Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

ÉSZAK MAGYARORSZAG 2 1989. november 1., szerda hívja VÁRJA d/ Értesítjük Kazincbarcika azon volt. MSZMP-tagjait, illetve páll on kívüli .szemé­lyeit, akik regisztráltatni ki • vonják magukat a Magyar .Szocialista Pártba, vagy be kívánnak tépni, hogy meg alakultak, illetve alakulás alatt vannak városunk első alapszervezelei. A regisztrálás, illetve az MSZP-be való belépés ér­dekében az. alábbi körzet­központokban és személyek­nél lehet jelentkezni: I. sz. Központi alapszer­vezet. Szervező: Jakab Józsefné. Minden csütörtökön, 15—18 óra között, az. Egressy Béni Művelődési Házban. Tele­lőn, délelőtt: 10-211/15-59 mellék. Délután: 16-321. II. sz. Központi alapszer­vezet. Szervező: Hazag Mihály. Munkanapokon, az Egressy Béni Művelődési Házban, fo­lyamatosan. Telefon: 12-384. Kertvárosi alapszervezet. Szervező: Sallai Árpád. Minden csütörtökön, 15—18 óra között, ügyelet az Eg­Oklóber 30-án községünk­ben is megalakult a Magyar Szocialista Párt helyi szer­vezete. Regisztrálásra, tag­felvételre, a pártoló tagság bejelentésére hívjuk mind­azokat, akik velünk kíván­nak tartani. Reggel 8 órától délután lél ötig, az MSZP székházéba várjuk a szemé­lyesen érdeklődőket, telefo­non pedig a 83-027-es szá­mon kereshetnek bennünket. i'essy Béni Művelődési 1-laz bon. Telefon, délelőtt.: 10-211 24.-25 mellék. Délután: 17-504. BVK Szakmai alapszerve- z.et. Szervező: Fábián István. Telefonon érdeklődni lehet, a 1 (<-211/15-75 melléken. Az MSZP Kazincbarcikai I. sz. lakóterületi alapszerve- z.et tagjai, 1989. november 2-án, 17 órára az Egressy Béni Művelődési Központba várják azokat a helyi MSZP- tagokat, akiket a városi párt- szervezés kérdései foglalkoz­tatnak, és önkéntes alapon részt kívánnak venni az új párt helyi szervezőiéinek lét­rehozásában. A találkozó cél­ja. hogy városunk önkéntes pártszervezői közösen vitas­sák meg az aktuális szerve­zési kérdéseket és feladato­kat, továbbá, hogy elősegít­sék az új alapszervezetek létrehozását. Sallai Árpád. Hazag Mihály. Farkas Balázs, Jakab Józsclnc, Gazsiim B. Ilona önkéntes párts/ervező MSZP-tagok Belépési szándék közlése esetén szervezőink személye­sen is készek felkeresni és tájékoztatni az érdeklődőket Alapszervezetünkben — a pártszervezéssel egy időben — ifjúsági tagozat létreho­zását is kezdeményezzük. Várjuk hát és hívjuk az al- sózsolcai pártházba a pár­tunk iránt érdeklődőket. Az MSZP alsózsolcai szervezői UJ MSZP ALAPSZERVEZETEK MISKOLCON Az MSZP 1. kongresszusá­nak' értelmében, az orszá gért tenni akaró emberek bőt, munkásokból, értelmisé­giekből, alkalmazottakból megalakult az MSZP Győri kapui alapszervezete a kör­nyéken lakó, de különböző , munkahelyen dolgozókból. Várunk minden volt MSZMP-tagot, újonnan be­lépni kívánó dolgozói, leen­dő pártoló tagol, akik elfo­gadják az. MSZP alapszabá­ly!! t. Összejöveteleinket minden hétfőn és pénteken, 16—19 óráig tartjuk a Győri kapu 123. sz. alatti párthelyiség- ben. Az. MSZP Győri kapui alapszcrvczcle Hazánk boldogulását, nemzetünk felemelkedését szolgálni kívánó emberekből megalakult 1989. október 30- án, a Magyar Szocialista Párt Belvárosi 1 4-es alap- szervezete. Várjuk mindazok csatla­kozását, akik korábban tag­jai voltak az MSZMP-nek, vagy újonnan kívánnak be­lépni az MSZP-be. Összejöveteleink helye a Korvin. O. u. 9. sz. alatti párthelyiség, ahol következő taggyűlésünket 1989. novem­ber 10-én, 16 órakor tartjuk. Ügyelet minden hétfőn és csütörtökön: 15.30-tól 17.30 óráig a lenti címen. Az MSZP Belvárosi I 4. alapszervezete Tájékoztatjuk az érdeklő­dőket, hogy a Martintelepen megalakult az MSZP alap- szervezete. Várjuk a volt MSZMP tagjait és a párton- kívüli dolgozókat párlalap- szervezetünkbe. Cím: Mis­kolc, Kisfaludy u. 37. Ügye­let: hétfő és csütörtök, 16—19 óráig. Szervezőbizottság i--------------------------------------------------------------------—---------------------------------------------------­B enzint a vegyiparnak! Az Országgyűlés tegnapi ülésén az in­terpellációk közöli cgv borsod: elhang­zott. Fehérné Eke Katalin egyben képvi­selőtársa, Simon Péter nevében is felszó­lalt. Mi késztető Önöket erre? — Két vállalat, a Borsodi Vegyi Kom­binát és a Tiszai Vegyi Kombinat érde­keit igyekszünk képviselni. Igaz. a mai or­szágos hangulatban nem hálás dolog nagy­vállalatok ügyében szól emelni, mi kény­telenek vagyunk mégis ezt. tenni. A het­venes években ugyanis bonyolult gazda­sági rendszer alakult ki a kőolajipar és a vegyipar között. E rendszer alapját a Szovjetunióból érkező kőolaj jelentette, míg a technikai feltételeket az országot behálózó csővezetékrendszer, a gazdasági feltételeket a vállalatok egymás közötti szállításait mennyiségileg szabályozó kon- tingensrendszer jelentette. — Mikor következett be a hátrányokat hozó változás? — 1989-ben támadt komoly zavar első­sorban az utóbbi, a mennyiségi szabályo­zás következtében. Ekkor ugyanis a pet­rolkémiai vertikumot működtető vállala­tok alapanyagigényét — így a BVK-ét és a TVK-ét is — jogszabályba foglalták, mely szerint az ország rendelkezésére ál­ló erőforrásokból számukra 950—980 kilo­tonna vegyipari benzint kell biztosítani. Ez azonban nem következett, be. A lakos­sági motorbenzin pótlása ugyanis a vegy­ipari benzin rovására történi. így a kő­olajipar a források hiányára hivatkozva nem tud elegei lenni a gazdasági terv ál­tal előírt szállítási kötelezettségeknek. Pe­dig az olajipar ezalatt exportál! Ebben a helyzetben az alapanyag nélkül maradi vegyipar mi mást is tehetne, importból vásárol, ami nem éppen megfelelő he­lyettesítő a szállító csővezetékek hiánya miatt, nagy a szállítási költség. — Milyen következményei vannak vegy­ipari vállalatainknál a benzinhiánynak? — Mivel a vegyipari benzin hiányzó mennyisége döntően konvertibilis' export­áruk alapanyagúul szolgál, a népgazdaság jelentős nyereséges exportárbevételtől esik el. Vitathatatlan, hogy a gazdasági kibon­takozáshoz elengedhetetlen a gazdasági liberalizáció. Liberalizálni azonban csak ott szabad véleményem szerint, ahoL en­nek valamennyi fellelek: adott, mert e nélkül káosz keletkezik. Interpellációnk­ban tehát arra a kérdésre várunk választ, hogy mit tett és mit tervez lenni a kor­mány annak érdekében, hogy az ide vo- •» natkozó jogszabály rendelkezései teljesül­jenek. Nagy Zsuzsanna ALSÓZSOLCAIAK, FIGYELEM! Takarékosak ünnepén (Folytatás az 1. oldatról) Szendrő és Vidéke Takarék- szövetkezet azt a reprezen­tatív központi üzletházat, amely 37 község mintegy 21! ezer főnyi lakosságának hi­telügyeit intézi. A nagyközség főterén álló épüld átadására eljöttek a tervezők, kivitelezők, a me­gye egyik legrégibb takarék­szövetkezetének alapító tag­jai, a társintézetek képvise­lői. hogy jelen legyenek, amikor Szunvogh János, a Mészöv titkára átvágja a bejáraton feszülő nemzeti­színű szalagot, és átadja a kulcsot Veres Józsefnek, a helyi takarékszövetkezet el­nökének, azon jókívánságok kíséretében, hogy ez a ház a kornyék lakosságának épü­lését. gyarapodását szolgálja. A takarékossági világnap alkalmából Szunyogh János arról emlékezett meg, hogy a néhány éve még kis, he­lyi érdekeket szolgáló taka­rékszövetkezetek mára álta­lános bankká alakultak, olyan pénzintézetekké, ame­lyek mintegy harmincféle szolgáltatást nyújtanak a la­kosságnak, immár nemcsak a falvakban, hanem a váro­sokban is. A nevezetes napon Veres József a Kiváló Szövetkezeti Munkáéi t, Törő Lajos, a ta­karékszövetkezetek munka­ügyi döntőbizottságának el­nöke pedig a Szakszervezeti Munkáért kitüntetést kapta a megyei ünnepségen — Szendrőben. Foh ér—Heller : Magyarország, 1956 O A szovjet hatalmi harcok és Magyarország Azt, hogy milyen hatást gyakorolt, a magyar forrada­lom a Szovjetunióra, csak úgy érthetjük meg, ha mind logikai, mind történeti szem­pontból számbavesszük azo­kat a különféle stratégiákat, amelyekkel a szovjet vezetés a Sztálin halála és a ma­gyar forradalom tényleges kitörése között eltelt idő­szakban próbálkozott. Jólle­het, a „tudományos kremli- nológia” imrríár több évtize­des múltra tekinthet, vissza, valamely sajátos irányvona­lat még ma sem könnyű egy-egy szovjet vezető sze­mélyéhez kötni. Hiszen ezek az emberek (ha nem is egyenlő mértékben) cinkos­társak voltak a sztálinizmus szörnyűséges gaztetteiben, s így a maguk módján, mind­annyian igyekeztek megsza­badulni a múltjuktól — hol a desztalinizálás hősének, hol a folytonosság védelme­zőjének szerepével, sőt, ese­tenként e két szerep ellent­mondásos keverékével kísér­letezve. Minthogy tényleges egyetértés csupán egyetlen lényegi kérdésben volt kö­zöttük, nevezetesen abban, hogy semmiféle terhelő do­kumentumot nem szabad nyilvánosságra hozni, ami bármi módon az.ügyek ak­tuális állását érintheti (Hrus­csov e tabutörvényt ismétel- len megszegve, valósággal gyűlöletet provokált önmaga ellen), ezért bizonyos fokig még a legkiválóbb szakér­tőknek is sötétben kell f.a- nogatózniuk-^ A dolgok ilyetén állása, ugyan nyújt némi segédle­tet egy-ec'- leleményes re­konstrukcióhoz, ámde csak igen korlátozott tényismere­tet tesz lehetővé. így hál az ebből eredő fogyatékosságok­tól természetesen a mi re­konstrukciónk sem lehet mentes. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy Ma­gyarország 1953 elejétől a forradalom kitöréséig kulcs­szerepei töltött be a szovjet belső hatalmi harcok vala­mennyi fázisában. Csakhogy, amíg az előbbi körülmény közismert, ez utóbbi állítá­sunk igazolásra szorul. Magyarországon az idők változását egy váratlan és drámai esemény jelezte: 195:j júniusában az emberek egyik napról a másikra ar­ról értesültek, hogy a párt Központi Bizottsága (egy olyan ülésen, amelynek ha­tározatát nem hozták nyil­vánosságra) Nagy Imrét, a beszolgáltatási ügyek mi­niszterét. korábbi mezőgaz­dasági minisztert, nevezte ki a kormány élére. Nagy jú­lius 3-án megtartott parla­menti beszéde, amely „új szakaszt'’ hirdetett meg (s amelyre hamarosan visszaté­rünk), sokkal inkább valódi vezetőre, mint afféle „má­sodhegedűsre” vallott. Ami­kor a megriadt pártappará­tus hisztérikusan egyértelmű irányvonalat követelt, Ráko­si egy hét múltán beszédet mondott egy budapesti párt- szervezet ülésén, s ebben Nagy Imre beszédét oly mó­don „interpretálta”, hogy az felért egy ellenprogrammal. Mindez általában köztu­dott, ám az okok, amelyek e drasztikus vezetésváltás­hoz vezettek, már kevésbé ismertek. És mert Magyar- ország volt. az egyedüli or­szág, ahol ilyen mértékű változás történt, ez minden­képpen megérdemli a ma­gyarázatot. (Annál is in­kább, mivel a szovjet trend az idő tájt épp ellentétes volt ezzel — olyannyira, hogy még Ulbrichtnak is meghagyta a fejét és a he­lyét politikája látványos fi­askója, a berlini felkelés után, ami alig egy héttel előzte meg Nagy Imre tit­kos moszkvai kinevezését.) 1953 júniusában Moszkvá­ba rendelték Rákosit, Far­kast, Gerőt és Dobit, a ma­gyar Politikai Bizottság tag­jait, valamint Szálait, Rá­kosi titkárát — sőt nemvárt útitársként Nagy Imrét is, aki akkoriban még nem tar­tozott bele a -testületbe. Az eseményről a leghitelesebb­nek látszó beszámolót Nagy Emlékirata tartalmazza, amely A kommunizmusról címmel. 1957-ben készült irategyüttesében található. A megbeszélés lényege ebben összegezhető: a szovjet Po­litikai Bizottság (egyébiránt egymással harcoló) frakciói között Molotov és Kagano- vics kivételével messzemenő egvetértés látszott a tekin­tetben. hogy Magyarországon i'óHozá.sokat kell bevezetni, beleértve oev látványos ve­zetőcserét. is. A szovjet ve­zetés igen dühös volt a ma- pv-arorszási állapotok miatt. Mng'- idézi Hruscsovot. aki állítólag azt mondta: ha a helyzet, nem változik. Ráko­sii vasvillával fogiák elűz- nI magvarországról". . Ugyanezen forrós említi Feriin megiegvzését is. melr szerint ..Rákosinak az. a szándéka hoöv Magvarnr- svóp else z.sidó kil'álva le­eren" Ügy látszik. Hrus- esnv is hasonlói módon hí- -áHn Rákosit n mértéktelen h n I n lomért amit a maga l-móhon össz.nonto.sítot.t (az titkára és egyszemélyben a miniszterelnök is). Végül, ha figyelembe * vesszük, hogy Nagy Imre programbeszéde nem hagy kétséget — leg­alábbis részbeni — „malen- kovista”, fogyasztáscentrikus elvei felől, könnyen föltehe­tő (amit Emlékirata külön­ben tételesen igazol), hogy az új miniszterelnök kine­vezésében Malenkovnak is hathatós része volt. Hruscsov imént idézett, hitelesnek hangzó megjegy­zése mellesleg a vezetővál­tás okaira is némi fényt vethet. A „vasvilla” egy kö­zelgő parasztlázadás rémét idézi —, s ami azt illeti, Magyarország akkoriban csakugyan közel járt a tel­jes mezőgazdasági összeom­láshoz. E veszélyről a szov­jet vezetésnek óhatatlanul tudomást kellett szerezni, te­kintettel arra, hogy egyedül a Szovjetunió lehetett (és volt is) az az ország, amely­hez a magyar vezetésnek sürgős segítségért fordulnia kellett. Emellett az is álta­lánosan elfogadott véleke­dés, hogy a szovjet vezetés epvik, közelebbről azonosít­hatatlan tagját éppen Nagy Imre tájékoztatta folyamato­san az agrárkatasztrófa kö­zeledéséről. A berlini és pil- zeni megmozdulások (ahol a tüntetők soraiban Masarvk és Benes portréit is látni le­hetett) közvetlen hatása alatt, ha voll valami, amit a szovjet vezetők a legkevés­bé akartak, úgy az egy újabb éhséglázadás kitörése volt. Ennélfogva, bár vona­kodva, rászánták magukat első, elodázhatatlan, kollek­tív döntésük meghozatalára. Csakhogy e döntés hatása túlment azon a ponton, ahol még közvetlen módon képe­sek voltak befolyásolni, s ez egészen váratlan problémák elé állította őket. Nagy Imre „új szakaszt” meghirdető be­széde példátlan eseménynek számított a kommunizmus addigi történetében. Először is volt benne egy meglepő­en szókimondó és őszinte mondat, amely nem csupán az egyedi hibákat és vélet­lenszerű tévedéseket kárhoz­tatta, hanem egy egész kor­szak általános stratégiáját. Ráadásul ez a mondat egv olyan férfi szájából hangzott el, aki a szóbanforgó csele­kedetekért (kiváltképpen a törvénytelenségekért) nem volf felelős. Ily módon ez a beszéd volt (anélkül termé­szetesen, hogy Sztálin nevét említette volna) az első de- sztalinizációs megnyilatko­zás. ;a-, i.’.íi a v'nlt a náci első (Folytatjuk) Pályázati felhívás! A BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA a 7 1989. (IX. 7.) ÁBMII-rendcIkczés alapján MUNKÁLTATÓK RÉSZÉRE pályázatot hirdet A FOGLALKOZTATÁSI ALAPBÓL TÁMOGATOTT. AZ ALÁBBI VÉGZETTSÉGŰ, ILL. SZAK KÉPESÍTÉSŰ SZAKEMBEREK GYAKORNOKI FOGLALKOZTATÁSÁRA F5 Szakképzettség Egyetem főiskola 1 Gyárépítő, gyárszerelő üzemmérnök NME Vegyipari, Automat. Főiskola 1 Állategészségügyi üzemmérnök Agrárlud. Egyetem, Főiskolai Kar 1 Állattenyésztő Agrártud. Egyetem. E'ői.skoiai Kar ! Bányamérnök NME A pályázatokat a megjelenéstől számított 10 napon belül kérjük benyújtani az alábbi címre: B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda, Miskolc, Szemere vit 17. PL: 56.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom