Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
1989. december 19., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kikel fenyeget a munkanélküliség? Háromezer-kétszáz állástalan Borsodban A hivatalos statisztika jelenleg mintegy ötezer (munkanélkülit tart .nyilván hazánkban. Ám, a (prognózis szerint számúik jövőre 50— 100 ezer körül alakulhat. Pillanatnyi lag ilyen szempontból a ilegveszélyeztetet- telblb megye Borsod. Erről beszélgettünk dr. Szegedi Lászlóval, a megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetőjével. — Az llenne mindannyi- unk számára a legjobb, ha rövid időn belül megszűnne hazánkban a munkanélküliség, dehóit a mai gazdasági helyzetet figyelembe véve, ez aligha képzelhető el — mondta az iroda vezetője. — Ezért lel ikell készülnünk arra, hogy egyre többen keresnék lel bennünket a támogatás, juttatás igényével.- Mint ismeretes, a munkanélküli-segélyről szóló minisztertanácsi rendelet 1989. január 1-jén lépett hatályba. Ez ideig hányán jelentkeztek segélyért? — December 6-ig 2560 állampolgár jelenítette be igényét. s az elbírálás után 1774 személyt találtunk jogosultnak segélyezésre. Közülük novemlber elejéig 907 kérelmezőnek csaknem négymillió forint segélyt számáé j tettünk.- Mindez sok, vagy kevés? — Az igazság kedvéért el kell mondanom;, hogy a segély bevezetésekor több jelentkezőre számítottunk — mondta válaszában dr. Szegedi László. — Lehet, ebben közrejátszottak az igényjo- gosu'ltsággal kapcsolatos feltételek is, ugyanis maga az a körülmény, hogy valakinek nincs munkahelye, az önmagáiban még nem indok arra, hogy segélyben részesüljön.- Tulajdonképpen kik jogosultak a munkanélküli-segélyre? — A teljesség igénye nélkül iaz a személy, aki utolsó munkaviszonyának megszűnését megelőző három éven belül 18 hónap munkaviszonnyal, munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonnyal rendelkezik, s utolsó munkaviszonya megszűnése óta egy évnél hosszabb idő nem telit el. Továbbá, akinek a lalkóhelye szerinti illetéke® munkaerő-közvetítő szerv nem tud megfelelő (szak- képzettséget, egészségi állapotot stb. figyelembe vevő) munkahelyet biztosítani.- Az adatokból kitűnik, hogy időközben mintegy 700 igénybejelentőnél megszűnt a munkanéküli-segély folyósításának feltétele. — A rendelet kimondja, hogy a dolgozó a munkanél- külíi-segély folyósításának idején elhelyezkedése érdekében köteles a munkaerőközvetítő szervezettel rendszeresen együttműködni, megkeresésére válaszolni, az általa felajánlott munkahelyen jelentkezni és egyéb jövedelméről tájékoztatást adná. A minisztertanácsi határozat egyebek között kimondja, hogy aki az előzőékben felsorolt követelményeknek a neki felróható okból nem tesz eleget, a munkaerő-közvetítő szerv által felajánlott megfelelő munkahelyet, vagy átképzési lehetőséget nem vállalja el, illetve a munkaviszony létrejötte az illető magatartása miatt meghiúsul, munkaviszonyt, vágy más kereső foglalkozást létesít, vagy egyéb olyain jövedelmet ér el. amely a mindenkori minimális bért eléri, a munkanélküli-segély folyósítását meg kell szüntetni.- S akadnak ilyenek? — Nem is kevés azbk száma. akik nem tesznek eleget a feltételeiknek. Sókan egyszerűen fel sem keresik a munkaerő-közvetítő irodát, mégpedig annál az egyszerű óknál fogva, hogy nincs szándékuk elhelyezkedni. Ilyen esetékben nem tehetünk mást, mint megszüntetjük a segély folyósítását. Sok esettel találkozunk, amikor a hozzánk forduló ügyfélnél még a szándékét sem látni amnalk, hogy el akar helyezkedni, hogy egyáltalán dolgozni .akar. Éppen ezért, szükség lenne egyértelmű rendező elvre a tekintetben, hogy tulajdonképpen ki is számít munkanélkülinek. A mostani rendelet alapján ugyanis egy kalap alá esik az a személy, aki önhibáján kívül veszíti el munkahelyét, s természetesen rendelkezik az előírt munkaviszoninyial, és az a munkavállaló is, akimék ugyan megvan a megelőző három hónapon belül a tizennyolc hónap munkaviszonya, de a munkakönyvé tele van kilépett bejegyzéssel.- A megye melyik településén található a legtöbb munkanélküli? — A megyeszékhelyen, vagyis Miskolcon van a legtöbb -segélyben részesülő állampolgár, számúik jelenleg 218 fő. Miskolcot Ózd követi 137 -segélyezettel, de nem sokkal -marad el tőle Kazincbarcika sem. A további sorrend Sátoraljaújhely, Kazincbarcika és végül Mezőkövesd.- Hallani arról is, hogy a rendkívül alacsony iskolai végzettség, valamint a szak- képzettség a legfőbb gátja egyes rétegek foglalkoztatásának. — A szakiképzetlenség, a nyolc általános iskolai végzettség hiánya sokaknál szinte kilátástalanná teszik az elhelyezkedést. -Rendezetlen körülmények között élnek, egyik napról a másikra. közülük -nem kevesen már többször összeütközésbe kerültek a törvénnyel is.- Van kimutatás arról, hányán nem rendelkeznek munkaviszonnyal Borsodban? — A munkaviszonyban nem álló állampolgárok száma jelenleg meghaladja a háromezer-kétszázat. A munkanélküli-segélyben részesülőkről már (beszéltünk. A pályamódosítás egyik, eszköze lehet az átképzés. Szervezett átképzésben, .amelynek együk naigy előnye, hogy az érintették a munkanélküli-segély összegénél magasabb keresetpótló juttatásban részesülnék, Borsodban jelenleg 341-en vesznek részt.- A pályamódosítás másik eszköze lehet az állampolgárok vállalkozási készségének támogatása is. — Szerte -a világon tapasztalható, hogy az új munkahelyek nem elhanyagolható része a kisvállalkozói szférában teremtődik meg. Az újrakezdők-, pályakezdők támogatására — mintegy 1600 igénylő részére — eddig több, mint 400 millió forintot folyósítottak az illetékes pénzintézetek, amelynek kamatait négy év-an keresztül az áll-am fedezi.- S mi lehet a sorsuk azoknak, akik pályakorrekciót nem tudnak rövid idő alatt végrehajtani? — Marad a közhasznú munkavégzés. Közhasznú munkán, amely eddig döntően szakképzetlen, fizikai mu-nkát jelent, pillanatnyilag 1019 személyt foglalkoztatnak a megyében, de egyre -inkább bővül a kör a szociális gondozói, a pedagógus, az -asszisztensi munkakörrel, sőt. a jövőben a környezetvédelem, valamint a közlekedési infrastruktúra is kínál munkalehetőséget, L. L. Felhívás vállalkozói kurzuson való részvételre Napjainkban mind nagyobb teret nyer ia vállalkozói szemlélet, a vállalkozás-barát környezet, ha nehézkesen is, lassan kialakulni látszik. Ezért az Észak- Magyarországi Demokratikus Ifjúsági Szövetség 1990. január 10—15-e közötti indítással vállalkozó kurzust szervez sátoraljaújhelyi helyszínnel. A képzés tematikája. szakmai részből (jogi, pénzügyi információkból) és menedzser technikákból állna össze -(tárgyaláskészség, vállalkozói modellek). A kurzus több fordulós lenne, konkrét ütemezéséről és időpontjairól az első találkozás alkalmával állapodnak meg a résztvevők. További információk: Kérjük. akiket érdekel a képzés, jelentkezzenek az ÉDISZ- nél, vagy a területileg illetékes demokratikus ifjúsági szervezeteknél 1990. január 7-ig. A (tervek szerint a kurzus ingyenes, csak étkezést és útiköltséget kellene vállalni) Észak-Magyarországi Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Miskolc. Pf.: 92. 3501. Telefon: 37-141. ÉDISZ Egymillió tonna sienet hoztak a felszínre tyutóbányábó! az elmúlt hét végéig, Év végéig még mintegy 70000 tonna jé minőségid tüzelőt biztosítanak a lakosságnak. Fotó: Balogh I. Pénzügyi kormányzat, kontra gyárak A hazai sajtó az elmúlt hetekben újra és újra tudatta az olvasókkal, hogy a gazdasági gondjaink egy része a szovjet piac szállítási elmaradásaiból ered. Nevezetesen, a legnagyobb szocialista partnerünk szállítási elmaradása már tartósan 800 millió rubel körüli, s ez nekünk egyértelműen káros, a következtetés pedig kézenfekvő, mérsékelni kell tehát a kapcsolatokat valamennyi ágazatban. Most ne firtassuk, milyen érdekekből sugallja ezt a véleményt a sajtó, inkább nézzünk utána, valóban igaz-e az állítás. Illetve ami legalább ennyire fontos, minden esetben igaz-e. Mert nem jó, ha a gazdaságban és a kereskedelemben előítéletek szerint döntünk, vagy hagyjuk, hogy a konkrét tényeket elfedje valamiféle előítélet. Közismert az is, jelentős világcégek versenyeznek azért, hogy bejuthassanak a szovjet piacra, ugyanakkor mi kategóriku- san kijelentjük, nekünk ez a piac nem jó. Mi az igazság? Nézzük tehát az ismert tényeket. A szovjet—magyar kereskedelemben Magyarország javára ebben az évben valóban jelentős, mintegy 800 millió rubel az aktívum. Hogyan keletkezett ez a hatalmas összegű felesleg? Hogyan lehetséges ez? A legegyszerűbb, ha az aktívum egyik lehetséges forrásáig, a kereskedelmi lánc végón lévő termelőüzemekig jutunk el. Egy olyan termelőüzemig, amelynek évtizedes kapcsolatai vannak a szovjet piaccal. Ilyen termelőüzem az Északmagyarországi Vegyiművek, amely a magyar—szovjet agrokémiai egyezményben sok éve szállít a szovjet piacra növényvédő szert, konkrétan az Alirox nevű kukorica- gyom-irtó szert. A gyárban Szőke Béla vezérigazgató másként látja és ítéli meg a szovjet piacot, mint a pénzügyi kormányzat, a mai hivatalos vélemény. Ez azonnal kiderül a beszélgetés elején. Vajon miért? — A mai gyakorlat még mindig az, — magyarázza Szőke (Béla — hogy nálunk nem az érintett vállalatok, hanem a hatóság köti az üzleteket. A hatóságok pedig ma úgy állítják be a tényeket, mintha e veszteség okozói a termelők lennének. Az ismert, hogy a szocialista országok között valójában nem kereskedelem, hanem egyszerű árucsere történik. Azaz, a valódi kereskedelmet egy olyan egyeztetett tárgyalássorozat helyettesíti, ahol a felek (részben még politikai tartalommal is meg- töltötten) megállapodnak abban, hogy melyik fél, milyen mennyiségben mit szállít a másiknak. Ezeken a tárgyalásokon megállapodnak úgynevezett elszámoló árakban is és a szállítások alapján összevetik az árucserét és az elszámolást. A dolgok lényege most tehát az, hogy a gazdaságot irányítani akaró kormányzat ezt a módszert védi tovább, elkenve egyfajta igazságot. Azaz, a többletszállításért az egész szovjet kapcsolatot okolja, holott a hiba nem az egészben van, hanem a központi irányításban. Ha az irányító hatóságok és a pénzügyi kormányzat nem ragaszkodna görcsösen ahhoz, hogy ők irányítsanak, hanem megszüntetnék a hatalmasra duzzadt bürokratikus szabályzó rendszert, akkor rövid idő alatt kiderülne az igazság. Nevezetesen: melyik vállalat életképes és melyik nem, hogy valójában milyen is a szovjet piac és ki hogyan tud megélni ezen a piacon. — Az árufelesleg tehát úgy képződik, — magyarázza a vezérigazgató, — hogy valójában nem a vállalatok, hanem a hatóságok kötik az üzleteket. És ennek eredményeképpen, az államközi kapcsolatokban elszakadnak egymástól az ellentételként kapott termékek. Ennek pedig az az eredménye, hogy a magyar szállítófél nem érzi és nincs is érdekelve benne, hogy jön-e és milyen ellentétel jön be az árujáért. Hiszen annak az értékét sem ő kapja, ö így csupán a saját érdekét nézi és exportál. A hatóság pedig jelenleg asszisztál ehhez a folyamathoz, vagy ördögűzést csinál, valamennyi résztvevőre kiterjedő negatív intézkedést hoz. Azok, akik az államközi szerződést kötik, nyilván tisztában vannak vele, hogy milyen áruféleségeknek nincsen ellentétele. Mégsem ennek az exportját akadályozzák meg, a visszafogás valamennyi vállalatot sújtja. Az Északmagyarországi Vegyiművek egy zárt konstrukcióban, az Agrokémia II szerződésben érdekelt, a szovjet féllel. A zárt kapcsolat azt jelenti, hogy valamennyi kiszállított tétel esetén tudják, mikor, milyen mennyiségben jött meg Magyarországra ennek az ellentétele. Ha valamilyen okból késik a szovjet fél szállítása, akkor ők is mérséklik a küldés ütemét. A zárt konstrukció is egy lehetőség rövid távon. A valódi lehetőség azonban az önáilló, a hatóságok beavatkozásától mentes kereskedelem. A szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok visszaszorításának hívei azzal is érvelnek, hogy a dollártar- (talmú árukért rubellel fizet a szovjet fél. A sajóbábonyi gyár által szállított Alirox- nak is van dollártartalma. De ha ezt a dollártartalmat mondjuk egynek vesszük, akkor az ellentételként bejövő polisztirol, kaprolak- tám, vagy polietilén dollártartalma 3—4-nek vehető. Ha ezeket a termékeket nem a szovjet piacon szerezné be a magyar fél, akkor csak a nyugati piacról dollárért vehetné meg az ország. Az önállósági törekvéseivel a gyár egyértelműen a szabadabb, a befolyásolásoktól mentes gazdálkodás irányába szeretne lépéseket tenni. Az értelmes cselekedetek irányába lépne, hiszen a józan ész a vállalat számára azt diktálja, hogy többet termeljen, a kapcsolatait bővítse, s ezáltal esetleg többet keressenek az ott dolgozó emberek is. De a pénzügyi kormányzat regulációs rendszere ina még ellentmond ennek a törekvésnek. A vállalat az államközi megállapodások jelenlegi rendszerének mielőbbi lebontását szeretné elérni és ehelyett közvetlen kapcsolatok kiépítésére törekszik a i&ovfet gyárakkal. De a baj az, hogy jelenleg a magyar hatóságok akadályozzák ezt a kapcsolatfelvételt, különféle adókkal, elvonásokkal, büntetőintézkedésekkel. A pénzügyi kormányzat tehát azt szeretné elérni, hogy megtartsa a beleszólási jogot, s továbbra is meghatározza a feltételeket. Azokat a feltételeket, amelyek alapján kialakult a csőd. Ki érti ezt? Az Északmagyarországi Vegyiműveknek az idén várhatóan 40 millió rubel lesz az exportja. Ezt a nagyságrendet, szeretnék lényegesen megnövelni a jövő esztendőben. A termékükre igényt tart a szovjet piac és mint kiderült, ez nemcsak nekik, hanem az egész magyar gazdaságnak jó lenne. Az előzetes kalkulációik szerint a jövő évben elérhetik az 50 millió rubelt. Az eddigi kondíciók szerint, mint megtudtuk, a meglévő szállítási rendszerben nem hajlandó tovább részt venni a gyár. Csakis akkor folytatható ez a kereskedelmi kapcsolat, ha magánjogi szerződésben közvetlenül tudnak megállapodni a szovjet féllel, mit, mennyiért, kinek szállítanak. Ennek a nyeresége pedig az övék lenne. Így ugyanis már ki lehetne kapcsolni a folyamatból a magyar pénzügyi kormányzat számukra hátrányos beavatkozásait. Ha megfelelő önállóságot kapunk, — magyarázza a vezérigazgató — akkor remény lesz arra, hogy a vállalat tartósan nyereséges legyen. Az alapanyagok vásárlásához nem kell majd a főhatóságok kiutalására várni, akik úgy adják az engedélyeket, mint egy jótéteményt. A folyamatos anyag- ellátás birtokában pedig fennakadás nélkül, folyamatosan termelhetünk majd. Hajdú Gábor Ismét milliomos Lvokóbáoya Mi lesz veled, map ipar?
