI) Velencébe utazott a magyar kormányfő Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden délután Velencébe utazott. A magyar vezetők a Duna—Adria regionális együttműködés kétnapos csúcstalálkozóján vesznek részt az olasz városban. A Hajdú Ráfis János alapította mezőgazdasági gépek kövesdi múzeumában országosan, de talán Európában is egyedülálló értékek mentése, őrzése és bemutatása történik. (L. J. felvétele) Mecénás: a megye FÉLMILUŰ Kilenc map szenátor nyilatkozata Wim A parlamenti pártok helyi vezetőinek, illetve képviselőinek részvételével és kifejezetten aktív közreműködésével tartották meg tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottságának júliusi ülését. A Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Fiatal Demokraták Szövetsége az adott téma szakértőit is delegálta a tanácskozásra. A pártok figyelme egyre inkább a helyi politika felé fordul, s az érdeklődést az is magyarázza, hogy a testület a választókat közvetlenül érintő ügyeket tűzött napirendjére. Nyilvánvalóan ilyen téma a megye mecénási alapjának felhasználása. Ezt az alapot ebben az esztendőben hozták létre először, s a „kalapban” összesen harmincmillió volt Porkoláb Albert főosztályvezető elmondotta, hogy eddig valamivel több, mint húszmilliót költöttek el belőle. Tegnap a vb 4,3 millió sorsáról határozott, tehát ebben az évben még több mint 5 millió forintnyi támogatást nyújthatnak a pályázóknak. Ezt a pénzt az eredeti, s tegnap megerősített szándékok szerint az öntevékeny közösségek, a különböző művészeti irányzatok, a közcélú utazások anyagi gondjainak megoldására, enyhítésére fordíthatják. A pályázatok elbírálására szakértőkből álló zsűrit hoztak létre, amelynek tagjai a körülmények gondos mérlegelése után javasolják a pályázatok elfogadását, vagy elutasítását. Ez a zsűri az előterjesztésben elutasította például a kövesdi mezőgazdasági gépmúzeum bővítésére benyújtott kérést. Miért? Egyszerű okkal. Az alapból beruházások, fejlesztések nem finanszírozhatók. A kövesdiek pedig éppen bővítésre, szociális helyiségek létesítésé-) re kértek félmilliót. Rövic polémia utón a végrehajtó bizottság végül is úgy dön- tött, hogy felülbírálja az előterjesztést, és ezúttal kivételesen az építkezés költségeire átutalható az ötszázezer forint. A múzeum mellett Juga György (Fidesz) és? Bollók Józsefné, vb-tag meg- \ győző érvelésének hatására; döntött a vb. Az említettel; i ugyanis hangsúlyozták, hogy ) a kövesdi múzeumban az; országban, de talán Európá- i ban egyedülálló értékeket gyűjtenek össze, s ennek fényében el lehet tekinteni a pályázati kiírás szó szerinti értelmezésétől, amely tiltja a beruházások támogatását. A kövesdiek örülhetnek, a kazincbarcikai és a lenin- városi pályázók viszont nem A két utóbbi városból benyújtott igényekkel kapcsolatban elhangzott, hogy a te lepülések az idén jóval ked vezőbb pénzügyi helyzetben vannak, mint a megye. / helyi, városi tanácsoknál nem okoz gondot a leninvá- rosi és a kazincbarcikai pá lyázatok támogatása, íg' azokról ott döntenek majd Végleges határozatot hozott a vb arról is, hogy ? j mecénási alapból nem támogatják a különböző szakmai kamarák igényeit. A \ kamarák fenntartását — hangzott az indoklás — oldják meg a tagsági díjból erre az alapból nem ju1 pénz. A pedagógiai innovációs alapra benyújtott pályázatok ügyében viszon* nem döntött a végrehajt; bizottság. .Ez az alap 5 milliót tartalmaz, ám május végéig 110 kisebb közösség illetve önálló személy hatvanmilliós igényt nyújtót1 be. A támogatósok elosztásáról készült ugyan előterjesztés, de az egyszerű felsorolást a vb nem tartotta (Folytatás a 2. oldalon) Romániában újabb sajtó- nyilatkozatok jelzik, hogy az ország törékeny belpolitikai helyzetét kihasználva, szélsőséges nacionalista erők igyekeznek aláásni a fiatal demokratikus rendszert. Kedden a Romániai Magyar Szóban kilenc magyar nemzetiségű szenátor, a Romania Libera című lapban pedig a Román Üjságírószö- vetség több tagja ítélte el a szélsőséges nacionalisták mind erőteljesebbé váló tevékenységét. A kilenc magyar szenátor (a szenátusnak 12 magyar tagja van) közös nyilatkozata mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeknek az erőknek végső célja nem más, mint felszámolni még azokat a kisebbségi jogokat is, amelyek „a Ceausescu-diktatúra dühét elkerülték”. A terjedelmes dokumentum figyelmeztet arra, hogy ezek a szélsőséges' erők meg akarják szüntetni a Románia által is aláírt nemzetközi szerződésekbe foglalt kisebbségi jogokat. A szenátorok véleménye szerint az általuk közelebbről meg nem nevezett szélsőséges elemek immár beavatkoznak az állami szervek hatáskörébe is, és ily módon bénítják a törvényes szervek működését, akadályozzák a jogállam kiépítését. Figyelemre méltó nyilatkozat jelent meg a Romania Libera című országos terjesztésű napilapban is. A | néhány soros dokumentumot több ismert romániai I újság, köztük a Romániai s Magyar Szó egy-egy szer- ; kesztője írta alá. A szer- : zők az egyik, nemrégiben i alapított és szélsőségesen na- ! cionalista hangvételű heti- | lap, a Romania Mare ellen i kelnek ki. Véleményük szerint a hetilap útszéli, agresszív és rágalmazó stílusa, a benne megjelent cikkek tartalma sérti az újságírói hivatás becsületét és veszélyezteti a vélemény- nyilvánítás szabadságát. A Romania Mare (Nagy Románia) június eleje óta jelenik meg, és főként a magyar kisebbség, illetve annak vezetői ellen közöl gyalázkodó írásokat. A lap impresszumot nem közöl, így nem tudni, ki adja ki, milyen politikai erők állnak mögötte. ria együttműködés öt tagállama, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia külügyminisztereinek rövid találkozójával megnyílik Velencében a közép-európai regionális együttműködés csúcstalálkozója. A Duna—Adria kooperáció csaknem nyolc hónapos alapító szakaszának végére érve az öt állam politikai dokumentumban körvonalazza a regionális együttműködés céljait, feladatait, s három évre szóló munkaprogramot dolgoz ki az elképzelések valóra váltására. Jelképes értékű gesztusként a helsinki záróokmány aláírásának 15. évfordulóján a Duna—Adria együttműködés tagjai üzenetet intéznek a helsinki folyamat részes államainak vezetőihez. A kormányfők és a külügyek irányítóinak részvételével folyó velencei csúcsot közép-európai kulturális fórum kíséri, amelyen az öt résztvevő állam művészeti, tudományos életének neves személyiségei vitatják meg az európai együttműködés jövőjével összefüggő kérdéseket. (MTI) Csapatkivonás Eddig 29 460 szovjet állampolgár távozott a szovjet csapatkivonás keretében — tájékoztatta hétfőn az MTI-t Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője, összesen 14 730 katona, 4078 polgári alkalmazott és 10 652 családtag hagyta el hazánkat. A távozó alakulatok 6800 harci technikai eszközt és 147 800 tonna különböző anyagot vittek magukkal. „...egyik lábunk az északi, a másik a déli féltekén” I. S! i 1 ■ Peruban és Ecuadorban jártak a Felsözsolcai Természet- barát Egyesület tagjai. Felkeresték az Egyenlítőt jelképező monumentális emlékművet (képünkön) is. (Cikkünk a 7. oldalon.) '■ ■ . ■ iHHnnMHMBMHnnnHnnnMHnHMM
