Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. október 5., csütörtök Interjú Németh Miklóssal (Folytatás az l. oldalról) működni. Hogyan jellemez­né a kormány és a parla­ment kapcsolatát? Milyen változások következtek be e téren? — Amikor 1988. november 24-én átvettem a minisz­terelnöki hivatalt, a parla­ment erőteljes forrongás­ban,, átalakulásban volt. A képviselők egyre inkább leváltak a korábbi hatalmi centrumról, és egyre erőtel­jesebben a választók felé fordultak. Az Országgyűlés felismerte az alkotmányban biztosított szerepét, és jogo­sítványaival egyre határo­zottabban kívánt élni. En­nek következtében erőtelje­sen nőtt a kormányra nehe­zedő parlamenti nyomás, amely megnyilvánult a kor­mány egyre erőteljesebb el­lenőrzésének igényében. Az új kormánynak ilyen körülmények között kelleti kialakítani saját arculatát, és jelentős adósságokat és terheket örökölve kellett po­litikai tőkéjét szervezni. En­nek érdekében a kormány gyökeresen változtatott a korábbi parlamenti stratégi­án : formájában és tartalmá­ban a felelős parlamenti kormányzás gyakorlatát ala­kította ki. Ezt csak úgy te­hette meg, hogy fokozatosan elszakadt az MSZMP opera­tív centrumától, és mint új, független döntéshozó köz­pont működött. — Mi lesz a kongresszu­son: egység' vagy .szakadás? — Én nem a szakadás és nem az egység, hanem a ra­dikális megújulás híve va­gyok. Meggyőződésem, hogy csak ez állíthatja meg a párt — utóbbi évben feltartóz­tathatatlannak tűnő — presz­tízsvesztését. A .megújulás kérlelhetetlen híve vagyok és ezzel nem vagyok egye­dül. Ha a megújuláshoz szakadni kell, azzal is szem­be kell néznünk. A meg­újulás közben kell megvál­ni azoklól, akik nem képe­sek ennek az útnak a meg­tételére, vagy ezt nem is akarják. Én az elvtelen ki­egyezések nélküli megúju­lásnak adok esélyt a ,,kő- konzervatívok” kiválásával, a következetes reformerők győzelmével. Magam ennek az esélynek a valóra vál­tására törekszem. — Mi kell a megújulás­hoz ? — Mindenekelőtt olyan el­vi deklaráció szükséges, amely egyértelművé teszi, hogy ez a párt független, demokratikus Magyarorszá­got akar; amely a politiká­ban, a gazdaságban és a társadalomban egyaránt megkezdi a felzárkózást Európához. (MTI) Pártaktíva a Digépben (Folytatás az 1. oldalról) A kongresszusra térve, Be- recz János kifejtette: plat­formja a párt programját és működési szabályzatát tá­mogatja. Kifogásolják azon­ban, hogy nem esik szó a munkásokról, agrárdolgozók­ról. Amennyiben a kong­resszus olyan új pártelneve­zést fogad el, amelyből hi­ányzik a „munkás” szó, ő a javaslat ellen szavaz — je­lentette ki. Az előadást követően egy igen érdekes és tanulságos kérdésfeltevés, válaszadás, véleménynyilvánítás résszel folytatódott az aktíva. Több mint tucatnyian jelentkez­tek, hogy kérdezzenek és ki­fejtsék véleményüket. Ez a párbeszéd „élesben” folyt, minden kertelést félretéve. Szóbakerült 1956 megítélése például. Berecz János azt az álláspontot képviselte, hogy a nemzetnek e kérdésben ki kell egyeznie. El kell fogad­nia mindenkinek, hogy októ­ber 23. a nemzeti megemlé­kezés napja, amikor minden­ki a saját maga élményét élheti út. Ez a jövő érdeke, s h.a nem így teszünk, nem kellünk Európának. Kérdez­ték Kádár Jánosról és Grósz Károlyról is, vagy például .iá­ját „trónfosztalásáról''. Egye­bek között elmondotta: Grósz Károllyal együtt sú­lyos hibát követtek el. ami­ért nem találták meg egy­mást a vezetésben, s ezért mások azt csinálhattak, amit akartak. Egy másik kérdés­re válaszolva, elítélte a Ká­dár János Társaságot, mond­ván; nem szabad megenged­ni, hogy ez a társaság Ká­dár János nevét bitorolja, utrabalos érdekeik céljába állítsa. Ny. I. A Münnich Ferenc Társaság tiltakozása A Münnich Ferenc Társaság diósgyőri övezete a/, aláb­biak közlésére kérte fal lapun­kat : ..Mi. a Münnich Ferenc Tár­saság diósgyőri szervezetének tagjai nenn fogadjuk el és til­takozunk az október 23-ának ünneppé és munkaszüneti nap­pá való nyilvánítása ellen, mert ív / sértené azok emlékét, akik védelmezték és életüket áldoz­ták azon szocialista társadalom védelmében, ami ellen dühödi fegyveres támadást intéztek. Mi a békés, szocialista irányú kibontakozás hívei vagyunk. A hibákat elvetjük, de eredmé­nyeinket, ^értékeinket megtart­juk. Együtt működni, dolgoz­ni akarunk mindenkivel. sze­mélyekkel és szervezetekkel, akik fejlődő szocializmust akar­nak. Ezen gondolatok jegyé­ben munkálkodunk és várjuk társaságunkba való jelentkezést. Kerékgyártó Zoltán vezetőségi tag” Az ÉSZAK-MAG YARORSZAGl N YERSAN YAG HASZNOSÍTÓ V értesíti a lakosságot, hogy új átvevőhelyét Mezőkövesd, ISzcmere u. 5. 'SZ. alatt megnyitotta Várjuk partnereinket vas, színesfém, papír és textilhulladékok Ifelvásárlásával. Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 7.15—16.00 pénteken: 7.15—13.55 szombaton: zárva Kongresszus '89 Miskolci egyetemi delegáció Dortmundban Heuréka Dr. Kovács /Ferencnek, a .miskolci (Nehézipari Műszaki Egyetem rektorának vezetésével dr. Páczelt István, az NME gépészmérnöki karának dékánja, dr. Cselényi József tudo­mányos rektorhelyettes és dr. Molnár Géza, gazdasági fő­igazgató a Dortmundi Egyetem rektorának meghívására szeptember 27—30 között látogatást tett Dortmundban. A delegáció /munkájában részt /vett dr. Csekő /Béla egyetemi docens, aki ösztöndíjasként, a (Fraunhofer Intézetben tevé­kenykedett. Megismerkedtek a Jünemann professzor által vezeteti Szállítási és Raktározási /Tanszékkel és a nemzetközileg is kiemelkedő Fraunhofer Logisztikai Anyagáramlási Intézet­tel, amelyekkel már az NME {Szállítóberendezések Tanszék« több éve sikeresen együttműködik. (Folytatás az 1. oldalról) .Várhatóan sok és többfé­le javaslat ütközik majd a viták során, amelyekről sza­vazniuk kell a küldötteknek — egyes becslések 200—300 szavazást is kilátásba he­lyeznek —, ezért a munka ésszerűsége érdekében számí­tógépes szavazatszámlálást alkalmaznak. A technika azonban csak eszköz a szűk­re szabott időben. Ezt vi­szont az ügyrend által maga a kongresszus szabályozza: javaslata szerint 7 percnél nem lehetnek hosszabbak a felszólalások. A küldöttek zárt ülésen határoznak az ügyrendi javaslatról. Ez egyébként kitér arra is, hogy a hozzászólási idővel maguk a küldöttcsoportok gazdálkodjanak, ők döntsék el, hogy közülük ki kapjon szót, egyáltalán mihez szól­janak hozzá. Politikai jelen­tőségű ügyrendi kérdés, hogy a küldöttek hány százaléká­nak a javaslatára, és mikor lehet szünetet elrendelni. A küldöttcsoportok munkájának jelentőségét növeli, hogy — javaslat szerint — a plená­ris ülés során is kérhetnek és kaphatnak tanácskozási időt az álláspontjuk, plat­formjuk alakításához. Arra a kérdésre, hogy mi­képpen alakul a kongresszus résztvevőinek köre, Domon­kos László elmondta, hogy a májusi taglétszám alapján — ez 766 ezer volt — 600 párt­tag után választottak egy küldöttet, ily módon 1276 delegátus kap helyet, köz­tük a jelenlegi Központi Bi­zottság küldöttnek megvá­lasztott 31 tagja. A KB 78 további tagja, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság 20 tagja várhatóan tanács­kozási joggal vesz részt. Minthogy a teremben 1754 hely van, a maradékelv alapján a többire meghí­vottakat vár az MSZMP. Az összesen 374 meghívott egy része tanácskozási joggal, más része vendégként, meg­figyelői .státusban vesz részt. A tervék .szn-rinl .i pari meg­hívja :i hét európai szocialista ország, valamint Kína buda­pesti nagykövetét. Ez felve­tődött más országok eseté­ben is. Figyelemreméltó vál­tozás és mindenképpen a pluralizálódó társadalmat tükrözi, hogy az MSZMP várhatóan meghívja az el­lenzéki pártok képviselőit is a kongresszusra. A meghívás pártoknak szól, ők döntik el, hogy kikkel képviseltetik magukat. Ettől függetlenül, az MSZMP névre szóló meg­hívást küld több olyan sze­mélyiségnek, akik valame­lyik ellenzéki párt mellett kötelezték el magukat. Ami a tömegtájékoztatást illeti. Domonkos László sze­rint a -közvélemény á ko­rábbiaknál összefogottabban értesül a kongresszus ese­ményeiről. A Népszabadság és a megyei sajtó részlete­sen beszámol róla, ezek a lapok — köztük lapunk is — ezúttal október 8-án, va­sárnap is megjelennek. A te­levízió és a rádió saját prog­ram szerint tudósít. Az ülést a tervek szerint Nyers Rezső, a párt elnöke nyitja meg, majd Ormos Mária, a Politikai Intéző Bir zotitság tagja emlékezik az aradi vértanúkra. Ezt köve­tően várhatóan egymás után lép a szónoki emelvényre a KB beszáimolójának. a prog­ramnyilatkozatnak és az alap­szabályzatnak az előadója, a mintegy 20—20 perces szó­beli kiegészítés lehetőségével élve. S aztán megkezdődik a vita a különböző doku­mentumok felett. A delegáció meglátogatta és tanulmányozta a Dort­mund! Egyetem Technoló­giai Centrumát. Fogadta a vendégeiket: Prof. Dr. Cre- mers, a Dortmundi Egyetem tudományos réktorhelyettese, Prof. Dr. Steffens, a Gé­pészmérnöki Kar dékánja, dr. Neuivi'ans, a DE gazda­sági főigazgatója is. E tárgyaláson megbeszé­lésre kerültek az együttmű­ködés egyetemi szintű ki­terjesztésére vonatkozó szer­ződés alapjai. Megtárgyalták azokat a kutatási témákat, amelyekkel közösen kíván­nak részt venni a két egye­tem tanszékei az EURÉKA program • keretében, egyez­tették azokat a kutatási té­mákat is, amelyek az ez év októberében sorra/k erülő NS ZK—magyar ál krm közi tudományos együtt/mű köd és i tárgyalások pro gram j á b a n szerepelnek és közös tevé­kenységre adnak lehetősé­get. A delegáció megtekintette a bodhumi Opel-Műveket, a HÖSGH-Acélműveket és a rajinai külszíni fejtést. A látogatás során tisztázták annak a LOGMAS (Logisz­tikai és Anyagáramlási) ve­gyes Kft. létrehozásának a feltételeit, amelyeket a Fra­unhofer Intézet, és az NME közösen hoz létre a logisZ' ti'kai (anyagellátási) rendsze-j rek elterjesztésére, robotok! automatizált raktári beren­dezések, vezető nélküli tar­goncák, infravörös adatátvi­teli rendszerek, mint csúcs- technológiái berendezéseit gyártására, fejlesztésére, el-j terjesztésére, a fentiekkel kapcsolatos tervezői és irá­nyítási szoftverek fejleszté­sére. Ez alkalommal adták át. a 'Fraunhofer Ezüst Emlék­érem iki tüntetéseiket, amit 1987-től, Joseph von Fraun­hofer 200 éves születésnap­jától adományoznak minden éviben egy-egy Fraunhofer intézetben kutatónak, egy-' egy — a Fraunhofer Inté­zettel kapcsolatot tarló ír- jelentős kutatási-fejlesztési tevékenységet végző NSZK- be’li, illetve külföldi tudo­mányos szak tekintélynek. ■ Az idén a külföldieknek járó Emlékérmet dr. Cselé­nyi József tudományos rek- torhelyettesnek, az NME Szállítóberendezések Tanszé­ke vezetőjének adományoz­ták. A .miskolci és a dortmun- di egyetemek közötti együtt­működés tovább fej 1 e sz.tése elvezethet a két város kö­zötti testvérvárosi kapcsola­tok kialakításához,,is.j Hozzászólás — „Két félidőközött — a megyei pártértekezlethez és a Heti Hírnök cikkéhez Több küldött-társammal agyütt engem is bántott, mai napig is foglalkoztat a megyei pártérte- kéziét ..első fordulójának” né­hány jelensége, állásfoglalása. Már a pártértekezletet követő hétfőn kerestük egymást, egyez­tettük tapasztalatainkat és vé­leményünket, illetve elhatároz­tuk: a megyei küldöttek mis­kolci kü-ldöttklubjátoan — párl- fórurnon — egységesen szóvá tesszük ellenérzéseinket és el­határolódásunkat. Célunk az volt, most Is az: kulturált és nyugodt körülmények között politizálhassunk a megyei párt- értekezlet ,,második félidejé­ben”. Erre viszont nem kerül­hetett sor, mert — ellentétben a vezetői ígérettel, miszerint a klub minden hétfőn összejön — a pártértekezlet óta ezt a fó­rumot nem hívták össze. A kongresszusi küldöttek me­gyei csoportjának szeptember 26 —i ülésén szándékunkat jelez­tük. de a küldüttesoport a má­sik fórumot tartotta illetékes­nek a részletes megvitatásra. Ennyit az előzményekről. Eh­hez a formához, a nyilván os­sághoz most azért folyamodom, mert a pártértekezleti reflexi­ók zömmel csak egy állásfogla­lást érintenek és nyomatékkai azért is. mert válaszra kötelez a Heti Hírnök október 4-i. Fó­nagy István írta cikke. Sorrendben tehát: több kül­dött-társammal együtt úgy lá­tom. hogy a megyei pártért o- kezlel utolsó, mintegy egy órá­ja nem tette lehetővé a kul­turált politizálást- megítélésünk szerint méltatlan volt az addigi tisztességes és korrekt, a pár­tunk yolt és leendő működési elveit betartó reformszemléletíi politizáláshoz. A pártértekezlet addigi konstruktív szelleme szertefoszlott, az akarnok szen­vedélyek eluralkodása megkér­dőjelezte hitünket a kulturált, demokratikus politizálásban. Mi azzal értünk egyel, hogy a demokrácia egyúttal önma­gunk választotta fegyelmezem rend. Mi azzal értettünk volna egyet, ha a javasolt szervezeti struktúrára vonatkozó vala­mennyi előterjesztést a leveze­tő elnök egyenként, nyílt sza­vazással minősítteti a küldöt­tekkel. Ezt követően pedig a szóba jött — vagy továbbiak­ban ajánlásra kerülő ügyvezető elnökségi jelölteket nyílt sza­vazással szavazólapra juttatja, és ezután a küldöttek titkos szavazással döntenek e fontos személyi kérdésben. Végezetül még egy fontos kérdés nem tudatosulhatott a küldöttekben: tulajdonképpen mi a hatás- és jogköre az így ..megválasztott” ügyvezető elnökségnek? Határozottan elutasítjuk a pártértekezletnek azt az elvií?) állásfoglalását. mely szerint közvetlen rokonok különböző pártokban politizálva összefér­hetetlenek vezető tisztség vise­lésében. Az ilyen jellegű diszk­rimináció sérti az emberi, a szabadságjogokat, és sérti a küldöttek alanyi jogú, etikus és politikus választása iránti bizalmi elvet is. Politikai ta­pasztalatunk. morális érzékeny­ségünk az elmaradt titkos sza­vazáson — egyénenként — kife­jezésre jutott volna. Erre nem került sor. Nem rajtunk múlott. Sajnáljuk. Nem látjuk megnyugtatóan tisztázottnak a hat megyei kül­dött-társuk mandátummegvo­násának vizsgálati — meghall­gatási — körülményeit. Rá sze­retnénk egyúttal mutatni, hogy más pártbizottságok területén is előfordult, hogy a jelöltek úgy­nevezett programbeszédétő) el­tekintettek, mondván. hogy életútjuk, politikai munkájuk közismert. Hisszük, hogy az alulról szerveződés elvének megfelelően az ilyen közösségi döntés kisebb gond, mint egy nem kellő körültekintéssel — és minden PB-re kiterjedően! — elvégzett vizsgálat. Fel akarjuk arra is hívni a figyelmet, hogy az úgynevezett . .letapsolás” nem csupán egy értékítélet csoportos kifejezésé­re alkalmas, hanem — építve a ..nyáj-ösztönre” — arra is. hogy az agresszívabbak így kény­szerítsék rá akaratukat, tűrd metlenségüket egy egész kö­zösségre, sokszor nem jó pél­dáját mutatva a toleráns poli­tizálásnak és e módszer sajná­latosan alkalmas vitapartnere­ink méltatlan megalázására is. Kérjük, gondolkozzanak el ezen is! Mindezek tükrében is nem hagyhatom szó nélkül a Heti Hírnök e heti cikkét sem. (Tt*. is szeretném jelezni, hogy tel­jes írásomat — eleget téve a vonatkozó etikai követelmények- nek — egyúttal megküldi cm a Heti Hírnök szerkesztőségének is.) Nem értek egyet Fónagy István cikkének hangvételével, egyes kitételeivel. Tudom, hogy egyes lapokat — és van. ame­lyet különösen — a szenzáció, a bombasztikus fogalmazás él­tet. Ez a dolguk. zsebük-lTkr - rajta, Én a nyilvánosságot tisz­telem. azt nagy erőnek tartom. De gyerekemnek, majdani uno­kámnak nem c miatt a cikk mi­att akarom bizonygatni, hogy én is csak egy anokdőla -szerin­ti kabátlopási ügybe kevered­tem. sért a cikk leegyszerűsítő általánosítása. Sajnálom, hogy írójának a politikai érzékeny­sége. a füle csak az általa le­írtakra reagált. Mi — én — minden ottani intelem nélkül i:; ismerjük az ország és az MSZMP nehézségeit, a sokrétű lakosságunk döntő többségét sújtó válsághelyzetet. Ezt no vita-ssa el tőlem Fónagy Isl- #ván. Én úgy tapasztaltam, hogy a küldöttek közül azok, akik ' szólihattak, döntő többségűikben felelősen, reform elkötelezetten politizáltak. Konkrétan. mikor kellett, és általánosítva, mikor meggyőződésünk szerin L így volt indokolt. Lehet, hogy abban igaza van a Heti Hírnöknek, hogy a po­litikai vita e részében veresé­get szenvedtek a reformerek, és csak azok. akik a saját iga­zukban hisznek, süketek minden más véleményre. Ahogyan én ismerem a reformköröket, ilye­nek remélhetőleg nincsenek kö­zöttük. a pártértekezleten se voltak ott. Én intelligens, erős akaratú, de demokratikusan vi­tatkozni kész párttagtársaimnaK ismertem meg őket. Akkor pe­dig kiket véd, kinek a nevében általánosít Fónagy István? A küldöttek közül nagyon sokan vagyunk reformelkötelezett. vál­tozásokat őszintén akaró. és ezért pártmunkával kulturált politizálással nap mint nap té­vő párttagok. Mi nem férünk be Fónagy István ..fekete-feliéé” gondolkodásába ? ! Pedig ■*- higgye el — mi vagyunk n többség. Nem így születtünk, felismeréseink, tapasztalataink, embertársaink véleményének a tisztelete formálta gondolkodá­sunkat. mai meggyőződésünk’t. És nem tartjuk magunkat csal­hatatlannak, se így, se úgy. H-a gondolkodásunk, ha nem nagy­hangú. szélsőséges, de követke­zetes politizálásunk nem elég kifizetődő újságtéma Fónagy Istvánnak, akkor ezt sajnálom- Attól még vagyunk,, akár ln- tott-ihaMott ö minket, akár nem, ott vagyunk a palettán, ha nem is olyan harsányan, ahogy egyesek szeretnék. Csorba György kongresszusi küldött AZ EDELÉNYI ALKOTMÁNY MG. TERMELŐSZÖVETKEZET technológiai váltás miatt felszámolta MGF szárító üzemét A részegységekből az alábbiakat kínáljuk megvételre: HR-300/2A égőfej 2 db Kalapácsos daráló + 55 kW villanymotor 2 db Lajta hűtő 1 db Liszt-ciklon 2 db HP prés 100 kW villanymotorral 1 db Átmeneti tartály 1000 kg 1 db Adagoló-keverö 11 kW villanymotorral 1 db Szecska-ciklon 1 db Szecska-ventilátor 1 db Samott-tégla 1500 db ÁR MEGEGYEZÉS SZERINT A RÉSZEGYSÉGEK MEGTEKINTHETŐK: Alkotmány Mgtsz, Edelény, Tárolótelep Felvilágosítást ad: Koszla Gyula műszaki vezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom