Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-04 / 155. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1990. július 4., szerda A kémpilóta A szenzáció bejárta a világot: az U-2 Icémrepülőgépet Szverdlovszk közelében lelőtték. Az amerikai pilóta szovjet fogságba esett. Francis Gary Powers három évtizeddel ezelőtti útjának titkai. 4. A történelem legsikeresebb kémtevékenysége Az amerikai légierő In- ciriikben levő támasztpont- ja földrajzi szempontból a legtökéletesebben megfelelt a feladat végrehajtásának. Törökország déli részén volt, a szovjet radaroktól meglehetősen távol, ám közel ahhoz, hogy a gép kedvező üzemanyag-fogyasztással érje el a határt. A törökök úgy tudták, hogy a 10—10 jelű különítmény meteorológiai kutatómunkát végez. A hét pilóta különös gonddal repülte be az összerakott gépeket; az U—2 egyébként sem sorozatgyártmány volt és nem tudták, ki melyik géppel hajtja végre a feladatot. Idejük jelentős részét fordították a szovjet térképek tanulmányozására, hiszen a küldetés egyik célja az volt, hogy megkeressék és bejelöljék a titokban tartott létesítményeket, a repülés során. A felkészüléshez hozzátartozott, hogy ne legyen idegen a felszerelés sem. A különleges öltözék, a tárgyak, melyeket magukkal vittek a kabinban: az önműködően felfúvódó gumicsónak, az élelmiszerek, a jelzőrakéták, a gyufa, a nedves fát is éghetővé tevő vegyianyag, az elsősegélycsomag. Az úgynevezett túiéléscsomaghoz hozzátartozott továbbá egy amerikai zászló, rajta 14 nyelven a következő szöveggel: „Amerikai vagyok és nem beszélem az önök nyelvét. Élelemre és szállásra lenne szükségem. Nem kell tőlem félniük. Nem vagyok az önök népének ellensége. Ha segítenek nekem, meg fogják kapni a jutalmukat.” A csomagban volt 7500 rubel és két tucat Napóleon- arany. (Az utóbbi kifejezetten azzal a céllal kapott helyet a túléléscsomagban, hogy ha semmiképpen sem megy a barátkozás, az aranytallér legyen a tolmács ...) „Aprópénz” gyanánt néhány karóra és aranygyűrű egészítette ki a poggyászt. A szerelvényt vadásztőr és hangtompítós pisztoly erősítette, 200 tölténnyel. Az úticsomagot minden repülés előtt maga a pilóta helyezte el a kabinban, bármilyen feladatot is hajtott végre. Mivel földi irányításra egyáltalán nem számíthattak, igyekeztek minél jobban megismerni a szovjet műsorközlő rádiók pontos helyzetét és frekvenciáját. Powers 1959 szeptemberében kezdte meg a repüléseit a szovjet .határ mentén. A feladat, jellegének megfelelően a jól hangzó „ajtókon hallgatózás” fedőnevet kapta és a végrehajtóknak a rakétakilövésekről kellett információt gyűjteni. A kilövés tervezett idejét már napokkal korábban megismerték, ám hogy pontosan, mikor és hol kerül rá sor, s főleg, hogy milyen forrás juttatta el a tájékoztatást az amerikaiakhoz, erről nem volt tudomásuk. A bemérés speciális berendezéssel történt, ez a lövés minden adatát automatikusan rögzítette. A pilóták érezhetően idegesek voltak, a gépek kímélése miatt ugyanis elég keveset repültek. A bevetési parancsot egyébként is minden esetben Washingtonban fogalmazták meg, ahonnan kódolt üzenetben juttatták el a törökországi támaszpontra. A megfelelő ráhangolás miatt ezt jóval az indulás előtt közölték az érintett pilótával. Közvetlenül a felszállás előtt az eligazító tiszttől tudhatták meg a részleteket, aki minden egves „briefing” előtt utalt a ciánkapszula előnyeire, természetesen a pilótára bízva, hogy magával viszi-e, vagy sem. „Adott esetben jól jöhet, a kínzások megelőzésére.” Visszatérés után kivették a gépből a film- és hangszalagot és azonnal a laboratóriumba küldték. Minden felvételről másolatot készítettek és az egyik példányt az Egyesült Államok megfelelő intézményébe vitték. A pilóták azonban sohasem látták az anyagot. A felvételek azonban olyan sikeresek voltak, hogy a New York Times azt írta, hogy „az Overflight a történelem legsikeresebb kémtevékenysége.” Allan Dulles, a CIA akkori főnöke szerint az U—2 „gyorsabb, pontosabb és megbízhatóbb munkát végzett, mint a földi ügynökök.” Az incirliki támaszpont különítménye kétségkívül magabiztos volt, a pilóták meg voltak győződve afelől, hogy a szovjet légelhárítás hatástalan velük szemben. És ezt a véleményt jól példázza Powers későbbi megjegyzése: annyira biztosak voltak, hogy ugyanazt az útvonalat kétszer is megtették, szükségtelennek tartották az irányváltást. Az eredetileg ezüstszínű gépeket mindazonáltal 1957- ben sötétkékre festették és ekkor építették be a kivethető ülést is. Kiderült ugyanis, hogy a gép köny- nyen dugóhúzóba esett — pörögve zuhant —, s ilyenkor nem volt menekvés, a pilótát a gyorsulás a kabinba zárta. A 10—10-es különítményt két esemény hozta lázba: augusztus 26-án a TASZSZ közölte, hogy a Szovjetunió rendelkezik interkontinentális ballisztikus rakétákkal. Szeptember 4-én pedig bejelentették, hogy fellőtték az első szputnyikot. Ezek a hírek ugyanakkor szorgosabb munkára is késztették az Incirlikben állomásozó kém- repjilőket és hogy nem eredménytelenül, ezt jelzi, hogy a pilóták magas katonai kitüntetést kaptak — nona hivatalosan polgári alkalmazottak voltak. -Nem véletlen tehát, hogy mind a pilótákról, mind a gépekről írni kezdtek az újságok. Az egyik szaklap például megszellőztette, hogy az U—2 „meg nem erősített hírek szerint, légifelvételeket készít a vasfüggöny túloldalán.” így tehát nem keltett különösebb meglepetést, amikor a hírszerzés közölte a támaszpont tagjaival, hogy a szovjet légierő szaklapja cikksorozatot szentelt az U—'2-nek ... A pilóták ennek nyomán pontosabb információkat kértek arról, hogv mit tud róluk az ellenfél, már csak azért is, mert tisztában voltak vele — Powers szavaival — hogy „Törökországban a kémkedés jól fizetett foglalkozás”. A nyugtalanító kérdésekre adott válaszból kitűnt: a szovjetek valószínű tudják, hány gép van a támaszponton, esetleg név szerint is számon tartják a pilótákat. A szovjet vadászgépektől nem tartottak, a rakétáktól azonban igen. A feltételezésektől függetlenül, a MIG- ekről kilőtt levegő-levegő rakétákra számítva, az U— 2-es gépet most már zavarórendszerrel is felszerelték. Ennek az volt a lényege, hogy a gépről kibocsátott jelekkel a szovjet gép radarrendszerét félrevezessék. Minden eshetőségre számítva, a művelet irányítói úgy döntöttek, hogy a gépnek erősebb motorra lenne szüksége. A prototípussal azonban végzetesnek tűnő hiba történt. A próbarepülések során, Japán fölött meghibásodott egy U—2-es, igaz, a pilóta egyszerre két rekordot is a magáénak mondhatott: még sohasem repült magasságot ért el a gépével és sikeres kényszer- leszállást hajtott végre. Közben azonban rádiójeleket adott és megjelölte azt a vitorlázó repülőteret, ahol földet ért. És ezt nem kellett volna tennie! A japán fotósok ugyanis előbb a helyszínen voltak, mint az amerikai hatóságok képviselői és fényképek tömegét készítették a kémrepülőgépről, annak immár kendőzetlen valóságában. Következik: Indulás azonnal! Tölgyessy Péter: Az MDF a vöröset zöldre festi — Az SZDSZ indulásakor a liberális eszméket vállalta föl, szellemi gyökerei talán még a szabadkőművesség idejéig nyúlnak vissza. Most az az új helyzet, hogy a szoc.-dem. párt a választásokon katasztrofálisan gyengén szerepelt, így többen is pályáznak a munkásságért, mint bázisért. — Ez a kérdés a választásokon eldőlt. A Szabad Demokraták Szövetsége kapta feltehetőleg a legtöbb munkásszavazatot, az MDF- fel versenyben. Budapesten ez jól látható: a zöldövezeti, úgynevezett gazdag kerületekben egyetlen egyszer sem nyert az SZDSZ a választásokon. Elleniben Angyalföldön mind a két képviselői helyet megszereztük, a vörös Csepelen is jutottunk madátumhoz. Én úgy érzem, hogy ez a párt az, amely ma a kisemberek érdekeit képviseli. Ez a párt egyszerre szabadelvű és szó. ciális érzékenységű, és mesz- szemenően támogatja a munkások, alkalmazottak szociálpolitikai érdekeit. Ezenkívül szeretnénk segíteni az olyan független szak- szervezeteket, amelyek keményen és határozottan, kiállnak a bérből és fizetésből élőkért. — Az MDF plakátjain meghirdette a „nagytakarítást”, a számonkérést. Most azt lehet érzékelni, hogy a következetes párt ebben — a jog talaján — épp az SZDSZ. — Ügy érzem, ez mindig is így volt, mert az MDF ezt választási, plakáton hirdette meg, választási kampány részeként tette, de most mindenki előtt kiderülhet, hogy nem „tavaszi nagytakarítás” történik, hanem „nyári nagymosás”, ahol a vöröset az MDF zöld színűre festi át. — Nem sikerült a múlttal való elszámolás. A jövő felé kellene fordulni, és nem a múlton rágódni, ám nem szabad fátylat borítani a múltnak a — gyakran büntetőjogilag is üldözendő — bűneire. — A helyhatósági választásokon milyen esélyt lát pártja számára? — Nem szívesen bocsátkozom jóslásokba, nem vagyok csillagjós, azonban nagyon szeretném, ha a helyi választásokon sok városban, községben bizalmat szavaznának a helyben lakók a szabad demokrata polgármestereknek, illetve a szabad demokrata tanácstestületeknek. — Mire szavaznak az emberek, ha az SZDSZ-t választják? — Programunk nem változott: a következetes rendszerváltásra, a jóléti Magyarországra, minél hamarabb. — A mostani áremelésről hogyan vélekedik? — A kormány ugyanazt kéri, amit kért már a Kádár-, a Lázár-, a Grósz. és a Németh-kormány. Ilyenkor, nyáron, mindig összeomlik a költségvetés, és újra a lakosság állja a terheket, erről van szó. A kérdés az, hogy ez egy értelmes, vagy fölösleges áldozat? Szerintem fölösleges, mert csak egy átmeneti időszakra akar a kormány erőforrásokhoz hozzájutni. — Elég gyors a privatizációs átalakulás tempója? — Gyorsabb átalakulás kéne. Ez a toldozgatás-fol- dozgatás a korábbi politika folytatása, csak szép célok vannak, de a hozzá vezető út nincs meg a kormány- programban. Zelei Zoltán A jószágtartók szerény ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) át állított fel, melynek alapját az egy tehére jutó átlagos laktációs tejtermelés képezte, valamint a tehén- állomány nagysága és fajtája. Az első kategóriában magyar tarka állomány esetében csak egy kategóriát állított fel a versenybizottság, az e fajtát tartó nagyüzemek csekély száma miatt. Ezek alapján első helyezést ért el a hernádné- meti Hernádvölgye Mg. Tsz az egy tehénre jutó 4920 kilogrammos laktációs átlagtejtermeléssel. Második helyezést a megyaszói Aranykalász, harmadik helyezést a halmaji Aranykalász Mg. Tsz. érte el. A magyar tejelő marha fajtamegjelölésben a hol- stein-fríz keresztezett állományok szerepeltek. így az 500 tehénnél kevesebbet tartó nagyüzemek közül első helyezést a bekecsi Hegyalja Tsz ért el 5605 kilogrammos laktációs átlag tejtermeléssel. Második a Bodrogközi ÁG, harmadik a hidasnémeti Március 21. Mg. Tsz lett. Az 500 tehénnél többet tartó nagyüzemek között első helyezést a He- jömenti ÁG ért el 6830 kilogrammos egy tehénre jutó laktációs tejtermeléssel. Második a Szerencsi ÁG, harmadik a sárospataki Kossuth Mg. Tsz lett. A versenybizottság a tejtermelésben elért eredményéért különdíjban részesítette a Dél-borsodi ÁG-t. A hústermelési versenyben a bizottság a tömöri Petőfi Mg. Tsz-t a minőségi húsmarha előállításban elért kiváló eredményéért részesítette jutalomban. Ugyanezért kapott jutalmat a vajdácskái Petőfi Termelőszövetkezet és a Szikszói Állami Gazdaság. Kistermelők közötti versenyben a legtöbb tejet értékesített gazdákat, illetve az egy tehénre eső legtöbb tejet értékesítő kistermelőket értékelte a bizottság. Eszerint a megyében a legtöbb tejet Balogh Ferenc bükk- aranyosi lakos értékesítette, 14 tehéntől összesen 83 ezer litert. A második helyezett Balsai Bertalan bekecsi lakos, aki tizenegy tehéntől 58 ezer 700 liter tejet értékesített. Az egy fejt tehénre jutó tejtermelésben első helyezett Tari Elemér négyesi kistermelő lett, aki három tehéntől átlagosan 6632 liter tejet értékesített. Második Hegedűs József tiszavalki kistermelő lett. Csak jövőre még több tej, hús lenne, és még több ilyen szorgalmas jószágtartó! B. Sz. L. A Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt megyei szervezete politikai gyűlést tart 1990. július 6- án, pénteken, 16.15 órától, a Rendezvények Házában (Miskolc, Széchenyi út 107. I. emelet). A politikai beszámolót Rajkai Zsolt államtitkár tartja a koalícióról és a parlamenti munkáról. Minden érdeklődőt tisztelettel várnak. A gyűlés után, 17.30 órai kezdettel a vidéki megyeszervezetei elnökeinek a megyei vezetőség a szokásos havi megbeszélést a szemben levő KlOSZ-helyi- ség IV. emeletén tartja. Ugyanitt, az I. emeleti Matyó-teremben tartják a tervezett soron következő megyei vezetőségi ülést, amelyre a vezetőségi tagokat és a Miskolc városi szervezet vezetőségét 18.30 órára várják. KÁDÁR JÁNOS halálának évfordulóján, 10. július B-án, pénteken 19 ólakor elhelyezi a megemlékezés és a kegyelet koszorúját. Kérjük budapesti *és vidéki pártszervezeteinket, hogy minél nagyobb ’ számban vegyenek részt. Tisztelettel hívjuk pártunk barátait, s mindazokat, akik Kádár Jánosban tisztelték és becsülték a szerény, a dolgozó ember érdekeiért küzdő politikust és államférfit. ÜGYVEZETŐ TITKÁRSÁG
