Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-08 / 212. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. szeptember 8., péntek Szemetet a kutyavacokba? (Folytatás az 1. oldalról) „a Bükkszentlászlón kialakult ellenséges közhangulat miatt nem állt módunkban a korlátozás mellett szóló érveinket lakossági fórum keretében kifejteni.” A vb tegnapi határozata szerint a korlátozásokat feloldják, s a temető kezelői jogát a Di- ósgyőrvasgyári Plébánia btikkszentlászlói egyházközségére ruházzák ót. Ez tehát a jó hír, következzék végül a rossz, mégpedig egyetlen mondatban. Jövőre ismét emelik a tömegközlekedési díjakat, viszont a szolgáltatás minősége nem javul, sőt. Ez az értesülés ismét csak a közlekedési és építési osztálytól származik, amely viszont a hosszú elnevezésű Közlekedési, Hírközlési ás Építésügyi Minisztérium körleveléből értesült arról, hogy jövőre a személyszállítási menetrendek készítésénél a szállítási teljesítmények csökkentését (kevesebb autóbusz és villamos lesz) írja elő. Ugyanakkor ismét közlekedési tarifaemelés várható, s a miniszteriális rendelkezés szerint az újabb hidegzuhanyra már idejében fel kell készíteni a lakosságot. Az áremelési terveket — közöttük, az ideit — korábban hétpecsétes titokként őrizték. Mostanra viszont úgy gondolják, hogy a lakosság eléggé felnőtt rá, hogy megértse, a közlekedési vállalatok veszteségeit sem képes tovább finanszírozni a szakadék szélén tántorgó (vagy már belezuhant?) költség- vetés. Van tehát öröm is az. ürömben. (udvardy) Interpellációra készül a képviselő Vasutat a Bodrogköznél! és a Hegyköznek A Hazafias Népfront sárospataki bizottsága még június 12-i értekezletén olyan állásfoglalást fogadott el, amelynek alapján megbízták dr. Földy Ferenc ország- gyűlési képviselőt, hogy interpelláljon a Parlamentben a bodrogközi kisvasút mielőbbi visszaállítása tárgyában. A kisvasutat — mint ismeretes — a Bodrogközben 1976-ban, a Hegyközben 1980-ban számolták fel, önkényes megszüntetése igen súlyos következményekkel járt a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság számára egyaránt. Évenként több tízmillió forintos többletkiadást jelent a vasút hiánya a térségben működő üzemeknek ás szövetkezeteknek. A Bodrogköz ás a Hegyköz tönkremenetele erőteljesen felgyorsult, s települések egyre inkább elnéptelenednek. Jogos igénye és követelése tehát az érintett térség lakosságának a vasút, -megszüntetésével okozott kár csökkentése,' a vasút visszaállítása. A hét közepén a sárospataki városi tanácson megrendezett egyezfető tárgyaláson — melyet a városi Hazafias. Népfront hívott össze — a tájegységek állami és társadalmi vezetői együttesen megerősítették az interpelláció sürgős megtételére a képviselőt. Az interpellációt az itt élő állampolgárok tízezreinek aláírása, valamint a megyei képviselőcsoport tagjainak kérése is alátámasztja. A képviselő várhatóan szeptember 26-án a miniszterelnökhöz nyújtja be interpellációját, és ő is, valamint a választópolgárok Németh Miklós kedvező válaszát várják. Szeretnék, ha a Bodrogköz és a Hegyköz nem lépné át a társadalmi agónia küszöbét, és szeretnék, ha ismét vasútja lenne a térségnek. Tervpályázat az emlékműre A muhi csatára emlékezve A tatárok 1241. március 10-én zúdultak be a Verec- kei-hógón a Kárpát-medencébe, s nemsokára Pestet ostromolták. — Egyelőre sikertelenül, ám közben Batu seregei elfoglalták és feldúlták Vácot, majd a másik gazdag püspöki székhelyet, Egert. Közben IV. Béla király is megkezdte a felvonulást a tatárok ellen. Szinte akadálytalanul jutottak el a Sajó folyóig, s ott ütöttek tábort Muhi mezején. Április 10-ről 11-re virradó éjjel a tatárok átkeltek a Sajón, s bekerítették a magyar tábort. A pusztítás óriási volt. IV. Bélát is alig tudták hívei a tatár gyűrűből kivágni. Rogerius döbbenetes képet test a muhi csatáról: „A mezőkön ... sok holttest hevert egy részének feje levágva más részének testo darabokban,... igen sok holttest összeégetve. Két napi járóföldre terjedt a pusztulás és a romlás, az egész föld vértől piroslik, s úgy hevertek a földön a holttestek, mint ahogy a nyájak a pusztákon legelésznek, vagy ahogy a kőbányákban a faragott épületkövek állnak.” 1241—42 telén a tatárok —1 miután .a Dunántúlt is feldúlták — kivonultak az országból. A síkvidéki tájakon a falvak pusztulása, elnéptelenedése 50—100 százalékos volt. 1991. április 11-én lesz a muhi csata 750. évfordulója. A tatárjárás legmeghatározóbb eseményének — amely később jelentős reformok elindítója is lesz —, nincs méltó emléke Magyarországon. Ezért támogatásra méltó az ónodi Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Kör javaslata: a muhi csata 750. évfordulójára létesüljön olyan emlékmű (emlékhely), amely megjelenésében szerény, de méltóan emlékezik mind a 750. évvel korábbi eseményre, mind a csatát követő, az ország társadalmi, katonai megújulását eredményező reformokra. Az emlékmű létesítésével a Művelődési Minisztérium egyetértett, s megvalósítását anyagilag is támogatni kívánja. Az ünnepség előkészítésére, az emlékművel kapcsolatos feladatok koordinálására 1988-ban emlék- bizottság alakult. Legutóbbi ülésükön döntöttek az emlékmű helyéről, és javasolták, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága az emlékmű létrehozására értsen egyet országos, nyilvános tervpályázat meghirdetésével. Az emlékbizottság a pályázattól a helyre, az eseményre utaló képzőművészeti, építészeti alkotásokat vár, amelyek a területrendezéssel együtt legfeljebb 3—5 millió forintból 1991. április elsejére megvalósíthatók'. Ennek érdekében a végrehajtó bizottság bíráló bizottságot hozott létre. Elnökéül Porkoláb Albertet, a megyei tanács társadalompolitikai főosztályvezetőjét, társadalmi elnökhelyettest kérte fel. s bízta meg őt a pályázat kiírásával, lebonyolításával. A végrehajtó bizottság az elmúlt hét pénteki ülésén a pályázathoz 500 000 forint megyei tanácsi hozzájárulást biztosított. Reflexiók a „Ludak...”-ra Nagy érdeklődéssel olvastam dr. Pankuesi Márta jogász-szociológus Ludak, golfpályák és az MSZMP vezetői B.-A.-Z. megyében című politikai plamfletjét, mely a Heti Hírnök legutóbbi számaiban folytatásos sorozatként jelent meg. A szerző figyelmet keltő szenvedélyességgel, valamint az elemi kérdésekben megmutatkozó, számomra már-már tiszteletre méltó tájékozatlanságról tanúságot téve bizonygatja az MSZMP B.-A.-Z. Megyei Bizottsága, valamint választott tisztségviselői szűkagyú- ságát és politikai elvetemültségét. Az ehhez szolgáló egyik fundamentális érve, hogy. a testület ... az 1956-os események helyi újraértékelésével azt az embert (köszönöm K. L.) bízta meg, aki fő művét az 1956-os „ellenforradalom” megyei eseményeiről írta, elkötelezve magát nemcsak politikailag, de tudományosan is 1956 ellenforradalomként; minősítése mellett. Ez én vagyok: Kun László oki. történelemszakos középiskolai tanár (mellesleg bölcsészettudományi doktor, a történelemtudomány kandidátusa, aki 1984 óta egyetemi tanári beosztásban dolgozik). A megtisztelő történész- rangra igényt sem tartva — ha úgy tetszik állampolgárként —, kötelességemnek tartom azonban véleményemet kifejteni dr. Pankuesi Márta jogászszociológus írása egyetlen bekezdésének íent idézett egyik felével kapcsolatban. 1. A megyei pártbizottság valóban alakított egy bizottságot. melynek feladata a megye múltjának értékelése. Én azonban ennek a bizottságnak nem vagyok tagja. Az 1956-os nemzeti tragédiával kapcsolatos mai álláspontomat az Észak-Mugyarország hasábjain júniusban — mielőtt divattá vált volna a téma — kifejtettem. Ha dr. Pankuesi Márta nemcsak olvassa, hanem el is olvassa az írásomat, fel kellett volna, hogy tűnjék: véleményem-állásponlom mérlegelésére teszek javaslatot az MSZMP megyei bizottsága által létrehozott munkabizottságnak. 2. Hogy politikailag mi mellett köteleztem el magam, arról dr. Pankuesi Mártának meggyőződésem szerint csak véleménye van, de fogalma nincs. Bár abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem egy tanszékén dolgozunk, ám különböző szakmában. Fia ismeretségünk öt—hat évének személyes kommunikációit összeadom — beleszámítva ebbe a folyosói köszönéseket és azok fogadását is —, ösz- szesen nem éri el a hatvan pere időtartamot. 3. Ami a tudományos elkötelezettségemet illeti, arról ugyancsak nem lehetnek dr. Pankuesi Márta jogász-szociológusnak ismeretei. „Fő művemnek” ugyanis csak részletei jelentek meg, azt pedig tudom, hogy a munka egészét nem olvasta. Ezenkívül a tudományos elkötelezettség számomra az általam ismert tények iránti elkötelezettséget jelenti, nem pedig az ezekből levont következtetéseimhez való ragaszkodást. Ezt minden olyan lelkiismeretes kutató életelvének vallja, aki túl jutott a szakma elemi alapjainak elsajátításán. Legalább is az én szakmámban. Ennyit a „Ludak...” egy bekezdésének egyik felében kifejtettek valóságtartalmához. És még valamit — a dr. Pankuesi Márta jogász-szociológus által használt kifejezések keretein belül maradva: a ludak gágogása annak idején megmentette a Ca- pitóliumot. Ám ha jól emlékszem tanulmányaimra, nem lettek belőlük szenátorok. Igaz, hogy nem is akartak azok lenni... Kun László Bejegyeztél a Magyar Orvosi Kamarát A Fővárosi Bíróságon a napokban hivatalosan is bejegyezték a Magyar Orvosi Kamarát a társadalmi szervezetek sorába. A testület — alapszabálya szerint — legfőbb célkitűzésének tartja tagjainak szakmai, etikai, gazdasági érdekvédelmét, az orvosi munka színvonalának emelését és mindezek társadalmi elismertetését. Szeretnék elérni, hogy az orvosok olyan jogok és kötelezettségek közepette gyakorolhassák hivatásukat, melyek lehetővé teszik — és elvárják — tudásuk gyarapítását, és megfelelő alkalmazását mind a gyógyítás, mind a betegségek megelőzése, mind a rehabilitáció terén. A magánvállalkozásokkal kapcsolatban a kamara nem zárkózik el attól, hogy az egészségügyi ellátásban ezek is teret nyerjenek, ha segítik a betegek hatásosabb gyógykezelését, továbbá ha rejtett szellemi és anyagi tartalékokat mozgósítanak. A kamara támogatja a magán- gyakorlatot is, de ennek szabályozását nem bürokratikus, hatósági intézkedésektől várják, hanem a valós szükségletektől. A Magyar Orvosi Kamara hangsúlyozza az állam felelősségét polgárainak egészségügyi ellátásában, az élet- körülmények javításában és a környezet védelmében. Törekvésük az, hogy a beteg ember gyógyítását ne annak vagyoni helyzete, pártállása határozza meg, hanem csakis a szigorú orvosszakmai és etikai elvek. Kiemelik továbbá azt is, számítanak az állampolgárok közreműködésére, hogy mindenki tőle telhetőén óvja saját egészségét. Az orvosi kamara — más szervezetekkel együtt — kezdeményezi a kamarai törvény megalkotását, elsősorban azért, hogy a társadalom irányításában erősödjön a demokratizmus — a közhatalom (a minisztériumok és más állami szervezetek) közigazgatási feladataitól elválasztva, az adott hivatás, foglalkozás szakmai és etikai követelményrendszerének .meghatározása és betartása egy demokratikusan létrehozott, önkormányzattal rendelkező szakmai és egyben érdekvédelmi szervezet hatáskörébe kerüljön. A Magyar Orvosi Kamara is e feladatokat szeretné ellátni, csaknem 13 ezer tagja ehhez várja kollégái támogatását és csatlakozását. Ablak a tetőn A recept rém egyszerű: végy szovjet fenyőfát, dán alkatrészt és gyártási eljárást, add hozzá ehhez egy kis hazai cég vállalkozókedvét és szakértelmét, s már virágozhat; is az üzlet... A példa értékű történet tegnap hangzott el Miskolcon azon az eszmecserén, amelyen a fertődi székhelyű magyar— dán vegyesvállalat (FER- BAU) kereskedelmi igazgatóhelyettese, Gauder Péter számolt be a tetőtéri ablakok gyártására szakosodott társaság egyéves működéséről. A Hung-velux fantázianevű nyílászárók újszerűéit és korszerűek. A hő- és fényvédő tulajdonságokkal bíró üveg nem párásodik, s szakértői vélemény támasztja alá, hogy a tetősíktoa épített ablak gazdaságosabb, esztétikusabb, s időjárásál- lóbib, mint a nálunk pillanat n y Mag h agy o má nyosnak számító ablakfülkés megoldás. Természetesen a vásárló donit és minősít. A FER- BAU jó piacra számít Borsodban: de nemcsak azoknál, akik a hagyományos tetők terét beépítik, hanem a lapostetős panelházak üzemeltetői körében is. A kockaházak ugyanis utótag is kaphatnak padlást, s ez a vállalkozás nemcsak a lakótelepi panorámát színesít heti, hanem viszonylag kis befektetéssel újabb otthonok létrehozását is lehetővé teszi. Tanácskozás a reformkörösökkel Ahogy közeledünk .szeptember 23-ához, a megyei pártértekezlet időpontjához,' úgy sűrűsödnek a politikai események, rendezvények megyeszerte, s úgy növekszik a párttagok politikai aktivitása, nő a várakozás a pártértekezlet válható vitájával’, döntéseivel kapcsolatban. Érthető, a megye MSZMP- tagsága legmagasabb szintű fórumának évtizedek felgyülemlett társadalmi gondjaira és bajaira kell választ adnia, s e gondok' ingová- nyából a kivezető utat kellene megtalálnia úgy, hogy közben e fórumnak az egész párt megújulásának is egyik fontos színterévé kell válnia. A tanácskozás sikere, eredményessége nagymértékben az előkészítő -munka, a pártértekezletet megelőző sokoldalú tanácskozás, együttgondolkodás, műhelymunka függvénye. Jól tudja ezt minden párttag, bármilyen platform híve is a mamég túlontúl sokszínű MSZM.P-ben. Ennek szellemében, ennek érdekében rendezik megyeszerte -a .párt-' értekezleti küldöttek és a párttagok találkozóját, s ezért került sor mirnl-p az. MSZMP B.-A.-Z. megyei vezetése, valamint a megyében működő reformkörök vezetőinek, képviselőinek találkozójára. A találkozón az MSZMP vezetői többek között. kérték a reformkorok jelenlévő képviselőit, véleményeikkel, kritikájukkal, javaslataikkal gazdagítsák a pár-térte kéziét beszámolóját, segítsék kialakítani állásfoglalás-tervezetét. A reformkörök képviselői éltek is ezzel a lehetőséggel, s őszinte, nagyon kritikus véleményt formáltak a pártmozgalmat érintő minden lényeges kérdésiben: így az. MSZMP munkahelyekről való kivonulása, a nyilvánosság, a pártértekezlet napirendje, s a párlértekezlet. technikai lebonyolítása, az értekezletre meghívott, jelenleg funkcionáló pártbizottsági tagok szavazati joga kérdésében. Ez utóbbiak szavazati jogát (amennyiben nem választották meg őket küldötteknek) például egyöntetűen ellenzik a reformkörök. (Ebben a kérdésben a pártértekezlet lesz hivatott dönteni.) A nyilvánosság térén pedig több teret, s gyorsabb megjelenési lehetőséget kérnek, s ugyancsak sürgetik a munkahelyekről történő kivonulás minél gyorsabb lerendezését. A megyei pártbizottság jelen lévő képviselői, Dudla József, Szűcs Erika, Tóth Lajos — részben kérdésekre, felvetésekre válaszolva — elmondták: a pártértekezlet dokumentumait nyilvánosságra hozzák, azt minden iránta érdeklődő megismerheti. Maga az értekezlet is nyitott lesz, annak munkáját monitoron bárki figyelemmel kísérheti. Szóltak arról is, hogy a pártbizottság funkciója egyre inkább átalakulóban van. Egyre kevésbé tölt be irányító, annál inkább koordináló, szolgáltató szerepet. Vállalatok! Szövetkezetek! Kereskedelmi vállalatok! Magánszemélyek! Kapacitást kínálunk 'lőszigetelő üvegek gyártására, kis és nagy szériában, garanciális feltételek biztosításával; valamint különböző típusú és méretű fenyő-díszléc és burkolat gyártására Ügyintéző: Lévai Béla üzemvezető Telefon: 17-611 Telex: 62-282 BORSOD MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT i 3501 Miskolc, József Attila u. 57. sz. Pf.: 5. n. zs.