Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

1989. szeptember 25., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

yjmmm

véletlenül, tusa nélkül csatát nem nyerünk”

A parierte kéz let vitája

Konslinki gondolkodás nélkül nincs kibontakozás

Borsos István, az encsi gimnázium igazgatója „egypercesét" mondja

A vitaindító után elsőként Barátnő Kóla Melinda, Miskolc, 43. Számú Általános Iskola tanára kért szót: „Ez a párt már rég nem az a párt, amelyikbe .nyolcvanban, teljes lelkesedéssel tenniaikarással beléptem. Ha sírok is az elveszett álmokért. az illúzióvá vált tervekért. ha meghasonlottam is a sok nyilvánosságra került hazugság miatt, örülök, hogy megújította önmagét, hogy elhatárolódik a múlt hibás lépéseitől, a korrupciótól, a bürokratikus vonásoktól. . . Az új párthoz persze, új szervezeti struktúra is kell. Ami lazítja a szervezeti kereteket és a párttag számára kevesebb a lépcsőfok fel és le; amelyben meghatározó az alulról építkezés, s amely elveti a demokratikus centralizmust, s egy födcra- tívabb szervezetet hoz létre; ahol nem nyilatkoznak naponta mást az én nevemben, az én megkérdezésem nélkül. Tiszta szívvel akarok párttag lenni, kommunistaként egy szocialista pártban, értelmes cselekvési egységben a többi baloldali erővel, és okos kompromisszumban az ellenzék képviselőivel. És bízni akarok a négyéves átlagéletkorú gyermekeim jövőjében, akár többségi, akár kisebbségbe szoruló partban, de feltétlenül fegyverek nélkül.”

Major Károlynak, a MÁV 'Szerencs körzeti üzemfőnökség vezetőjének felszólalása a jelenlévők körében értetlenséget váltott ki. Ugyanis olyan képtelen megállapítással kezdte bírálni az első hozzászólót, amelyet az nem is mondott. A küldöttek két perc után letapsolták.

Határozott

kiállást

Dr. Menyhért Béla, Pines város tanácselnöke hozzászólásában az elmaradott térségek gondjainak megoldásáért a korábbi évtizedek gyakorlatától eltérően, sokkal határozottabb kiállást követelt a párttól. Éppen ezért maguk is — többek •között az Abaúji Település Szövetség létrehozásával — szorgalmazzák az infrastrukturális lemaradásuk felszámolásai. Kérte az abaúji küldöttek megbízásából: a pártértekezlet fogalmazza meg, a kongresszus pedig mondja ki: a korábbi hibás terület- és lelepüléspoilitika következményeinek felszámolását kiemelten kell kezelni. Továbbiakban javasolta a kétszintű szervezeti működés helyett a kistérségi (Abaújlban Gönc, Szikszó. Bncs centrumú) pártszövetségek, valamint a párttagok azonosulni akaró saját ifjúsági szervezetének létrehozását, s azt, hogy a párton belül miinden fontos kérdésben kérjék ki a tagság véleményét.

Kiss Istvánná, alkeszmyéte- ni tsz dolgozója szerint érthetetlen, hogy a föld, mely mindig eltartotta művelőit, most miért nem tud megélhetést biztosítani. A tsz valójában máról holnapra él.

Balogh Istvánná, a Bod- rogikeresztúri Kerámia dolgozója elmondta, hogy a világ változik, benne mi magunk is, de múltunkat nem tagadhatjuk meg. Szembe kell néznünk az elkövetett hibákkal, éppen azért, hogy ne ismételjük meg azokat. A vezetés sokáig azt hitte, hogy a termelést évről évre lehetséges fokozni. Tévedés volt. Kicsit talán el is ké- nyelmesedtünk. Most fájdalmas tényekkel kell szembenéznünk, például a munka- nélküliséggel, de azt is Útónunk (kell. hogy ez ti gond nem oldható meg a munkanélküli-segéllyel. A .későbbiekben arról szólt, hogy a megyei lapot a pártnak meg kell tartania, a munkahelyről való kivonulás, vagy nem kivonulás kérdéséről pedig az a véleménye, hogy a pártnak ott kell politizálnia, ahol szükség van rá.

Soós Győző, a borkombi- nát küldötte elmondta, hogy a beszámoló reális képet ad a kialakult helyzetről, a kiváltó okokat illetően viszont, kiegészítéseket — bizonyos keményítőseket — javasolt, miszerint: nemcsak tények, információk elhallgatásáról, hanem elhallgattatásáról is szó volt. ezenkívül korrupcióról, hivatali hatalommal való visszaélésről is. A felelősség kérdésében ugyancsak élesebb megfogalmazást javasolt. Például a felsőbb szintű döntések szolgai elfogadása, az elvtelen csoportérdekek érvényesítése. egyes .régióik gyarapításának elhanyagolása, a hiányos tájékoztatás is a felelősséghez, illetve a felelősökhöz tartozik. A pártszakadás kérdésével kapcsolatosan az a véleménye, hogy a jelenleg tapasztalható szélsőségek nem maradhatnak meg egy párton belül.

Tóth Lajost, a Borsodi Vaskohászati Tröszt elnök- vezérigazgatóját küldöttei azzal bízták meg: .... a szervezett politikai élet ne a munkahelyeiken legyen. Egy gazdálkodó egységen belül nem képzelhető el, hogy fizetett politikusok legyenek. A munkaidő letelte után viszont nem lehet megtiltani, hogy politizáljunk. Ez is antidemokratikus. A választóterületen viszont politizálni kell! Hatékonyan és eredményesen politizálni a választási harcban ugyanis a váia s zt ót e r üile t e n lehet”.

A párt új megyei struktúrájával kapcsolatban elmondta: „Egyetértek azzal, hogy öten legyenek a megyei elnökségben. De szükségesnek tartom, hogy a visszamutogatást és a hivatkozási alapokat; egyértelműen elkerüljék, ezért egyhar- mada maradjon a régi vezetésből és a kétharmada valóiban új, tehetséges, megfelelő szakmai és politikai ismeretekkel rendelkező személyek legyenek.”

Mátrai Béla, a BEFAG lillafüredi telepének molor- ifűrész-szerelőj e:

„A hangzatos nyilatkozatok ideje lejárt, a párton belüli vitákat pártfórumokon kell tisztázni. Aki a nyilvánosság ürügyén bármely oldali ellenzéknél leeres támogatást politikai elképzelései megvalósításához annak a szándékai nem lehetnek tisztáik, legfeljebb önösek. Ha a kongresszuson még mindig az lesz az uralkodó megfogalmazás, hogy milyenné leéli válnia az

MSZMP-nek, .nem pedig az, hogy milyenné vált az országos pártértekezlettel elkezdett és a mostani kongresszusi felkészüléssel tetőző folyamatban, akkor sok esélyünk tényleg nincs, de méltóak sem vagyunk a társadalom bizalmára. Azt se felejtsük el, hogy a társadalom bizalmát nem az alapszervezetek szintjén veszítette el az MSZMP, ezért visszaszerezni sem ott lehet elsősorban...”

Ezt a felszólalást követően Balázsi László, a reform- platform küldöttcsoport nevében terjesztett be javaslatot, mely többek között azt tartalmazta, hogy támogatják az 1. számú reformkörnek a küldöttekhez elküldött: levelükben megfogalmazottakat. és azok megvitatását kérik. (Az Észak-Magyaror- szág szeptember 18-i számában közöltük a szóban forgó levelet.) Egyúttal azt javasolták: a pártértekezlet most az első fordulójában döntsön az MSZMP újjászervezésének megkezdéséről, a szükséges szervezeti struktúráról.

Csorba György, a miskolci December 4. Drótművek küldötte többek között arról beszélt felszólalásában, hogy országos gondjaink között a legsúlyosabb az értékválság, amely társadalmi, gazdasági, erkölcsi szférában egyaránt jelen van. Hiányolta, hogy a pártértekezlet dokumentumaiból, a párt tevékenységében irányadó egyetemes emberi értékek felsorolásából hiányzik a család tisztelete, pedig ez egyik alapvető erkölcsi érték. Hangsúlyozta azt is, a drótgyáriak amellett emelik fel hangjukat, hogy legyen érdemes tanulni, művelődni, hogy mindenkit a végzett munkája szerinti elismerés illessen meg; hogy .a tájékoztatásban az őszinteség legyen az uralkodó; hogy vonzó legyen a demokratikus szocializmus. Az esetleges pártszakadásról szólva elmondta: a pártszakadást nem széthullásként akarják megélni, hanem öntisztulásként, mely során a szélsőségek lemorzsolódnak a pártról.

Modellváltásra van szükség

Dr. Vida Józsej adjunktus, történész politológus szerint nem rendszerváltásra, hanem modellváltásra van szükség, ezt a leendő, új modellt jobb kifejezés híján demokratikus szocializmusnak nevezzük, de ez a váltás rendkívül hosszadalmas, nehézkes. Az okok közé tartozik: Kelet-Európábán erre még nincs példa.

Drótos László, a megyei pb tagja elmondta, hogy azok közé tartozik, akiknek, mint régi veztőknek szembe kell nézni saját tetteikkel,

lelkiismeretükkel. Miskolc több párt- és állami vezetőjével egyetemben megkísérelte az őszinte önvizsgálatot, ennek nyilvánosságra hozatalát. Elmondta, hogy a szellemi irányítást, a tartalmi lényeget tekintve a párt az elmúlt két évtizedben alig változott. Ez a struktúra a helyi önkormányzat halálát jelenti, alkalmas rá. hogy feudális, despota, kénv- úri jelenségeik, .alakulatok formálódjanak belőle, A továbbiakban a gyökeres változások szükségességéről, a megyei pártvezetés hibáiról szólt, megemlítve azt is, hogy a reformerőket nem kezelték, nem fogadták megfelelően, kellőképpen. Hozzátéve, hogy mindez a pártvezetés jószándéka ellenére alakult így, meg azt is, hogy a reformerőket kell a vezetésbe bevonni.

Bondzik András, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ dolgozója szerint olyan pártvezetés kellene, mely társadalmi munkában végzi tennivalóit. A demokratikus centralizmusnak nevezett formát elutasítja, mert ez, mindenütt csak diktatúrát szült, sehol nem demokratizmust. Fegyelmezett demokráciát képzel el, mely lassan, de jól működik. Olyan társadalmi rendet, mely nem polgári demokrácia, de nem teszi lehetővé, hogy a veztő hússzorosát kapja a dolgozó jövedelmének és nem kényszeríti önmaga kizsákmányolására a dolgozót.

Csákány Béla, a hernád- kércsi Béke Tsz elnöke mindenekelőtt azt hangoztatta: a múltat le kellene már zárni, s a figyelmünket, az energiánkat a ma és a jövő feladatainak megoldására fordítsuk. Mint az agrárágazat küldötte javasolta, apárt emelje fel szavát az agrárágazat szabályozórendszerének teljes átalakításáért. Hangsúlyozta a szövetkezetek önállóságának növelését, és élesen követelte az egyes térségekben jó ideje folyó csendes, de tudatos falurombolás megszüntetését, tóond- ván: ne legyen másodlagos állampolgár az abaúji vagy a bodrogközi ember. Ennek érdekében, már 1990-től az eddiginél hatékonyabb, következésképp jelentősebb i . pénzügyi támogatást kért az ] elmaradott térségek számúi ra.

: Dezső László, az olaszlisz| kai Gazdász Tsz elnöke:

J „Mindenképpen szüksége

• van a'z országnak arra, hogy

a rezsiköltségei' csökkenje- i nek. Ebbe a csökkentésibe

[ beleértem azt is, hogy a

i pártok és az egyéb szerve1 zetek működési költségei

! csökkenjenek, hiszen sajnos

i szemléletes példa: miközben

] a Bodrogköziből nem tud tei lefonálni egy téeszvezető,

J vagy nincsen telexe, addig

i itt Miskolcon megépült ez a

! pártszékház, erre volt pénz.

S megépüllek más nagy épületek is ebben az országban, ugyanakkor az elmaradott térségek infrastruktúrájának fejlesztésére nem volt pénzünk ... Támogatom azt a felhívást, hogy a pártingatlanokat példamutatásként. adjuk oktatási, szociális, kulturális, vagy éppen idegenforgalmi célokra.”

Pataki Ferenc gönci általános iskolai tanár egyebek között arról beszélt, hogy lakókörzetében is szeretnek politizálni az emberek, pontosabban szeretnének, ám nincs lehetőségük hallatni véleményüket. Sok esetben csak „palackpostán üzenhetnek” az információs jelentésben leírtakkal. Javasolta: a párt első emberéi a párttagság legteljesebbkörű szavazásával válasszák meg. ez ugyanis garancia lenne rá, hogy nem valamiféle személyi összefonódásból került arra a pontra, illetve így a párttagság többségének támogatását élvezné. Szólt arról is, ha az MSZMP választási párt akar maradni, akkor mindenképpen oda kel! figyelnie a gazdaságpolitikára.

Borsodi

bányászok

nevében

Bombicz István, a BSZV putnoki bányaüzem küldötte: „Minket, borsodi bányászokat hármas prés szorít: országiunk nehéz gazdasági helyzete, a párton belüli gondok, s nem utolsósorban a szénbányászat nehézségei. Napjainkban akadnak olyan vélemények, amelyek szerint az ország jelenlegi nehéz helyzetéért elsők között a bányászat a felelős és a kiutat a bányászat radikális csökkentése jelenti. Ennek az álláspontnak a képviselőivel három alapvető dologban vitatkozunk. Az első: a magyar termelői szénár hőmennyisége vetítve 25—30 százalékkal alatta van a világpiaci árnak. A második: a bányák bezárása következtében kieső hőmennyiséget honnan és mennyiért tudjuk pótolni. A harmadik: jelenleg az ország energia- igényének kielégítésében 50 százalék körüli az import. Meddig lehet ezt még növelni ?

Juhász Endre, felsődob- szai iskolaigazgató Drótos Lászlóval, Miskolc korábbi első titkárával nem értett egyet. Mint mondotta, a megyei vezetés még olyan rövid ideje funkcionál, hogy nem is volt ideje sok rosz- szat tenni. Hangsúlyozta a modellváltás szükségességét, főként azért, mert a párt az elmúlt 40 év alatt az egyes emberrel törődött a legkevesebbet. A továbbiakban arról a nemcsak elszomorító. hanem veszélyes tényről szólt, mely a kulturáltság alacsony szintjében nyilvánul meg. Ez a jelenség már nem csupán a felnőttek esetében, hanem a gyerekeknél is tapasztalható. Jelezve azt is, hogy a fiatalokra a pártnak ügyelnie kellene.

— Szemirámisz függőkertje, vagy' Bábel tornya?... — ezt a kérdést tette föl a most zajló pártviták, társadalmi mozgások kapcsán Szabó György, a B.-A.-Z. Megyei Tanács elnöke, aki szerint elaggott, talán soha nem volt jó struktúráknak veresége hallatszik szerte az országban. Szinte megren- dít'hetetlen bástyák omolnak össze, és a felvert por mögött nem látszik világosan, vajon hová fogunk ebből kilyukadni. Az egymást bénító indulat vesz-e erőt az MSZMP képviselőin, vagy az építő szándék? Nagy kérdésekről kell döntenünk, valami újat kell építenünk, és nem mindegy, hogy az építmény milyen lesz: Szemirámisz függőkertje, vagy Bábel kaotikus tornya? — mondotta és annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a jelenlevőket a vita sokszínűsége melleit is alapvetően az egység, az építés szándéka motiválja. Tudnunk kell azonban, ha az elavult struktúra helyett újat akarunk építeni, akkor először a bontáshoz kell hozzáfogni. Elidegenedett ésel- eimib e r t e 1 en e d e 11 s t ruikt ú r ák - lói kell megszabadulni, ékkor és csakis ezen az úton •szabadíthatjuk fel az alkotó •emberi energiákat, a tenni- •akarást, és azt a hatalmas tapasztalatot. amely az 'MSZMP-n belül felhalmozódott.

Szabó György ezután, utalva Drótos László felszólalására, és az azt kiváltó felháborodásra. igy fejezte be: „Sok hasonlatot hallottam már a politikai életben szereplőkre. Hallottam azt, hogy a kígyó beledögliik, iha •nem veti le a bőrét, az ember, ha nem változtathatja meg a véleményét. Aki ezt mondta, hozzátette: azt is közölni kell, hogy ki, miikor és miiért változtatta meg a véleményét. Drótos elvtársi Azt a katarfiikus élményt, aminek hatására átszálltai, vagy véltél átszállni az egyik hajóból a másikra, nem érzékeltük, sem én, sem más. Hallottam egyébként más hasonlatot is. véletlenül ez is egy állat-hasonlat: a kaméleonokról beszélek. akik fantasztikus ügyességgel és gyorsasággal változtatják meg színüket, ha úgy érzik, hogy valahol valami veszély leselkedik rájuk. De talán a legjellemzőbb az, hogy a ’bagoly gyakran mondja a verébnek, (taps) nagyfejű. Ha úgy gondoltad, kedves Drótos elvtárs, hogy most ,az egyik székről gyorsan átlibbensz a másik .székre, tartok tőle — és az előbbi taps is azt jelzi az én megítélésem szerint —, hogy a földre esel...”

(Folytatás a 4. oldalon)

i

Rólunk volt szó

i „ . . . az újságírók érezzék felelősségüket munkájukban, i hiteles tájékoztatást nyújtsanak, ne vezessék félre iaz cm- i bereitet.”

i Lapunkkal kapcsolatosam hangzott el mindez a késő esti i órákban a pártértckczlet szerkesztőbizottságának javaslatai ként, 'melyet a küldöttek sok mással együtt elfogadtak, i Fellebbezésnek helye tehát nincs. Néhány észrevételünknek 1 viszont hadd szorítsunk (mégis helyet.

i Az emberek félrevezetése soha nem tartozott eddig sem 1 a feladataink közé. a szándékaink közé sem. Mivel is lehet ! mégis félrevezetni, manipulálni az embereket? Föltehetően súlyos mondandójú, (közérdekű információkkal. Ezeknek az ! anyagoknak a megjelenítése az újságok léte óta a következőképpen zajlik: az újság kérdez, az arra alkalmas, az I irra felhatalmazott ember válaszol. Erről ennyit, i Más. Az újságírók úgyannyira érezték és érzik most i tu felelősségüket munkájukért, a lapért, hogy ennek híján • talán imár nem is lenne lap.

i

\