Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-13 / 243. szám

1989. október 13., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Növekvő költségek ellenére, ft az őszi Egy termesztő szemével A Szerencsi Állami G az­onsáig a Harungodi dombsá gon, a Taktakö/ben és a Hernád völgyében, a Zemp­léni hegység nyugati lábánál gazdálkodik. .Jelenlegi terü ­lete 7695 hektár, amely ba­rom .jogelőd állami gazdaság összevonásával alakult M 1974-ben. A szántó 5961 hek ­tár, amelynek átlagos arany­korona-értéke kereken húsz. A szántóterület Ö() százalé­kát a gabonafélék (őszi bú­za, tavaszi árpa, kukorica) foglalják el, s ebben vannak olyan területek is. amelyek nem kimondottan intenzív gabonatermesztésre valók. A fennmaradó területeken az. állatállomány részére szük­séges tömegtakarmányokat (lucerna, vöröshere, inten­zív ;>vep) és árunövényeket (cukorrépa, szárazborsó, fű­mag) termesztik. II alá.'íz András növénytermesztési főágazalvezetö szerint a ga­bonatermesztés az idén őszi búzából is kimagasló ered­ményt produkált.: — A ItO-as évek elejéig ga­bonatermesztésünk stagnált, átlagtermésünk 5—5,5 t ha között mozgott. Célul tűztük a terméseredmények növelé­sét, kerestük az eredménye­sebb, intenzivebb gazdálko­dás lehetőségét. Ezt telte lehetővé a Bábol­nai 1KR Gabonafejlesztési Programja (röviden GFP). amelyhez ltmi-ben csatla­koztunk, az. első 15 gazda­ság között. A program a leg­újabb kutatási eredmények alapján a legkorszerűbb bio­lógiai, kémiai anyagokat, műszaki eszközöket és tech­nológiát adta. S bár a terv 1985-re írta elő a 6 tonna hektáros őszibúza-termésát- lagot, gazdaságunknak ezt már 1983-ban sikerült elérnie, 1984-ben pedig 7,5 tonna hektáros rekordtermést ta­karítottunk be. Az utóbbi hat év őszibú- za-termésátlaga fi,37 tonna ha. Az idei aratás alkalmá­val 999 hektáron, 6,8 tonna ha őszi búzát takarítottunk be, amely gazdaságunk történe­tében a harmadik legjobb eredmény. A terméseredményekre ha­tó tényezők közül kiemelke­dő fontosságú azon ténye­zők vizsgálata, amelyek a hozamok alakulását megha­tározták. A teljesség igénye nélkül ezek: — A természeti adottsága­ink, — A biológiai alapok,- A technológia színvo­nala, alkalmazhatósága, — Emberi tényezők. A termőhelyi adottságok gazdaságunkban csak rész­ben kedvezőek a gabonater­mesztésre. Egyharmad része a búza-vetésterület linknek réti csernozjom (itt évek óla rekordtermések születnek), a fennmaradó kétharmad rész fele-fele arányban bar­na erdőtulaj és kötött' réti agyagtalaj, (ez utóbbi a Tak­taközben), mely a tájegység­re jellemzően változatos, mélyfekvésű, rossz vízgaz­dálkodásé. Az időjárási körülmények szélsőségesek. Az évi átlagos csapadékmennyiség 509—550 mm. Ugyancsak változato­sak a hőmérsékleti viszo­nyok is, amelyet az a tény is jelez, hogy évente az őszi­búza-vetésterület 10—15 szá­zalékát kifagyás és vízkár miatt más kultúrákkal kell hasznosítanunk. Meggyőződésünk, hogy az átlagtermések másik — na­gyon fontos — összetevője a megfelelő biológiai alap. Csak ennek birtokában foly­tatható magasszintű, inten­zív gabonatermesztés. A felhasznált vetőmagvak magas biológiai értéke dön­tően befolyásolja a hozamo­kat. Gazdaságunkban hagyo­mány, hogy vásárolt elit és saját szaporítási! fémzárolt első és másod szaporulati fo­kú vetőmagot használunk vetésre, amelyet a leghaté­konyabb kémiai hatóanya­gokkal csávázunk. A termesztendő fajták ki­választásánál messzemenően figyelembe vesszük a terüle­ti adottságainkat. Gazdasá­gunkban minden évben a Mezőgazdasági Minősítő In­tézettel (őszi búza, tavaszi árpa) és a Szegedi Gabona- termesztési Kutató Intézet­tel (kukorica) közösen, faj­takísérleteket végzünk. En-' nek során választjuk ki azo­kat a fajtákat, amelyek kö­rülményeink közepette a leg­többet nyújtják. Szinte min­den évben feltűnik egy új, jól termő fajta, amelyet ter­mesztésbe vonunk. így a fajták gondos megválasztá­sával sikerül ellensúlyoz­nunk a terméseredményre negatívan ható tényezőket. Eléggé széles fajtasorral dolgozunk. Az öszibúza-ter- mesztés alapját adja az ok­szerű és ésszerű talajműve­lési technológia. A gabona- termesztésben a legnagyobb energia- és költségráfordítást a talajművelés igényli. Ugyanakkor az is igaz, hogy a gabona az a növényfaj, amelynél az adottságokhoz igazodva a lalajmüvelési rendszerek legváltozatosabb megoldásai alkalmazhatóak Az elért terméshozamok forrása az okszerű tápanyag- gazdálkodás. Tápanyag-gaz­dálkodásunk alapját képezi a szervestrágyázás, szarvas- marha-istállótrágyával és barom fi hígtrágyából előállí­tóit komposzttal. Évente 700—750 hektáron szerves­trágyázunk. Talajaink szer- vesanvag-tártalmát növeljük azzal is, hogy a másodlagos biomassza tömeget haszno­sítjuk. Szorgalmazói voltunk a fo­lyékony műtrágyázás hasz­nálatának, mert tapasztaltuk ennek kedvező hatását, amely az ' egyenletes kijut­tatásból ered. Ugyanis gaz­daságunk már 1978-tól hasz­nálta a BVK Hidronit 30 fo­lyékony n it rogenmüt rágva - ját. A müvelönyomos búzater­mesztési technológia lehető­ié teszi a folyékony, osztott nitrogénműtrágya kijutta­tását taposási károk nélkül. Évente átlagosan 200—220 hektáron, koratavaszi öntö­zésre van lehetőségünk — a/ öntözésre berendezett 1082 ha területünkön —, amelyet minden évben ki is haszná­lunk. hiszen itt az őszi búza lerméstöbblettel reagál az öntözésre. A levél- és kalászt károsí­tó gombák ellen egy vagy két alkalommal védekezünk a leghatékonyabb növényvé­dő szerekkel. Gazdaságunkban minden munkaterületen, így az őszf- búza-termesztés területén is nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az emberi tényezőknek. Számos, jól képzett, csapat­munkára alkalmas fizikai munkás és irányító szakem­ber dolgozik a gazdaságban, akik képesek kihasználni a technológiákban, az új kuta­tási eredményekben rejlő előnyöket, melyet a gazda­ság vezetése kellőképpen el­ismer anyagiakban is. Ajánljuk a gabonatermesz­tési technológia elsajátítását más helyeken is. Ä sikert talán itt kell keresni, és e téma bemutatásával lapunk is szeretne hozzájárulni ah­hoz, hogy más üzem is a Termelési Nagydíj tulajdo­nosa lehessen. B. Sz. L. A tölgy- és a csermakkot még csak-csak meg lehet különböztetni egymástól, ámhogy kocsá­nyos, vagy kocsánytalan tölgy lesz-e belőle, nemigen lehet tudni. Kinek terem az erdő? Pepecs munka— kévés pénz Csörögve hullik a makk­rengeteg a zsák száján ki­felé a ragályi porta udvarán, újabb néhány centivel gya­rapítva a több négyzetméte­res terület egy sarkát. A háziasszony gondosan terít- geli szét a kis kupacot, keze sorra fogja ki az üresen ko­pogó terméseket. Míg a tyú­kok örömmel tolakodnak a közelébe a friss zsákmány­nak, Herezeg Pálné nemigen örül ennek a vételnek: — Ejnye Bálint: fiam, hát ez igen pondrós, tele van üres makkal! Hogy vegyem én ezt át? Máskor ne hoz­zatok ám ilyet, mert nem tudok érte fizetni ... A fiatal házaspár nemigen tiltakozik a kissé dorgáló szavak ellen, a hajnaltól tartó munka végeztével fá­radtan várják, hogy meg­kapják a két zsák tölgyter- mósért pénzüket. Mert nem könnyű munka az erdő terméseinek a be­gyűjtése, néha bizony elfogy a türelem. Az újabb zsákok­kal érkezők is panaszkod­nak. hogy mennyire tud fáj­ni a derék a sok hajolga- tástól. — Pepecs munka ám sze­menként összeszedegetni egy zsákra való makkot! S még el is kell hozni a huszonöt­harminc kilós zsákokat. — Mégis megéri, nem? Mennyit fizetnek érte? — Megéri, nem éri, ki tudja? A csermákként öt fo­rintot, a tölgyért tizenötöt kapunk kilónként. De hát el­megy az a kis pénz hamar. Amit tegnap kaptam, azt például el is vertem egy ma­lackára. Háromezerért ad­ták. Olyan turcsiorrú, ame­lyiknek nem zsíros a húsa. ha meghízik .. . Megérkezik a házigazda Herczeg Pál is. Örömmel A csipke kilójáért nyolc forin­tot adnánk, de olyan kevés és rossz minőségű termett az idén, hogy nem foglalkozunk vele - mondja Herczeg Pál (A bolt­ban 25 dkg kerül 28 Ft-ba.) nyugtázza, hogy szépen gyű­lik a makk. Természetesen nem saját célra használja fel ezt az óriási mennyisé­get, hanem az Erdei Termé­keket Feldolgozó és Értéke­sítő Vállalatnak dolgozik feleségével együtt. — Mennyit szállítanak el az udvarukról az idén? — Háromszáz mázsát vál­laltunk, de igen gyenge az idei termés. Október első hetétől a fagy beálltáig vesszük át a makkot. Utána a vállalat elszállítja, s több­nyire csemetekertekbe veszik meg az erdőgazdaságok. Ott tavasszal, vagy ősszel elül­tetik, s három év alatt olyan kis fa lesz belőle, mint ami a kerítésünk mel­lett nőtt ki, mert valahogy ott felejtödött. .. Jól tudom én. hogy megy ez, erdész voltam magam is harminc­Az Észak-Magyarország október 3. számában. Emel­kedik a bűncselekmények száma címmel jelent meg cikk, ezzel kapcsolatosan közlöm észrevételeimet. A cikkben közölt 1002 bűncselekmény — amelynek nagy része vagyon elleni — csak statisztikai adat, amely állampolgárok szempont­jából nem tükrözi a pontos valóságot. Köztudomású, hogy a statisztika ravasz do­log: megmutathat valamit, vagy eltúlozhat, attól függö- i n, hogy milyen sz.empwnlból készítjük Az állampolgár vagyona karára elkövetett cselek­ményt (nem merek minden egyes esetre bűncselekményt mondani, mert jogi kihágást követek el, és az büntethető!) kei csoportra tudom osztani: illegális és legális. Ha az ut­cán letépi valaki a nyaklán­comat és elszalad vele, az illegális vagyon elleni bűn­, chn-ménv I la < ' a 11. un. ■ 1 állami Intérmen i lenszolgáltat,ár. nélkül pénzt Hozzászólás cikkünkhöz Hivatalos k vesz ki a zsebemből, az le­gális, bocsánatos vagyon el­leni cselekménynek számit, amely nem büntethető. A lé­nyeg, hogy az állampolgár vagyona így is, úgy is kárt szenved. Forintra átszámolva az állampolgárnak teljesen mindegy, hogy a nyakláncát tépték le, vagy legális úton vesznek ki a zsebéből, ellen­szolgáltatás nélkül pénzt. Véleményem szerint," mind­kel csoportba sorolt cselek­ményt egyformán büntetni kellene. Elmondom az ese­tet. amely többek között a lentiek leírására késztetett. Az állampolgár építkezik, ehhez villamos áramra van szüksége. Annak rendje és módja szerint megigényeli áram bekötéséi Oszlop \ in i felek plőtt, már ■ ló zóleg kifizette a hálózat épí­tési költségeinek ráeső ré­szét. Fal még nincs, csak ez­után, az áram segítségével akarja felépíteni. A mérő­órát csak egy földbeásott fa­oszlopra lehet felszerelni, természetesen az építő költ­ségére. Az áramszolgáltató dicséretes módon gyorsan intézkedik, a bekötést el­végzi. természetesen az építő örül, és minden költségei becsületesen kifizet. A felháborodást okozó meglepetés a/, áramfogyasz­tás számlázásakor követke­zik be. Egyrészt: a fogyasz­tás díja 4,10 Ft kWó, több mint kétszerese a lakossági fogyasztásnak. Másrészt: két- havonként számláznak a fo­gyasztáson leiül meg külön 340 forintot csak nyárt, móri • ■ mérőóra nem faion, hanem oszlopon van. Az építő , ajn' oszlopán. Az építő persze kutatja, hogy miért ennyi? Mennyiben befolyásolja- az erőművet, ha a mérőóra fa­oszlopon van, és nem a falon? Többet kell tüzelni a kazán­ban? Talán az áram fél a faoszlopon és veszélyességi pótlékot kér ? Az ember te­jében az is megfordul, ho­gyan lehetne a buta rende­letet megkerülni. Például ügy, hogy az építő áram nélkül először építse fel a háznak egy méter széles fa­lát, ahol a mérőórát elhe­lyezi, majd uuina a ház töb­bi részét, az áram beköté­se után? Bármi is legyen az ok. az építő annyit érez, hogy a szolgáltató olyan pénzt szed ki a zsebéből, amiért semmit nem szolgáltat. Anyagilag mi a különbség a nyaklánc­tépés és e között? Lehetsé­ges. hogy valaki anyagi hely­zetéből adódóan öt év alatt épít fel egy hazat. Ez csak a faoszlop miatt 30x340.= 10 200 forint olyan kiadóst jelent, amiért nem kapott semmit. Ezért a pénzért már nagyon szép nyakláncot le­ket venni. Ha ehhez hozzá­teszem a fogyasztás teljesen indokolatlan többletdíját, a szolgáltató vállalat nagy­mértékben hozzájárul az építők anyagi sújtásához, a iúl magas epítőan.vag-árak mellett. A fentieket csak a lakos­ság anyagi kárára elkövetett, legális" cselekménynek, jog­talan „zsebbenyúlásnak" le­hel tekinteni, amit egy jog­államban, visszamenőleg vissza kellene fizetni, mivel a tettes felderített! Természetesen, ezt az ot­romba rendeletet sürgősen el kellene törölni. Majoros Lajos Miskolc hét évig. Csak öt éve va­gyok nyugdíjas. Amióta Rá­gó i.\ un élünk, azóta foglalko­zunk begyűjtéssel, mindig jó! jött az a kis mellékes a három gyerek mellett. — Mennyit jelent az a „kicsi"? — Nem sokat. A tölgy­makk tizenöt forintjából egyet, kapok én az átvéte­lért. A legtöbbször azonban kilónként csak fillérek jut­nak ránk. hiszen nemcsak makkot gyűjtünk. Tavasz- szal. az idény kezdetekor, megbeszéljük, hogy hol és mit kellene begyűjteni, meri ezen a környéken többen is foglalkoznak vele, így pél­dául Aggteleken, Alsószu- hón. Jákfalván, Imolán. Nyáron például 367 mázsát vittek el tőlünk körtéből és vadalmából. Azért három forintot adtunk kilónként, míg a kökényért hatot. Az Erdei Termékeket Feldolgo­zó és Értékesítő Vállalat ál­lapítja meg ezeket az ára­kat. Nem sök. de azért van, akinek megéri, hogy szabad­ságot vegyen kii u gyűjtés kedvéért. Sök mindent le­hetne még átvenni, de nem­igen ismerik a környékbeli emberek, például a gyógy­növényeket. Hars, árvacsa­lán, legyezöfű, kökényszi­rom, galagonyavirág, erdei eperlevél, bodza, füvek, le­velek — mindenre lenne ve­vő. csak hát igen gondos munkát igényel. Jó termés van mostanában a gombák­ból is. szépen fizetünk érte. Bár igen ritka, de 900 Flki- lója például a szárított var­gányának, 4.50 a trombita- gombának. A róka-, a szeg­fű-, a különböző galamb- és tinórugombákért kevesebb jár. így is összesen 15 má­zsát vittek el tőlem tavaly... Úgyhogy sok minden megte­rem itt a környéken, s ha nem is örömteli a begyűj­tés. mégis van, aki vállal­kozik e munkára a falu­ból. Amíg bírjuk, mi is csi­náljuk. A begyűjtésért fizetett árakat hallva felmerült ben­nünk a kérdés: vajon meny­nyiért látjuk viszont a ne­héz munkával összeszedett és szárított terméseket, vi­rágokat például a Herbária- üzlelhálózat polcain? A kö­vetkező felsorolás, úgy vél­jük, magáért beszél: Az árvacsalán átvételénél 1 kilogrammért 80 forintot adnak, míg ötdekás csomag­ját a boltokban már 12,50- ért vesszük. A bodzavirág kilója 38. az üzletben 5 de­ka 2.3 Ft. Galagonyánál 44 forint egy kiló. ám 5 deká­ját 6,60-ért vásárolhatjuk meg. A kőhárs kilójáért 12 forintot kap a begyújtó, míg a boltban szintén ötdekás kiszerelése már 40-ért kap­ható. Nagy Zsuzsanna Fotó: Dobos Klára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom