Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. október 2., hétfő Felszámoltak egy alakulatot Miskolcon Az újoncok díszmenete . . . (Folytatás az 1. oldalról) Szórádi altábornagy bajtárs tájékoztatta az itt szolgála­tot teljesítő állományt, hogy október elsejétől ez az ala­kulat megszűnik. — Gondolom, a hivatásos állomány és az itt dolgozó kinevezett polgári alkalma­zottak nem fogadták kitörő lelkesedéssel ezt a hirt. Mert, bár az jó dolog — nekünk —, hogy megszűnik egy ka­tonai alakulat, de akik ott teljesítenek szolgálatot, azok­nak lehet tiszti karrierjük tör derékba. — Ez valóban így van. Akiket ez a haderőcsökken­tés érint, az valóban érez­heti úgy, utcára teszi őket a sereg. Ez persze nincs így ... Az viszont tény, hogy egy ilyen egyoldalú csökken­tés végrehajtása rendkívül nehéz, hiszen a nemzetközi, az országos, a néphadsereg és az egyén érdekének össz­hangban kellene lennie. Ügy, hogy az egyén ne járjon rosszul... A tisztek, a hon­védségi alkalmazottak el­várják a vezetéstől, hogy ilyen helyzetben gondoskod­jék róluk. — Ám egy tisztnek azzal is tisztában kell lennie, hogy oda helyezhetik, ahol szükség van rá .. . — Természetesen. Ám, amikor ez az alakulat itt Miskolcon létrejött, olyan volt a helyzet, hogy hosszú távon számoltunk vele. Akik idejöttek, akiket idehelyez­tünk, azok nem rövid távra rendezkedtek itt be. Akadt, aki építkezett, akadt, akinek felesége talált jó munkahe­lyet magának, itt jártak, itt járnak iskolába a gyerekek, itt a baráti társaság. Mis­kolc lett az otthonuk... És most megszűnik az alaku­lat, megszűnik a munka­hely . . . — Akkor hát? Hogyan to­vább? — Mint említettem, kis létszámú ez a törzs. A hiva­tásosok közül jó néhányan nyugdíjba vonultak, ezt a le­hetőséget megadta a mi­nisztérium azok számára is, akik közel álltak a nyugdíj­ba menetelhez. Humanitári­us meggondolásból. Akik ezt a korhatárt még nem érték el, azoknak a környéken, a környező megyékben több beosztást ajánlottunk fel. Választhattak ... Mindössze két olyan tisztünk volt, akik egyetlen felkínált lehetősé­get sem fogadtak el, őket tartalékos állományba he­lyeztük, és civilként helyez­kedhetnek el. Nekik valóban derékba tört a tiszti pálya­futásuk, de azért bízunk ab­ban, ők is megtalálják szá­mításukat a civil életben . . . — Még egy kérdés: Bor­sodban ez volt az első ilyen sorsra jutott alakulat? — Igen. (illésy) Szegeden a megyei lapokról A megyei lapok, s a ma­gukat függetlennek valló saj­tó képviselői — körülbelül félszáz újságíró vett részt azon a találkozón, amelyet a Nyilvánosság Klub szerve­zett szombaton, Szegeden. Rólunk, azaz a megyei la­pokról volt szó Szegeden, emellett elmondták munká­juk tapasztalatait a néhány hónapja gombamód szapo­rodó független újságok mun­katársai. A találkozón a résztvevők egy nyilatkozatot fogadtak el, a dokumentu­mot — többek között — el­juttatják az MSZMP kong­resszusára is. Ma már nyilvánvaló, hogy az MSZMP ellenzéke arra törekszik, hogy megszüntes­se a párt befolyását a me­gyei lapok felett. Mivel új napilapok alapítására az el­lenzéknek nincs ereje — el­sősorban az anyagiak hiá­nyoznak — el akarja érni, hogy a megyei sajtó váljon pártatlanná, s a közelgő vá­lasztásokon biztosítson esély­egyenlőséget valamennyi fél számára. Nem véletlenül került per­sze a politikai csatározások homlokterébe a megyei saj­tó. E lapok naponta összesen 1 millió 250 ezer példány­ban jelennek meg, s a nyolc­milliós vidék lakossága szí­vesen olvassa a megyei saj­tót. A lapkiadás vidéken üz­letnek sem rossz, hiszen a 20 megyei újság többsége ió haszonnal dolgozik. Bajban vannak viszont a független újságok. Legalább­is ez derült ki a hozzászólá­sokból, amelyek elsősorban a posta terjesztői tevékeny­ségét kritizálták, emellett a magas papírárakra, a csap­nivaló nyomdatechnikára pa­naszkodtak. Több független újság szerkesztősége fölött ott lóg a megszűnés Damok­lész kardja, s helyzetükön csak egy gyors tőkeinjekció segítene. Kérdés persze, hogy ki és meddig volna hajlan­dó e lapok finanszírozására. A tanácskozáson elfoga­dott nyilatkozat — többek között — leszögezi, hogy a nemzeti egyeztető tárgyalá­sok napirendjére haladékta­lanul fel kell venni a me­gyei kiadóvállalatok tulaj­donlásának kérdését. Eldön­tendő, hogy e kiadók a jö­vőben önálló üzleti vállal­kozásként, avagy a megyei, helyi önkormányzatok tulaj­donaként működjenek, eset­leg részvénytársaság, vagy kft. formájában. A nyilatko­zatban foglaltak szerint „tár­sadalmi összefogásra van szükség a súlyos helyzetbe került független lapok támo­gatására, újabb helyi újsá­gok alapításának elősegítésé­re. Meg kell teremteni e la­pok munkatársainak egysé­ges fellépésére szolgáló fóru­mot. Kezdeményezzük to­vábbá a már létező és még megalapításra váró független lapokat támogató demokra­tikus sajtóalap megteremté­sét. A hazai és külföldi tőke bevonásával létrejövő alap pénzeinek szétosztásáról gon­doskodjon a Magyar Újság­író Szövetség, a Nyilvános­sági Klub képviselőiből álló kuratórium.” (udvardy) Belga vendégek megyénkben Én javasoltam dr. Pankucsi Mártát... Az elmúlt hét végén Mis­kolcra érkezett Willem Ver- kammen, a Belga Királyság magyarországi nagykövete, valamint a nagykövetség kereskedelmi tanácsssa. Itt találkoztak dr. Kovács Lászlóval; a városi tanács elnökével és Drótos László­val, a Magyar Gazdasági Kamara alelnökével. Vendégeink pénteken tá­jékoztatót hallgattak meg Miskolctapolca idegenforgal­mi helyzetéről, fejlesztésé­ről. majd a város neveze­tességeit tekintették meg. Felkeresték a görögkeleti templomot, a Herman Ottó Múzeum képtárát, a Tudó­Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke a Welt am Sonntag című nyugatnémet napilapnak nyilatkozva kije­lentette, hogy az MSZMP pénteken kezdődő kong­resszusától a párt teljes megújulását, a reformerők és a reformgondolat egyér­telmű győzelmét várja. Üj, modern, a többpártrendszer követelményeinek megfelelő pártot. Arra a kérdésre, hogy el­képzelhetőnek tartja-e az MSZMP kettészakadását konzervatív és reformerők­re, Németh Miklós kijelen­tette: ezt nem tudom kizár­ni. A jó megoldás az lemne, hogy a pártkongresszuson elfogadott reformplatform alapján mindenki maga döntené el. hogy továbbra is a párt tagja kíván ma­radni, vagy mivel nem fo­gadja el a gyökeresen meg­újult politikai platformot, kiválik a pártból: ily mó­don a konzervatív, meg­újulásra képtelen erők le­válnának a pártról. — Mindamellett elfogad­hatatlannak tartok minden olyan kompromisszumot, amely a pártegységre, vagy a közelgő választásokra hi­vatkozva megpróbálja össze- békítemi az összebékíthetet- lent: a konzervatív pártálla­mi gondolkodást az európai értelemben vett baloldali szocialista pártmozgalom meghatározó jegyeivel. Egy ilyen egység nem stabilizál­ható — idézte a lap a mi­niszterelnököt. Németh Miklós az újság előzetes ismertetésében a leghatározottabb igennel vá­laszolt arra a kérdésre, hogy komolyan gondolja-e a sza­bad választásokat. A megfe­lelő törvénytervezetek elké­szülnek a szabad választá­sokhoz, amelyeken részt vesz valamennyi, alkotmá­nyos alapokon szerveződött és működő politikai erő. Ezek már nagyon várják e választásokat. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió nem fog beavatkozni a ma­gyar reformfáradozásokba. Ö maga arról is meg van győződve, hogy a társadal­mi béke sokkal nagyobb ve­szélyben lenne, ha ez az átalakulási folyamat nem kezdődött volna el, vagy szerencsétlen körülmények folytán megakadna. A Varsói Szerződésre vo­natkozóan a kormányfő nyo­matékosította : határozottan törekszünk arra, hogy a Varsói Szerződés működési rendje megújuljon, méghoz­zá olyan értelemben, hogy jogi garanciák biztosítsák azt, hogy a szocialista or­szágok semmilyen módon nem avatkoznak bele egy­más belső ügyeibe, Németh elismerte — hangzik a Welt am Sonntag ismertetése —, hogy nemcsak a magyar— osztrák határ megnyitása miatt támadtak jelentékeny egyenetlenségek a Varsói Szerződés-beli partnerekkel. — Mindenekelőtt nem ni- szem, hogy pusztán a határ megnyitása miatt konflik­tusba kerültünk volna több VSZ-beli partnerrel. Az utóbbi évek eseményei egy­értelműen bebizonyították — és az önök közvéleménye mány és Technika Házát, s megtekintették a Nehézipari Műszaki Egyetem jogi kará­nak aulájában található fa­liképet, Szász Endre alkotá­sát. Szombaton megyei körút­ra indultak, észak-magyar­országi tájakat, nevezetessé­geket, műemlék jellegű épü­leteket és kastélyokat ke­restek fel. Hivatalos, ám egyben ba­ráti látogatásuk célja mind­ezeken kívül az újabb üz­leti projektumok áttekinté­se. és az október közepén várható belga delegáció miskolci programjának vég­legesítése volt. előtt is. azt hiszem, telje­sen nyilvánvaló —, hogy e térség országait nem lehet többé egy egységes, monolit tömbként kezelni. Németh Miklós tudatta, hogy a magyar határ to­vábbra .is nyitva marad. — Ha az NDK állampolgárai szabad elhatározásukból úgy döntenek, hogy nem kí­vánnak hazatérni, nem te­hetjük meg, hogy erőszak­kal kényszeresük őket a hazatérésre. Ezen az elven a jövőben sem kívánunk semmit sem változtatni. Ugyanakkor reményemet fe­jezem ki, hogy a két német állam előbb, vagy utóbb megegyezésre jut ebben a kérdésben. Befejezésül Németh ki­emelte Magyarországnak azt az óhaját, hogy tovább akar közeledni Nyugat-Európá- hoz. Kijelentette: intézmé­nyes1 kapcsolatok kialakítá­sára törekszünk különböző 1989. szeptember 21-én, az egyetem 5-ös előadójá­ban tartotta értekezletét az I. Reformkör. Tagjának ér­zem magam, vitáim ellené­re is. Érdeklődők is jelen voltak. Jellemzésként: pl. Tóth Lajos, elnök vezérigaz­gató, vagy Drótos László nyugdíjas vezérigazgató. Az I. Reformkor megelő­ző héten kérte Tímár Vil­most, ismertesse a Jelölő Bizottság — akkor még nem jelölést előkészítő bizottság — munkáját. (Lásd: az ügyrend 6. oldalát.) Sem­mitmondó tájékoztatást kap­tunk, amit bíráltunk. Vár­tunk személyre szóló javas­latokat is. Ezért — mért nem volt tudomásunk — a szeptember 21-i értekezle­tünk személyre szóló javas­latokat is kért a jelenlé­vőktől. Én javasoltam dr. Pankucsi Márta jogász­szociológust a létrehozandó megyei elnökség egyik tag­jának. Miért? Mert a re­formkor platformjának — április 21. — egyik megal­kotója, a további elméleti munkák kidolgozójának, elvtársamnak ismertem meg. Vállaltam és továbbra is vállalom dr. Pankucsi Márta jelölését egyes küldött tár­saim konzervatív, „tamás- kodó” állásfoglalásaival szemben. Itt jegyzem meg, a megyei pár tértekeziletünk ©lsc> szakaszában sajnos, még nem a reformszemlélet tört utat magának, eh éreztette hatását. Dr. Pii kucsi Márta nem .egyszet5 lyi vezetőnek van jelöl hanem egy létrehozni) megyei elnökség egyik A jának. A különféle állásit lalások tekintetében legr gyoblb egyetértésben vagk Tóth Lajos, ügyvezető gyei titkár nyilatkozatán de különösen Molnár Mí •lós küldött társam véle!1 nyével. Valóban vészéi', jelenség volt ez az állási1} laiás. Béres László is rnjf szívlelhetné a megyei tana elnökének az értekezlet' elmondott találó tanmeséi} A kételkedőknek javaslóit; 168 óra e heti számát)" ifj. Rajk László ínyilatkoi5 tának tanulmányozás} Nagy Ferenc élvtárs tanú mányozhatná a szerve?1 szabályzatunkat. Ugyn|C minden párttag választó £ választható. Végül még egy meg.jeP zésem van. Koalícióról szélünk. Ezért is egyetért" az ilyen „politikai házassá" gal”. Gondoljunk vissza í MDF március 15-re kiaá^ 12 pontjára, és mi.ndjd' más véleményünk alakúik ki, akár arra nézve is. he1 ezeket a pontokat mié ,nem mi, MSZMP-tagok luk nyilvánosságra. Hat tf. nap után megállapítható minden pontja igaz. j. európai ősei verebekkel. Breucr Lajos t Grósz Károly találkozója csehszlovák politikussal Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szombaton fogadta Miroslr Stepant, a CSKP KB Elnökségének tagját, a CSKP Prágai BizO cápának első titkárát. aki sí •/. MSZMP Budanesti BizottsácáH ságának első titkárát, aki az M SZMP meghívására rövid látogatást lesz hazánkban. A taiaikozon volt Jassó Mihály, az MSZMP PIB tagja, a Budapesti Pártbizo' 1 ság első titkára és Vlastimil Ehrenbcrgcr, Csehszlovákia magy* £ országi nagykövete. (MTI) p ________________________________________________________* i M TA-Soros Alapítvány Pályázati felhívás AZ MTA-SOROS ALAPÍTVÁNY, KISVÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA pályázatot hirdet Többségében magántulajdonú, 60 főnél nem többet foglalkoztató kisvállalkozók számára, elsősorban a vállalkozás üzemeltetéséhez szükséges termelési eszközök (berendezések, gépek, technológiák, alkatrészek) > ­BESZERZÉSÉHEZ KONVERTIBILIS VALUTÁT BIZTOSÍT MNB KÖZÉPÁRFOLYAMON SZÁMÍTOTT FORINT ELLENÉRTÉK TÉRÍTÉSE FEJÉBEN A pályázat keretében 1989-ben egymillió dollár áll rendelkezésre ; i < A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó nevét, címét, képviselője nevét, tevékenysége rövid leírását, az igényelt deviza összegét és felhasználásának célját Egy pályázat legfeljebb 5 oldal terjedelmű lehet A pályázatot 1989. október 10-ig kell beküldeni a következő címre: CONSULTRADE KFT. 1389 Budapest, Pf.: 150. A pályázatokról az MTA-Soros Alapítvány Bizottsága által felkért Vállalkozási Kuratórium dönt Németh Miklós nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom