Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-16 / 245. szám
XLV. évfolyam, 245. szám 1989. október 16. Hétfő Ára: 4,30 Ft politikai napilap Tanácskozott a HNF IX. kongresszusa Elfogadták az alapszabályt Kárpátaljára énkezett szombat délelőtt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Ung váron, az Ultrán Kommunista Párt Kárpátaljai Területi Bizottságának székházéban párt- és állami vezetőkkel találkozott. Az átépítés alatt az eredeti nyomvonalon csak a belváros felé közlekednek a villamosok A Marx téri átépítés miatt azonban Diósgyőrből a Tiszaira haladó, 1-es villamosok az átépítés ideje alatt, ami előreláthatóan hat hetet vesz igénybe, a Vasgyáron át közlekednek. Ez a forgalomátirányítás az első napokban némi bosszúságot is okozott, elsősorban azoknál az utasoknál, akik a változást bejelentő hirdetményeket nem vették figyelembe. A vállalat az 1-es menetrendjét úgy állította be, hogy az minél kevesebb időveszteséget okozzon az ezen a vonalon közlekedőknek. A kivitelező Betonútépítő Vállalattal kötött szerződés szerint a Marx téri munkálatokat november 25-re be kell fejezni. „E népet érettnek és hívatottnak tartjuk arra, hogy önmagát kormányozza” - a Márciusi Front több mint fél évszázaddal ezelőtti kiáltványának ezt a megállapítását választotta alapgondolatául a Hazafias Népfront IX., előrehozott kongresszusa, amely szombaton reggel Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székházában kezdte meg munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozáson megjelent a kormány több tagja, az egyházak képviselői, a különböző pártok és társadalmi szervezetek, mozgalmak képviselői, számos ismert közéleti személyiség, valamint a diplomáciai testület több tagja. A kongresszust Dobos László, a HNF OT ügyvezető elnökségének titkára nyitotta meg. Huszár István elnök-főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a HNF országos tanácsának a VIII. kongresszus óta végzett munkájáról készült írásos beszámolóhoz. A most leköszönő elnök- főtitkár bevezetőjében rámutatott: akarjuk, akartuk a változást, akarjuk, hogy a mély és elhúzódó válságból társadalmi kataklizmák nélkül mielőbb kiemelkedjünk, létrejöjjön a demokratikus jogállam, amely garantálja az emberi jogok érvényesülését, a nemzeti felemelkedés eshetőségét. A népfrontmozgalmafc gyakran méltatlan, megalázó szerepre kárhoztatta az önkény, a kezdeményezéseket gyakran nemcsak elhallgatás, visszautasítás, hanem időnként elmarasztalás fogadta. De a mai sokszínű változás számos eleme a népfrontban sarjadt. A népfront jelenéről, jövőjéről szólva hangsúlyozta: most itt a történelmi esély arra, hogy megtisztultan, megerősödve, önálló és független népfrontmozgalom bontakozzon ki, az emberi szabadságon nyugvó nemzeti összefogás megteremtésén munkálkodva. A mozgalom fő erejét adó 4213 helyi, területi népfront- bizottság szerepét értékelve leszögezte: az, hogy a mozgalom túljutott az összetett, külső és belső okokra visz- szavezethető válságán, mindenekelőtt azért lehetséges, mert településeink túlnyomó többségében bizottságaink új erőre kaptak. Az elnök-főtitkár beszédét követően Rőder Edit, az alapszabály szerkesztőbizottságához énkezett javaslatokkal ismertette meg a plénu- mot, majd Kukorelli István ügyvezető elnök tartott előadói beszédet a népfront jövőjéről. Kukorelli István fontosnak ítélte egy, tagjaiban szuverén nemzeti centrum kialakulását, mert — miként rámutatott — egy megzavarodott, elbizonytalanodott és szélsőségeiben egymás ellen hadakozó társadalom könnyebben manipulálható, s egyúttal jó táptalaja a téveszméknek. Márpedig ezek a téveszmék — a nacionalizmus, a faji előítéletek, a szociális demagógiák, az antikommunizmus, a szovjetellenesség — pártprogramokban vagy pár.tgvű- léseken kimondva, kimondatlanul újjászületőben vannak. Ezekkel az eszmékkel ma Magyarországon ugyan választást lehet nyerni, de az országot lehet elveszteni — mondotta az ügyvezető elnök, majd így folytatta: (Folytatás a 2. oldalon) Bontják — a műszaki megnevezés szerinti — déli villamosvágányt a Marx téren, azaz azt a sínpárt, amelyen a ’villamosok a diósgyőri végállomásról a Tiszai pályaudvarra szállítják az utasokat. Mint a Miskolci Közlekedési Vállalat illetékesétől megtudtuk, ez a bontás azért szükséges, hogy kipróbálják azt a kétféle pályaépítési módot, amellyel a későbbiekben a Marx tér és a diósgyőri végállomás közötti szakaszt átépítik. Két változatban végzik el, most mintegy 60—80 méteres hosszúságban a pályaépítést. Az itt szerzett tapasztalatok alapján döntenek az alkalmazandó módszerről. Mert a pálya átépítésére előibb- utóbb szükség lesz, különösen, ha az új villamoskocsikat forgalomba állítják. A Tiszai pályaudvar és a Marx tér között a pályaépítést már elvégezték, illetve az utolsó simításokat most végzik a városban áthaladó szakaszon. De ez már a közlekedést, azaz a kétvágányú haladást nem gátolja. Egy pontra, a karnagyra szegeződő szemek, hatalmassá artikulált szájak... „a szél susog, a nád susog, a fecskepár dalolva száll, hát szóljon a dal messze földön” ... a karnagy mosolyától, s a dalok megszokott, ám mégis mindig új ízétől, egymás biztonságától, egyszerűen az éneklés örömévé oldódik a feszültség . . . „csak énekelj, mert az ének szép dolog, csak énekelj, mert az énekben szív dobog" ... az életkort nem meghazudtolva, gyermeki bájjal szólalnak meg az ismert és kevésbé ismert kedves gyermekdalok, de még a komolyabb darabokra is ez jellemző. Ha belegondolunk, bizonyára nem is tudjuk elképzelni, hogyan szói Liszt Krisztus oratóriumának allein ja tétele egy gyermekkar előadásában. Hál tudja meg a világ, hogy szépen! A visszásságokat emlegetve szoktuk feltenni a kérdést: Szűrös Mátyás Kárpátalján ez Kodály országa? Igen ez! Ezek a gyerekek, ezek a kórusok, . .. s persze vezetőik. Ám a szakemberek nemcsak a szépet, hanem a rosz- szat, a javítanivalót is észreveszik. Kazincbarcikán a hétvégén Bárdos Lajos emlékére megrendezett II. kicsinyek kórusa országos találkozónak is fontos, s hasznos eseménye volt, amikor a bemutatkozott kórusok teljesítményét értékelték Sző- nyi Erzsébet Erkel-díjas zeneszerző vezetésével. Elhangzott például, hogy vannak kórusok, ahol nagyon kulturált a hangzás, viszont feszélyezett az előadás, ahol pedig ez természetes, ott előfordulnak kisebb-nagyobb hibák. Az optimális természetesen —, amivel szintén találkoztunk — a kettő összhangja. A miskolci és kazincbarcikai kórusok mellett Buda(Folytatás a 8. oldalon) utazott. Délután Beregszászon folytatódott az Ország- gyűlés elnökének programja. Itt felavatta Illyés Gyula szobrát, majd a költő emlékére rendezendő irodalmi esten vett részt. Az Országgyűlés elnöke megtekintette a nagydégé- nyi, a nagyberegi és a beregszászi művészeti csoportok folklórbemutatóját, majd az öt éve létrehozott Illyés Gyula magyar irodalmi klubot köszöntő irodalmi ösz- szeállítást. A művelődési ház zsúfolásig telt színháztermében felolvasták Pozsgay Imre államminiszternek, a magyar kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma elnökének az Illyés-szobor avatása alkalmából a beregszásziakhoz intézett üzenetét. „Nincs méltóbb alkalom arra, hogy új korszakot nyissunk a magyart magyarral összefűző eleven, hol félelemből eltagadott, hol meg gondatlanul gyengülni hagyott kapcsolataink történetében, mint annak az Illyés Gyulának az emléke előtt tisztelegve, aki egész életét ebben a zavaros évszázadban a nemes gondnak, a magyar közösség ébren- tartó erősítésének szentelte" — írta Pozsgay Imre. Az államminiszter a továbbiakban kifejtette: „Az új kollégium, mint a magyar kormány tanácsadó testületé a trianoni diktátum óta az első olyan hivatalos állami szerv, amely nyilvánosan és kormányzati felelősséggel vállalja a magyarországi nemzetiségek és a határon túli magyar nemzeti kisebbségek ügyének képviseletét. IFolytatás a 2. oldalon) Illyés Gyula-szobrot avattak Szűrös Mátyás tájékoztatta vendéglátóit a Magyarországon végbemenő változásokról, majd kijelentette: Magyarország érdekelt a gorba- csovi politika sikerében, bizalmi viszonyra törekszik a Szovjetunióval még akkor is, ha változik az ország belső élete. A nemzetiségek helyzetéről szólva, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy az alapvető emberi, nemzeti és nemzetiségi jogok kezelése ma már nemzetközi jellegűvé vált. A nemzetek alapvető feladataként jelölte meg a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak a biztosítását. Ami itt történik, mondotta Szűrös Mátyás a Kárpátalján élő magyarságra utalva, az nagy dolog, s.a Szovjetunió megújuló politikájának és a magyarok előfeszítéseimek köszönhető. A történelmet be kell vallani, s e tájon rendkívül sok történelmi emlék található. A néprajzi hagyományok, a nyelv- és a történelem ápolásához az utóbbi időben itt kedvezőbbé váltak a feltételek, aminek szívből örülünk. Az Országgyűlés elnöke ezt követően megtekintette az ungvári hungarológiai központot, amelynek épületét egy régi villából most alakították át. A november közepén átadásra kerülő intézmény a magyar kultúra fejlesztéséhez kíván segítséget nyújtani. Szűrös Mátyás ezután rövid látogatást tett Balia D. Károlynak, a Hatodik síp című új irodalmi lap főszerkesztőjének lakásán, majd Munkácsra Kulcsár Kálmán a népfront elnöke
