Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-02 / 232. szám
1989. október 2., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Gyöngyösoroszi után Nemet mondott Monok is ellenőrzésében folyamatosan Erőmű a Hernádon. Lehet, hogy a következő években nagyobb rangra emelkednek? Vizes vizsgálat Lépcsők, gátak, árterek Szerény véleményem sze- ' j.rint Monok község — és Jiát végezetül Zemplén is —< ^elszalasztott, egy lehet, soha "“vissza nem térő lehetőséget. ’“JNemet mondott egy több „.száz millió forintos beruházásra. A falunak nem kel- e](’lett, mondván, egy használt akkumulátor-feldolgozó sj(üzem szennyezi a környékkel, legyen itt inkább mun- injkanélküliség, szegényedjen jgfel még jobban a település, Jjde a levegő maradjon t-isz- ’^ta. Az más kérdés, hogy ez 0'a tervezett üzem annyira ‘^szennyezi ólommal a leve- ^{gőt, mint három gépkocsi k kipufogó füstje, de ha a cí!múlt hét végi falugyűlésre ^egyesek eleve úgy indultak ß el, hogy bármit is mondjon érvként az üzem mellett az ej Akkumulátor- és Száraz- t elemgyár vezérigazgatója, ;rt,akkor is nemmel szavaznak ■sá— szóval, ez a megye ne j panaszkodjék arra, hogy ide ^(seniki sem akar szívesen be- jjj|űházni. li(s' . ‘j Érvek és ellenérvek csapiak össze ezen a falgyűlé- . ,sen, amely arra volt hivat- J va: döntsön az üzem beruházásának sorsáról. Az ér- . vek hatásosabbak voltaik, az ellenérvek hangosabbak. És > a falu győzött. Kéri József vezérigazgató szaval: — Mi itt, nem akartuk ráerőszakolni a településre ezt a gyárat. Egy modern, minden szempontból megfelelő üzemet szerettünk vol- ,sina építeni. Nem kellett. Máshol tesszük majd ezt... w Azt azonban meg kell 5hagyni: rossz ómen volt Kéri yi gyárának a gyöngyösoroszi példa. Oda, az ólombányá- ^ járói híres településre, az Országos Érc- és Ásványbányák szándékozott egy használt akkumulátor-feldolgozó üzemet építeni. Több, mint százmillió forintot bele is invesztáltak, az országba érkezett mintegy félmilliárd forint értékű tőkés gép, berendezés — amikóris mindent elsöprő tiltakozási hullám indult ellene. Félbehagyták az építkezést, és a cég kis híján földre rogyott ... Persze Gyöngyösoroszil és Monokot nem lehet egy kalap alatt említeni. Illetve, ' egyvalami már közös bennük. Itt is, ott is „lemosták'’ a színről az üzemet. Gyön- gyösorosziban azért, mert az 'ólombánya és az ólomdúsító miatt a környezet túltelített volt ólommal, Monokon pedig azért, mert az itt élők csak azt tudták: Gyöngyös- orosziban megbukott az üzem. Akkor az, csak vala- mi rossz lehet... Az ősz csalhatatlan bekö- í szöntésének egyik jele, hogy október másodikétól a téli , menetrend lép életbe a Bor- : sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Lillafüred—Garad- na erdei kisvonatán. Mint Kiss Attila üzemfőnöktől megtudtuk, ettől az időponttól tavaszig hétköznapokon három vonatpár közlekedik Lillafüredre, illetve Garadnára. A hét végén szabad szombaton és vasárnap, valamint ünnepnapokon négy pár vonat szállítja majd az utasokat. Számítanak arra, hogy a téli hónapokban, a síszezon idején a közlekedő autóbusz- j járat, mellett is sokan veszik igénybe az erdei kisvonatot, akárcsak a kirándulók is. A nyári hónapokban nagy i s‘kére volt a másik kisITogy miért éppen Monokon — pontosabban a község határától úgy 3—5 kilométerre lévő Makra-telepen, egy kis erdő közepén — építette volna fel használt akkumulátor-feldolgozó üzemét az Akkumulátor- és Szárazelemgyár, annak külön története van. Kéri József elmondja: — Még 1986 végén ,— amikóris Gyöngyösorosztban minden rendjén volt — határoztuk el a községi tanáccsal egyetemben, hogy építünk ide egy új, savas akkumulátorüzemet, amelyet 1994-ben adunk át. A megvásárolt telephely — ez a Makra-telep — területe, az infrastruktúra lehetővé tenné a további iparfejlesztést. Ügy gondoltuk, leghelyesebb, ha az új akkuk gyártásához szükséges alapanyag-előállító üzemet építünk. Alapanyag pedig a használt akkuik feldolgozásából lehet. A használt akkumulátorokat eddig és még most is, az NDK-ban, bérmunkában dolgozzák fel számunkra. Ez nem a legjobb bolt nekünk. Nos, így esett a választás Monokra ... És Kossuth faluja is választhatott . . . * Kovács Béláné tanácselnök azon a múlt hét végi falugyűlésen felelősségteljes gondolkodást, szavazást kért attól a nyolcvanegynehány embertől, aki eljött ide, és döntött az üzem sorsáról. Ahogy mondta: — A gyerekeink fogják számon kérni rajtunk azt is, ha nem lesz munkájuk, mert a falu elutasította az üzemet, és azt is, ha a környezet nagymértékben szeny- nyeződött, csak azért, mert elfogadtuk az üzemet. . . Kéri József vezérigazgató még a falugyűlést megelőzően írásos tájékoztatót küldött Monokra és a környező településekre — Szerencsre, Bekecsre, Legyesbényére —, ismerje meg a lakosság, mit is szeretnének. Ebből egy idézet: ,,Szükséges, hogy a létesítmény környezeti hatásai olyanok legyenek, amelyek nem terhelik a térséget határértéken felüli szennyezésekkel ... ,a vállalat javasolja, hogy a térségben szak- és helyismerettel rendelkező személyekből olyan társadalmi bizottságot hozzanak létre, amely az előzetes vizsgálatok anyagait megismerve, a részletes vizsgálati program kidolgozásában, az építkezés és az üzemeltetés vasúti vonalnak, amely a kiliáni végállomástól, illetve a papírgyári megállótól .szállította az utasokat a Ma- hóca—Farkasgödör vonalon. A Bükk alpesi szépségű vidékén a hét végén közlekedő szerelvények igen népszerűek voltak. S ha az utasokat számszerűen nem is regisztrálták, a nagyszerű kilátást nyújtó panorámakocsik soha nem közlekedtek üresen. Kiss Attila üzemfőnöktől azt is megtudtuk, hogy mintegy kétszázezerre tehető azoknak az utasoknak száma, akik a nyári hónapokban a kisvonatok szerelvényeit vették igénybe. Bár a „csúcs- forgalmi” hónapok elmúltak, még októberre is számos iskolai csoport jegyeztetett elő különvonatokat. vegyen reszt. A hatóságok által támasztott környezet- védelmi követelményeket a vállalat természetesen következetesen és szigorúan betartja. Ezeket az illetékes hatóságok egyébként is rendszeresen ellenőrzik.” — Mi nem alkarunk egy Gyöngyösoroszit — Kozsár Lajos vezérigazgató-helyettes mondja ezt, és hozzáteszi: — Semmit sem kezdünk el a lakosság felhatalmazása nélkül. Az azonban tény, hogy ez az üzem jó lenne nekünk, a népgazdaságnak, Monoknak, a megyének. Higgyék el, nem akarunk rosszat. Állandó ellenőrzés mellett üzemelne ez a gyár, és a termelésnek mindig, mindenkor álljt! lehetne parancsolni, ha a környezet- szennyezés nagyobb a megengedettnél. Ám. ha az itt élők úgy döntenek, nem kell nekik, máshol építjük ezt fel... * A lakosság úgy döntött. Elutasította egy társadalmi bizottság felállítását is. Nem kell gyár, nem kell bizottságosdi. Egy valamit biztosan nem kérhet rajtuk számon az utóikor: a környezetszennyezést. Mindent megtettek annak érdekében, hogy Monok, és végezetül Hegyalja levegője tiszta maradjon ... Egyébként az új, savas akkumulátorokat készítő üzem építése tart. — A Vizi név ismert a kisiparosok körében, a nagyközönség előtt kevésbé. Kérem, pár mondatban mutatkozzon be! — Már az apám is kőműves kisiparos volt. Az ötvenes években — az ismert kényszerítő körülmények miatt — visszaadta az ipart, majd 1963-ban újra kezdte, s folytatta haláláig. Én 1971- ben kezdtem, elvégeztem a szakmunkásképzőt, technikusi oklevelet szereztem. A kisiparosok megyei szervezetében vezetőségi tag vagyok, továbbá a mestervizsga bizottság elnöke. Házakat, középületeket építek. Mostanában 25—30 emberrel dolgoztatok, munkám főként menedzser-jellegű. — Ügy tartják az ismerősei, Vizi László az. akit tipikus vállalkozónak tekinthetünk. Megéri? — Ami azt illeti, egyre kevésbé. Nem maga az adó, a szabályozók összessége teszi ezt kérdésessé. Az idén lépett életbe a rendelet, hogy beruházni csak az adózott jövedelemből lehet, korábban költségként elszámolhattuk az erre fordított pénzt. Most egyszerűen nem éri meg fejleszteni, s félek, ez tönkreteszi a kisipart. A kormány biztat, hogy vállalkozzunk, közben a szabályzók ellentmondanak ennek. Vagy vegyük a nyugdíjjárulékot és az SZTK-hozzájá- rulást! A kettő együtt 53 százalékkal terheli a bérköltséget, ami így is magas. Mert ha azt akarom,' hogy Őszi főműbejárás és ellenőrzés — a hivatalos elnevezése annak a szemrevételezésnek, amelynek során az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság —, valamint szakaszmérnökségeinek munkatársaiból alakult csoportok ellenőrzik az igazgatóság felügyelete alá tartozó vízügyi létesítményeket. Még címszavakban is hosszú felsorolni azokat az objektumokat, amelyre az ellenőrzés kiterjed. Ezek közé tartozik a mintegy 470 kilométernyi folyószakasz, ahol a mederburkolatot elpontosan és időben kész legyen egy-egy beruházás, akkor nincs mese, meg kell fizetni az embereket! — Ha már beruházásokról beszél — partner-e ezen a téren a kisiparos? — Egyértelmű, hogy nem. Nem hívnak meg verseny- tárgyalásokra, holott árban és határidőben is verseny- képesnek érzem magam. * — Mi hát a megoldás? — Most például a miskolci Vasipari Kisszövetkezettel közösen építettünk egy üzemcsarnokot a BVK-ban. Abban mint alvállalkozók vettünk részt. S ami öröm, any- nyira tetszett a munkánk, hpgy felkértek újabb két üzemcsarnok építésére. Szerencse, hogy akadnak olyan jó. megbízható partnerek, mint a vasipari... Persze munkánk így is akad bőven, egyszerre 3—4 helyen dolgozunk, s én szervezem az anyagszállítást (emiatt is vettem egy kisteherautót), a munkát. Azt vallom: a minőség és a határidő a legfontosabb. — Emellett jut idő társadalmi munkára, szervezeti életre is a Kiosz-ban , .. — Valóban. Részt vettem a Kós-ház helyrehozásában, hat társammal elismerést is kaptunk a várostól. Vagv vegyük a műjégpályát: azon is sokat dolgoztam. Éppen ezért esett rosszul, amikor elkezdték vizsgálni az új adórendszer bevezetése előtti lenőrzik. Ugyancsak megvizsgálják a különböző műtárgyakat, vízlépcsőket, amelyek többek között Tiszalö- kön, Kesznyétennél, Gibárt- nál és máshol találhatók. Szemrevételezik a hullámtereket, átvizsgálják az árvíz- védelmi töltéseket, a védelemhez szükséges telephelyekkel együtt. Nem maradnak ki az ellenőrzésből a belvízvédelemmel kapcsolatos létesítmények sem. Bejárják a vízelvezető csatornahálózatot, megvizsgálják a szivattyú- telepek állapotát, s a szükséges javításokat feljegyzik, öt évemet, hogy mennyit kerestem, milyen az adólemaradásom? 1982-re például a bevallottnak tízszeresét becsülték, holott akkoriban építettük a Kiosz-székházat, s Kertész Mártonnal mi voltunk a fő szervezői. Jó, hogy kevesebb idő jutott a saját munkára! Meg különben is: öt évre visszamenőleg ki tudja pontosan, mit csinált? Ezért most perben állok az adóhatósággal... Az az igazság, az adó-tortúra elvette a kedvünket a társadalmi munkától, pedig ez a város a miénk is, szeretnénk érte tenni! — Ügy tartják, a kisiparosok nem épp szegény emberek . . . — Már amelyik. Mert tudomásul kell venni, hogy nálunk is végbement egy rétegződés, főként a szolgáltatásban dolgozók élnek rosz- szul. Talán csak a függetlenség miatt nem adják fel az ipart. Elsőrendűnek érzem az érdekvédelmünket, a Kiosz szerepének megváltoztatását. * — Milyennek képzeli az új Kiosz-t? — Szolgáltató és érdekvédelmi jellegűnek. Szeretnénk. hogy olyan emberek intézzék az ügyeinket, akik szívügyüknek tartják a kisipart és értenek is hozzá. A Kiosz könyvelői szolgálata például jó, ajánlom minden kollégának. Rövidesen kialakítjuk az országban elsőként, az üzemorvosi rendelőnket. tehát előre lépünk. Én benne vagyok az elnökségben, harcolok is az érdekeinkért, de ez a harc csak ügy lehet eredményes, ha a társaim mellém állnak, kilépnek végre a sötét hallgatásból. elvégzik. Hasonlóképpen járnak el az öntözőrendszereknél is. ahol a főcsatornákat, tározókat vizsgálják felül. Az ár- vagy belvízvédelemnél fontos követelmény, hogy az intézkedésre, védelemre hivatottak időben kapjanak tájékoztatást. Erre a célra szolgál az igazgatóság hírközlőrendszere, amelynek működését ugyancsak kipróbálják a felülvizsgálat során. Az ellenőrzést, felülvizsgálatot több csoportba osztva végzik el, a tervek szerint október végére. — Mi zavarja leginkább a munkájában? — A már említett utólagos elszámolás. Pozitívként, említem a miskolci APEH szemléletének változását. Az , utóbbi időben inkább segítő jelleggel lépnek fel, bár az igazi az lenne, ha félévenként közösen néznénk át a kisiparosok könyvelését, adózását, hogy ne rögtön büntető jelleggel szankcionáljon a hatóság. Zavar, hogy kijött egy közlöny az ajánlott építőipari árakról, holott eddig úgy volt, szabadárasak az építkezések. Legyen az ár vagy szabad, vagy kötött, törvény erejű. Ezzel kapcsolatos a tisztességtelen haszon fogalma is. Egy cipőnél könnyen eldönthető, melyik az értékesebb. De egy építkezésnél? Felvállalom az árajánlat alapján, tehát az árat valójában a piaci viszonyok szabják meg. — Mit szeretnének elérni a kisiparosok? — A vállalkozási adót kellene 30 százalékosra csökkenteni. a társadalombiztosításnál 40 százalékot (együtt az SZTK és a nyugdíjjárulék) szívesebben vennénk, no és azt. hogy költség terhére számolhassuk el a fejlesztéseket. — Tegyük fel, hogy nulláról induló ember, aki kap 300 ezer forint vállalkozói hitelt. Mit kezdene vele? — A mostani eszemmel semmit. De ha már muszáj lenne, a szakmámban csak az alapvető, ősi szerszámokra futná, szóval nem sokra. Kevésnek tartom ezt az ösz- szeget, legalábbis a kőműves- séghez. Egyébként ha már a vállalkozásoknál' tartunk. Sok társammal tartom a kapcsolatot, ismerjük egymást. Beszélgetéseinkből világosan kiderül, hogy ha például arról lenne szó, melyik pártba lépünk be, valamennyien azt választanánk, amelyik az előbb felsoroltakat, közvetve pedig a vállalkozásokat támogatná. Persze nemcsak szóban, mint eddig tapasztaltuk ... M. Szabó Zsuzsa Október 2-től léli menetrend a kisvasútiul Illésy Sándor Mi izgatja a kisiparost? Vállalkozni pedig kell(ene) A mondás szerint: szeretjük a lángost, de nem szeretjük a lángossütőt. ;A vállalkozót, a kisiparost, aki a szemünk előtt gazdagodik meg... Az újabb elképzelések szerint itt az ideje, hogy megszeressük a lángossütőt is — kívánatos lenne, hogy végre valóban a vállalkozók országává váljunk. Ennek azonban számos akadálya van. Hogy mi minden, arról beszélgettünk Vizi László miskolci kőműves kisiparossal, aki egy ideje árufuvarozással is foglalkozik ...
