Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-09 / 292. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 _______ 1989. december 9., szombat P ostai vonatkozású események Tokaj történetében A postás P Szász Endre kiállítása Barcikán A kazincbarcikai Városi Kiállítóteremben nyilt meg a minap Szász Endre festőművész kiállítása. A jellegzetes, világszerte ismert, jól egyénített Szász Endre-arcok, a hollóházi vázákról, tányérokról is jól ismert kompozíciók, január 10-ig láthatók Kazincbarcikán, naponta 10-12 és délután 15-18 óra között. A kiállítóterem szerdán délután, szombaton délelőtt és vasárnap zárva tart. „A többletet kész vagyok vállalni...” Nagy megtiszteltetés érte a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Karát, ott is mindenekelőtt dr. Zlinszky Jánost, akit az Alkotmánybíróság tagjává választottak. Ismerős lépcsőkön lépdelek, ,s köziben eszembe jutnak a három éve történtek. Több hallgatótórsammal izgulva járkáltunk fel-alá a folyosón, miközben szívdobogva vártuk, hogy kijöjjön valaki, s beszámoljon a római jogi vizsga tapasztalatáról. Ideges voltam én is, de ahogy beléptem, a Tanár úr kedves, biztató mosolya megnyugtatott. Félelmem pillanat alatt elszállt, s a rettegett vizsga is kellemes emlékként maradt meg bennem. Meg merem kockáztatni azt is, hogy akinek indexét visszaadta — azzal, hogy legközelebb jobban tanulja meg — az sem haragudott rá. Most is így történt. Kezdeti idegességem felengedett, és szinte repült az idő, miiközben vele beszélgettem. — Többször kerestem a Tanár urat, íhol isikerült, hol nem. Ha össze is jött la találkozás, akkor is csak egykét percet tudtunk íbeszélni, mert sietnie kellett előadást tartania, vagy éppen más fontos dolga volt. Ez a kinevezés pedig plusz teher lesz. Hogyan lehet összeegyeztetni ezt a sok elfoglaltságot? Főleg úgy, hogy Budapest—Miskolc között ingázik? — Igaza van Ruszoly Józsefnek, aki egy cikkében írta, hogy Esztergom csak Doroghoz van közel, a vidéktől meszeb'b van mint Budapest, .még pl. Székes- fehérvártól is. Nem jó a közlekedés, nehéz eljutni oda, míg Budapest esetében ez nem okozna problémát. — A törvényből kitűnik, hogy az Alkotmánybíróság feladata azoknak a jogszabályoknak, törvényeknek megsemmisítése, |amelyek alkotmányellenesek. Beszélne erről kicsit bővebben? — Alapvető feladatunk, hogy megteremtsük a törvényhozás összhangját, biztosítsuk a törvényességet. Minden törvényt, illetőleg jogszabályt a «maga szintjén hozzanak, az alkotmánnyal ne legyenek ellentétesék. Feladatunk továbbá a választások törvényszerűségéinek biztosítása, és esetleg kiegészül az egyházak nyilvántartásával is. Az elnevezéstől eltérően ez nem bíróság, hanem államhatalmi szerv, miivel nem egyéni vitákat fogunk itt eldönteni, hanem az államhatalom által hozott jogrend törvényességének a biztosítását «kell garantálni. Az úgynevezett autentika interpretáció is ide tartozik, a parlament ugyan magyarázhatja azokat a törvényéket amelyeket hoz, de az egész apparátust elég nehéz megmozgatni, így ez is az Alkotmánybíróság feladata lesz. — Milyen elképzelései vannak e tisztséggel kapcsolatban? — Engem mindig .is az érdekelt — gyakorló ügyvéd koromban is —, hogy milyennek kellene lennie a jognak és nem az, hogy milyen az adott pillanatban, ősi latinszávai mondva, de lege ferenda, a de lege lata- val szemben. .Mivel Magyar- országon még ilyen nem volt, egy egészen újat kell csinálni, ezért sokan csodaszernek tekintik .majd ezt az intézményt. Azt várják tőlünk, hogy az elmúlt harminc év hibáit mind helyrehozzuk. Azt hiszem, ettől el kell, hogy tekintsenök. Fontosnak tartom azt, ho«gy a törvényekkel ne lehessen manipulálni, tartsák tiszteletben a jogalkotás zártságát, 'az alkotmányos jogokat ne törvényi szinten hozzák, hanem alkotmányos szinten. — Igen, ez pluszidőt vesz igén/be. Eddig három napot töltöttem Miskolcon a többi időt tudtak a családomnak és tudományos munkámnak szentelni. 1990. január fejétől megváltozik ez a rend. két napot leszek Miskolcon és a többit Pesten fogom tölteni. Hála istennek, az Alkotmánybíróságon elég rugalmas beosztásban lehet dolgozni. — Ugye, nem fogja az itteni római jogi oktatást feladni? — Nem, szó sem volt róla. Én a parlamentben is .kijelentettem, hogy csak akkor vállalom e tisztséget, ha ez az egytemi státuszom fennmaradhat. A többletet kész vagyok vállalni, de cserélni nem. Amíg nem látom, hogy más személy megfelelően be tudja tölteni ezt .a posztot, addig itt maradok. Szerencsére az utánpótlás kitűnő. Két ifjú kolléga is van, akik idővel beérnek s remélem, nyomdokaimba tudnak lépni. Annak ellenére, hogy ez a jogi kar még elég' fi áfái “ Pécshez és Szegedhez képest — nagyon jó az utánpótlás. Fontosnak tartom a tehetségek felkarolását és segítem, hogy szakmai előmenetelük megfelelően biztosítva legyen« — A törvény szerint az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom lesz. Fn kifejezetten örültem ennek, mert így talán oldódni kezd a „fő- városcentrikusság”. önnek mi erről a véleménye? — Az biztos, hogy három éven belül nem fog Esztergomban működni, sőt .megkérdőjelezhető az is, hogy 1990. január fejétől Budapesten is beindul, mivel nincsenek meg az alapvető feltételék, a kisegítő személyzet is hiányzik. ,Ez főleg a •munka elején lesz probléma, amíg beindul a gépezet, és pont ebben az időszakban vagyunk csák öten. A többi öt tagot a választások után választják meg, a fennmaradó öt helyre öt év múlva kell a választásinak megtörténnie. Az infrastruktúra fejletlensége éppen Esztergom ellen szól, mivel hirtelen több lakást kellene biztosítania a városnak a tagok számára, ami ma elképzelhetetlen. Minden a maga meghatározott rendjében, szintjén.történjen. Napjainkban megfigyelhető a jogalkotás részéről bizonyos kapkodás, összevisszaság. Gondoljon csák a szegedi helyzetre. Eddig az volt a baj, hogy nincs tej-tejtermék, mert a jugoszláv turisták kiviszik, most hogy a jogalkotás megtiltja a kivitelüket, a kereskedők fognak panaszkodni, hogy felhalmozódik a sok termék, nem tudják leiknek eladni. Ezt jó lenne elkerülni. — Bevallom, nem ért meglepetésként az ön jelölése, csak én azt gondoltam, hogy államjogászokat választanak a testületbe. 'Kik még |a tagok, és ők mivel foglalkoznak? — Ez egyáltalán nem .volt feltétel, a lényeg az, hogy jogalkotással .kellett foglalkozniuk. Kiiényi Géza és Ádám Antal valóban állam- jogászok. Kdlényü Géza korábban az Alkotmányjogi Tanácsban működött, tehát ö már rendelkezik bizonyos ismeretekkel e munkával kapcsolatban. Sólyom László polgári jogász, míg Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke volt. Ez .az összetétel is bizonyítja, hogy nemcsak államjogászok tehetnek a tagok. Sóik mindenről beszélgettünk még. Az egyetemi oktatásról, a várható tananyag- reformról, de sajnos a Tanár úr ideje is véges, így a beszélgetést is be kellett fejezni. Búcsúzóul, megköszönve a beszélgetést, eredményes, jó .munkát kívántam a jövőre nézve. Szobájából kilépve büszkeséggel töltött el, hogy én is a tanítványai közé tartoztam. Hadler Andrea Tokaj mezőváros négyszáz ■évet meghaladó postai múltjának faggatása során Pap Miklós múzeumigazgatótól hallottam a „postás Paulay" kifejezést, majd megismertem ’ ,az a házat, ahol a család lakott. A család postai vonatkozása iránti érdeklődésem azzal az ötlettel indult el, hogy a budapesti telefon könyvből kikerestem hat Paulay nevű előfizetőt, és levélben megtudakoltam, van-e valami .rokoni kapcsolatuk Paulay Edével. Három személytől kaptam igenlő választ és utalást a rokoni kapcsolatuk fokára: dr. Paulay Gusztáv ny. tanártól, dr. Paulay Lajos szakorvostól és Paulay Anna tanárnőtől. A feltárt mozaikok, a tokaji egyházi anyakönyviben végzett kutatás és az adatközlőkkel végzett egyeztetés során összeállt a kép a család postai vonatkozásairól. Paulay Gusztáv 1982-ben történt halála után a családtörténeti kutatást Paulay Lajos segített folytatni. A kutatás eredményét 1986-!ban adtam közre a család neves tagja, Paulay Ede születésének 150. évfordulója alkalmából. A család egyik ágának tagjai a 18. században, Má- ramarosszigeten, a másik ág leszármazottai Baranya megyében élték, zömmel állami alkalmazásban, sótisztként, majd mikor 1850-től bevezették az adóhivatali rendszert, adótisztként, vagy postamesterként. Megyénket és Tokajt a máriamarosi ág története 'érinti közelebbről. Máramarosból Zemplénbe A máramarosi katolikus plébánia kántorának I. P. Györgynek (ismétlődés miatt a vezetékneveket rövidítem «és számozom) (1731— 1804) négy fia és öt lánya volt. A férfiak közül II. P. György (1768—1811) sóhivatali tisztviselő lett helyiben. P. Antal (1770—1823) kamarai sóhlvatal tisztségeit Huszton, Bustyaházán, Má- ramarosszigetan töltötte be, nagy családja volt. hét fiú és két leánya, akiknek neveléséről .magas szinten gondoskodott. hogy alkalmassá váljanak közhivatalnoki pályára. Ferenc fiából (1805— 1864) törvényszéki bíró lett Gyulán. Gusztávból ugyancsak sóhivatalinok lett. fiatalon halt meg (1807—1832). Bennünket a legfiatalabb fiú III. P. György (1810— 1891) érdekel, aki ugyancsak sótisztként kezdte pályáját Tokajiban. Életútjával bővebben foglalkozom. Az alig 25 éves III. P. György Tokajban, 1835-ben nőül vette Zahurai Máriát, kibérelték Karika György házát, a mai Hajdú közben. E köz a nevét az ott lakó Haydulk nevű kereskedőről kapta eredetileg, amit aztán a köznyelv Hajdúra egyszerűsített. A házat azóta a Paulay család iránti tisztelettel emléktáblával jelölték meg. E házban születtek gyermekeik a ikor szokása és a családi hagyomány szerint szép számban. Az első* gyermekük, P. 1. Ede (Sándor, József, György) 1836. március 12-én született az anyakönyvi bejegyzés ötödik tétele szerint, és nem 1'5-én, ahogy a százötven éves visszaemlékezés során írták, sem 16-án, ahogy az Irodalmi Lexikon «azt feltünteti. A bejegyzés szerint az apa foglalkozása olbequi- tator ad -sails officium, vagyis sóhivatali szállítás- vezető. A második gyermek, Móric (Károly) 1837. szeptember 17-én született, pályafutásáról később teszek említést. A harmadik gyermek, I. Lajos (László) 1839. március fején született, apja foglalkozása tutajéllenőr. Sátoraljaújhelyen tanult, majd unokatestvérével, P. István orvossal, kikerült Mexikóba, ahol Miksa császár gárdatisztjeként szolgált, majd rokkantként hazatérve a MÁV-inál titkárként dolgozott. Holta után hét gyermeket, hagyott feleségére. A negyedik gyérmék, Mária, 1841-ben született, apja foglalkozásaként kir. szállásmestert írták he, sorsáról közelebbit inem sikerült megtudni. A gyermekek sorában az ötödik, 1. Gábor (János, Antal), aki 1845. március 23-án született és 1900-ban halt meg. ö az ia „postás Paulay”-ként emlegetett fiú, akiről tudjuk, hogy a .második felesége, Kükemezei Ilona, a homon- nai alszolgabíró leánya volt. Postamesteri működésére 1862—1892 közt van adatunk. A házasságukból született Jenő fiuk (1874—1935) jogász lett. A család ötödik fiúgyermeke, Antal, már Homonnán született, 1850. április 7-én. mint MÁV-fő- eílenőr halt meg, 1911-ben. 111. P. Györgyöt, az apát 1847-iben Tokajból Tárikány- ba helyezték át, ahol sóhi- vatali ellenőrként működött. A család 1850-lben Homon- inára került, majd 1855-ben Tornafllyára, adóhivatali ellenőrnek, innen Pestre költöztek az 1860-as években. A feleség 1875-ben, a férj 1891-ben hunyt el. A Paulay-fiúk iskoláztatása III. P. György nagy gondot helyezett fiáinak a taníttatására. Bár Tokajhoz közelebbi iskola lett volna Miskolcon. Sátoraljaújhelyben, az első két fiát, Edét és Lajost a budai piarista gimnáziumba íratta be. Ede fia 1844/45. tanévben kezdte meg tanulmányait, 1845/46. évben valami oknál fogva kimaradt, mint rendes tanuló. de a II. osztályból magánúton osztályoséként vizsgázott. A III. osztályt és a IV. osztály első felét 1848/ 49-ben még Budán végzi, a piaristáknál, a második félévet már a sátoraljaújhelyi piaristáknál. Bizonyára közrejátszott az a körülmény, hogy az apát 1847-iben Tárkonyba helyezték, és így .a szabadságharc veszélyes időszakában közelebb volt a szülői házhoz. Amikor a Bach-korszak iskolarendszere megszüntette a sátoraljaújhelyi piarista főiskolát, 1850-ben Ede, mint ötödikes, a kassai premontrei gimnáziumban tanult tovább, ahol végzett is. A három évvel fiatalabb Lajos 1849 áprilisáig együtt tanult bátyjával a budai .piaristáknál, majd 'magántanuló lett. A másodikos bizonyítványát magántanulói Vizsga alapján a sátoraljaújhelyi gimnázium adta ki részére 1850- ben. Ugyanitt fejezte ,be tanulmányait. A többi fiú taníttatásáról nem tudtam adataikat szerezni. Postások a családban A sóhivatali tisztség mellett gyakori foglalkozás volt a családban a postamesterség. A kapcsolat onnan eredt, hogy mindkét tisztséget viselők az állami jövedelem kezelésével foglalkoztak. Egymás szolgálati előírásait ismerték és gyakran előfordult, hogy egymást helyettesítették. Amikor a só- hivatalt adóhivatallá minősítették, a sótánnoik, sószállító elnevezés helyett az adóhivatali vezető, ellenőr voltak használatosak. Az első, aki postamesterként működött a máramarosi ágban, P. Ferenc fia, P. Zsigmond volt. Ö a Bereg megyei Dólhám volt gyakornok, később 1871-iban a Méramaros megyei Szurdok ikozíség postamestere, de működött Bátyúban is. Jelentős postai szakirodalmi tevékenységet folytatott. Műveinek egy része: Postász (Máramarosszi- get 1872), A Postai Szemle naptára (Bátyú, 1879), Postai Szemle (Bátyú 1879— 1880) Magyar Posta (Tisza- újlalk 1881), Post Zeitung (Báltyu 1879—1880). Irodalmi tevékenysége mellett a Magyar—H orvát—Szlavonorszá- gi Postamesteri Egyesület titkára volt 1875-ig, mint lyien, nagy tiszteletben állt a postások előtt. Paulay Móric (Károly), Ede legidősebb öccse postai pályafutását Homoninán kezdte 18 éves korában, 1854-ben kiadóként. Elődje a Tokajba áthelyezett Ba- zony Ferenc volt, akinek a nevével függ öissze az 1852— 1854 között végzett homon- nai—tokaji házi beflyegperfo- rálás. P. Móric szép postai pályafutása során 1862-től 1881-ig Ungvár postamestere, majd a hivatal államosítása után 1882-ben Ungvár első kincstári hivatali főnöke lett. Jelentős társadalmi tevékenységet folytatott, nagy tekintélynek örvendett. P. Gáborról, Tokaj postamesteréről már tettem említést, de érdekes családi kapcsolata ; apósa, Kükemezei Péter, homonimai, azt megelőzően, 1853-lban varamnói szolgabíró volt; Hornommá és Vanamnó egymáshoz közel fékszenek, postajárati ösz- szeköttetés is volt köztük. Családi kapcsolat névén kerülhetett a két helyre a házilag fogazott bélyeg, mély a tokajival hasonló filatéliai érdekesség, nagy érték. A családnak volt egy Baranyában honos ága. Ezen az ágon is találhatóik szép számmal postamesterek; P. József Dumaszékcső'. Laska- falu postamestere (1826— 1866). Fia, II. József Szek- szárdon, Eszéken volt postamester. Fia, Kornél. Zom- bán, leánya, Eleonóra, Laskafalun működött postamesterként. Dr. Kamody Miklós 1949-ben jelent meg Juhász József első verses- kötete. Az eltelt négy évtized alatt még két verseskötete és Nyújtott lépésben címmel egy szociográfiai munkája látott napvilágot, s ötödik könyveként ez az új verskötet; Arc a tenyérben címmel, amelynek gondozója az Üj Kilátó, Miskolc legújabb irodalompártoló egyesülete, amely azonos című lapjának immár rendszeres megjelentetésén kívül könyvkiadással is foglalkozik. A kötet hat ciklusba rendezve, mintegy 90 verset tartalmaz, a család, a haza, a szerelem, élet és halál, valamint a szülőföld tárgyköreiben, amelyek pontosan körülírják Juhász József érdeklődési irányait is. Alább — kedvcsinálóként és aktualitása miatt — közlünk egyet Juhász József versei közül. Doni fagyvirág (Emlékezés egy halott katonára) Mindegy, hogy ki volt és milyen, ott pusztult ő is a hófúvások öbleiben, hol hullák verdesték a partokat, és ezüst szilánkokban tobzódott a tél... Árnyékhajtotta testekbe harapott a mélyre markolt fagy, mint az utolsó dadogás, s a talajba töredezett szavak, melyek már sohasem értek oda, honnan a szülőföld rekviemje sirt.