Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-17 / 114. szám

1990. május 17., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Szerkesztői üzenetek Még meddig? Tovarisi konyec! - ez a plakátszöveg állítása például Miskol­con, a Melinda utcában. Plakáteltakaritás konyec? - ez viszont kérdés ugyanebből a városból, ugyanebből az utcából. Sőt az ott lakók kérdésüket még eggyel megtoldják: netán a sikerre való tekintettel prolon­gálva? Ez utóbbi kiváncsiskodásuk úgyszintén a beígért plakát- elta'.carítás elmaradásának okát, illetve ha mégiscsak sor kerülne rá, annak végső időpontját firtatja. Fotó: F. L. Szeretnék tenni a hegyközi vasútért Sok éve ugyan, de nekem is sikerült végigutaznom a Hegyközi Kisvasúitól Sárospataktól Füzérkomlósig. Az ül számomra élmény volt (talán csak nosztalgia?}, örömmel olvastam lapjuk április 20-i, valamint a Magyar Vasutas cimü újság április 19*1 számában a Hegyközi Kisvasú? varható újjászületéséről. Ösbudapesti nyugdíjas vasutas vagyok, talán ez az oka ebbéli örömömnek. A MAV-tól nyugdíjaztak ugyan, de azért vasutas maradtam és mis- kolci barátaimtól rendszeresen értesülök a kisvasúttal kapcsolatos dolgokról. Mindenesetre nagyon szeretném megérni (bár erre az esélyem sajnos egyre kevesebb), hogy a Hegyközben újra legyen vasúti közlekedés. Az ott lakók és az a vidék nagyon megérdemelnél Tudom nem elég kívánni, tenni is kell. Ezért, ha úgy gondolják az illetékesek, hogy „némi" szakismeretemet és tapasztalataimat hasznosítani tudják, úgy szívesen rendel­kezésükre állok aj ügy elősegítése érdekében. Elöljáró­ban csak annyit, hogy szerintem a Hegyközben is normál nyomközü vasútvonalat kellene építeni, megközelítőleg a régi kisvasút helyén, de meghosszabbítva és kb. a mai Zsujta nagyvasúti megállóhely közelében csatlakoztatva a Szerenes-Hidasnémeti vonalhoz. Kovács Árpád Budapest (teljes cim a szerkesztőségben) Harkály Józsefné, Szerencs: Csak a betéti díjas gyógysze­res üvegeket kötelesek a pa­tikák visszaváltani, ha azok kívül-belül tisztára vannak mosva. A gyári kiszerelésű- ekre mindezek nem vonat­koznak, mint ahogyan a műanyag tégelyekre sem, mivel azokat nem lehet meg­felelően fertőtleníteni. Másik kérdésével — gyed — a ké­sőbbiekben foglalkozunk. * „Nagymama” jeligére: Szü­lőtartás a gyakorlatban meg­lehetősen ritka, holott a ta­pasztalatok birtokában több­ször lehetne alkalmazni. Az idős szülő azonban általában szégyelli önmaga és mások előtt, hogy gyermekével szemben szülőtartást követel­jen. Így hát rászorultságát titkolja, bár a másik oldalon a feltételek adottak lenné­nek. * Molnár József, Encs: Saj­nos kérése valóban nem tel­jesíthető, miután ápolási díj­ra a Minisztertanács 33/1990. (II. 25.) MT. rendeilete alap­ján nem jogosultak azok, akik nyugellátásban részesül­nek. E téren méltányosságra sincs lehetőség. így csak azt tudjuk tanácsolni, igényel­jen szociális segélyt a helyi tanácstól anyagi gondjaik enyhítésére. Bár ez önt nem vigasztalja, de nagy vívmány, hogy az ápolási díj életbe léphetett. Több olcsó árut! zókat alkalmaz A Miskolci Közlekedési Vál­lalat felvételre keres: esztergá­lyost és pályafenntartási üze­mébe vasútépítési szakközépis­kolai végzettséggel rendelkező munkavállalókat fizikai csoport- vezetőnek, valamint építőipari kisgépkezelői vizsgával rendel­kező betanított munkásokat. A vállalat dolgozóinak és család­tagjainak a városi autóbuszo­kon és villamosokon díjmentes utazást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Miskolc, Szondi Gy. út 1. 101, B autóbusz-végállomás. Ausztriai, ill. NDK munkára keresünk karosszérialakatost, németül tudó csőszerelőt és la­katost csoportvezetőnek, vala­mint EC-3-EC-4-AWI minősített hegesztőt. Jelentkezés kizárólag a hirdetést követő napon. 9— 16 h-ig. SKANDINÁVIA KFT. Miskolc, Aulich u. 56. sz. A Dél-borsodi Állami Gazda­ság, Mezőkövesd, Egri u. 1. — mezőségi sertéstelepére — azon­nali belépéssel felvesz képzett állategészségügyi szaksegéde­ket. Jelentkezni lehet: dr. Újvá­ri Árpádnál, a telep vezető ál­latorvosánál. Telefon: (40) 12-682, (40) 12-685. A Miskolci Bútoripari Szövet­kezet SZTK-ügyintézőt keres, 4 órás munkakör betöltésére. Je­lentkezni lehet: Miskolc, Déryné u. 14. sz., I. emelet. Telefon: 15-524. A Borsodsziráki „Bartók Béla” Mg. ip. Termelőszövetkezet hús­üzemébe üzemvezetői munka­körbe pályázatot hirdet. Jelent­kezés : személyesen Borsodszi- rákon, a tsz központi irodájá­zakképzclt munkatársakat ke- ünk felszolgáló-büfés, ven- jlátó-kisegítő munkakörbe, sta jutalékos bérezéssel. Je- tkezűi lehet: 46-os körzet, 52- tclcfonon, egész nap. MII 196. Értesítjük T. Vásárlóinkat, hogy a mezőcsáti Augusztus 20. Mgtsz autóértékesítő üzemében különböző típusú gépjármüvek, tehergépjárművek és mezőgazdasági erőgépek állnak vásárlóink rendelkezésére. Gazdasági társaságok, vállalkozók kettős könyvelését, egyszerűsített kettős könyvelését, analitikus nyilvántartásuk vezetését, mérleg- és adóbevallások készítését, munkaügyi folyamatok felvételtől a leszámolásig nyilvántartását, bérszámfejtést, hozzákapcsolódó analitikákkal, teljes körű társadalombiztosítási ügyintézését vállalja az INICIÁLÉ Nyomdaipari és Kiadó Kft., 3526 Miskolc, Hatvanötösök útja 11. Jelentkezni lehet a főkönyvelőnél, a 16-624-es telefonszámon. Az elszegényedett kisnyug­díjasok és a kiskeresetűek kilátástalannak látják jövő­jüket, s türelmük is fogytán. Mindez a megélhetési gon­dokkal függ össze, amin eny­híteni lehetne, sőt kell is. Érdekükben nem történnek — vagy csak nagyon elvét­ve — olyan lépések, ame­lyek könnyítenék helyzetü­ket. Ugyanakkor azt is lát­ják, hogy egyes rétegek — különösen az utóbbi időben — luxuskörülmények között élnek. A jelenlegi kormány­zatnak nincs arra lehetősé­ge, hogy egyik napról a má­sikra mindent megváltoztas­son. A demokratikus fejlő­dés törvényes fokozatait be akarja tartani, de mind­emellett szeretné, ha a he­lyi vezetők mindinkább po­zitívan viszonyulnának a vásárlói igényekhez a fie- héz anyagi körülmények kö­zött élők érdekében. Mind több olcsó árut forgalmazó üzletet — hús- és hentes­áru, élelmiszer, zöldség és gyümölcs, ruházati, mező- gazdasági — kellene létre­hozni. Az illetékeseknek be kellene látni, hogy ezek bo­nyolítása nem a pártok fel­adata; mert akkor ugyan mi szükség van a jó hálózattal rendelkező kereskedelmi irá­nyító szervekre? Az első és a legfontosabb, hogy ki kell jelölni az erre alkalmas helyiségeket, me­lyek adottak is. Majd mini­málisra kell csökkenteni a nagy- és kiskereskedelmi ár­rést, úgy, hogy az olcsó áru­kat közvetlenül az ipartól, a tsz-től, a mezőgazdasági üze­mektől lehessen megvásárol­ni, kikapcsolva a kereskedel­mi vállalatokat. Bizonyára megvalósítható lenne az is, hogy felvásárlási áron, elő­re csomagolt 20—25 kilós cso­magokban jussanak hozzá mezőgazdasági terményekhez — burgonya, hagyma, para­dicsom, stb. — az arra rá­szorulók. Meghiúsult export esetén a le nem szedett ter­méseket ne szántsák be, ne csináljanak szándékos kárt. Mindig lehessen vásárolni olcsó füstölt és nem füstölt húsokat, csontokat. (Oldalas, lapocka, csirkeaprólék, stb.) Ezeket ne a vendéglátósok üzemi konyháján lássuk vi­szont. Igaz most is van ol­csó hús a boltokban, de gyakrabban halljuk az „ép­pen most fogyott el” választ, mint az igent. A feladatok elvégzésére a fele létszám is elegendő len­ne. Járható út lenne az is, ha ezeket a boltokat kft.- nek, részvénytársaságoknak kiadnák. Egyesíteni kellene Miskolc összes kereskedelmi intézményét, egy központi kereskedelmi uniót létrehoz­ni, esetleg egy mezőgazdasági unió is szóba jöhet. A mos­tani központokban dolgozó­kat ezeknek a kft.-knek, rt.-knek az élére kellene ál­lítani. A jól képzett dolgozók a központban adminisztrál­nak, vagyis az adminisztrá­ció „felfalja” a hasznot. En­nek is az eredménye az örö­kös áremelés. Azt ígérték az áremelések elején, hogy lesz * olcsó tej, kenyér, tejföl, vaj. De hol vannak ezek? A minőség vi­szont egyre romlik. Jó lenne, ha reggelenként a boltok megnyitása után a rádióban 10 percben, vagy a piaci je­lentésben tájékoztatnák a la­kosságot, hogy mit, hol, mi­lyen áron lehet kapni. (Ter­mészetesen az olcsó termé­kekre gondolva.) Ez csak át­meneti időre szólna annak reményében, hogy belátható időn belül a nyugdíjasok és a kiskeresetűek elérhető áron kapnak majd jó minőségű cikkeket. Az MDF nyugdíjas szekciójának vezetősége Miskolc Javulnak-e a tv-vételi lehetőségek? Domby István alsószuhai olvasónk a következőket ve­ti fel levelében: „A környező falvakban és a miénkben is katasztrofáli­san lehet fogni a magyar té­véadásokat. Ez persze érthe­tő, mivel hivatalosan egyet­len adó sem sugározza ide a műsorát. Ami viszont nem, hogy milyen jogcímen fizet­jük már évek óta a televí­ziónyugtát? Jómagam is több ezer forint értékű an­tennával rendelkezem, mind­hiába. Sokunkat nem szóra­koztat a televízió, sokkal in­kább bosszant, a rossz vé­teli minőség miatt. Vajon a be nem sugárzott területe­ken nem etikátlan, sőt tör­vénytelen-e az ott lakóktól tv-díjat szedni?” Mielőtt e sokakat érintő kérdésekre kitérnénk, előre kívánkozik egy rövidke — bizonyára sokak által ismert — útbaigazító információ. Éspedig: a Magyar Posta, 1990 januári átszervezését követően a vételi panaszok­kal a KÖHÉM Frekvencia­gazdálkodási Intézetének te­rületi kirendeltségei foglal­koznak. Megyénkben az in­tézet miskolci kirendeltsége a Fazekas u. 9. sz. alatt mű­ködik. Levélírónk panaszát is ide továbbítottuk, amit ki­vizsgáltak, s annak eredmé­nyéről a következő tájékoz­tatást kaptuk Jánosházi Dé­nes ki rendeltség vezető tői: „Mérést végeztünk Alsó- szuhán és közvetlenül Domby István lakásán, aki a tv-vé- tel szempontjából kedvezőt­len helyen lakik. A tokaji adó felől a domborzat ár­nyékoló hatása miatt rossz a vétel. A mérés során kide­rült, hogy a 0—8 és a K—36 csatornán Kékesről van gyen­ge, de erősítővel elfogadható minőségű vétel. A felszerelés­sel és a beállítással kapcso­latosan tanáccsal láttuk el a panaszost. Az elkövetkező években egyébként Aggtelek térségében átjátszó adó üzembe helyezése várható, ami lényegesen javítja majd a vételi lehetőséget.” Megkerestük e témában a Magyar Műsorszóró Vállalat Emődi Üzemigazgatóságának vezetőjét, Székely Istvánt is, aki megerősítette, hogy az MMV tervei között szerepel egy ez évben induló nagy beruházás: az Aggtelek köze­lében levő szárhegyi tv-ge- rincadó építése. Mindemel­lett számos közérdekű infor­mációval szolgált, amit bizo­nyára hasznosítani tudnak olvasóink. Néhány ezek kö­zül: A megye nagy részén a tokaji adó műsorát lehet fog­ni. A 4-es és a 43-as csator­nán a Tvl-et, a 26-os csa­tornán a Tv2-t. Megyénk nyugati és északi részén jól lehet még venni a kékesi adó műsorát; a Tvl-et a 8-as, a Tv2-t a 36-os csatornán. Domborzati viszonyainkból adódóan kisebb teljesítmé­nyű tv-átjátszók segítik elő a jó vételi lehetőséget több településen is. Ez a hálózat a következő években tovább bővül majd gazdasági lehe­tőségeinkhez mérten, minél több ellátatlan területen. Ez évi terveink között szerepel Füzérradvány és környéke, valamint Erdőbénye vételi lehetőségének javítása. Az egyre nehezedő gazdasági problémák mellett is van mód a változtatásra, elsősor­ban közösségi összefogással. Így valósult meg a közel­múltban Répáshuta helyi tv-átjátszó adója, s jelenleg hasonlóképpen készül az er- dőbényei is. Ez azt jelenti, hogy a kijelölt telephelyre az utat, az épületet, a vil­lamos hálózatot, az acélszer­kezetű tornyot a község la­kói és a helyi tanács biz­tosítja (anyagiakban, illetve társadalmi munkában), az MiMV pedig az átjátszó adót és az antennarendszert, va­lamint az üzemeltetést és a karbantartást. S végezetül a tv-díjról. A jogszabály sze­rint az előfizető a tv-készü- lék üzemben tartásáért fizet, de ezt az összeget nem az MMV kapja. A vétel minő­sége tehát nem kizáró ok annak ellenére, hogy érthető és elvitathatatlan az az igény, hogv mindenki szeretné a magyar tv-műsorokat élvez­hetőén látni a készülékén. Nekem Is (elszaladt a cukrom Ismét felemelték a cukor árát. Ahol én vásárolok, ott a kristálycukorét 27 Ft 60 fillérről 36 Ft 60 fillérre, a mokká­ét 33 Ft-ról 48 Ft 50 fillérre. Ezáltal a csokoládék, a süte­mények, a kekszek, a szörpök... is emelkedni fognak. Bi­zony édesség ellenére is keserű a szám íze. Most a cukor is szabadáras lett, mint lassan már minden. De akkor mi szükség van az Árhivatalra?! Már januárban is drasztikus áremelések voltak, s hiába egészítették ki a nyugdíjakat, s egyéb ellátásokat, néhol a béreket, ezek a pótlások elmen­tek, elmennek a rezsire, s alig marad a megélhetésre. S egy­re kevésbé jut az utóbbira, mert amíg a jövedelmek stag­nálnak, addig az árak folyamatosan kúsznak felfelé. Néhány példa, hogy ne csak a cukornál maradjak. Egy uj­jatlan, jelentéktelen blúz 900, a hosszú ujjú 1600, egy férfi­öltöny 4000, szandál, körömcipő 2000 Ft körüli áron kapha­tó. Vészesen emelkedik a bútorok és a műszaki cikkek ára is. Itt nemsokára szökőár lesz! Az édesanyák is becsapva érezhetik magukat. Az állam jóvoltából életbe lépett ugyan a gyed, a gyermekvállalási kedv fokozására, s amikor már megemelkedett az újszülöt­tek száma, mérhetetlenül megdrágultak a gyermekholmik. Engem közvetlenül ez nem érint, mivel már nagymama va­gyok, de sokkal inkább a gyermekeimet. De szomorú ez a legtöbb nagymamának, akiknek az is fáj, hogyha unokáikat meg szeretnék lepni egy-egy játékkal, néhány száz forintért alig kapnak elfogadhatót. Nem csoda, ha manapság a fiatal házasok meggondolják, hány gyereket vállaljanak. De mit csináljanak azok a sokgyerekes családok, akik már most is tengetik életüket? Nyugodjanak bele, hogy csemetéik hasz­nált ruhában járnak, és még sorolhatnám...? Mindezek a kisnyugdíjasokat is nagyban érintik. Szép dolog a jótékony­ság, de ez nem oldja meg a problémákat. Hazánkban már évek óta megjelent a szegénység, de vigyázzunk! — nehogy a koldusok országa legyünk. Özv. Bakos Andrásné rokkantnyugdíjas Összeállította: Bodnár Ildikó felbíré a kereskedelemkii, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó vezetőkhöz Láthatatlan adások avaav

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom