Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-16 / 245. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. október 16., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) — A népfront minden megnyilatkozásában lépjen fel ezen eszmék vagy elszó­lások ellen. Erre az őrkö­désre a népfrontnak erköl­csi alapja van, hiszen e moz­galom nemcsak levélpapírja­in és cégtábláin viselte a nemzeti színeket. Az 1985-ös kongresszus óta kezdemé­nyezője, elindítója volt a civil társadalom és a több­pártrendszer élesztősének. A múltbeli hibákat nem tagadva és vállalva Kuko- relli István leszögezte: visz- szautasítjuk a bűnbak sze­repét, mint ahogy a formá­lis közjogi szerepeket is. A továbbiakban kifejtette: a pártállammal való szakítást mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy né­hány nappal a pártkongresz. szus után szuverén módon és napirendekkel tanácskozik a népfronfkongresszus, s nem pedig a pártdokumen­tumokat elemzik, mint a korábbi kongresszusokon. Ezt követően Kukorelli István összefoglalta, milyen társadalmat is képzel el a Hazafias Népfront, s e tár­sadalom megteremtésén munkálkodva kik állnak mellette. — Civilizált, humanizált, azaz emberi társadalmat akarunk — mondta az ügy­vezető elnök. — Ma Magyar- országnak közösségi de­mokráciára, helyi társadal­makra, egyesületekre, szak­mai önkormányzatokra van szüksége, s ez többet, mást jelent, mint a többpártrend­szer. E közösségteremtést a népfront hagyományaihoz híven fő célkitűzésének tart­ja. Ugyanakkor olyan köz­hatalmat képzel el, amely a közakaratból származik, tár­sadalmilag ellenőrzött és jogilag korlátozott. A kongresszus dokumentu­mai — az országos tanács beszámolója, a népfront jö­vőterve és alapszabálya — feletti vita első szakaszá­ban hozzászóló küldöttek el­sősorban az országgyűlési képviselő-, valamint a köz- társaságielnök-választások- kal, az önkormányzatokkal, a falu szerepével, a nép­front helyi tennivalóival, a mozgalom jellegének tartal­mi kérdéseivel foglalkoztak. Több küldött — a megyei népfrontértekezletek állás- foglalásának megfelelően és megbízásából — egyértel­műen arra voksolt, hogy a Hazafias Népfront állítson köztársaságielnök-jelöltet Kulcsár Kálmán személyé­ben. Emellett annak a vé­Tanácskozott a IF 1 kongresszusa leményüknek adtak hangot, hogy a népfront a választá­sokon indítson saját ország- gyűlési képviselőjelölteket. A vitában felszólalt Né­meth Miklós, a Miniszterta­nács elnöke. Elöljáróban — a vidéki Magyarországról, illetve az egységes Magyar- országról kifejtett nézetekre reagálva — arra figyelmez­tetett: támaszkodjunk a vi­déki Magyarországra, hogy minél előbb egységes ország legyünk! A miniszterelnök a továb­biakban, a népfrontmozga­lom értékteremtő hivatásá­ról szólva, kifejtette: ez a hivatás a formálódó plurá­lis politikai rendszerben vi­lágos és egyértelmű. A kü­lönböző embercsoportok ér­dekeit képviselő és kifeje­ző intézmények kiépítésével egyidőben segítenie kell azoknak az ország sorsáért felelősséget érző emberek­nek az összefogását, akik nem kívánnak belépni egyet­len pártba sem. Utalva a kompromisszumokkal járó és gyakran tisztességtelen eszközökkel vívott hatalmi harcokra, hangsúlyozta, hogy a népfrontmozgalom éppen helyzetéből fakadóan tisztán és hangosan figyel­meztetheti a, hatalom részt­vevőit felelősségükre, teen­dőikre és hibáikra egyaránt. Véleményének alátámasztá­sára Nagy Imrének, a nép­front megalapítójának sza­vait idézte: „A népfront le­gyen az ország eleven lel­kid s mere te, amely őrködik nagy nemzeti céljaink meg­valósításán.” Kiemelten foglalkozott az önkormányzatokkal, ame­lyeknek kiépítésében a nép­frontmozgalomnak meghatá­rozó szerepe volt eddig is és lesz a jövőben is. A pártok versenyéből, a szövetségkötés és -bomlás folyamatából kiindulva a miniszterelnök a parla­ment feladataira is ki­tért. Történelmi fontosságú­nak minősítette az Ország- gyűlés heti ülését, amelyen alkotmányos sorskérdések­ben kell dönteni. Végezetül a miniszterel­nök úgy ítélte meg, hogy a népfrontmozgalom eredmé­nyei és törekvései tisztessé­gesek, vonzerőt jelenthetnek minden magyar ember szá­mára. A népfrontmozgalom a haza javát kívánja szol­gálni, s e munkának maga is részese kíván lenni, hi­szen közös munkával, össze­fogással érhető el, hogy a folytonos honfoglalások so­rán végre ne csak halni, de élni is tudjanak a magya­rok e hazában. Délutáji kért szót Pozsgay Imre államminiszter, az MSZP elnökségének tagja, a Hazafias Népfront koráb­bi főtitkára, aki hangoztat­ta: egy új párt, a Magyar Szocialista Párt képviseleté­ben is vállalta a részvételt ezen a fórumon. Az államminiszter kije­lentette: egy percig sem sza­kadt el ettől a mozgalom­tól, egy percig sem szüne­telt az az erős kapocs, amely 1982 és 1988 között jött lét­re közte és a mozgalom között. Pozsgay Imre köszöntötte a kongresszust a Demokrati­kus Magyarországért moz­galom egyik vezetőjeként is. Leszögezte, hogy az új moz­galom nem kíván verseny­társa lenni a népfrontnak, hanem — a magyar közélet sajátos dimenziójaként — választási szövetséget ajánl neki a közelgő politikai ese­ményeken, az új magyar államiság megteremtéséhez. Reagált azokra a vélemé­nyekre is, miszerint szemé­lyét a legmagasabb méltó­ságra is elfogadná a nép, ha kilépne a pártból. Pozs­gay Imre kijelentette: „Nem tudok megfelelni ennek a kö­vetelménynek! Én a magam méltóságát sohasem valami­féle pártoskodásban terem­tettem meg.” A délutáni, majd az esti órákba nyúló vitában több hozzászóló kitért a civil tár­sadalom megszerveződésé- nek fontosságára, a népfront szerepére a békés átmenet folyamatában, valamint ar­ra, mely szervezetekkel kar­öltve működhet a jövő nép­frontja. A szombaton félbemaradt vitával folytatta vasárnapi munkáját a Hazafias Nép­front kongresszusa. A dél­előtti órák nem egyszer parttalanul szétfolyó vitájá­ban egymást érték a nép­front jövőjével, vagy éppen a helyi problémákkal kap­csolatos, jórészt már a ko­rábban elhangzottakat is­métlő vagy újrafogalmazó felszólalások. A népfront jövőtervének megítélésében jószerével tel­jes egyetértés mutatkozott a küldöttek körében, ám töb­ben megjegyezték: nemcsak hosszú távú koncepciókban kellene gondolkozni, szük­ség lenne a következő egy­két év feladatait felölelő konkrét dokumentumra is. A kongresszuson szót kért Kulcsár Kálmán igazságügy- miniszter, akit több felszó­laló a HNF köztársaságiel- nök-jelöltjének javasolt az előző napon. A népfrontmozgalomról szólva Kulcsár Kálmán úgy vélekedett, hogy a HNF pár­tokon felülemelkedve — de azokkal együttműködve — alkalmas erő lehet az in­tegrálásra, a progresszív erők összefogására. Az al­kotmányozás folyamatáról kifejtette: az 1949-es alkot­mány elvágta azt a fonalat is, amely Európához, s azt is, amely a magyar múlthoz kö­tött minket. Ezt most helyre akarjuk állítani — mon­datta. A kongresszus korábbi felszólalóihoz hasonlóan a miniszter is nagy fontossá­got tulajdonított az önkor­mányzatoknak. Kulcsár Kálmán emlékez­tetett arra, hogy a békés átmenet politikai „játéksza­bályait” megállapító sarka­latos törvények előkészítésé­ben a népfront nagy segít­séget nyújtott. A miniszter- elnökhöz hasonlóan ő is azt kérte, hogy az Országgyű­lés álljon e törvények mel­lé, mert ezek nélkül nem lesz kibontakozás. A vita zárásaként Kuko­relli István összegezte a másfél nap során felvetődött gondolatokat, javaslatokat. A Hazafias Népfront IX. 'kongresszusa ezt követően nagy többséggel elfogadta az országos tanács beszámoló­ját, a pénzügyi ellenőrző bi­zottság jelentését, a mozga­lom jövőtervét, az elhang­zott szóbeli kiegészítésekkel, illetve Kukorelli István vi­tazárójával együtt. Miután a résztvevőik meg­kapták az alapszabály terve­zetét, hosszas vitába kezd­tek az egyes pontokról, szá­mos módosító javaslatot fo­galmaztak meg. A délutáni órákban — mintegy háromórás vita után — a küldöttek elfogad­ták a Hazafias Népfront alapszabályát. Áz egészségügy érdekében Felhívás Ózd és környéke lakosságához Ismeretes, hogy Ózd és térsége egészségügyi ellátása súlyos gondokkal terhes. A ■ kórház vezetése kezdemé­nyezte, hogy az egészségügyi ellátás javítása érdekében jelentős fejlesztés történjen térségünkben. Törekvésein­ket mind a városi tanács je­lenlegi vezetése, mind a me­gyei tanács támogatja. A városi tanácsi támoga­tás kiegészítéséhez a városi tanács Almási Balogh Pál Kórháza ez évben létrehozta Ózd és környéke egészség- ügyi ellátásának javítására az Almási Balogh Pálról el­nevezett alapítványt. Az alapítvány létesítésé­hez 10 000 USA dollárt ado­mányozott Balogh Elemér úr, aki a múlt századbeli kiváló orvos, a reformkor jeles köz­életi személyiségének déd­unokája. Az alapítvány fel- használásáról kuratórium dönt, a következő elvek alapján: — orvostanhallgatók és felsőfokú egészségügyi okta­tásban részesülők számára ösztöndíj juttatása annak érdekében, hogy végzésük után Ózdon, illetve vonzás- körzetében vállaljanak mun­kát, — érdemes fiatal egész­ségügyi szakemberek külföl­di tanulmányainak támoga­tása, illetve fedezése, — az intézetben folyó mun­ka megfelelő tárgyi feltéte­leinek kialakításához gép és műszer beszerzése, — Ózd és vonzáskörzeté­ben dolgozó orvosok és fel­sőfokú egészségügyi képesí­téssel rendelkező dolgozók kimagasló szintű munkájá­nak jutalmazása. Kérjük a lakosságot, hogy térségünk egészségügyi el­látása szintjének emelése ér­dekében az alapítványhoz forinttámogatással szíves­kedjenek hozzájárulni. A felajánlott összegek az OTP 279-98-098 csekkszám­laszámra fizethetők be. A befolyt összegek fel- használásáról a sajtó útján a közvéleményt rendszere­sen tájékoztatjuk. Ózd és térsége lakosságá­nak jobb egészségügyi ellá­tása érdekében kifejezett jó­indulatukat és támogatásu­kat a betegek nevében előre is megköszönjük. Dr. Kormos László igazgató főorvos, az Almási Balogh Pál- alapítvány kuratóriumának elnöke Szűrös Mátyás Kárpátalján (Folytatás az 1. oldalról) Azonos elvek alapján köze­líti meg a határok mindkét oldalán élő magyarok gond­jait, mert minden magyart a nemzet részének tekint és felelősséget érez iránta. Az állammiiniszter levelét Fodó Sándor, a kárpátaljai magyarok kulturális szövet­ségének az elnölke vette át. Szűrös Mátyás zsúfolt kár­pátaljai programja után szombaton, néhány perccel éjfél előtt lépte át a határt. A beregsurányi határátkelő­nél tapasztalatairól nyilat­kozott az MTI és a Népsza­badság munkatársának. Példaértékűnek nevezte azt a lehetőséget, amit nem­zeti önazonossága megőrzé­séhez a gorbacsov.i politiká­tól kapott Kárpátalja ma­gyarsága. Legutóbbi, 1981-es nagyköveti látogatásom óta rendkívül sokat javult az itt élő magyarok helyzete — mondta az Országgyűlés el­nöke. Kongresszusi beszámoló Az MSZMP volt miskolci egyes számú lakúterületi bizottságá­nak kút kongresszusi küldötte: Tímár Vilmos és Gáti Sándor ma délután 4 órakor a megyei pártszékház nagytermében ösz- szevontan beszámolnak a volt pártbizottsághoz tartozó vala­mennyi alapszervezet tagjainak a kongresszus munkájáról, él­ményeikről. „Tárgyalópartnereimmel egyetértettünk abban, hogy a nemzeti kisebbséghez tar­tozók egyéni jogainak érvé­nyesítése mellett a kollektív jogoknak is érvényesülniük kell. A realitások talajára épülő megfontolt továbbha­ladás elvezethet egyfajta autonómia megvalósulásához is” — mondotta egynapos kárpátaljai látogatását be fejezve Szűrös Mátyás. Az új alapszabály értel­mében a Hazafias Népfront tömegmozgalomként műkö­dő társadalmi szervezet, amely ■ az önkormányzati szervek, illetve az azokra épülő független, demokrati­kus, szociális biztonságot nyújtó jogállam megterem­tésén munkálkodik. Egyúttal kezdeményezi a pártok kö­zötti együttműködést. Üjdoniságnak számít az alapszabályban az a kitétel, miszerint a népfront veze­tőségében csak olyan sze­mélyek tölthetnek be tiszt­séget, akik nem vesznek részt valamely párt orszá­gos testületében. Az alapszabály értelmében a Hazafias Népfront közpon­ti vezető testületéi: a kong­resszus, az országos tanács és az országos elnökség, míg a tisztségviselőik: elnök, ügy­vezető elnök, hét alelnök, ügyvezető titkár, valamint két titkár. Üj testület az or­szágos tanács mellett mű­ködő tanácsadó testület, amely a tudományos, a mű­vészeti élet, az egyházak és a nemzetiségi szövetségek kiemelkedő személyiségeiből verbuválódik. Nyílt szavazással, elsöprő többséggel Kukorelli Istvánt választotta ügyvezető elnö­kévé a Hazafias Népfront IX. kongresszusa. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének 37 éves egyetemi tanára 1989 áprilisától ugyanezt a posztot töltötte be a nép­frontban. A meddő jelölési vita köz­ben Szokolay Sándor zene­szerző — aki Kulcsár Kál­mán mellett a másik HNF- elnökjelölt volt — úgy dön­tött: visszalép, nem vállal­ja a jelölést a mozgalom el­nöki tisztére. Miután egyetlen jelölt- maradt, nyílt -szavazással döntött a kongresszus: túl­nyomó többséggel, 12 ellen- szavazattal és 12 tartózko­dás mellett elnökévé vá­lasztotta Kulcsár Kálmánt. A Hazafias Népfront új elnöke — aki igazságügy- miniszter is — megköszönte a küldöttek bizalmát, s rö­viden annyit mondott: a népfront számára kijelölt és végrehajtandó program pon­tosain körülhatárolt a jövö- tervben, s ő maga személy szerint minden erejével azon lesz, hogy az e dokumen­tumban leírtak sikeresen meg valósul j-an a k. A (késő esti órákban kez­dődött meg a Hazafias Nép­front IX. kongresszusán a köztársasógieinök-jelölt sze­mélyéről a vita. Míg a kong­resszus eüső napján több kül­dött — választóinak vélemé­nyét tolmácsolva — Kulcsár Kálmánt javasolta a nép­front jelöltjének, vasárnap már egyre gyakrabban me­rült fel Pozsgay Imre neve. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a kongresszus; ne foglalkozzon ezzel a kérdés­sel, illetve, hogy bízzák a döntést az országos tanács­ra. Ezeket a javaslatokat azonban az egyre fogyatko­zó számú küldöttek -elvetet­ték. Végül a kongresszus a Hazafias Népfront 'köztársa- ságiel-nök-jélöltjéV'é — -nyílt szavazással — 411 szavazat­tal Kulcsár Kálmánt válasz­totta meg. Pozsgay Imre 131 szavazatot kapott, 29-e-n tar­tózkodtak a szavazástól. A kongresszus végéhez közeledve a küldöttek elfo­gadták azt az állásfoglalást, amely a kétnapos tanácsko­zás legfontosabb gondolatait, a népfronttal kapcsolatos ja­vaslatait rögzíti. A kongresszuson nyílt sza­vazással megválasztották a 37 tagú országos elnökséget, valamint az Országos Ta­nács új tagjait. A kongresz- szus a késő esti órákban be­fejezte munkáját. OKTÓBER 16-ÁN MEGKEZDJÜK arany-Centrum részlegünkben a folyamatos aranyfelvásárlást és az arany, ezüst ékszerek értékesítését. Várja önt a CENTRUM MISKOLCI ÁRUHÁZA Az ütő /fekvő/rész magas kényelmi igényt kielégítő, hullámrugóra helyezett boné* rugózol. A támlapárnák leemelésével alkalmi fekhelyet is biztosít! Október 18-tói kapható a Diófa Elemes Bútorházban, Miskolc, Árpád ut.2.sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom