Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-13 / 243. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. október 13., péntek Németh Miklós és Franz Vranitzky megbeszélései Németh Miklós miniszter- elnök — szerdán Eadislav Adameceel, a csehszlovák kormányfővel folytatott meg­beszélései után — csütörtö­kön a Sopron közelében lévő Ball' községben Franz Vranitzky osztrák kancellár­iai találkozott. A rövid, né­hány lírás .munkatalálkozón — amely délben kezdődött — a magyar és az osztrák kormányfő a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer ügyét vitatta meg. Mint ismeretes, Németh Miklós szerdán Ladislav Adameceel szintén a vízlép­csőrendszerről tárgyalt, s a két fél álláspontja a meg­beszélések során nem .köze­ledett. A csehszlovák fél to­vábbra is ragaszkodik ah- hftz, hogy az lí)77-es állam­közi szerződésnek megfele­lően az erőműveket meg­építsék. A magyar kormány­fő kompromisszumos javas­latot terjesztett be. Ennek lényege, hogy a lehető legki­sebbre kell csökkenteni a környezeti veszélyeket. A magyar javaslat szerint a nagymarosi vízlépcsőt nem építenék meg, a bősi erőmű­vet pedig alapüzemmódban hasznosítanák. Végül is a magyar—csehszlovák tárgya­lások azzal zárultak, hogy két héten belül a két mi­niszterelnök részvételével a legfelsőbb pártvezetők ta­lálkozójára kerül sor, ame­lyen ismét megvitatják az erőműrendszer ügyét. A csütörtöki magyar— osztrák kormányfői megbe­szeleseken a bős—nagymarosi erőmű mellett más kérdések is szóba kerültek. A tanács­kozás napirendjén .szerepelt az 1995-re tervezeti közös bécs— budapesti világkiállí­tás ügye, ezen kívül a ma­gyar miniszterelnök tájékoz­tatást adott a magyarorszá­gi reformfolyamai helyzeté­ről. A tárgyalások befejezté­vel Németh Miklós és Franz Vranitzky tájékoztatták az újságírókat a megbeszélé­sekről. Franz Vrumtziky elmond­ta: részletes tájékoztatót ka­pott .az új párt, a Magyar Szocialista Párt programjá­ról, s azt osztrák szempont­ból is rendkívül érdekesnek találta. Véleménye szerint a két ország között — gazda­sági, politikai, kulturális té­ren — a kapcsolatok továb­bi felértékelődésére lehet számítani. A kancellár sze­rint .az MSZP programjában kialakított szocializmuskép meglehetősen közeli ahhoz a felfogáshoz, amelyet az Osztrák Szocialista Párt is magáénak vall. Ezért meg­állapodtak magyar tárgyaló­partnerével abban, hogy a jövőben a. pártközi kapcso­latokat is fejleszteni, mélyí­teni fogják. A tárgyalásokon gazdasági kérdéseik is szóba kerültek, ígv a bős—nagymarosi erő­mű, valamint a közösen megrendezendő Budapest— Becs világkiállítás ügye. Pá­rizsban decemberben szüle­Folyóink eredetétől jöttek Határ menti kapcsolatok Észak-Magyarország víz­gazdálkodási viszonyait, a fo­lyók, vízfolyások jelenét és jövőjét az határozza meg, hogy néhány kisebb vízfo­lyás kivételével valamennyi forrása határunkon kívül fekszik. A Sajó, Hernád, Bódva és Bodrog teljes víz­gyűjtő területének 80" n-a az országhatáron túlra nyúlik. Szlovákiában található s. bodrogközi belvízrendszer te­rületének mintegy fele is. A magyar—csehszlovák együtt­működést kétoldalú kor­mányközi egyezmény szabá­lyozza. Ennek keretében a Csehszlovák—Magyar Határ­vízi Bizottság Tiszai Albi­zottsága e héten Miskolcon tartja soron következő ülé­sét. A Pozsonyból és Kassáról érkezett vízügyi szakembe­rekkel 50 éves múltra tekint vissza az árvízi együttműkö­dés. melyet először a terü­ltünkön ismétlődő nagyvi­zek tettek próbára. Az adat­cseréken túl első ízben az 1070. évi tiszai védekezéskor került sor a feladatok és be­avatkozások egyeztetésére azóta folyamatos kapcsola­tot tartanak fenn a hidro- meíeorológiai szolgálatban, a vízállás és vízhozam előre­jelzésében. Az utóbbi időben ez a kapcsolat kibővült a vízminőségi adatok egyezte- j lésével is. A mostani találkozón töb­bek között közösen értékel- ; ték az 11989. évi tavaszi ár- j vizek kérdését. Mint köztu­dott, a lakosság körében el­terjedt feltételezés szerint a Hernádon lezúduló víztömeg a csehszlovákiai tározók megnyitása miatt okozta az árvizet. A kassai vízügyi szakemberek elmondták, hogy a Hernád mellékfolyó­ján. a Tarca patakon minden idők legnagyobb árvize vo­nult le, és a tavaszi olva­dás hatalmas víztömegét a Rózsin tározó visszatartó ka­pacitása jelentősen fékezte így akadályozta meg a még katasztrófálisabb helyzetet. A határszelvények vízviszo­nyát a csehszlovák tározók üzemrendje jelentős mérték­ben befolyásolja, ezért alap­vető' érdekünk fűződik ah­hoz. hogv a magyarországi folvoszakaszok árvízi terhe­lését a tározók üzemelteté­sénél figyelembe vegvék. A Csehszlovák—Magyar j Határvízi Bizottsáe egyezte­tő tárgyalásán a jószándékú “?vüttmfiködés- műhelymun­káig. a műszaki é= aazöasáffi <m,-’ittm "kodás továbbfet- 'es-'tóso folvik. méh" minA- m-áittnkriak alaovető icl<»n- tőséftíi érdeke. egyeztető megbeszélés tik meg a döntés arról, hogy megkapja-c a kél főváros az 1995-ös világkiállítás ren­dezési jogát. A tárgyaláson — mint az osztrák kancel­lár mondotta — mindketten megerősítették azt a szándé­kot, hogy kedvező döntés esetén a két ország meg­rendezi a világkiállítást. Át­térve a bős—nagymarosi erőművel kapcsolatos kérdé­sekre, Vranitzky rámutatott: ha a létesítmény a tervezett formában nsm épül meg, az természetesen kihatással lesz az osztrák gazdaságra. A kát kormány között ez ügyben azonban májusban már meg­állapodás jött létre, így va­lószínűleg erre az esetre si­kerül áthidaló megoldást ta­lálniuk. Az osztrák kancellár által közölteket Németh Miklós kiegészítette. Hangoztatta, hogy a két ország kapcsola­tát nem határozhatják meg alapvetően a vitás kérdések. A magyar—osztrák viszony­ra ez ugyanis nem jellemző. A vízi erőmű kérdése eddig sem zavarta és a jövőben sem fogja zavarni a kapcso­latok fejlődését. A korrekt együttműködéshez természe­tesen az is hozzátartozik, hogy a magyar kormányfő időről időre pontosan tájé­koztatja osztrák partnerét a magyar álláspontról. El­mondta azt is, hogy a beru­házás kérdését a magyar kormány e hónap végéig véglegesen le szeretné zárni azért, hogy sem a csehszlo­vák, sem az osztrák, sem oedig a magyar vállalatok ne. maradjanak tovább bi­zonytalanságban. A magyar parlament ok­tóber 31-én dönt arról, hogy megépüljön-e a nagymarosi erőmű. Ezután kezdődhetnek meg a tárgyalások a kárté­rítésről, illetve a kompenzá­lás módjáról az érintett ma­gyar és osztrák vállalatok, pénzintézetek között. A két kormány továbbra is a má­jusban létrejött megállapo- | dáshoz tartja magát: misze- í rird a már beépített bérén- j dezések, s az elvégzett mun- • ka költségeit, a magyar fél készpénzben megtéríti. Mindez a szerződés szerinti , áramszállításokat nem érin- í ti. 1 A kormány — mint isme­retes — még júniusban tár- caiközi bizottságot hozott lét­re azzal a feladattal, hogy ■készítsen javaslatot a Mun­kásőrség jövőjéről. A Mi­nisztertanács eredetileg de­cemberben tervezte megtár­gyalni a testület jövőjét, de nemrég úgy döntött, hogy már októberben határozatot hoz a Munkásőrségről. A kormány várhatóan jövő hétfőn tárgyalja meg a tár­caközi bizottság javaslatát. Ennek lényegéről Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter, a bizottság vezetője az MTI munkatár­sának érdeklődésére elmond­ta: a/, elgondolás szerint a reguláris erő kiegészülne egy önkéntes területvédelmi tes­tülettel. Ez — a tervek sze­rint — békeidőben elemi csapások esetén vehető igénybe, s olyan kiképzést 'kap, mint a tartalékos ka­tonák. Fegyverzetüket, fel­szerelésüket a hadsereg rak­táraiban helyeznék el, s eze­ket csak gyakorlatok esetén adnák ki. Arra a kérdésre, hogy az önkéntes testület tagozódása a hadsereg kötelékébe nem ■mond-e ellent a létszám- osölklkentési folyamatnak. Kárpáti Ferenc hangsúlyoz­ta, hogy erről .nincs szó, sőt, ez éppen haderőcsökiken- téssel van összefüggésben. A létszámcsökkentésen ugyanis mindenekelőtt azokat a re­guláris erőket értik, ame­lyeket a költségvetésnek kelt fenntartania. Az önkéntes testület létrehozásával to­vább csökkenhet a reguláris erő létszáma, s így a had­sereg költségvetése is kisebo lehet. Elmondta, hogy az új, ön­kéntes testület elnevezésére több javaslat is a kormány elé kerül. Ezek között sze­repel: a nemzeti őrség, a nemzeti gárda, a népőrség ás az önkéntes védelmi erő elnevezés is. (MTI) Érvénytelen felülbélyegzés Egy éven keresztül volt érvényben a nem külkeres­kedelmi forgalomban vám­kezelt egyes termékek for­galmáról szóló 17 1987. (XII. 27.) ÁH-rendelkezés. E jog­szabály 1988. január 15-étől három évre megtiltotta a vámkezelt, 25 ezer forint egyedi értéket meghaladó áruk eladását, rá vonatkozó bérleti vagy lízing szerződés megkötését. A tilalmat a vámokmányon lévő bélyeg­zőlenyomat hitelesítette. A jogszabályt 1989.. janu­ár elsejétől a 10 1988. (XII. 20.) ÁH-rendelkezéssel ha­tályon kívül helyezték. A vámszerveiket ás az országos parancsnokságot azóta szám­talan esetben keresték meg ia tilalmat jelentő bélyegző­vel vámkezelt áruk tulajdo­nosai, kérvén, hogy érvény­telenítsék az eladási tilal­mat. Az Országos Arhivaial, az „Árszabályozás és termék- forgalmazás’’ 31. számában, nemsokára megjelenteti azt a tájékoztatóit, amely közli: az ily módon vámkezelt árukra eladási tilalom már nincs érvényben, az árucik­kek jelenleg szabadon érté­kesíthetők. (MTI) Kazincbarcikán VII. országos vegyipari üzemorvosi kongresszus Ma kezdődik Kazincbar­cikán a vegyipari vállala­toknál dolgozó üzemorvo­sok VII.. országos kong­resszusa. A .tanácskozás­nak, amelyet a Borsodi Ve­gyi Kombinát, a Vegyipa­ri Dolgozók Szakszervezete, a kazincbarcikai kórház, il­letve a Magyar Üzemegész- ségügyi Tudományos Társa­ság szervezett, a Radnóti Miklós Művelődési Ház ad otthoni. A kétnapos konfe­rencián számos előadás, re­ferátum hangzik el. A prog­ram szerint ma a megnyitó utáni bevezető referátumok­ban szó lesz a vegyipari dolgozók üzemegészségügyi feladatairól, a munkahelyi egészségvédelemről, vala­mint az újabb diagnosztikus és terápiás eljárásokról, a koponyasérültek ellátásában. Délután a megelőzés és gyógyítás témakörében hang­zanak el tudományos elő­adások, majd este a bal­esetekről és a rehabilitáció­ról cserélik ki tapasztala­taikat a résztvevők A kong­resszus szombaton zárul. Borsodban elsőként (Folytatás az 1. oldalról) a mezőgazdasági szövetkeze­ti mozgalom, s tevékenysé­gének eredménye felzárkó­zott az európai színvonal­hoz. A hetvenes évek kö­zepén, a nyolcvanas évek elején tovább bővült a szö­vetkezetek működési terüle­te, megjelentek az ipari ágazatok, a termelési érté­kek felfutottak mind maga­sabbra. S mégis a mai gon­dok gyökerei is azokra az időszakokra nyúlnak vissza, hisz’ már akkor elkezdődött az agrárolló ínyíllása. a me­zőgazdaságnak egyre kevés-r bé megfelelő szabályozó- rendszer és hitelpolitika. A hajóikat tovább tetőzte — imiint arra a TESZÖV elnö­ke rámutatott —, hogy e térség zömmel kedvezőtlen termőhelyi adottságok kö­zött tevékenykedik, ám a szövetség ezt a tényt nem tudta hatékonyan elfogad­tatni a mezőgazdaság műkö­dését meghatározó szervek­kel. A továbbiakban a kül­döttközgyűlésen a résztve­vők elfogadták a TESZÖV megszűnésének tényét, s megkezdődött a közelgő TÖT kongresszus vitaanya­gának megtárgyalása, illetve a létrehozandó megyei szö­vetség alapszabályának meg­vitatása. A vitában több küldött kért szót. s a hoz­zászólásokat olykor-olykoi- úgynevezett egypercesek „tarkították”. Szót kért. a küldöttközgyűlésen dr. Ele- ki .János is. aki a felmerült parasztpárt kérdésével kap­csolatban elmondotta, a pártszervezést nem gátolja, sőt támogatja, mert ha a majdani parlamentben nem lesz agrárképviselő, akkor az ágazat önnön sorsáért i nem sóikat tehet. Ám azt külön kell választani az ér­dekképviselet kérdésének megválaszolásától. A párt ugyanis a szövetkezeti tör­vény garanciáit — hogy csak velünk együtt lehet sorsunkról dönteni — nem adja vissza. Eleki János után kért és kapott szót Szűcs Erika, aki azon meggyőződésének adott hangot, hogy a politikát és a szakmai érdekvédelmet egybemosni balsiker lenne. Párt csak társadalmi igényt fejezhet ki, ezért — nézete szerint —, a megye mező- gazdasági üzemeinek ma el­sősorban egy erős, színvo­nalas szakmai érdekképvise­letre lenne elsősorban szük­sége. Meg .azért is arra, mert maga az agrárágazat is sokszínű, és sokrétű. Meggyőződésem, hogy a vi­dék felzárkóztatásának programja a holnap Ma­gyarországának legmarkán­sabb programja lesz — mondta befeji .'.ésül. A vita végeztével a kül­döttek elfogadták az új alapszabályt, s ezáltal az országban, elsőként megala­kították a Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetséget, valamint egyhangúan nyi­latkoztak arról, hogy a szö­vetség menedzsertípusú vál­lalkozásként tevékenyked­jen. A tanácskozáson vége­zetül az új tisztségviselők megválasztására került sor. A MÉSZ elnöke Pataki László, az encsi Zója Ter­melőszövetkezet elnöke lett. helyettese pedig a pulnoki közös gazdaság vezetője, Küfalusi György. Ügyvezető titkárnak választották meg Fábián Gyulái. A TESZÖV leköszönő titkárát, Hartman Bálintot életpályája elisme­réseként az Elnöki Tanács Április 4. Érdeméremmel tüntette ki. Balogh Andrea FOT-álláspont Országos felháborodás fo­gadta a valutacsekkek be­vezetését. mert Ausztriában például 10—15 százalékos veszteséggel lehel csak be­váltani ezeket a fizetési eszközöket készpénzre. A nagy felzúdulás hatására a Magyar Nemzeti Bank már változtatott is az eredeti formán: 500 schillingig bankjegyben vehető fel a turistaellátmány. A Fogyasztók Országos Tanácsa a lakosság érdekeit képviselve, viszont ezzel az intézkedéssel sem elégedett. A FŐT sürgette, vizsgálják meg, miként csökkenthető a lakosságra rótt teher. A pénzügyi kormányzat képvi­selői vállalták, hogy továb­bi lehetőségeket keresnek, s a megoldásról hamarosan tájékoztatják a lakosságot. (MTI) A Nehézipari Műszaki Egyetem ebben a tanévben is indít önköltséges, egyetemi felvételi vizsgára előké­szítő tanfolyamokat, 1989. október 27-től Í990. április 27-ig magyar nyelv és irodalom, történelem, politikai gazdaságtan. matematika és fizika tantárgyakból. A tanfolyam részvételi díja: — egy tantárgy esetén: 1500 Ft — két tantárgy esetén: 3000 Ft Az előkészítő tanfolyamra jelentkezett fiatalok a vá­lasztott tantárgy(ak)ból 23 héten keresztül, hetenként 3 óra előadáson és 2 óra gyakorlati foglalkozáson vesznek részt, tantárgyanként összesen 115 órában. A tanfolyami órákat középiskolai tanárok és az egye­tem oktatói tartják. A beiratkozáshoz szükséges nyomtatvány és a tanfo­lyamról szóló részletes tájékoztató az egyetem főépü­letében (A/4) vehető át. Nehézipari Műszaki Egyetem oktatási rektorhelyettes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom