Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám
Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lapja Néha homályos/ de legalább van Megfelelő Miskolc vízellátása Megalakult a kongresszusi küldöttek borsodi csoportja Mivel járna a pártszakadás? Fejti György Miskolcon — Miért nem jött Pozsgay Imre? Tegnap, Miskolcon, a megyei pártszékházban tartotta első, alakuló értekezletét a Magyar Szocialista Munkáspárt októberi kongresszusára megválasztott küldöttek borsodi csoportja. A kongresszuson régiónk MSZMP-tagságát összesen 101 küldött képviseli, s a tegnapi vitával, illetve tanácskozással - mint azt Dudla József, az MSZMP'KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta — lényegében kezdetét vette a párt legfelsőbb fórumának munkája. A csoport a kongresszusig a legfontosabb kérdésekben kialakítja saját álláspontját és több kérdésben dönt, illetve határoz. A küldöttek az első tanácskozáson nyílt szavazással választották meg a csoport hét szóvivőjét, és ugyancsak szavazással alkottak véleményt arról, hogy a kongresszuson az MSZMP jelenlegi Központi Bizottságának, illetve Központi Ellenőrző Bizottságának tagjai ne csak résztvevőként, hanem szavazati joggal felruházva vegyenek részt. 'A zivataros napokkal váltakozó kánikulai időszakban is — most már mondhatjuk — kiegyensúlyozott volt Miskolcon a lakosság i vóvízellátása — mondta Major Ádám, a miskolci vízművek főmérnöke. Szerencsére' nem kellett vízkorlátozást elrendelni — a vízmennyiség kielégítette az igényeket. Nem volt ilyen egyértelmű azonban a minőség. Több alkalommal is panaszolta a lakosság. hogy „meghomályo- sodott’, megsárgult a csapból folyó víz. Ennek oka. hogy mikor a várostól keletre fekvő kutakból nagyobb mennyiségű víz érkezett, s azt a karsztforrások vizéA TOT-ban értetlenül állnak a tervezett pénzügyi módosítás előtt, amely lényegében az agrárágazat fokozatos visszafejlesztését hozhatja magával — mondotta Huszár József, a TOT főosztályvezetője az érdek- védelmi szervezetben szerdán tartott sajtótájékoztanek mennyisége nem tudta kompenzálni, a vas-mangántartalom a tisztítás ellenére is erőteljesebben érződött, amely a zavarosságot időszakosan előidézte. A város fogyasztásának zömét a nyári hónapokban és most is a karsztforrások adják — mondotta a főmérnök. Zömmel a tapolcai, úgynevezett Olaszkút, amely azonban már nem sokáig üzemel. Elérkezett ugyanis az újonnan fúrt kút műszaki átvételének, majd pedig üzembe helyezésének ideje. Ez tovább javítja a város ivóvízellátását, mert jelentős, ha szükséges, napi 60 tón. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a TOT-ban kialakult álláspont szerint továbbra is árkiegészítést kell adni azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek kedvezőtlen adottságaik miatt az átlagosnál jóval drágábban tudják megtermelni a lakossági ellátáshoz, ilezer köbméter víz hálózatba juttatására is alkalmas lesz. Miskolc azonban továbbra is rászorul úgynevezett importvízre, amelyet a regionális vízműtől vesz át. A keleti csúcsvízmű, valamint a sajóládi kutak szükség szerint 30—40 ezer köbméter ivóvizet juttatnak a városba naponta. A. fogyasztás, nemkülönben pedig a karsztforrások- ból nyerhető, valamint a regionális vízműtől importált mennyiséggel úgy tűnik, hosszabb távra is megoldott a lakosság ivóvízellátása. A takarékosság természetesen továbbra is szükséges. letve az exporthoz nélkülözhetetlen árukat. Elmondotta: csaknem 600 olyan szövetkezet van — javarészt a határszéli megyékben — amelyeket a jövőben is külön elbánásban kell részesíteni. Nem értenek egyet azokkal, akik a pénzügyi segítség teljes visszaszorítását helyezik kilátásba, mivel ez az adott térségekben a tér-* melés felszámolását hozza magával. Az értekezleten az MSZMP borsodi küldötteinek kérdéseire Fejti György, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára válaszolt. Öt szülőhazájában, Sátoraljaújhelyen a párttagok küldöttnek megválasztották, s így a borsodi csoport tagjaként is részt vesz a kongresszuson. Fejti György — többek között — elmondotta, hogy egyetért a javaslattal, amely szerint a küldöttcsoport megalakulásával a pártkongresszus munkáját megkezdettnek tekintik. — Az MSZMP-ben — hallottuk a későbbiekben — ma olyan mély törések vannak, a különböző nézetek között olyan nagy az ellentmondás, hogyha azzal az illúzióval érkezünk a kongresszusra október 6-án, hogy néhány nap alatt a problémák megoldhatók, akkor egészen biztosan csalatkoznunk kell. Ha érdemi munkát szeretnénk végezni ott, akkor a még hátralévő egy hónapot, kemény munkával, tisztázó vitákkal kell eltöl- tenünk, s konkrét javaslatokkal a kompromisszumra készen kell megérkeznünk. Nincs értelme újra meg új- jra hangsúlyoznunk, milyen felelősség terhel bennünket. Fordulópont előtt áll az MSZMP, fordulópont előtt áll az ország. Hogy milyen eredményeket sikerül elérnünk a kongresszuson, az lényegében a küldöttektől függ, s két esély között választhatunk. Van rá esélyünk, hogy „reprodukáljuk” a megyei pártértekezletek hangulatát. Tehát egy indulatos, talán a személyeskedésig fajuló, de alapvetően befelé forduló karakterű és jellegű tanácskozást tartunk, amelynek kedvezőtlen következményei a választásokon jól kiszámítha- ----- , , .......—-------t ők. Ha pártunk úgy tárulkozik a közvélemény elé, hogy alapvetően a saját ügyeivel, belső válságával van elfoglalva, s képtelen arra, hogy a válságból kivezető utat megjelölje, ha nem hiteti el magáról, hogy az események aktív résztvevője és irányítója lehet, akkor nagyon nehéz napok virradnak ránk. Ugyanakkor van egy másik esélyünk is. Ezért , kell minden erőnket bevetve dolgoznunk. A másik lehetőség az, hogy nem fedjük el a nézetkülönbségeket, a vitákat és a magosztottságot, de elindítunk egy integrációs folyamatot, annak a biztos tudatában, hogy a kongresszus ugyan fontos mérföldkő lesz, de csak egy állomás a pártok versenyén alapuló választásokhoz vezető úton, amelyen eldőlnek az alapvető hatalmi kérdések. Megméretés vár ránk, s ha köny- nyűnek találtatunk, az nemcsak ennek a pártnak lesz a tragédiája, hanejn az könnyen a magyar nép tragédiájává is válhat. Bár véleményemet a társadalom egésze feltehetően nem osztja, de én azt vallom, hogy az MSZMP nélkül most a mai magyar belpolitikában kiutat találni nem lehet. Egyszerűen azért, mert azok a politikai erők, amelyek a közelmúltban a „piacra” léptek, mai állapotukban (Folytatás a 2. oldalon) Bátrabb politizálást sürgetve Ülést tartott a népfront megyei bizottsága Eltűnőben az alaptevékenység meghatározó szerepe Szerepcsere a mezőgazdasagi üzemek ágazataiban A nyolcvanas években beindítottuk a melléküzemágakat - és sikerült! - mondja dr. Rudolf Imre igazgató Fotó: Balogh „Kicsit hangosabban kell politizálnunk”. A mondat Ződi Imrétől a népfront megyei titkárától való, aki a bizottság tegnapi ülésén az elmúlt évek fontosabb társadalmi mozgásait, politikai, gazdasági történéseit próbálta összefoglalni a szóbeli tájékoztatként sze- teplő, első napirendi pontként. A mondat pedig ezzel c: kifejezéssel kezdődött: higgadtan. A tegnapi ülés felszólalói hol akarva, hol akaratlanul, de ugyancsak sürgették az erőteljesebb politizálást és gyakorta jelezték a higgadtság szükségességét is. Az egyik gazdasági vezető például elmondta, hogy büszke az elmúlt 30 évben végzett munkájára, és nem szó szerint, de a lényeget tekintve, nem kevesebbet állított, mint azt, hogy ha minden ember úgy végezte volna a munkáját, mint ő, illetve" az általa vezetett gazdasági egység, egységek, hát akkor most nem lenne semmi gondunk, nem lenne adóságunk. Riposztként egy másik felszólalótól elhangzott, hogy azért a gazdasági vezetőknek is van némi közük az ország, a megye jelenlegi helyzetéhez, helyesebb tehát, ha mindannyian vállaljuk a ránk eső részt. Elhangzott felszólalás, mely az egykor ■ jól bevált szlogen, a „de azért vannak szép eredményeink is” jegyében született, meg elhangzott felszó- lalás(ok) a számonkérés, a mea culpázás, az önmarcan- golás, — meg persze mások marcangolásának, mások felelőssége hangsúlyozásának jegyében. Elmondták, hogy a nép nem bűnös (mint tudjuk már régóta, a népet .nem lehet leváltani), meg elmondták, hogy igenis bűnös a maga módján. Legyen nemzeti emléknap október 23., és mondták, hogy legyen inkább az erőszakmentesség napja. Hiszen, ki erre, ki arra emlékszik. A történtek — és persze az emlékezés ama napon — mindenképpen megosztja az országot, gyűlöletet éleszt, tehát akkor mégse emléknap legyen, hanem erőszak- mentes. (Mindenképp ez utóbbi tűnik jobbnak.) A legfontosabb talán a következő: mindezek a megnyilvánulások, a vélemények .(Folytatás a 2. oldalon) Melléküzemág, kiegészítő üzemág, szakcsoport, önelszámoló egység, és ki tudja, mi mindennek nem tituláltuk azt a tevékenységet, melyet termelőszövetkezetek, állami gazdaságok alakítottak ki, hogy az alaptevékenység (állattenyésztés, növénytermesztés) veszteségeit ellensúlyozzák, vagy nyereségüket növeljék. Kezdetben a melléküzem- ágak kialakítását nem nézte jó szemmel sem az ország, sem a megyei-járási vezetés (szakmai, politikai). Mert azi mondták, hogy a téesz, vapv az állami gazdaság éljen meg a földből, és ne foglalkozzanak műanyagfröccsöntéssel, nyalókaszár-, motoros sárkány- repülő készítéssel. De amikor sikerült összefüggésbe hozni valamely melléküzemágak munkáját az alaptevékenységgel, bebizonyosodott, hogy nem is olyan rossz ez, mert a legtöbb helyen ezek lettek a húzóágazatok. Ekkor mindenütt létjogosultságot nyertek a meliéküzemágak, és jó magyar szokás szerint át is estünk a ló másik oldalára- szolgáltató ágazatok alakultak, borsodi téeszek hoztak létre főágazatokat a Dunántúlon, a fővárosban, de itt a megyeközpontban is különféle főágazatok jelentek meg, majd legtöbbjük csúfos véget ért a bíróságokon. Amelyek megmaradtak, ma már csak nevükben folytatnak melléküzemági tevékenységet, mert eredményük alapján nyugodtan nevezhetjük azokat alapvető profilnak, sőt stabil pozíciójuk révén, az üzemek mentőövei lettek. Főleg azokon a helyeken, ahol a mezőgazdasági munka kedvezőtlen körülmények között folyik, és az állami dotáció apadásával lassan, de biztosan a növénytermesztés és az állattenyésztés évről évre „hozzak a maga veszteségeit. Megyénk északi részén, a bódvaszilasi Bódvavölgye Téeszben is szerveztek több (Folytatás a 2. oldalon) ma Üzenet Gallupnak R oppant sajnálom, hogy én nem kerültem be abba a reprezentatív mintába, amelyből a Gallup Intézel merített. A cég a világ egyik leghíresebb és legtekintélyesebb közvéleménykutató vállalkozása, s bizony, nekem is volna mondanivalóm, ha megkérdeznek. Elmondtam volna, hogy aggódva tekintek a tél elé. Hamarosan jön a fütésszámla, a gyereknek új cipő kell, ajándékköteles névnapok sokasága következik, s szerelőt kellene hivni a rakoncátlankodó televizióhoz is. Elmondanám Gallupéknak, hogy engem bizony hidegen hagyott a hir, mely szerint kutya-kozmetika nyilt Miskolcon, s az sem érdekel, hogy korlátlan összegű, eredetét nem igazolandó valutát tarthatok a bankban szeptember közepétől. Az sem izgat, hogy indul-e bundatúra Törökországba, mennyit kell fizetnie a Trabanton, Moszkvicson nevelkedett hazai autóvásárlónak egy uraságtól levetett Mazdáért, vagy Fordért. De, mint említettem, engem nem szondáztak meg a Magyarországon először tevékenykedő Gallup szakemberei... Talán jobb is! Hiszen engem, s gyanitom, hogy ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül, csupa ilyen földhöz ragadt dolog érdekel. A gyerek cipője, az aktuális tartozások kiegyenlítése, a vasárnapi levesbe szánt olcsó csirkeaprólék. A Gallup viszont arról faggatta néhány száz honfitársamat, hogy mi a véleménye a nagypolitikáról, ki a legnépszerűbb hazai közéleti személyiség, mennyi hitele van a pártoknak és a különféle szervezeteknek. Ha ők erre kiváncsiak ... Hajlok ugyanis arra, hogy a világ nagy összefüggéseit és egyetemes történéseit a magam bolti, utcai, munkahelyi tapasztalatai alapján Ítéljem meg. Egyes szám első személyben. (brackó) mmmm igjyiameaBiiarfWWwra Tájékoztató a TOT-ban
