Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4

1989. szeptember 25., hétfő

Demokrácia, jogállam, szocializmus

Az elnöklő Szűcs Erika megyei titkár

(Folytatás a 3. oldalról)

Soós Gábor, a Borsod Megyei Álllatforgalmi Húsipari Vállalat művezetője: „Manapság divat a címkézés. Vannak, akikre rásütik, rhogy reformiistáik, mások centris-. fák; vannak, akikre azt mondják, hogy sztálinisták, s lehet, hogy .rólam úgy fognak megemlékezni, mint aki kádárista. Én az egészből csapán annyit vagyok hajlandó vállalná, hogy munkás vágyóik és kommunista. És aki egy az olyan névtelenek közül, kinek hangjára, véleményére sokáig nem figyeltek. M.i nem akarunk

m l J níkiain óllU-üiLi céget naég át

memetlleg sem. A polgári visszarendeződés kiszolgáltatottjai csak a munkások, és az életet alig elkezdő fiatalok lesznek. Nem akarunk újra anarchiát és káoszt..."

Az adott szó súlya

Aleva Mihály, a Sajó- szemtpéteri Üveggyár pb-tiit- kára: „A küldöttmegbízatásom arra is szól, hogy bejelentsem, a bejáró dolgozók, az ingázók, ezen belül is a kéflaki MSZMP-tagok számára létre kívánunk hozni egy alakulatot. Ebben az álomalakulatban az emberek egymásért, egymás ismereteinek tiszteletben tartása mellett dolgoznák és élnek. Ahol különös értéke lenne az olyan fogalmaknak, .mint tisztesség, az adott szó, Igazmondás, méltányosság, korrektség, sőt uram bocsa’ élismernék a becsület szó kifejezését, létjogosultságát. S hogy milyen nevet adnánk ennek az alakulatnak? Nos, röviden, KET-nek neveznénk, azaz lenne: Korrekt Embereik Társaság — Magyarország ...”

Vargáné Kerékgyártó Ildikó, a Digép NC-iköszörűse, az ipari dolgozók küldötteinek platformját jelentette be felszólalásában. „Mi, ipari üzemi dolgozók, közöttük munkásak, műszakiak fokozódó nyugtalansággal tapasztaljuk, hogy egy, a nevünkben folytatott hibás politika következtében a politizálás perifériájára szorulunk — mondotta. — E tagozatot, tehát érdekeink kifejezésére kezdeményezzük, és nem a párt hatalmi pozíciójának meghódítására, vagy mások háttérbe szorítása érdekében. Sőt, elutasítjuk szembeállításunkat a többi dolgozóval, értelmiségiekkel, mezőgazdasági dolgozókkal. Azt kívánjuk, hogy hasznos, értékteremtő munkával egyenrangú társak legyünk a változásokban.”

A következő felszólaló dr. Tolnai Lajos, a BVK vezér- igazgatója úgyszintén a Borsodi Szénbányák Vállalat, a BVIK, a Digép, az LKM, az ÓKÜ, a TVK megyei és kongresszusi küldöttei által megalakított ipari üzemek platformja nevében szólt.

Öt követte Czakó Béla, a szerencsi Lenin Tsz elnöke, aki az agrárpilatform nevében beszélt többek között arról, hogy az egykori sikerágazat milyen gondokkal küszködik napjainkban. Pedig a mezőgazdaságban sikerült olyan termelőalapokat létrehozni, jó menedzsergarnitúrát kialakítva, amely megállta a helyét bel- és külpiacon is. S most nem kevesen célba vették ennek szétzilálását. A mezőgazdaság eUéhetetlenülését el .kell kerülni — hangsúlyozta —, mert ez a viták, a falu hátrányainak fokozódásával jár.

Az agrárszekció nevében a pártstruktúrával kapcsolatban .javasolta: ez a pártértekezlet alakuljon át párt- választmánnyá, ennek legyenek tagjai a kongresszusi küldöttek is, a pártválasztás válasszon meg egy elnökséget, amely társadalmi elnökség Hegyen, és ez 6 taggal — művelődési, mezőgazdasági, élelmiszeripari, ipari, szolgáltatóipari szakemberrel — dolgozzon.

Dr. Boncsér Géza, zemp- lénagárdi tsz-elnök egyebek között hangsúlyozta az egyenlő adófeltételek szükségességét a téesz-eknél és az egyénieknél. Ugyancsak esélyegyenlőséget kórt az állampolgárok számára minden más esetben. Akkor is,

ha valaki nem dollárral fizet. A térségek fejlesztési sorrendjét az alábbiakban látja helyénvalónak: Bodrogköz, Abaúj, Szendrő kör nyéke. Indoklásul szemléletes példákat hozott föl. Próbáljon meg valaki vásárolni, tüzelőt venni, telefonálni, utazni, áruszállítást stb. elintézni a Bodrogközben, rögtön megérti, miről van szó.

Dr. Takács István, a TÜ KI főmérnöke szerint, az MSZMP a választások után továbbra is olyan pozíciót foglal el, hogy a vezetésbe érdemben beleszólhat. Ezt a lehetőséget figyelembe kell venni most is, például az ellenzék számos megnyilvánulásának visszautasításával. Az értékrend 10—15 évvel ezelőtti felborulásáért sajnos a párt a felelős. A külföldi kölcsönök rossz felhasználásáért is, mint számos, más kérdésben is, de tudomásul kell vennünk, hogy a diktatórikus felső vezetésről van szó, nem u párttagságról. •

Kiss Péter Pálné, halmaji párttitkár szerint, nem fejeket követel a tagság, de reális értékelést igen. De — ugyancsak sokak véleménye — túlságosan lefoglal bennünket a múlt, a jövő, míg a napi tennivalóik kevésbé. Szóvá tette nemcsak a megye térségei, hanem az országrészek közötti különbséget is. Mint mondta, ahhoz, hogy valaki jobb körülmények közé jusson, a mi megyénkből már nem is kell disszidálnia, elég, ha csupán a Dunántúlra költözik. A továbbiakban a tájékoztatás, az információ oda-visz- szaáramlásának fontosságáról. hiányosságairól szólt.

Barva Ferenc nyugdíjas, a jelenlegi reform őszinteségét vitatta, s a lelkesítő tényezőket hiányolta. A történelmi múltunk értékelését nem fogadja el, bármilyen szakemberek is készítették, hisz’ az ő és környezete tapasztalatai sok .mindenben eltérnek ettől. Olyan ez, mint az ’54-es labdarúgó V-B-dön- tőhen elszenvedett vereség, leírták már nagyon sokan, miért kaptunk ki, ennek ellenére ma sem tudjuk bizonyossággal a vereség okát. Szólt arról is, hogy a párt- vagyonról, a tagság megkérdezése nélkül senkii se tárgyalhasson. Egység kell a kongresszuson — hívta fel a küldöttek figyelmét — szétzilált sereggel nem lehet csatát nyerni.

A helyi társadalom erősítése

Szűrös Zsigmond miskolci műszerészikisiparos úgy értékelte, hogy a beszámoló helyzetfelismerése valós, ám a kivezető utat ,sam a beszámoló, sem az eddigi hozzászólók nem vázolták fel. Sokat vártunk a pártértekezlettől — mondotta, s ugyanakkor kritikaként hozzátette: ő több lényeges kérdésre nem kapott választ. Arról S kérdésről, hol politizáljon a párt, válasza: a pártnak nem az üzemekből kell kilépni, hanem.a gazdaságból, és akkor megoldódik minden kérdés. (Letapsolták.)

Gulyás Terézia, a mező- csáti Nógrádi Sándor Gimnázium tanára mindenekelőtt a dél-borsodi régió problémáinak megoldásáért, elsősorban az oktatás szomorú állapotáért emelte fel szavát, s ennek kapcsán egy

közelmúltban Mezőcsáto.n végzett tudományos vizsgálatok eredményeire hivatkozott. Szólt arról is, hogy a vidék népességmegtartó ereje a helyi társadalom erősítésében leledzik. Ennek gazdasági feltétele mindenekelőtt munkahelyteremtés a falvakban. A párt feladataival kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: náluk, Mezőcsáton és a környéken még egyik új alternatív szervezet, párt sem vert gyökeret. E helyzeti előnyt használja ki a párt világos programjával, a megújulás őszinte jeleivel mielőbb nyerje meg a falusi embereket. a vidéket. Javasolta: szülessen döntés a párt úi megyei vezetéséről, mert az új helyzet feltétlenül ú.i vezetőket kíván.

Ifjúsági szervezet vezetője kap ,szót, fel is sorolja, mi- lyennek kell lennie az MSZMP-nek, illetve 'a megújuló pártnak, mikor, mely esetben remélheti a szervezet <támo- ,

gatását, hogyan kell (a pártnak) átalakulnia. Tömör, vilá- t

gos felszólalás. Rögtön utána az úgynevezett „egypercesben” i

pedagógus kér szót és mondja: Sajnálom, hogy az ifjúsági i

>zervezet vezetője nem szólt az ifjúság problémáiról. Lenne i

miről beszélni ... i

Hát.. . szó, ami fszó! i

i

Fejti György:

Borsodban is gyökeret eresztett a relornioodslkodás

A Központi Bizottságot Fejti György KB-titkár képviselte

Fejti György, a Központi Bizottság titkára így kezdte felszólalását:

— Részese voltam a megye szűkebb pártvezetésének, ezért 'kötelességem kijelenteni azt, hogy osztozom mindazoknak a felelősségében. akik tettek valamit ezért a megyéért. Ide sorolom magam is, ugyanakkor el kell mondjam, hogy elfogadom az értékelésnek azon részét, amely szerint nem tettünk eleget. Dudla elvtárs helyzetértékelése, a lényeget illetően, egybeesik azzal, ahogyan én ezt itt a megyében megéltem. Méltánytalannak tartom azt a nézetet, hogy Borsodban a reformgondollkodás, vagy a reformfolyamat nem eresztett volna gyökeret. A dokumentumokról is az a véleményem. hogy alapvetően progresszív elgondolásokat tartalmaznak, és a siker reményében keresi a megye a kibontakozást — mondotta, majd így folytatta:

— Fizikailag valameny- nyien itt ülünk ebben a teremben, de .gondolatilag egy kicsit már a kongresszuson vagyunk. Teljes joggal vető- dd'kfel itt isiaziakérdés, hogy milyen kongresszust -akarunk; milyen MSZMP- kongresszusra van szüksége ennek a pártnak; milyen MSZMP-,kongresszusra van szüksége ennek az országnak? Én úgy gondolom — mondotta —, olyan kongresszusra, amelyikre egy sikeres választási kampány felépíthető. Hiszen 1947 óta először, ez a párt verseny- helyzetben kényszerül majd az emberek bizalmáért megküzdeni. És itt most nemcsak arról van szó, hogy megmérettetünk, és nem találtatunk könnyűnek, hanem arról a felismerésről is szó van, amit talán a lakosság széles rétegei egyelőre még osztanak, hogy a békés és demokratikus átmenet az MSZMP nélkül nem képzelhető el.

A KB titkára hozzászólásában rámutatott, hogyha az MSZMP a lakosság szavazatai miatt kiszorulna a hatalomból, akkor súlyos, destalbilizációs helyzet lépne föl. Ezért a párt elemi érdeke, hogy az egy magabiztos, a válságot kezelni tudó, önmaga korábbi tévedéseivel szembenéző, korrigálni alka- ró, és egyáltalán az országban kialakult válság kezelésére képes párt legyen. Nyilván, nemcsak elhatározás kérdése egy ilyen párt képének felvázolása. Ehhez egy-fcét dolgot minimálisan el kell végeznünk, ezt az

itteni viták is alátámasztják. Mindenekelőtt szembe kell néznünk múltunkkal — mondotta —, de hozzátette; nem használnám azt a kifejezést. hogy le kell zárni a múlt értékelését, mert egy történelmi elemzés soha nem kész. soha nem teljes. Ám feltétlenül le kell zárni az önmarcangolásnak az időszakát; túl kell lépni azon a veszélyen, hogy a múlt megítélése körüli vita éles törést okozzon a pártban. És úgy gondolom, hogy- e tekintetben sok történt, és a történelmi utunkról szóló dokumentumot már kritika is érte a jelenlevők részéről. Egy ilyen korrekt számvetésre alkalmas dokumentum megítélésekor világosan látni kell két dolgot. Az egyik az, hogy egyértelműen és visszafordíthatatlanul szakítani szükséges a Sztálin nevével fémjelzett szocialista modellel, ennek legalábbis -két alapelemével. így. az erősen centralizált és bürokratikus újraelosztáson alapuló gazdasági képpel, valamint a centralizált gazdasági képnek a politikai rendszerben megjelenő vetületével. Ennek megfelelően tehát, az egy- centrumú, egylközpontú, az értékek pluralizmusát elutasító modelljével is. Szükséges összhangot teremteni a gazdasági reform, a politikai intézményrendszeri reform és a szellemi szférában szükséges változások, reformok közölt.

A dokumentumról szólva Fejti György, a továbbiakban kiemelte, hogy az elhatárolódik attól, miszerint az elmúlt negyven évet a tévedések sorozataként állítsák be.

— Ez egy teljesen tarthatatlan állapot — hangsúlyozta —, amellyel nemzetünk önbecsülését, önértékelését gyengítik. Képtelenség, hogy egy bűntudattal terhelt párt és párttagság keresse a jövőbe vezető utat, ám képtelenség Henne a párt részéről az is, hogy a kommunistákat másodosztályú állampolgár k ént toki ntsék,

amikor a jövővel kapcsolatos kérdésekben dönteni kell. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan. A közelmúltban tapasztaltam Ny.u- gat-Európában, hogy még a külföldi barátaink is elképedve nézik azt, milyen mértékű értékválság alakult ki Magyarországon. Hiszen kívülről .nézve, éppen a magyar párt volt az, amelyik a brezsnyevi éra idején nemzetközi nyitottságot tanúsított, és meg-megújuló

reformkezdeményezéseikkel hívta fel magára a figyelmet.

Az MSZMP programkészítésével kapcsolatban a KB titkára megemlítette, hogy abban pontosabban kell definiálni a demokratikus szocializmus koncepcióját. — Ennek a programnyilatkozatnak ugyanakkor van egy műfaji sajátossága, nevezetesen. hogy szükség szerint az általánosság szintjén mozog, mert stratégiát vázol fel — hangsúlyozta. — Ezért igen keményen kell dolgoznunk azon, hogy ez a hosszútávú program egyúttal kiegészíthető legyen egy olyan választási programmal is, amelyik az embereket foglalkoztató napi kérdésekre megadja a választ. Olyan kérdésekre, mint amilyenek itt is elhangzottak, azaz: mi az MSZMP elképzelése a vidéki Magyarország felzárkóztatásáról; milyen agrárpolitikai preferencia-elképzelései vannak; miként látja megva- síthatónak a szerkezetváltást stb. Ha a kongresszuson, illetve a kongresszust követő választásokon sikerre akarjuk vinni ezt a pártot, akkor ezekre a kérdésekre választ is kell adni.

— Komoly feladatunk e programkészítés során mondotta Fejti György —, hogy egy olyan modern, marxista szellemű reformpárt koncepcióját vázoljuk fel, amely a párt kommunista mozgalmának, a .szocialista és szociáldemokrata . moziba Imának alapvető

értékeit megőrzi. Egy demokratikus, a baloldali értékek iránt elkötelezett pártképet kell mutatnia, és azt hiszem, hogy az a szer- vezetmodell és működési filozófia, amelyet a szervezeti szabályzat-tervezet tartalmaz, éppen ebbe az irányba mutat. Tény ugyanakkor. hogy attól a modelltől, amelyet ez a szabályzat felvázol, még igen messze vagyunk. Tudjuk, hogy csak igen komoly belső viták árán lehetünk olyan párttá, amelyet ez a szervezeti szabályzat előrevetít. Ehhez meg keli újítani a pártvezetést, a párt vezető testületét. Mint ahogy mondani szokták; hiteles személyekre van szükség, de ezen belül úgy gondolom, világosabb, egyértelműbb irányításra. Vezetési összhangra. és a vezetésen belül nagyobb szolidaritásra. Ha ezeket nem tudjuk megvalósítani, elképzelhetetlen a sikeres választási szereplés. Felmerül persze a kérdés, van-e remény arra, hogy a kongresszus a józanság és a realitások irányába mozdulva. jó kondícióikat ad majd a pártnak, s így elősegíti a sikeres választást is. Személyes meggyőződésem, hogy erre igenis, megvan az esélyünk. E meggyőződésemet erősíti az itteni pártértekezlet munkája, amely alapvetően — ha szabad ezt a kifejezést használnom — 'reformszellemű, de centrista nézeteket is tükröz. Tehát nagyjából olyan, .mint 'amilyet a pártkongresszuson is szeretnénk elérni, mert úgy gondoljuk, hogy nem a szélsőségek átlagán .kell a párt centrumát megtalálni, hanem az átfogó, egymást erősítő gazdasági-politikai intézményi reformoknak a bázisán. Ügy vélem, e mézetek tábora a párton belül mind nagyobb. S valamennyien azért dolgozunk, hogy ez a reformpárt sikeres kongresszust hagyhasson maga mögött, és sikeres választási szereplést tudhasson magáénak — mondotta befejezésül Fejti György.

(Folytatás az 5. oldalon)