Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-16 / 245. szám
1989. október 16., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szőlő helyett befőtt? ktkraíÉlakílás - kicsiben „— Hölgyeim és uraim! Tisztelettel köszöntőm Önöket a módi Rákóczi Szak- szövetkezet nyilvános árverésén. Szeretném néhány formaságra felhívni a tiszteit megjelentek figyelmét, ugyanis az árverésnek meg- vannaik a maga szabályai!" — Ezzel a bevezetővel kezdetét vette az 'ÁRVERÉS, Az illetékes felszólította a jelenlevőket, hogy jelentkezzen, aki potenciális vevőként van jelen, mert ez esetben húszezer forintot k,etl lefizetnie az árverésen. Összesen tizenhárom ember ül a teremben, egyetlen egynek emelkedik fel a keze. Vagyis: ö részt kíván venni a licitálásban. Az árverést azonnal fel kell függeszteni, mert ennél az egynél sincs egy fia buznyák sem. El is megy, hogy beszerezze a húszezer forintot. Addig néhányan dis'kurál- nak az árverés tárgyáról: a szakszövetkezet egyik pincéjéről, mely szőröstül-ibőrös- tül — vagyis hordókkal együtt — összesen egymillió nyolcszázezer forint kikiáltási árral kerül majd kalapács alá. A kalapács — persze csak képletesen van jelen — a nézőközönség hiába keresne akár fából, akár vasból ‘készültet, itt nem fog Roppanni semmi. És megérkezik a húszezer forint, és újabb unszolásra sincs más jelentkező a licitre, mint G. I. És a kikiáltás után el is kél a pince, a már említett áron, és ezzel a föld alatti odú sorsa bevégeztetett. Mármint a szakszövetkezet részéről. Pincemester, gépész, elnökhelyettes — elégedetten távoznak. Miért? — Mert „ráfizetéses'’ a pincetartás! — Mert évente kétmillió forint költséget fogyasztanak el pincéink, holott szinte egész évben üresen állnak, hiába van a töméntelen mennyiségű hordó, nincs az a mennyiségű must, amit rövid idő alatt a Tolkaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát fel ne vásárolna — mondja Szepsi István termelési elnökhelyettes. Egy másik — sóikkal nagyobb pince — később kerül kalapács alá, és más „állóeszközök" is hasonló sorsra jutnak. A szakszövetkezet elnöke, dr. Visóczki Lajos a tagokat részletesen tájékoztatta írásban a gyűlésen, hogy minél többen megértsék a változó gazdálkodás lényegét: — Szakszövetkezetünk közel három évtizede működik a községben. Ez idő alatt generációk váltották egymást. A társadalomban és a gazdaságban mélyreható változások mentek végbe. A szövetkezet, megalakulásától napjainkig meghatározta a község és lakosságának fejlődését. Alapszabályunkban megfogalmaztuk azokat a legfontosabb célkitűzéseket, amelyeket a térség lehetőségei, hagyományai, őseink örökségül reánk hagytak. Megváltoztattuk a község határának arculatát és azokat a területeket, amelyek a különböző átszervezések után tulajdonilag a szövetkezet tagjainál maradhatlak, intenzív szőlőtermesztést valósítottunk meg, közel ezer hektár területen. A sokszor türelmetlen, máskor szervezetileg elkülönült gazdaságpolitika nem tette számunkra lehetővé, hogy a tokaji bor a mi palackozásunkkal jusson el a fogyasztóhoz. Ez a gazdasági elkülönültség meglátszik a község általános fejlődésén, és érződik a jelenlegi helyréiében is. Nem tudtunk olyan munkahely teremtő beruházásokat megvalósítani, ami a mostani áldatlan állapoton változtatni tudna. Jóllehet, ez nem is volt soha szövetkezeti feladal. A gazdálkodás folyamán viszont azt is éreztük mindig, hogy a szőlőtermesztésen túl, a szölő-toorvertilkum létrehozásával ez is megvalósulhatott volna. Úgy gondoljuk, hogy az alaptevékenységben szövetkezetünk lehetőségei most már nem lehetnek korlátozottak. A politikai és gazdasági életben felgyorsult folyamiatok újabbnál újabb alkalmakat produkálnak a szőlő- és borgazdálkodásban is. Szeretnénk ezeket kihasználni és megajánlani tagjainknak azokat a lehetőségeket, amelyek a szövetkezet által integrált vállalkozások szervezésében nyilvánulhatnak meg. Napjainkban a gazdasági élet változása, a körülöttünk folyamatosan változó köz- gazdasági környezet, az önálló (felelősség, a gazdálkodás lehetőségeinek kibontakozása, szövetkezetünknél is számos folyamatos intézkedés megtételét indokolja. A szakszövetkezeti formát eny- nyt év után az egyik legjobb formának ítélik meg gazdaságpolitikusaink. Ebben ugyanis megmaradtak az egyéni érdekeltség csírái, ami más üzemi formáknál nem mondható el. Ezt a csírát kell továbbfejleszteni, élve az új lehetőségekkel. A tag szőlőterületén igyekezett a legjobb munkát végezni, mivel a mindenkor élért árbevétel 90 százalékával rendelkezik. A szövetkezet is érdekelt, hogy tagjait minél magasabb árbevételhez juttassa, mivel annak 10 százalékát, a közös, gazdaság fejlesztésére használhatja fel. A megalakuláskor a szövetkezet a termés 10 százalékához állami támogatást szerzett, az ipari tevékenységek eredményeivel növelte vagyonát. A közös vagyon egy része, út és vízelvezető közvetlenül a tagsági területeken segíti a termelést. Állami támogatás, melyet tagjai részére folyósított a szakszövetkezet telepítéshez, közvetlenül a tagok vagyonát, tulajdonát képezi. A megalakulástól az 1980-as évekig tartó központi akarat volt, hogy a szövetkezetek termeljenek, majd az állami vállalat megoldja a feldolgozást, értékesítést. Ma már az érdekek elkülönülnek, a kormányzat is elismeri, hogy ez nem felel meg a piacgazdaság követelményeinek. Hogy a termelő kiszolgáltatottsága csökkenjen, hogy az értékesítés hasznából a termelők is részesüljenek, talán évekig várni kell. Jövőre palaakozóüzemet építenek, így a most szüretelt termés borának egy része már exportra megy. A piac különleges terméket igényel, s ennek csak a termelők tudnak megfelelni, ezért adják el vagy bérbe a pincéket a tagoknak. A bérbe adott szőlőkön csak gondos munkával lehet minőséget produkálni, ezért a még szövetkezeti tulajdonban lévő szőlőit is eladja a szövetkezet tagjainak. Utoljára állami támogatással újabb területet szeretnének szőlővel telepíteni, hisz’ erre megvan a szükséges oltványmennyiség. A kényszerszülte helyzetben családi vállalkozásban szeretnének foglalkozni szil- va-alma-zöldség tartósítással, „befőzéssel”. Ezer- és ezerféle a lehetőség, de hogy mennyire él majd ezekkel a szőlőtermeléshez ősidők óta ragaszkodó ember, ké- .őbb kiderül. B. ®E. L. Ha a Bodrogköz térképét nézegetjük,névvel megjelölve ■is igen sok tanyát találunk rajta. A név nélküli, magányos házakkal, portákkal együtt több százra tehető a számuk még napjainkban is. Pedig az utóbbi évtizedekben elnéptelenedés, vagy az állami, termelőszövetkezeti gazdaságokba történt beolvasztás következtében túlnyomó többségük végleg megszűnt. G yö rgy tart ó ese téb e n a zo n - ban örvendetes jelenséggel állunk szemben. Egyike volt a nagyobb, népesebb bodrogközi tanyáknak. Nevét valószínűleg I. Rákóczi Györgyről, vagy fiáról, II. Rákóczi Györgyről kapta, hiszen a Rákócziaknak, Lorántffy- aknak birtokaik voltak a Bodrogközben, s Györgytar- ló a letűnt évtizedekben, év. századokban a Sárospataki Református Kollégium birtoka volt. A felszabadulás utáni éveikben az egykori tanya, a környező kisebb tanyákkal : Láplóval, Szophomok. kai, Érháttal, Borsós-tanyával együtt nagyobb közigazgatási egységgé — községgé fejlődött. A minap György tartón járva, Gombos Béla, az újdonsült. község fiatal tanácselnöke nem titkolt lelkesedéssel mutatta ibe a 700 lakosú település szép gyarapodását:. A hajdani vályogházak helyén sorra épülnek a kétszintes, vagy legalább tetőtér-beépítéses új lakások fürdőszobával, némelyike garázzsal. A vízvezeték még nem készült ugyan el, de már ássák az árkokat a vízhálózat számára, amit helyileg kívánnak megoldani. A legnagyobb örömet a falu központi része okozza a györgv tarlóinknak. Minden együtt van itt, amire a lakosság kényelme szempontjából szükség van. A tanácsháza épülete ugyan küllemében igencsak „ódon”, hiszen afféle „saükségháznak” épült még a tanács megalakulásának évében, 1953-ban, de körülötte az utóbbi években egymás után emelték a szebbnél szebb középületeket. Különösen büszkék a korszerű berendezéssel, felszereléssel ellátott új orvosi rendelőre, amelyhez orvosi és ápolónői lakás is tartozik. A Sárospataki Városi Tanács dr. Kántor Irén főorvos javaslatára ugyanis — a megyei tanács hathatós támogatásával — a városhoz tartozó nagy tanyavilág lako— Nem minden úgy sikerült, mint akartuk. A környezetvédelmi szolgáltatásainkra nem volt igény, a tűzvédelmi egyéb okokból nem jött össze, maradtunk hát a munkavédelem mellett. Ami azt illeti, így sem bántuk meg. A fiatal szakember visszatér a kezdetekre. Tizenöten alapították a szövetkezetei, kéthavi fizetésnek megfelelő részjegy képezte a tőkéjüket. Napjainkban több mint harminc állandó partnerük van, akik átalánydíjat fizetnek szolgáltatásaikért. Ennek összege a munkahely veszélyességétől, nagyságától — terület és létszám — függ. — Mit kapnak ezért cserébe a megbízók? — Ellátjuk egy-egy cég teljes munkavédelmisének a feladatkörét. Elkészítjük a belső munkavédelmi szabályzatot; a technológiai uta sainak egészségügyi ellátására önálló tanyai orvosi körzetet hozott létre Györgytar- .ló központtal. Nem 'keli tehát többé a helybelieknek, továbbá Dorkó, Bálványos, Rózsás és a közeli kisebb tanyák lakosainak betegség esetén Sárospatakra utazniuk, sőt a legszükségesebb gyógyszereket is helyben megkaphatják. A györgytar- lói rendelőnek saját 'mentőautója van, s azzal 'hozzá'k- v.iszik a betegeket a rendelőbe, a gyermekeket védőoltásra. Komplett egészségügyi feladatokat lát tehát el a ta- nyaviilág körzeti orvosa két munkatársa: egy ápolónő és egy védőnő segítségével Mintha képeskönyvből került volna ide, olyan szép és csinos a szintén mostanában épült OTP-fiók. Látogatják is a takarékos helybeli és környékbeli lakosok. Bizonysága ennek az, hogy a 'betétállomány évi 11 millió Ft-ottesz ki, a hitelre nyújtott összeg pedig 4,5 milliót. A központban van az élelmiszerbolt, a sításokon keresztül egészen a dolgozók kioktatásáig minden a mi dolgunk. Ha baleset történik (szerencsére, súlyos még nem volt egyik helyen sem), kivizsgáljuk az okát, a megbízónkat képviseljük a hatóság előtt. Egyedül a munkáltatói felelősséget nem vállaljuk, mert nem vállalhatjuk. Azzal folytatja, hogy nemcsak „kiszúrják” a munka- védelmi hibákat, hiányosságokat, hanem tevékenyen részt vesznek a megszüntetésükben is. S hogy miért éri meg velük dolgoztatni? Mert a számukra fizetett átalánydíjat a vállalatok költségként számolhatják el. Nem kell külön egy embert (netán kapcsolt munkakörökkel megbízva), illetve, ami nagyobb teher: munkabérének közterheit megfizetni. — De vajon a Védelemnek megéri-e? húsbolt, s ugyanitt van a posta is. Ez igen szerény épület, s olyan szűk a „felvevő- szobáeska”, hogy ha például két vagy három „ügyfél” érkezik egyszerre csomagot feladni, akkor az egyik postai alkalmazottnak ki kell jönnie a „hivatalii” helyiségből, mert különben nem férnének el benne. Közel van a központhoz a református és a római katolikus templom. Ez utóbbi szintén mostanában épült megkaipóan kedves, áhítatot ébresztő stílusban — Csecskedi László terve alapján. A györgytarlóiak örömének szinte a betetőzését jelenti az új tanévre elkészült nagyon szép, új iskola. Amikor a megyei tanácstól megkapták a nyolcmillió forintos támogatást, az idő rövidsége miatt nemigen hitték, hogy szeptemberre befejeződik az építése. A kivitelező Sárospataki Városgazdálkodási Költségvetési Üzem szakemberei azonban valósággal szívügyüknek tekintették az — Feltétlenül. Már az első fél évet nyereséggel zártuk, így a tavalyi elszámolásunk után mindenki részesedett, természetesen a részjegye arányában. A nyereséget meghagytuk, különböző műszereket vettünk — olcsón, felújítható állapotban. Ezzel szeptembertől már érintés- védelmi méréseket is végezhetünk. Az a stratégiánk, hogy apránként, a saját, közösen megtermelt nyereségből fejlesztjük a szövetkezetei, mégpedig: mindenféle hitel nélkül. Az eredmények közé sorolja az elnök, hogy 15 tagjuk közül már hatan főállásban dolgoznak náluk, jövedelmük átlagos. Munkanaplóban igazolt tevékenységük után részesednek a közös árbevételből. Az is siker. hogy ha csák harminc négyzetméteren is, de bérelhetnek egy szépen berendezett irodarészt a Kiszöv miskolci székházában. A Védelemnek tehát — bármennyire újnak is tűnt, amibe fogtak — bejött az üzlet. Szerényen, de fejlődnek, tagjai keresnek — ez egyben a közelebbi céljuk. A távolabbi sem szokatlan a magyar gazdasági élettől: tervezik, hogy netán termelői munkába fognak, mert azt vallják: „több lábon” biztosabb a megélhetés! M. Sz. Zs. iskola megépítését, és Tompa Zoltán üzemvezető mérnök irányításával olyan szép munkát végeztek, hogy szeptember 4-én a 90 györgytar_ lói kisdiák az új tanévet már a tetőtér-beépítéses, szemnek is tetszetős, csupa ablak, csupa napfény iskolában kezdhette meg. A mesterek az iskola jól felszerelt, tágas tornatermét úgy alakították ki, hogy a község lakosai kultúrteremnek is használhassák. Az iskolában hitoktatás, fakultatív angol tanítás, számítástechnikai oktatás folyik, néptánc- és bábjátékkor Is működik. Az őszi hervadásban is virágoktól, díszbokroktól pompázatos Györgytarló központja, s virágok illatoznak a iakóházak kiskertjeiben is. Szorgalmas, dolgos emberek a györgytarlóiak, akik vezetőikkel együtt azon fáradoznak, hogy a hajdani tanyából lett községben évről évre kellemesebbé, komfortosabbá tegyék maguk számára az életet. Hegyi József Zsírszegény féltartós tej «» Olcsóbb, az előzetes becslések szerint sikeresnek ígérkező cikkekkel bővíti választékát a Szolnok Megyei Tejipari Vállalat. Szakembereinek fantáziáját többek között az mozgatta meg, hogy a januári áremelés óta visszaesett a tej és a tejtermékek kereslete. A Szolnok megyei vállalatnál e csökkenés a tej esetében négyöt százalékos, a drágább áruknál — főleg a sajtoknál — pedig még ennél is nagyobb arányú. Az emiatt kihasználatlan feldolgozókapacitás lekötésére határozták el a közkedvelt féltartós tej zsírszegény változatának Szolnok megyei és fővárosi forgalmazását. Az egyébként is keresett zsírszegény tej e féltartós változatának mindössze másfél százalék lesz a zsírtartalma, az ára viszont nyolc forint hetven fillér helyett hét forint ötven fillér. A turmixitalok elkészítéséhez is alkalmas, hét napig hűtés nélkül eltartható tejből egyelőre hatezer litert gyártanak, később azonban, ha a fogyasztók is igénylik, többet is szállítanak belőle. A vállalat másik újdonsága a karcagi üzemben készülő natúr vajkrém, amelyből szintén „száműzték” a testsúlyt leginkább gyarapító zsír egy részét. Megkérdeztük az elnököt Mivé lett a Védelem ? Jó egy éve egy meglehetősen érdekes vállalkozó* kezdte szárnyait bontogatni Miskolcon. A Védelem Szolgáltató Ipari Kisszövetkezet azért alakult, hogy munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi szolgáltatásokat nyújtson, olyan kisszervezeteknek, amelyeknek nem éri meg saját, főállású szakembert tartani. Vajon mi lett az országosan is úttörőnek számító kezdeményezésből; siker, vagy csőd? - kérdeztük a szövetkezet elnökét, Csábrági Zsoltot. Orvosi rendelő a tanyavilágban Tanyából komfortos község
