Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. szeptember 7., csütörtök Mivel járna a pártszakadás? Bátrabb politizálást sürgetve Ülést tartott a népfront megyei bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) felkészületlenek a válság megoldására. Felkészületle­nek a szó legszorosabb ér­telmében. S ha el akarjuk kerülni, hogy az ország a káosz és a szétesettség álla­potába kerüljön, akkor ren­dezni kell sorainkat és esélyt kell kérnünk, kapnunk a társadalomtól, hogy korrigál­juk azokat a hibákat, ame­lyek nagyobbrészt bennün­ket terhelnek. Nem arról van szó, hogy futnánk a ha­talom még megmaradó töre­dékei iránt, hanem arról, hogy ez a párt a mai álla­potában is komoly szellemi potenciállal rendelkezik, fe­lelős, tisztességes emberek gyűjtőhelye, és részt kér, részt vállal az ország sors­döntő kérdéseinek megoldá­sában. Azt szeretnénk, ha ez a kongresszus nem a po­litikai primadonnák fellépé­si színtere, s nem a párt­ban jelenlevő szélsőségek durva, drasztikus szócsatái­nak színhelye, hanem a jó­zanságnak, a felelősségnek és a konstruktivi tásnak kongresszusa legyen. Erre van esélyünk, nem több, mint ötven százalék, de a küldöttek kezében van a döntés, képesek-e vitákban a peremre szorítani a párt­ban meglévő szélsőségeket és képesek-e egy integráci­ós folyamatban elindítani egy centrumépítést, s ennek középpontjában közérthetően definiálni tudják-e a poli­tikai, gazdasági rendszer re­formjával kapcsolatos elkép­zeléseiket, majd azokat vég­rehajtani. Fejti György a későbbiek­ben hangsúlyozta: ő, személy szerint a pártegység meg­őrzésének a híve. Sem az országnak, sem a pártnak nem áll érdekében, hogy feldarabolja önmagát. A történelmi tapasztalatok sze­rint csak elvétve tudunk sikeres szétválásról, legyen szó a távolabbi, vagy a kö­zelebbi múltról. A kiszaka­dó erőket általában a peri­fériára sodorják, és nem a szövetség építése kezdődött meg a szétszakadt erők kö­zött, hanem ádáz, vérre me­nő küzdelem, a kommunista mozgalom legrosszabb ha­gyományait követve a kilé­pők között keresik és talál­ják meg az ellenséget. Tar- 'tok attól, hogy Magyaror­szágon ugyanez a helyzet ismétlődne meg. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára az elő­zetesen föltett, illetve az ér­tekezleten elhangzott kérdé­sekre részletesen kifejtette álláspontját. Többek között szólt a választási tapasztala­tokról, beszélt a háromol­dalú tárgyalásokról, a párt megújulásával kapcsolatos kérdésekről. A vitában tük­röződött, illetve kimondatott mindaz, ami Borsod-Abaúj- Zemplén párttagságát, s a küldötteket ma foglalkoztat­ja. Szóba kerültek az MSZMP hibás, mi több, utó­lag „ostobának” bizonyuló lépései, a vezetők megosz­tottsága, a pártprogram ne­hezen emészthető nyelvezete, és ismét elhangzottak bíráló megjegyzések az ország Bu- dapest-központúságáról. Az értekezlet második ré­szében a küldöttek megvá­lasztották a szóvivőket. Sza­bó Pál edelényi küldött lett az általános szóvivő, az ügyrendi kérdésekkel Szabó József leninvárosi, a man­dátumokkal Póta János me­zőkövesdi, az alapszabállyal Kárpáti Zoltán miskolci, a programnyilatkozattal Laka­tos Imre miskolci, a szer­vezeti kérdésekkel Seper László, a Borsodi Szénbá- , nyák küldötte, míg a beszá­molóval Béres László kül­dött, a Borsodnádasdi Le­mezgyár igazgatója foglal­kozik. A kongresszusi küldöttek — amint arra Dudla József a tanácskozáson ígéretet tett — a felkészüléshez, munká­jukhoz minden segítséget megkapnak a pártbizottság­tól. Legközelebb 8-án, Horn Gyula külügyminiszter di­ósgyőri látogatása alkalmá­val találkoznak, míg szep­tember 15-én Medgyessy Pé­ter, a kormány elnökhelyet­tese lesz a vendégük. A kongresszusig dűlőre kell jutniuk abban, hogy a kö­zös álláspont szerint, milyen úton küzdhető le Borsod- Abaúj-Zemplénben a gaz­dasági és politikai válság, meg kell határozniuk, mi­lyen véleményt képviselnek a kongresszuson az MSZMP jövőjét illetően, s kialakít­ják álláspontjukat a párt (Folytatás az 1. oldalról) melléküzemágat is. Hétezer­ötszáz hektáros területük ki­lenc falu határában terül el, hegyeken, völgyekben, így mindössze 2500 hektár a szántóterület. Fialka Jó­zsef, a termelőszövetkezet- elnöke elmondta, hogy két­ezer darab anyajuhot, mind­össze 170 fejőstehenet tarta­nak, egyszerű vetésszerke­zetben búzát, árpát, kuko­ricát, zabot termesztenek, nem valami nagy nyereség­gel. Ezért háromszázhetven tagjuk és alkalmazottjuk részére jövedelmezőbb tevé­kenységbe kezdtek. — Szövőüzemet alakítot­tunk ki 110 dolgozó részére — mondja az elnök. — A Budaflax kihelyezte ide a gépeit és fonalat is ad. Dolomitbányánkból talajja­vító mészkőport termelünk ki, és szállítunk a megren­delő szövetkezeteknek, a BÉM-nek és az Ózdi Kohá­szati Üzemeknek is. Ez a melléküzemág 25 embernek ad munkát. Jelentős erdőterü­letünk fahozamát a faipar; ágazatunk dolgozza fel — raklapokat, szerszámnyeleket készítünk. Hidvégardón negyvenöt dolgozót foglal­koztató varrodát alakítot­tunk ki és a Debreceni Ru­hagyár részére végzünk bér- - munkát. Ma már elmond­hatom, hogy szinte elkép­zelhetetlen, hogy a többlá­bon állás — így a mellék­üzemági tevékenységeink nélkül — mi lenne velünk. Fentieket igazolja a Bod­rogközi Állami Gazdaság igazgatója, dr. Rudolf Imre is. Ök négyezerötszáz hektá­ron gazdálkodnak, ebből csak ezer hektár a szántó és 550 a gyümölcsös. A ter­mőföld átlagos aranykorona­értéke 9,7, ezen -nemigen tudna megélni a 620 dolgo­zó és családja. — A ’hetvenes évek vé­gén, és a nyolcvanas évek elején rapszódikus eredmé­nyeink születtek, bár minket még nem szanáltak — mond­ta az igazgató és hozzátette, hogy csak úgy tudtak állandó, stabil eredményt produkálni hosszú távon, hogy másféle munka után néznek. — Még 1980-ban határoz­tuk el, hogy alaptevékeny­ségen kívüli munkákat in­dítunk el — mondta az igazgató. — Elértük, hogy a melléküzemági tevékenység­ből évente mintegy 150 mil­lió forint (!) termelési ér­téket produkálunk. Csupán így stabilizálhattuk az éven­kénti 10—13 millió forintos nyereséget. 450 vagonos hű­programtervezetével kapcso­latban is. * A tegnapi küldöttértekez­letre az előzetes program szerint Pozsgay Imrét, az MSZMP elnökségének tagját, államminisztert várták, s nemcsak Miskolcra, hanem Ózdra és Szikszóra is. A lá­togatás — immár másod­szorra — elmaradt. Pozsgay Imre elnézést kér a borsodi párttagoktól — hallottuk er­ről Dudla Józsefet —, ám tőle függetlenül alakultak úgy az események, hogy nem tudott eleget tenni a meghívásnak, várakozásnak. Tegnap a háromoldalú tár­gyalásokon, ismét ő vezette az MSZMP delegációját, ezért volt kénytelen elha­lasztani a látogatást. U. J. tőházunk egész évben fo­lyamatosan üzemel gyümöl­csök bértárolásával, mani­pulálásával. Vasipari üzemet létesítettünk, melyben ötven ember dolgozik — az Ózdi Kohászati Üzemek részére csarnokelemeket készít, de készítjük ezeket a 43. Szá­mú Építőipari Vállalatnak és az ÉÁÉV-nak is. Ezt a vasipari munkát bővítjük tovább, és ez évben nyolc­százötven négyzetméteres ipari csarnokot építünk e célra. Dolgozik egy százfős építőipari brigádunk Buda­pesten, s hetedik éve nyere­séget produkál, pedig mun­kájukat csak versenytárgya­lás megnyerése után végez­hetik. — Ma már elértünk oda hogy a nyereségünk nagy részét a melléküzemági te­vékenység hozza. Gyakorla­tilag az alaptevékenység némely veszteséges ágazatá­nak veszteségét kompenzál­ja. Jelentős, nem alaptevé­kenységi munka a kereske­delem, melyet külkereskedel­mi üzemekkel közösen, pél­dául a Temaforggal és a Zöldérttel folytatunk. A melléküzemági tevékenység felfuttatásával a szántóföl­di növénytermesztést csak a szakszerű földhasználatra korlátoztuk, csak azt és annyit termelünk, ami és amennyi az állattenyésztés kiszolgálásához szükséges. Kedvezőtlen adottságúak va­gyunk, próbáltuk teljessé tenni a térségi meliorációt, hogy javuljon a termőföld minősége. Sajnos, az üzem­közi vízlevezetők nincsenek • meg, így az eddig 30 milli­ós befektetés szinte, felesle­ges. Természetes, hogy a gyorsabban megtérülő ipari tevékenységre koncentráljuk anyagi és erkölcsi erőinket. — E két mezőgazdasági üzem csák töredéke a megye ha­sonló gazdaságainak. El­mondható a többiek munká­jára is a melléküzemágak sokasodása és előtérbe ke­rülése. Ma már sok terme­lőszövetkezetben a jövede­lem fő forrásai, sőt a fog­lalkoztatási gondok megol­dásának legjobb lehetőségei. Bebizonyosodott, hogy nem minden áron kell a földet szántóként hasznosítani, ál­latot tartani ott, ahol ma­gas az önköltsége. A mel­léküzemágak pedig az ön­tisztulás után az üzemek nagy részében a nyereség fő biztosítékai lettek, háttérbe szorítva azt az alaptevé­kenységet, amely a szerep­csere' folytán egyre mellék- üzemibbé válik — főként a kedvezőtlen adottságú üze­mekben. Bekecsi Szabó László (Folytatás az 1. oldalról) sokrétűsége, kendőzetlensé- ge egyértelműen a népfront­ra utal. A népfront meglé­tére, jelenlétére, melyre úgy tűnik, az elkövetkező időkben talán nagyobb szük­ség is van, mint eddig. Egy megújult népfrontra. Egy másikra, egy erőtelje­sebbre, egy jobbra. Mert a lenni, vagy nem lenni kérdé­séről — ugyancsak szólt ró­la ,a megyei titkár — a nép­frontértekezleteken gyakor­ta szó esett. Az igazi mér­ce persze az — miként a sárospataki, titkár halkan megjegyezte —, ha nem a népfrontosok, hanem mások mondják ki a mozgalom szükségességét. Márpedig az elmúlt beszélgetésekből, vé­leménygyűjtésekből kitűnik: kérik. Ugyancsak elmondta az egyik felszólaló: bár­mennyi párt is alakul ha­zánkban, az ország lakóinak túlnyomó többsége tovább­ra sem tartozik majd sem­milyen párthoz. De: szívesen megy rendezvényekre, sokan ilyen rétegek, amolyanok képviselői ugyancsak szíve­sen politizálnak ezután is, és kimondhatjuk:- közössé­get vállalnak a népfronttal ezután is. A megújuló, az erőtelje­sebben. egyértelműbben po­litizáló népfrontra, ennek a mozgalomnak szervező ere­jére minden bizonnyal to­vábbra is szükség van, kár lenne lemondani róla. Meg­hökkentő viszont, hogy a tegnapi ülésen is milyen sok vélemény hangzott el a névvel kapcsolatban. (Ám­bár azért, mert az írásos anyagban, éppen a már többször említett értekezle­tek, beszélgetések nyomán számos, új névjavaslat is szerepel.) Sokan úgy vélik, illetve vélték a tegnapi ülé­sen is, hogy a megújult népfrontnak új névvel is je­leznie kell a változást, a t.öbbetakarást. Mások, még. többen, úgy vélik (ha sza­bad e sorok írója is ide ad­ja voksát), hogy fölösleges a névváltoztatás. Cégért, új névtáblákat könnyű, ámbár igen költséges festeni, kita­lálhatunk hangzatosnál hangzatosabb neveket, jel­mondatokat, de a külcsíny- nél lényegesebb a beltárta- lom! Sőt! Majhogynem csupán ez a lényeg! A nép­front elnevezés egyébként kifejezésként, névként sem hangzik rosszul. Tette ez a mozgalom mindig is tisztes- •séggel. amit tehetett, a hoz­záértők bizonyára hosszú listát állíthatnának össze a mozgalomban született ja­vaslatokról, melyekből ré­szint sok megvalósult, ré­szint sok nem, miként lenni Szokott minden javaslattal. De a jó javaslatok — ugyan­csak felszólalásban hangzott el — még akkor is befo­lyásolták a döntésthozókat, ha írásban ezeket nem is rögzítették, nem is tették közhírré. Nem rossz ez a név. Már­mint a: Hazafias Népfront. De talán még azt is figye­lembe vehetnők, amit az ülésen Rónai Rudolf, az Or­szágos Elnökség tagja mon­dott el, hogy «mintegy 70 országnak száznál több, de­mokratikus szervezetével, mozgalmával van kapcsola­ta a mi népfrontunknak. Hirtelenjében talán nem is Nyereményjegyzék az 1089. szeptember 5-én megtartott au­gusztus havi lottó tárgynvere- mény-sorsolásról, melyen a 34. heti szelvények vettek részt. A nyeroményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (4000 Ft) B Volkswagen Golf tip. sze­mélygépkocsira szóló utal­vány C Maruti 800 tip. személygép­kocsira szóló utalvány D Dacia 1310 TLX tip. sze­mélygépkocsira szóló utal­vány E SABA T 7010 tip. színes Tv F Commodore 64 tip. számí­tógép G Casio vx-aooo tip. video­magnó II NEC DX-10006 tip. video­magnó I Lasonic TRC 935 tip. rá­diómagnó J ELIN MIK tip. mikrohullá­mú sütő 5 472 884 S 5 737 904 S 5 490 552 S 5 742 321 s 5 494 969 s 5 755 572 s r> 512 637 L 5 782 074 s 5 517 054 M 5 826 244 N 5 521 471 O 5 830 661 N 5 525 888 O 5 835 078 O 5 530 305 P 5 839 495 P 5 539 139 P 5 843 912 P 5 547 973 Q ' 5 848 329 Q 5 552 390 Q 5 852 746 Q 5 556 807 R « 5 857 163 Q 5 561 224 R 5 861 580 R 5 565 641 S 5 865 997 B fi 570 058 S 5 870 414 N :» 570 092 R 5 874 831 N 5 583 309 S 5 879 248 O 5 587 726 R 5 883 665 P 5 592 143 S 5 892 499 P 5 610 645 N 5 896 916 Q 5 623 062 N 5 901 333 Q fi 627 479 O 5 905 750 Q 5 631 896 P 5 910 167 R 5 636 313 P 5 914 584 R 5 640 730 Q 5 919 001 R 5 645 147 Q 5 923 418 R 5 653 981 Q 5 932 252 S 5 658 398 R 5 936 669 S 5 662 815 R 5 958 754 S 5 667 232 R 5 967 588 L 5 67 C 1)66 R 5 972 005 M rí 600 483 R 5 976 422 N 5 684 900 R 5 980 839 O 5 693 734 S 5 985 256 P 5 720 236 R 5 989 673 P T) 724 653 R 5 994 090 Q 5 729 070 S 58 596 143 P igen értenék meg, miért : kell — egy esetleges névvál- t.oztatás után — „más" moz- ; galommal levelezniük, kap­csolatot tartaniuk. A név- : változtatási pánik ma jól í érezhető, tapasztalható, de i a népfrontnak nem kell eb- I be beleesnie. A megyei titkár szóbeli ; tájékoztatója, a felszólalások | sokasága egyébként valójá- I ban egy célt szolgált: a nép- ! front megyei értekezletére szánt állásfoglalás finomítá- [ sát, kialakítását. A íelszó- | lalók az írásos tervezethez j számos megjegyzést fűztek, i ezeket figyelembe véve, ke- i rül majd az anyag az érte­kezlet elé. (priska) K Varia-utalvány (75 000 Ft) J L, Otthon lakberendezési utal- ! vány (50 000 Ft) ­M Hang-fény utalvány (50 000 ; Ft) N Szerencse-utalvány (40 000 i Ft) O Iparcikk-utalvány (25 000 . Ft) P Zenesarok-utalvány (20 00C j Ft) Q Sanyo rádiómagnó R Vásárlási utalvány (10 000 Ft) S Vásárlási utalvány (7000 Ft) i A nyertes szelvényeket 1989. szeptember 25-ig kell a totó- ! lottó kirendeltségek, az OTP- ■ fiókok, vagy posta útján a ! Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság címére (1875., Budapest. | V.. Münnich Ferenc u. 15.) el- | juttatni. A hivatalos tárgynyeremény- i jegyzék szeptember 11-től meg- tekinthető az OTP-Iiókokban. totó-lottó kirendeltségekben és | a postahivatalokban. 61 003 408 P 61 237 509' R 61 007 825 Q 61 241 926 R 61 016 659 Q 61 246 343 R 61 035 744 R 61 250 760 S 61 047­578 R 61 259 594 S 61 051 995 R 61 264 011 S 61 056 412 N 61 268 428 S 61 060 829 N 61 272 845 R 61 065 246 O 61 277 262 S 61 069 663 P 61 281 679 R 61 074 080 P 61 286 096 S 61 078 497 Q 61 290 513 S 61 091 748 Q 61 299 347 S 61 096 165 Q 61 308 181 a 61 104 999 R 61 317 051 s 61 113 833 L 61 343 517 K 61 118 250 M 61 347 934 M 61 122 667 N 61 352 351 N 61 127 084 O 61 356 768 O 61 131 501 P 61 361 185 P 61 135 918 P 61 365 602 P 61 158 003 Q 61 370 019 Q 61 162 420 R 61 383 270 Q 61 166 837 R 61 387 687 Q 61 171 254 F 61 392 104 R 61 178 671 M 61 400 938 R 61 180 088 N 61 409 772 R (il 184 505 O 61 414 189 S 61. 188 922 P 61 427 440 S 61 190 335 Q 61 431 857 S 61 193 339 P 61 462 776 R 61 202 173 Q 61 480 444 S 61 211 007 Q 61 493 695 R 01 215 424 Q 61 520 197 S 61 61 219 224 841 258 R R 61 537 865 R 61 228 675 R 61 546 699 S 61 233 092 R 61 586 452 L Rendkívüli őszi ajánlatunk AZ IDEI ŐSZ ÉS TÉL DIVATJÁBAN MÉG MINDIG SLÁGER LESZ A BOR- ÉS A SZÖRMERUHÁZAT Ha ön is fel szeretné frissíteni ruhatárát a legújabb vonalú bördzsekikből, -szoknyákból, -pantallókból, vagy a változatos fazonú irha- és szőrmebundákból, használja ki A RUTEX VALLALAT RENDKÍVÜL KEDVEZŐ AJÁNLATÁT A vevők körében már jól ismert .Siker és.Viktória divatboltjainkban szeptember 1 -töl MINDEN BŐR-, IRHA- ÉS SZÖRMEÁRUT 12 HAVI RÉSZLETRE VÁSÁROLHATNAK MEG előleg fizetése nélkül Tekintse meg választékunkat, a Korvin Ottó u. 4-ben a Siker, és a Széchenyi út 1. szám alatt, a Viktória boltjainkban, ahol a vásárlás lebonyolításához minden segítséget megkapnak MINDEN KEDVES VEVŐJÉNEK JŐ VÁSÁRLÁST KÍVÁN A RUTEX KERESKEDELMI VÁLLALAT Eltűnőben az alaptevékenység meghatározó szerepe Gyorslista

Next

/
Oldalképek
Tartalom