Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-30 / 257. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. október 30., hétfő Zászlót bontott a Népi Demokratikus Platform (Folytatás az 1. oldalról) hogy a többpárti parlamenti demokráciában az egyes pártok gondolatiságuk leg­javát tudják csak elfogad­tatni a néppel és így az az előrehaladást szolgálja. Ezen az alapon (is) fontos, az egyes pártok tiszteletben tartása, illetve a demagógia veszélyének felismerése. Ezért a demagógiától az MSZP-nek is óvnia kell magát. A párt ugyanakkor további feladatának tekinti az önkormányzatok felerő­södését, valamint a tulaj­donviszonyok rendezésének igényét. Vallják: a szocialis­ta párt a közösségi tulajdon hatékony működését tartja szem előtt. Sajnos, a pártszervezés nehézkes, az alulról felfelé építkezés lassan indul meg. Sok régi párttagot zavar a meghirdetett platformsza­badság, vagyis az, hogy egy­azon párton belül többféle szellemi áramlat jelenhet meg. A platformszabadság azonban csak a pánton be­lüli nézetszabadságot teszi lehetővé, mert a párt fel­lépésének más pártokkal szemben az egységet kell sugároznia. Ezt az egységet reprezentálhatja az is, hogy a párt tagjai erőt sugározva állnak ki a párt köztársa­sági jelöltje mellett, és el­határolják magukat a párton belüli önjelöltektől. Az MSZP-nek olyan párt­nak kell lennie — mutatott rá Katona Béla —, mely megőrzi tömegpárt jellegét. Magyarországon a baloldal jövendő sorsát meghatároz­za az MSZP erőssége. Ha •tehát az MSZP-,t nem segí­tik a régi MSZMP tagjai, akikor veszélybe kerülhet a baloldal is. Természetesen az MSZP-nek jó viszonyt kell kialakítania a tőié bal­ra álló, esetleg létrejövő kommunista, és a tőle jobb­ra álló szociáldemokrata párttal is. Valamint a szak- szervezetekkel, mert erős baloldal nem képzelhető el jó szakszervezeti kapcsola­tok nélkül. Az MSZMP jog­utód pártjának szervezésé­vel kapcsolatos feladatoknál Katona Béla elmondta, hogy miként a jó kenyérhez ko­vászra, a szocialista párt­nak agitátorokra van most szüksége. Agitátorokra, akik elhitetik az emberek­kel, hogy a szocialista esz­mék és értékek megőrzése, ápolása, erősítése társadal­munk szebb holnapjának egy alternatívája. Az MSZP egyik legerő­sebb platformja a reform- szövetség mellett a népi de­mokratikusok műhelye. Ala­pítója Krausz Tamás törté­nész, előadásában a plat­form alapgondolatát ismer­tette, és rámutatott azokra a pontokra, amelyekben különböznek a reformszö­vetség gondolatiságától. A népi demokratikusok alap- indíttatását a negyvenes évek népi demokratikus mozgalmából merítik. Vall­ják: az MSZP-nek továbbra is tömegpár.tnak kell len­nie, melynek pillérei az ipa­ri éS' mezőgazdasági mun­kások, s nem sajátíthatják ki azt különféle értelmisé­gi csoportok. A Népi Demok­ratikus Platform önszerve­ződés alapján többféle mun­kabizottságot hoz létre, s e bizottság tagjai a párt mun­káját segítik. Az e platform­hoz csatlakozók elismerik ugyan az úgynevezett nyu­gati és keleti civilizációk vívmányait, de azt hirdetik, hogy a miagyar szocializmus csak a magyar történelem talaján, a magyar speciali­tásoknak megfelelően, kö­vetkezésképpen egyedi mo­dell szerint építhető. Meg­győződésük: napjainkban megkezdődött az állami tu­lajdon kifosztása. Felhívják ezért a magyar lakosság, s főként munkásság figyelmét az ellenőrizetlen reprivati­záció veszélyére, s arra, hogy a vagyon kiárusítása mélységes vagyonleérté'kelés mellett zajlik. Ezért is sürgetik a munkástanácsok létrehozását, valamint a munkás-részvénykibocsátás mielőbbi megteremtését. Kr.ausz Tamás előadása vé­gén óva intett mindenkit attól, hogy a pártszervezés során öncélúan szervezzenek platformokat, mert ez eset­ben azok frakciózást indi­kálnának, s így a párt to­vábbi szétesését erősítenék. Tehát a pártszervezésre kell a hangsúlyt helyezni, azaz arra, hogy a tag maga ta­lálja meg szellemiségének helyét a párt szervezetén belül, s képviselje e hely szellemi irányzatát az alap­szervezeten belül. Az új párton belüli és kö­rüli megváltozott légkört mi sem jelzi jobban, hogy mi­közben a vitafórum alatt a művelődési ház folyosóján könyvárusok az ellenzéki szervezetek sajtóorgánumait árulták, sőt, a résztvevők megvásárolhatták Gosztonyi Péter: 1956. A magyar for­radalom története című ta­nulmányát, addig a klub­helyiségben hozzászólásuk­ban némelyek annak adtak hangot, hogy 1956 igenis el­lenforradalom volt, és ok­tóber 30-ra közös ünnep­ségre invitálták egymást, amelynek során megemlé­keznek az ellenforradalom mártírjairól. A vitában töb­ben kifogásolták, hogy az oiktóber 23-i országos meg­emlékezés során elhangzott antikommundsta megnyilvá­nulásokkal kapcsolatban a párt elnöksége nem hozott nyilvánosságra semmi, ezek­től elhatároló közleményt. Katona Béla válaszában el­mondta, az MSZP elnök­sége új munkastílus, szerint dolgozik, véleményük sze­rint a jövő politikai harcát az előrelátás, a stra'tégikus gondolkodás kell, hogy jel­lemezze. Végezetül Nagy Lajos, az ÉMV volt függetlenített párttitkára bejelentette: 1989. október 28-án zászlót bontott Borsod-Abaúj-Zemp- lénben is az MSZP Népi De­mokratikus Platformja és Munkás Tagozata. Balogh Andrea Fotó: Balogh Imre Felhívás Az MSZP Miskolc Városi Szer­vező Irodája kezdeményezi az 1956. október 30-án kegyetlen atrocitás áldozataként mártírha­lált halt Szabó Lajos emléktáb­lájának megkoszorúzását. A ko­szorúzásra várják a város min­den állampolgárát, aki a nem­zeti megbékélés jegyében elítél mindennemű erőszakot, s ezt az­zal is ki kívánja fejezni, hogy kegyelettel adózik Szabó Lajos emlékének. Az emlékezést 198.9. október 30- án délután fél 3 órakor, a mis­kolci Rácz György utca 4. szám alatti ház emléktáblájánál tart­ják. A CEMENTIPARI GÉPJAVÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IGAZGATÓSÁGA, Miskolc, Mésztelep u. 1. sz. ÉRTESÍTI TISZTELT RÉSZVÉNYESEIT, hogy 1989. november 30-án 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Társaság Mezőkövesd, Zsóri-fürdői üdülőjében Mezőkövesd, Szivárvány út 1. sz., 3400 A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJE: 1. Alapszabály-módosítás 2. A felügyelőbizottság megválasztása, díjazásának megállapítása 3. A felügyelőbizottság ügyrendjének jóváhagyása 4. A könyvvizsgáló megválasztása, díjazásának megállapítása 5. Tájékoztató a Társaság üzletmenetéről 6. Egyéb A részvényesek szavazati jogukat személyesen, vagy meghatalmazott útján gyakorolhatják A meghatalmazást közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a Társasághoz benyújtani, legkésőbb a közgyűlés megkezdéséig A közgyűlésen minden részvény — kivéve az elsőbbségi részvényt — egy szavazatot jelent Sorsdöntő két óra C életében Elhagyott ház Csenyétén, a Rákóczi utcában (Folytatás az 1. oldalról) Miért nincs lehetőség hely­ben vásárolni? Miért nem adnak helyben munkát a ci­gányoknak, hogy kereshesse­nek, ne kényszerüljenek lop­ni? Idős paraszt kér szót. Meséli, amíg a fiával a sző­lőt kapálta, a háztájiból a cigányok ellopták a babot, a krumplit, majd később a szőlőt is. „A paraszt talán nem lop?!” — üvölti egy ci­gányasszony. „Aki ilyen hely­zetben, mint az itteni cigá­nyoké, lop, az jól teszi!” — kiabál egy másik, s óriási tapsot kap. „Én is 3600 fo­rint nyugdíjból élek!" — csattan fel egy parasztasz- szony. „Hát én is lopjak, ne­kem is lopnom kell most már?!” Lopás, munkalehető­ség, megélhetési gondok, nyomorúság, gyűlölködés — ezek a felszólalások legfőbb nillérei. Meg a téesz- és ta­nácsi vezetők megkülönböz­tető, megalázó magatartása a cigányokkal szemben. Köz­ben a tévések forgatnak, premier plánok készülnek eltorzult arcokról, magukról olykor már teljesen megfe- ledkezettekről, és érvelni okosan akarókról — A Hét­ben láthatjuk majd őket. S még nincs vége. Kovács László, a helyi cigánytitkár, további olajat önt a tűzre. Azt állítja, hogy egy elhalá­lozás kapcsán felelős helyi vezető szájából, telefonon el­hangzott: „Vágják szét, osz- szák el, egyék meg!” — mármint a hullát. . . Csoda, hogy újabb indulatok szaba­dulnak el, hogy alig lehet rendet tartani? De most Be- reczky Vilmos, a Független Kisgazdapárt képviselője kér szót, rá figyel mindenki. S hogy mit mond? Kapjanak földet a téesztől a cigányok, bizonyíthassák, hogy képesek megművelni! S aki nem ért hozzá, kapjon segítséget, ok­tatásban, szerszámokban, gé­pekben. S végre szót kapnak azok is, akikhez a falugyűlés a panaszáradatot címzi. Varga .János, a Volán en- csi képviselője, majd Zsiga József, az encsi áfész elnö­ke ígéri: teljes ellátást ugyan képtelenség biztosíta­ni Csenyétén, de azon lesz­nek, hogy javuljon. Az el­következő időben havonta kétszer szállítanak olcsó hús­ér. hentesárut, r kísérletkép­pen bevezetik a vágott ba­romfi árusítását. Kalla Lász­ló, a Csereháti Erdőgazda­ság nevében konkrét javas­latokkal áll elő. Hajlandók helyben munkahelyet bizto­sítani, ha ehhez támogatást kapnak a megyei tanácstól és a lakosságtól. A krasz- nokvajdai fűrészüzemükben azonban máris dolgozhatnak a cigányok, felveszik őket. De csak az maradhat, aki tisztességgel dolgozik, s csak ezután következhet a hely- beni munkalehetőség megte­remtése. Felajánlja, hogy az itt levő 60 hektáros fiatal erdőtelepítés gondozását vál­lalják el a csenyétei cigá­nyok. A téesz nevében, K/a- valecz Tibor kér szót. Ö a földről beszél, arról, hogyan juthatnak hozzá a cigányok, ha vállalkoznak megművelé­sére. Szabó György, a megyei tanács elnöke feláll az elnö­ki asztaltól, lemegy a szék­sorok közé, s onnan, közel­ről érvel, és ad biztatást, nem felejtve el megköszönni a Raul Wallenberg Társaság­nak, amiért „összehozták" ezt a találkozót. Csenyéte elesettségéről beszél, s arról a gondról, hogy még leg­alább száz ilyen települése van e megyének. Nem köny- nvű hát ígérni. De mégis ezt teszi, hiszen a világ most Csenyétére figyel, arra a kísérletre, amely ha sikerül, modellértékű lehet.. A ta­nács — mondja — segít ab­ban, hogy egy év múltán ismét helyben legyen isko­la és óvoda, hogy a cigá­nyok földet kapjanak, s azt képesek legyenek meg is művelni. Gondolkodnak a közlekedés megoldásán is, elképzelhető ez például va­lamiféle vállalkozási tormá­ban. össze keliene gyűjteni a falu ügyes embereit, s a tanács segítené őket, hogy termeljenek, s hogy az árut értékesíteni is tudják. Terve­zi a megyei tanács falu- gondnoki hálózat kiépítését u megyében, miért ne lehel­ne Csenyétén kezdeni? Ak­kor ez a falugondnok intéz­né az emberek ügyes-bajos gondjait, egy mikrobusszal elmehetne bevásárolni he­lyettük és így tovább. Ha á Csereháti Fagazdaság haj­landó létrehozni Csenyétén egy raklapszegező üzemet, a megyei tanács támogatást ad hozzá. Támogatják azo­kat a vállalatokat is, akik valamiféle bedolgozói mun­kát visznek a faluba. A ta­nács nem tud adni 3 milli­ót a vízvezeték végleges ki­építéséhez, ám ha a helybe­liek úgy gondolják, vállalják fel a munkák egy részét, s akkor már a tanács is bese­gíthet. A közrendet úgy le­hetne javítani, hogy rend- fenntartó csoportot hoznának létre a helyiekből. Vala­mennyi javaslatához hozzá­teszi a tanácselnök: mind­ehhez azonban az kell, hogy a helyi cigányok vállalják a becsületes, tisztességes mun­kát, a felelősséget, a meg­mérettetést. Ettől a naptól fogva — mondja — a világ — némi kis túlzással — Cse­nyétére figyel. S egy év múltán ugyanitt, egy újabb falugyűlésen számonkérhetik egymástól, hogy ki, mit tar­tott be a mostani ígéretek­ből. Óriási taps fogadja, amikor ezt szentesítendő, kezet fog a cigányszervezet helyi titkárával, Kovács Lászlóval. A kérdésekre ta­lán már egy év múlva vá­laszt kapunk. Azon a bizo­nyos következő, számonkérő falugyűlésen. Fozsflav Torontóban (Folytatás az 1. oldalról) Pozsgay Imre állammi­niszter londoni látogatása során nyilatkozatot adott az j ITN kereskedelmi tv-háló- | zat 4. csatornájának. A műsorban utalttak a ro-! mán vezetésnek arra a ko­rábbi sugalmazására, hog;1; katonai erővel akadályozzák j meg Lengyelországban eg>! j nem kommunista kormán)' hatalomrakerülését. Kiemel­ték, hogy Ceausescu elnök politikája miatt rendkívül! feszült a viszony Budapest j és Bukarest között. — Még-j sem hisszük, hogy bárki | olyan őrült lenne, hogy kaj tonai eszközökkel akarná | megoldani ezt a problémát ] — mondotta többek között i Pozsgay Imre. GZRK - fTIRGyRRORSZRGI INNOVÁCIÓS CCntRUm /PRRK/Rt. Az IC(P) Rt. Számítástechnikai és Vállalkozási Igazgatósága TÁJÉKOZTATJA TISZTELT ÜGYFELEIT ÉS LEENDŐ PARTNEREIT, hogy az Igazgatóság új helyre költözött. Cégünk fennállásának 2. évfordulója alkalmából november 1—2—3-án számítástechnikai és irodatechnikai kiállítást rendezünk A kiállítás helye és egyben új címünk: 3530 Miskolc, MSZB tér 1. Telefon: (46) 89-288, 89-688, 89-888 Telex: 62-775 Telefax: (46) 89-697 Á helyszínen vásárlási lehetőség, megrendelésfelvétel A kiállítás időtartama alatt készséggel állnak rendelkezésükre szakembereink (nyikcs) Újabb MSZP-alapszervezetek Miskolcon, az 11. sz. területi alapszervezet a Korvin Ottg u. 9. sz. alatti, az I 8-as területi alapszervezet a Baross Gá-j bor u. 18. sz. alatti helyiségekben várja a belépni, illetve tagsági viszonyukat megerősíteni szándékozókat, hétfő éí csütörtöki napokon. 16—18 óra között. ARANY ÉS EZÜST ÉKSZEREK NAGY VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJUK AZ arany-centrumban, az I. emeleten! Arany ékszert felvásárolunk! NE FELEDJE TÖRZSVÁSÁRLÓ KÖNYVÉT MAGÁVAL HOZNI! Várja Önt a CENTRUM MISKOLCI ARUHAZA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom