Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-11 / 60. szám

1990. március 11., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Vállalkozók, munkanélküliek, jogszabályok Önálló Gazdasági Kamara alakult Észak-Magyarországon i Ml. m Miről árulkodnak a számok? A felgyorsult politikai reformfolyamattól alaposan elma­radt ai elvárható gazdasági változás, amely bizony a me­gye munkaerő-gazdálkodásában is éreztette nemkívánatos hatását. Ez pedig abban csúcsosodott ki, hogy tovább nő-, vekedtek az előző években keletkezett foglalkoztatási fe­szültségek. Egyebek között erről beszélgettünk dr. Sze­gedi Lászlóval, a Borsod Megyei Szoigáitatóirada igaz­gatójával. — A megye népességmeg­tartó ereje, a lakosság fog­lalkoztatottsága, a gazdálko­dó szervezetek pozíciója, az országos átlagot meghaladó­an romlott — mondta beve­zetőjében az igazgató. — A munkaerőhelyzetben kimu­tatható feszültségek és el­lentmondások — az ugyanis, hogy egyszerre van jelen munkaerőhiány és munka- nélküliség — alapvetően a ■megye gazdasági struktúrá­jának, ezen. belül is főként a nehézipar túlsúlyának. „köszönhető”. — Az oly sokat hangozta­tott központi és helyi intéz­kedések, amelyek a szerke­zetváltás előmozdítását cé­lozták, .sajnálatos .módon ■nem hozták meg a várt eredményt. A megye ipar- szerkezetében nem mentek végbe alapvető változások, ami arra enged következtet­ni, hogy ,a különböző kezde­ményezéseket nem sikerült megvalósítani. — Milyen magatartás jel­lemzi ma a munkáltatókat? — Nagyon sok helyen ál­talánossá vált a létszámcsök­kentés, amely részben ter­mészetes módom, illetve lét­számstop révén következik be. Ugyanakkor megfigyel­hetők a gazdálkodó szerve­zeteken belüli átcsoportosí­tások, fizikai és nem fizikai .munkakörökben egyaránt. — Azt fis ki merem jelen­teni, hogy a tartós munka­nélküliség veszélye fenyeget megyénkben, amely szándé­kunk ellenére, az elkövetke­ző években tovább .növek­szik. Természetesen, a fog­lalkoztatáspolitikai eszköz­rendszer segítségével igyek­szünk a feszültségeket eny­híteni. így például az eddi­ginél is jobbam kiválnunk élni a munkaerő-közvetítés biztosította lehetőségekkel. ■Már eddig is bővítettük ki­rendeltségi hálózatunkat: a múlt év v.égére a szolgáltató- irodához tartozó körzetköz­pontok szárma tizenegyre nö­vekedett. Időközben felme­rült az a gondolat, amely szerint további három vá­rosban — Szikszón, Sajó- iszantpéteren és Put.ndkom — lenne szükség kirendeltség létesítésére. — Bizonyára sokan élnek a lehetőséggel, hogy a szol­gáltatóirodához fordulhat­nak ügyes-bajos dolgaikkal. — Ügyfélforgalmunk az el­múlt esztendőben több, mint ötven százalékkal emelke­dett. Ezúttal azok voltak túlsúlyban, akik nem ren-_ -delkeznek mu nkavisz on nyal." — Ami a munkaerő-keres­letet illeti, az igények fele szakmunkásokat jelöl meg, de elég sok betanított mun­kást is keresnek a vállala­tok. A legtöbb igény Mis­kolcról és a városkörnyéki gazdálkodó szervezetektől érkezik. Feltűnően mérsékelt viszont a kereslet szakmun­kásokból Encs, Mezőkövesd, Szerencs és Sátoraljaújhely körzetközpontokban. A mun­kanélküliek növekvő számát nagyobbrészt a •többszörösen hátrányos helyzetű rétegek (cigányok, az úgynevezett deviáns elemek, alacsony is­kolai végzettségűek) alkot­ják. — Vajon a közhasznú munka bevezetésével enyhül­tek a gondok? — Azt éppen, nem mond­hatnám. Bizonyos mérték­ben csökkentek ugyan az el­helyez k edés i fes zü.l tsége k, ám a foglalkoztatás haté­konysága megkérdőjelezhető. Különösen akkor, ha figye­lembe vesszük a kommuná­lis munkát végzők összetéte­lét, illetve az érintettek munkához való viszonyát. Az elmúlt esztendőben ösz- ■szesen 46 településen, vezet­ték be a közhasznú munkát, amely alapvetően két terüle­tet ölel fel. Az egyik ilyen terület volt a hagyományos kommunális ágazat, ahol át­lagosan 899 embert foglal­koztattak, a másik a humán szolgáltatás. Ez utóbbi terü­leten csaknem 300-an jutot­tak munkához. — Beszéljünk az újrakez­dők, pályakezdők részére adható vállalkozói kölcsön­ről. mint a foglalkoztatás­politikai eszközrendszer ma legnépszerűbb, egyben leg­ellentmondásosabb eleméről. — Valóban, a munkanél­küli-segély mellett a leg­több gondot az újrakezdők, illetve a pályakezdők által igényelt kölcsön jogosságá­nak elbírálása, illetve folyó­sítása jelenti. A jogszabály hiányosságaiból adódóan iro­dánk és a pénzintézetek — elsősorban az OT.P — csak nagy nehézségek árán tud megbirkózni a tömegesen jelentkező igényekkel. Rá­adásul nagy részüknek sem­milyen foglalkozásuk nincs, iskolázottságuk színvonala is rendkívül alacsony. A vállal­kozóknak csaknem a fele mezőgazdasági kistermelés­sel, állattartással, seprűkö­téssel kíván foglalkozni, mégpedig Özdon, Mezőasá- to.n és Miskolc környékén. Az igénylők száma megha­ladta a 3300-at, közülük — a pénzintézetektől kapott in­formáció szerint — 1910 sze­mély kölcsönkérelmét elé­gítették ki, .több mint fél- milliárd forintból. — Mi a helyzet a munka- nélküliekkel? — Tavaly csaknem há­romezren kértek munkanél­küli-segélyt, közülük 1941-en igazolták jogosultságukat.. A segélyezettek .nagy része Miskolc, Ózd, Szerencs, Sá­toraljaújhely, valamint Ka­zincbarcika városok, illetve a környező községek Lakói közül került ki. A munka- nélkül i -segélyben rés zesü 1 ő k Iskolai végzettségét vizsgál­va megállapítható, hogy több mint a fele legfeljebb nyolc általánossal rendelkezik. A fizikai dolgozók aránya 80 ‘százalék fölött van, ezen be­lül 17 százalékra tehető a szakmunkások és 36 száza­lékra a segédmunkások ará­nya. Ami pedig a .segélye­zettek életkorát illeti, itt a 26—35 év közötti korosztály vezet. — Az év elején újabb jog­szabályok láttak napvilágot. — Megjelent többek között a Minisztertanács rendelete a korengedményes nyugdíja­zásról, továbbá az úgyneve­zett átmeneti munkanélküli- járadék folyósításának fel­tételeiről. A munkanélküli­segéllyel kapcsolatos minisz­tertanácsi rendelet módosító része egyebek között ki­mondja: A munkanél­küli-segély összegének — a ■magánszemélyek jövedelem­adója és a nyugdíjjáradék levonása nélkül számított — alsó határa a munkabérek legkisebb összegének 80 szá­zaléka, illetve ha az utolsó ■munkáltatónál megállapított átlagkereset annál alacso­nyabb volt, ezen átlagkere­setnek megfelelő összeg, fel­ső határa a munkabérek leg­kisebb összegének három­szorosa ...” L. L. Növénybiológiai szenzáció Növénybiológiái szenzáció­nak számít, hogy a nyárias meleg hatására megkezdő­dött a szőlő rügyfalkadása a Mecsekalján. A szőlészeti és borászati ’kutatóintézet faj­tagyűjteményében csaknem félszáz fajtánál észlelték már a jelenséget, sőt egyes szőlőfajtáknál két centimé­teres hajtásokat is felfedez­ték. Ez a legkedvezőbb idő­járás esetén is csak márci­us végén, vagy április ele­jén szökött megtörténni. Az Intézet .igazgatója, Dió- íási Lajos tudományos ku­tató elmondta: 1949-től re­gisztrálják a szőlő különbö­ző fejlődési szakaszainak időpontját, azóta ilyen korai rügyf.aikadásra nem volt pél­da. Mindez a rendkívül eny­he időjárás következménye. A vidéken teljes virágzás­ban vannak a mandülafák. s már virágzik a kajszi és a cseresznye . is. Tagvállalati ülést tartott Miskolcon a Magyar Gazda­sági Kamara észak-magyar­országi bizottsága. A gazda­sági szféra- legátfogóbb ér­dekképviseleti szerve a Ma­gyar . Gazdasági Kamara, amelynek vezetése már 1989 végén célul tűzte ki, hogy a kamarai munka fejlesztése érdekében területi bizottsá­gait jogi személyiségű1, tar­tományi kamarákká alakítja át. Az átalakítás döntő ele­me, hogy a Regionális Ka­mara az elsődleges fórum minden olyan kérdésben, amely térségünk gazdasági problémáival összefügg, te­kintet’*’ nélkül arra, hogy az helyi vagy kormányzati dön­téskörbe tartozik. A munka A közelmúltban rehabili- tálási konferenciát rendezett a Magyarországi Németek Szövetsége. A konferencia munkajának középpontiában az 1944—45-ben, a Szovjet­unióba kényszermunkára el­hurcolt németek rehabilitá­lása és .kártalanítása állt. A konferencia állásfogla­lást fogadott el. Ebben egye­bek között kinyilvánítják, hogy a szovjet katonai pa­rancsnokság 1944. december 22-én kelt 0060. sz. titkos parancsa alapján a szovjet katonai hatóságok, és a Deb­recenben megalakult Ideig­lenes Magyar Kormány kö­zötti megállapodás alapján 60—65 ezer, zömében fiatal nőt és férfit hurcoltak a Szovjetunióba. Az akciókat tartalmi fejlesztésével sze­mélyi és technikai feltétel­rendszer-bővülés is együtt jár, hiszen irodanyitás, me­gyei képviselet létrehozás;) történt Salgótarjánban és Egerben; .valamint a Kama­ra miskolci központját, is bővítik. A Regionális Kamara megalakulásától a tagválla­latok elsősorban azt várják, hogy bővüljön és konkré­tabbá váljon a kamarai in­formációs rendszer, szélesed­jen a kamarai szolgáltatási kör, erősödjön a régió nem­zetközi kapcsolatrendszere. A Kamara kiemelt feladata lesz a jövőben a privatizá­ciós folyamatok elősegítése, a piacgazdaság felépítésében a helyi hatóságok is támo­gatták. A „malenki robot”- ból az esetek többségében 1—5 évig tartó súlyos kény­szermunka lett. az elhurcol­ták egynegyede-egyharmada sosem fért vissza, de a visz- szatérték fele is súlyos ká­rosodást szenvedett egészsé­gében, a későbbi jogsérté­sekről már nem is beszélve. A konferencia állásfogla­lása szerint a rehabilitálás­sal kapcsolatos 'tavalyi or­szággyűlési határozat és mi­nisztertanácsi rendelet csak részben fogadható el. Eltér az eredeti ígéretektől, s több más vonatkozásban is mél­tánytalan. Ezért a konfe­rencia további intézkedése­ket sürget .az Országgyűlés­től és az állami szervektől. való közreműködés. Ennek érdekében a Kamara ha­marosan közzéteszi etikai és piaci kódexét. A tagvállalati ülés megvi­tatta és elfogadta a testü­let elmúlt időszaki tevé­kenységéről végzett beszámo­lót, kisebb kiegészítésekkel jóváhagyta az önálló Ka­mara alapszabályát, és új elnökséget választott. Az ■ Észak-magyarországi Gazdasági Kamara elnöke: dr. Tol.nay Lajos, a Dimag Rt. vezérigazgatója, társel­nökei : Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója, Vá- radi János, az Egervin Bot- kombinát vezérigazgatója. Ügyvezető titkára Bihall Tamás lett. Így például egyebek között követelik, hogy minden el­hurcolt, és az internálás alatt a Szovjetunióban szü­letett személy kapjon ha­vonta 500 forintot, nyugdíj- jogi helyzetétől függetlenül. Vagy íme egy másik köve­telés: az elhurcolásban eltöl­tött. idő arányában minden igényjogosultat egyszeri anyagi kártalanításban kell részesíteni. A rehahilitálási konferen­cia és a Magyarországi Né­metek Szövetsége az állás- foglalás megvalósításához levélben kérte Németh Mik­lós. miniszterelnök segítsé­gét és személyes közbenjárá­sát az illetékes magyar ha­tóságoknál. f-----------------------------------------------------------------------------------------­A SZIKSZÓI BÉKE MGTSZ 1990. március 13-án 10 órakor gépárverést rendez Árverésre felkínált gépek: 2 db MTZ—80 erőgép 1 db IFA—W50 terepes, billenős gépkocsi 1 db IKARUS—211 busz (friss műszakival) 1 db T—150 K erőgép (nem üzemképes állapotban) 1 dl) E—.301 fűkasza 1 db UNHZ—1750 rakodó Az árverés helye: Szikszó, Kassai út 10. (A Park étteremmel szemben) Ügyintéző: Nagy Gyula műszaki főágazatvezető Telefon: 46 89-298: Szikszó 105.------- ■ ..J B urgert Hóbort leköszönt Ha röviden lehetne (vagy kellene) ösz- szefoglalni egy nagy formátumú ember életét, munkáját, ennyit mondanék róla: jött, látott, győzött — és elment. Erről az emberről beszéltek és beszélnek sokat, mindent mondtak is rá, jót-rosszat. Egyet nem lehetett tenni vele kapcsolatban: hall­gatni. Mert ő mindig izgett-mozgott, ér­velt, meggyőzött, politizált, civakodott, de tétlenkedni senki nem látta. Nem szeretném dicsérni, szentimentáli­sán visszasírni, a maiak némelyikével át­kozni, csupán emlékezni munkájára, ame­lyet közvetve-közvetlenül tizenkilenc éven át magam is végigkövettem (sokszor sa­ját bőrömön is). Mert a kezdet kezdetén, amikor a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója lett, jó néhány mezőgazdász agyát teljesen átprogramozta. Még a het­venes évek elején — friss diplomásán hallottam valami termelési rendszerről, ami azonban semmiféle szakirodalomban nem volt található. Hülye neve is volt (CPS), így gyakran emlegették a tudálé­kosabbak. hogy hatalmas lehetőség van e rendszerben, mely iparszerű kukoricater­meléssel foglalkozik. A mezőgazdasági üzemek vezetői meg egy megszállottról beszéltek, aki százezer hektáron akarja megvalósítani ezt az amerikai módszert Magyarországon. Oda kellett figyelni a ne­vére, mert állandóan egy makacs hada­kozó emberről beszéltek, akit Burgert Ró- bertnek hívnak. És az elnökök, állami gazdasági igazgatók egymást faggatták: ,.— Ti is beléptek a CPS-be?” Aztán vég­re alig háromezer hektáros téeszünk is tagja lett a Bábolnáról (akkor még Nagy- igmándról) szervezett Corn Production System — termelési rendszernek, amelyet országos népszerűsége nyomán végre Iparszerű Kukoricatermelési Rendszernek kereszteltek. Észveszejtő tempóban kellett sutba vág­nunk akkori ismereteink nagy részét. Ez az ember szinte mániákusan irányította a legeldugottabb falvak elnökeit-agronómu- sait is. Nyugati gondolkodásmódban ne­velkedett szakembereit küldte szerteszét az országba, ismertették a hihetetlennek tűnő terméseredményeket, melyeket igen­igen fegyelmezett zárt. technológiával meg is valósítottunk. A szemléletváltásba igen sok szakember bele is rokkant (ő évente több száz mérnököt-technikust próbált ki, míg maradt belőlük négy-öt, azok aztán minket, gyakorló szakembereket nyüstöl­lek, amíg bele nem szoktunk a rendszer­be. És lassan, de igen-igen biztosan jöt­tek a „csodák” is. Egy nyolcvanhat hek­táros kukoricatáblán 1974-ben elértünk 105 mázsa májusi morzsolt termést hek­táronként. Magunk sem hittük. És ma már a nyolctonnás termés egy átlagosnak mondható. A gépek pedig? Nyugatnémet, amerikai . . . melyik milyen. Traktorosaink gyönyörű munkát végeztek a kis, fürge IHC-traktorral, csodás kukoricasoro­kat varázsoltak éjjel-nappali vetés után a Cyclo-vetőgéppel, ha pedig a gazdasági kényszer úgy kívánta — magyar két-há- romszáz lóerős traktorokkal árasztotta el a rendszer partnereit. Az egyszerű termelésirányítóknak min­den évben háromnapos konferenciát szer­vezett, ott Nagyigmándon, később Bábol­nán és magam is részese lehettem olyan világhírű tudósok előadásának, mint pél­dául Üjvárosi Miklós. Szervezett Burgert Róbert olyan tanfolyamot, ahol több mint százötven kérdésünkre válaszolt. Az új szemléletű növénytermesztés mel­lett az állattenyésztést sem hagyta „bé­kén”. Mindent behívott, amit a haladó vi­lág elfogadott, átvételre javasolt. A bá­bolnai csirke, a tojás, a sertés, a juh ma már az ország nagy részén elterjedt. Szemléletét — több-kevesebb sikerrel — a szomszédos országokban is megpróbálta terjeszteni. Szakemberei a világ legmo­dernebb számítógépein dolgoznak. Elis­merték vagy utálták politikai munkáját, de hidegen, megjegyzés nélkül senki sem hagyta. Abszurd ötleteit munkatársai szinte egyik napról a másikra valósították meg: határszemléltet szervezett helikopterről, húst exportált a Közel-Keletre, csirkegyá­rat Dél-Amerikába. repülőteret akart sa­ját kombinátjába. Ezrek mezőgazdasági- ökonómiai szemléletét alakította évről év­re. S közben felnőtt mellette néhány olyan nemzedék, amely a nagyüzemi termelés lehetetlen helyzeteiben mindennap bizo­nyít. Talán még azzal is, hogy őt — ép­pen őt — saját módszerével arra kénysze­rítette, hogy ha tetszik, ha nem. a stafé­tabotot átadja egyik napról a másikra. Ezért mondtam én az elején, hogy Bur­gert Róbertról lehet beszélni elismeréssel, átokkal, csak éppen hallgatni nem lehet Róla. Mert munkája nyomán ott vibrál a nyughatatlanság, a keresés, a naponta megélt kudarc és öröm, ami összefonó­dott Bábolnával és Burgert Róbert sze­mélyével. (bekecsi) A Magyarországi Németek Szövetségének állásfoglalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom