Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-26 / 122. szám

1990. május 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Amíg eljutottam idáig Beszélaetés dr. Balsai István miniszterrel — Dr. Balsai István igaz­ságügyi miniszter úr Miskol­con született 1947. április 5- én. Milyen kapcsolat fűzi a városhoz, a megyéhez, Eszak- M agyar országhoz ? — Valóban Miskolcon szü­lettem, de ez majdnem vé­letlen. Édesanyám családja élt a városban. Az akkori szokásoknak megfelelően ott­hon születtem, akárcsak ko­rábban a bátyám is a nagy­szülőknél. A kedves házior­vos és barát, Petró dr. köz­reműködésével. Az azóta le­bontott Reményi utcai egyes számú ház nemcsak szülő­házam volt, de kellemes nyári nyaralások színtere is. Édesapám Egerből szárma­zik. A cisztercita gimnázi­umban érettségizett,- és jogot végzett. Édesanyám szintén egyházi iskolában, a mis­kolci zárdában érettségizett: tanítónő. Szüleim a háborús évek alatt kerültek Buda­pestre, azaz közelebbről Sas­halomra. Édesapámat külön­féle bírósági tevékenységei után kinevezték államügyész­nek 1943-ban. Ebben a mi­nőségében tevékenykedett 1956-ig, forradalmi magatar­tása miatt azonban kitették állásából. Soha többet nem is térhetett vissza hivatása gyakorlásához. Még fizikai munkásként is csak nehezen tudott elhelyezkedni. Rend­őri felügyelet alatt volt. Em­lékszem, egyik alkalommal azzal jött haza a munkake­resésből 1957 tavaszán, hogy még segédmunkásnak sem alkalmazzák. Ezek a tények igen megnehezítették gyer­mekkorunkat. Édesapám egyébként 54 éves korában agydaganatban halt meg. Szüléink nehéz helyzete meg­határozó volt számunkra is. — Hol végezte a középis­kolát, s hogyan sikerült egyetemre kerülni? — Az első két évet a Pia­rista Gimnáziumban. Har­madik évben néhány osz­tálytársammal átmentünk a második Rákóczi Ferenc Gimnáziumba. Itt érettségiz­tem. Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemre kerül­tem, na nem hallgatónak, csak táblatörlőnek, táblato- logatónak. Bátyámat már több éve nem vették fel a jogi karra, ő is ezen az egye­temen dolgozott. Ö „szerzett be” engem is ide, a sikerte­len felvételi kísérletem után. Én átmeneti állapotnak te­kintettem, s a következő év­ben előfelvételisként valóban be is jutottam. Kalocsára kerültem katonának, de a szemem miatt fél év múlva leszereltek, s az újabb fél­évben jogi tanulmányaim megkezdéséig ismét „táblát igazgattam”. Diákokat taní­tottunk, felvételire készítet­tünk elő bátyámmal, hogy önfenntartók legyünk. 1972- ben végeztem, a testvérem is körülbelül ekkor, csak ő esti tagozaton. . — Hol helyezkedett akkor el? — Mind ez ideig az első jogi munkahelyemen dolgoz­tam. A nyolcadik kerületi 21-es sz. ügyvédi munka- közösségben. A feleségem is jogász, a Villamos Automa­tika Intézet vállalati jogta­nácsosa. Két kisfiúnk van, Szabolcs 13, István hétéves ... Múlt év júniusában az Or­szágos Elnökség megbízásá­ból, mondhatom Für Lajos szíves patronálásával a vá­lasztójogi törvény megalko­tására alakult munkacsoport tagjaként, az ellenzéki ke­rékasztal tagszervezeteként részt vehettem a törvény tető alá hozásában. Egyik fő munkatársam, kedves bará­tom, kalocsai katonatársam, dr. Salamon László volt szintén az MDF színeiben. Koncepciónkat egyeztettük, s tulajdonképpen ezt fogadták el. Ősszel a sarkalatos törvé­nyek megfogalmazásával fog­lalkoztunk. Tevékenykedtem a népszavazási munkában. A parlamenti választások ki­írását követően az MDF vá­lasztási felkészülésének egyik jogi irányítója voltam. Or­szággyűlési képviselővé az országos listán választottak meg. Ekkor mondtam le vá­lasztási bizottsági tagságo­mat, a kettő ugyanis nem fér össze. Alelnöke lettem az alkotmányügyi törvényelőké­szítő és igazságügyi bizott­ságnak. — Az ügyvédi munkát véglegesen befejezi? — Természetesen nerp, ha a ciklus befejeződik, sze­retnék visszatérni a munka- közösségbe. Föltétlenül szól­ni kívánok arról, hogy ez a munka a feleségemnek, dr. Schmidt Ilonának is igen nagy feladatot jelentett. Akárcsak a többiek házas­társának is. Anekdotaként említhetem, hogy Antall Jó­zseftől megkérdezték: — Mi­ért nincs nő a kormányban? Viccel ütötte el a választ: — A jóérzés tartja vissza a hölgyeket jelenleg. De nél­külük mi sem tudtuk volna, s tudnánk ellátni feladata­inkat. — Ha már a család­inál tartunk: a fiúk is na­gyon büszkék rám. Én is órájuk. Szabolcs fiam a kam­pány során, s az elmúlt egy év után „igaz'i” politikussá érett. Az első fordulóban szinte jobban ismerte a vá­lasztási eredményeket, mint én. Mondhatnám arcról, név­ről, foglalkozás, évszámok szerint legalább annyit tud mindenkiről, mint amit a Parlamenti Almanach 1990 tartalmaz. Javítja a sajtóhi­bákat mindenütt, pontosan tudja ki írja nevét egy „s”- sel, és ki kettővel. Például az egyik Kiss Gyula a mis­kolci tárca nélküli minisz­ter, a másik dr. Kis Gyula pedig a „mi” orvosunk, aki az egészségügyi bizottság el­nöke. Ismeri az újságírókat is, tudja, kit, melyik párt­hoz húz a Szíve. Persze, ez az első osztályos szintjén, el­mondható kisebb fiamról. Istvánról is. El nem tévesz­tené soha, hogy ki. kivel köt koalíciót! — Ezen kívül gondos és precíz titkár is, hisz’ az én üzenetemet pontosan felírta és átadta. — Bár a választási jog­szabály értelmében csak nagykorú választójoggal ren­delkező polgár vehetett részt a kampány munkájában, ők plakátokat is ragasztottak. Elkelt ám dolgos kezük, így aztán ezt senki nem vette rossz néven. — Tehát a győzelemben a gyerekek is részesek? — Valóban! Nektek is kö­szönöm, fiúk! Dobos Marianne Elültetve: Tízmillió facsemete Mintegy 10 millió darabra becsüli az erdősítésre, vala­mint a pótlásként -felhasz­nált facsemeték számát Var­ga József, a Borsodi Erdő- és Fiafeldolgozó Gazdaság vezérigazgató-helyettese, amelyet most tavasszal elül­tettek. A gazdaság területén, a csehszlovák határtól a Ti­száig terjedő területen mint­egy 800 hektáron kerültek földbe a csemeték. Ebből 450 hektár az a terület, ahol a kitermelt. kivágott erdő helyett ültettek újat, míg 350 hektáron a kipusztulta­kat pótolták. Ezeken a he­lyeken vadkár, tűzkár, aszály pusztította ki a korábban ültetett csemetét. Az erdőgazdaság adottsá­gainak megfelelően elsődle­gesen bükköt, valamint töl­gyet ültették. Kisebb meny- nyiiségben cserfát és a víz­járta területeken nemes- nyárt. Ültettek fenyőt is — Szükséges a telepítés, az er­dők felújítása (f. I.) de a természetvédelmi terü­leteken kisebb mennyiség­ben. Ennek oka, hogy a ter­mészetvédelem érdekeinek az felel meg, 'hogy ide az őshonos fafiajták kerüljenek vissza. Ilyen meggondolás alapján a gazdaság területé­nek mintegy felén mérsékel­ték a fenyők ültetését. A kezdeti csapadékszegény időszak szerencsésen meg­változott — s ennek köszön­hetően kedvező a megmara­dási arány. A csapadékos időjárás miatt viszont erő­teljes a gyomosodás, szüksé­ges a cserjeirtás. Erre vi­szont — az oly sokszor em­legetett munkanélküliség el­lenére sem kapnak munka­erőt ! A csemete-ültetés mellett vetéssel is erdősítettek. Mint­egy 500 mázsánvi, kocsány- talan tölgymakkot vetettek el, megközelítőleg 200 hek­tárnyi területen Lillafüred. Parasznya és Putnok térsé­gében. A vásár egyik látnivalója a „félbevágott" Iveco kamion Más ez a BNV Aki évtizedek óta szorgal­masan látogatja a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vá­sárt, bizonyára észrevette a megnyitón, hogy hangulatá­ban eltér az idei BNV az előzőektől. Mintha a kiállí­tók, legalábbis a hazai cé­gek éreznék, hogy rendszer- váltás következett be Ma­gyarországon. hogy gazdasá­gunk, ezen belül a magyár ipar súlyos helyzetben van, hogy úgymond a csőd szélé­re került. Persze a csillogásban nem szűkölködünk. A standokon elegáns hölgyek és urak fo­gadják az érdeklődőket. A vásár új színfoltja, mint azt Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés alelnöke megnyitójá­ban elmondta, hogy ezúttal harminc százalékkal több vegyes vállalat, részvénytár­saság és kft. mutatkozik be, mint az elmúlt esztendőben. Az is igaz viszont, hogy a magyar vállalatok -közül az idei BNV-n kétszázzal keve­sebb cég képviselteti magát, mint tavaly. Hogy mi lehet ennek az oka? Talán közre­játszhat benne a gazdaság­ban tapasztalható bizonyta­lanság, valamint hogy ma már nem kötelező a vállala­tok számára a részvétel, s ha valaki úgy ítéli meg a helyzetét, hogy nem éri meg évről évre a vásáron részt venni, kiváltképpen pedig ha még valamir? való kiállí- tanivalója sincs, nem köte­lező a megjelenés. Szerencsére Borsod jó né­hány vállalata elmondhatja, hogy van mit felvonultatnia a vásáron. Ezt támasztja alá a kiállítás alkalmával odaítélt két nagydíj és több vásári díj is. És természete­sen a közönség várható ér­deklődése a bemutatott ko­hászati, vegyipari, és egyéb termékek iránt. A nagy „szamot” persze a külföldiek szerepelése jelen­ti. Példáuul a francia, az angol és az egyesült álla­mokbeli cégek megkétsze­rezték kiállítási területüket, ugyanakkor a legnagyobb kiállítók az idén az osztrá­kok és a nyugatnémetek. A KGST partnerek közül Len­gyelország, a Szovjetunió, továbbá Csehszlovákia a legjelentősebb résztvevői a BNV-nek. L. L. Fotó: Laczó József A BNV nagydiját kapta a Peko Acélipari Művek energiatakaré­kos önélező ekevasa A miskolci drótgyár termékpalettája Mezőgazdasági szakemberek világkongresszusa • A Gyermek és Ifjúsági Alap Kuratóriuma 1990. má­jus 28-án, 16 órakor tartja pályázat-elbíráló ülését a Miskolc Város Tanácsa ifjú­sági és sportosztálya föld­szinti tárgyalójában. • A Miskolci Bölcsész Egyesület szervezésében má­jus 26-án, szombaton, IS­IS óráig, az MSZB tér 1. sz. alatti épületben' bemutatót tartanak a kísérleti szemesz­ter japán szakos hallgatói, akik a tea speoiól-kollégi- um résztvevői voltak. A vendégek habos zöldteát kapnak, közben megtekint­hetik azokat a bambusz-, iiakk- és kerámi a;tár,gyakat, amelyek a teaceremónia kellékei. • A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancs­nokság fogadónapot tart május 28-án, 13—16 óra kö-' zott, Miskolc, Álmos u. 26. szám alatt. Budapesten tartja világ- kongresszusát a Mezőgazda- sági Könyvtárosok és Doku- mentaristák Nemzetközi Szö­vetsége (IAALD), május 28-a és 31-e között. Az ötévenként rendezendő kongresszus munkájáról Sz. Lukács Jánosné, az Agroin- íorm Agrárinformációs Vál­lalat szerkesztője, a kong­resszus tudományos titkára elmondotta: a nemzetközi tanácskozásra 44 országból mintegy 160 résztvevő, köz­tük 40 magyar szakember jelezte érkezését. A tanács­kozáson az eddigieknél jó­val nagyobb létszámban je­lennek meg a fejlődő orszá­gok küldöttei, így több könyvtárost, illetve informa­tikai szakembert várnak Kenyából, Nepálból, Pana­mából, Nigériából. Előadá­sok hangzanak majd el — egyebek között — a 65 or­szágot tömörítő nemzetközi szervezet tagországai agrár- gazdasági adatbázisainak és a nagyobb nemzetközi adat­bázisoknak a kölcsönös használatáról, továbbá az új tudományos eredmények cseréje gyorsításának mód­szereiről. Külön szekcióban foglalkoznak majd a kor­szerű könyvtári munkával, valamint a könyvek, folyó­iratok cseréjével. Várható, hogy ezen a kongresszuson a küldöttek megújítják a szövetség ve­zetőségét, és — jobban iga­zodva a szervezetben részt vevők munkájához — a nemzetközi szervezet nevét Mezőgazdasági Információs Szakemberek Nemzetközi Szövetségére változtatják. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom