Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-06 / 210. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. szeptember 6., szerda Ülést tartott a külügyi bizottság (Folytatás az 1. oldalról) A probléma rendezésén gőzerővel dolgozó magyar diplomácia fontos kiindulási pontja az is, hogy, úgymond, egyik relációval — tehát sem az NS'ZK-val, sem az NDK-val — sem |akarja a kapcsolatok romlását. Jelenleg minden, az ügyben érintett fél tárgyalásban áll egymással. Azonban a két főszereplő, az NDK és az NSZK párbeszédében a külügyi államtitkár szerint nincs látványos előrehaladás. Magyarország Bonn és Berlin mellett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával is kapcsolatban áll. Viszont határozott álláspontja, hogy a Nyugatra kívánkozó NDK- sok nem tekinthetők menekülteknek. Somogyi Ferenc megerősítette azt a már napok óta közismertté vált tényt, hogy az NDK-menekültek ügyében egyedi megoldás születik majd. Ennek mibenlétéről — az ügy kényes volta miatt — nem adott bővebb felvilágosítást. Azt azonban még hozzátette: az ~ egyedi megoldás azt jelenti, hogy magyar részről nem kívánnak precedenst teremteni, mert ez végeláthatatlan sort indítana meg. Egyszóval Magyarország — humanitárius gyakorlata ellenére — továbbra sem szeretne a keleteurópai országokból érkezők számára ugródeszkaként szolgálni Nyugat felé. A külügyi államtitkár végül a sajtótól is megértést, türelmet kért. Az ügyben meglehetősen vékonyan csordogáló információ ugyanis éppen a probléma megnyugtató rendezését szolgálja. A külügyi bizottság megvitatta a külföldre utazásról és az útlevélről, illetve a ki- és a bevándorlásról szóló törvények tervezetét is. A két tervezet legfontosabb rendelkezéseit Túrós András belügyminiszter-helyettes foglalta össze. A legfőbb újdonság mindkét esetben maga a törvénytervezet, vagyis az, hogy a korábbi elnöki tanácsi rendeleteket törvényi szintű szabályozás váltja fel. A képviselők által is európai, sőt világszínvonalú munkának ^tartott jogszabálygyűjtemények világosan deklarálják: az utazáshoz, illetve a lakóhely szabad megválasztásához való jog a magyar állampolgárok alapvető joga. Az utazási szabályok megújításával gyakorlatilag mindenfajta korlátozást feloldanak a ki- és beutazni szándékozó magyar állampolgárokkal szemben. Ennek megfelelően megszűnik például a jogellenesen külföldön tartózkodás fogalma. Csökkentik az útlevélfajták számát is, s a tervek szerint jövőre már egy új, kisebb méretű, számítógépes feldolgozásra alkalmas magánútlevelet rendszeresítenek. A tervezetek vitájában a képviselők felhívták a kormányzat figyelmét arra, hogy a valóban színvonalas törvénytervezetekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok, rendelatek módosításáról se feledkezzenek meg az illetékes tárcák, hatóságok. Példaként említették a kivándorolni szándékozó állampolgárok nyugdíjfolyósításának ügyét, illetve a kivándorlók itthoni ingatlanjai sorsának rendezését. Elhangzott az is, hogy jó lenne mihamarabb dűlőre jutni az ország címerének dolgában, mert az új okmányok — például a tervezett új útlevélen — már az új címernek kellene szerepelnie. Anyagi megfontolásokból azonban valószínűleg huzamosabb ideig egymás mellett él majd a régi és az új országj'elvény. A külügyi bizottság ezután képviselőket választott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó meghívott státusára. Mint ismeretes, Magyarországot — a Szovjetunió, .Jugoszlávia és Lengyelország mellett — az a megtiszteltetés érte, hogy állandó meghívottakat delegálhat az európai testületbe. A hat magyar küldött között lesz a külügyi bizottság két tagja, Réger Antal és Tóth Károly. (Folytatás az I. oldalról) akarnak teremteni a kato- nai-poliibikai tömlbokikel, viszont elkötelezettek a nemzetközi ügyekben. Miilyen a Varsói Szerződés államainak viszonya az el nem kötelezettekhez? Ez a kérdés a mozgalom általános helyzetét vizsgálva óhatatlanul felmerül — állapította meg Horn Gyula —, megítélésem szerint a Varsói Szerződés egyes tagállamaiban a mozgalom megítélése szempontjából nagy fejlődés ment végbe. Elég, ha csd-k arra utalok, hogy ezek az országok valamikor nemcsak kifejezetten gyanakvóin figyelték a tevékenységet, hanem még a létét is elutasították. Ma viszont nemcsak szerepét ismerik el és érdeklődést tanúsítanak iránta, hanem egyfajta kontaktus is kialakult. a Varsái Szerződés, valamint az el nem kötelezett .mozgalom egyes tagállamai között. Szeretném megjegyezni, hogy a korábbi években a mi gondolkodásunkban a gyanakvás és a bizalmatlanság nemcsak az el nem kötelezettekkel kapcsolatosan volt jellemző, hanem a NATO- országokkal szemben is. Ma már más a viszonyunk a NATO-hoz — közvetlen párbeszéd alakult ki. XXI. Európai Mikropaleontológiai Kollokvium A miikropaleontologia Ipa- rányőslénytan) a földtörténeti múlt mikroszkopikus méretű szervezeteivel, ezek háztöredékeivel foglalkozó tudomány. Művelése több, mint 150 éve folyik. Az ötvenes években a tudományág fejlődése hirtelen felgyorsult. Ennek legfőbb oka az elsősorban miikropaleon- tológiai vizsgálatokra támaszkodó kőolajkutatások mértékének hirtelen megnövekedése volt. A miikro- paleontológia egyre több feladatot kapott a kőolajkutatástól. Fellendülését a vizsgálatok új technikai lehetőségei, elsősorban a több tíz. ezerszeres nagyítást lehetővé tevő elektronmikroszkóp (főként ennek pásztázó típusa) is nagyban segítették Új kutatási módszerek alkalmazása (fejlődési sorok felállítása, őskörnyezeti elemzés, héjszerkezeti vizsgálatok, statisztikai számítások stb.) szintén hozzájárult ahhoz, hogy ma a mlk- rapaleontológia a paleontológia legprogresszívebb ágának tekinthető. A magyar mikropaleonto- lógiának is nagy hagyományai és világszerte elismert eredményei, vannak. Ennek tudható be, hogy a magyar mikropaleontológusok nyerték el a XXI. Európai Miiik- ropaleontológiai Kollokvium rendezési jogát, melyre szép. tember 4—13. között kerül sor az Északi-középhegységben és a Dunáintúli-közép- hegységben. A rendezvény az e témában rendezendők közt a világon a legrangosabb. Közel 20 európai ország, mint. egy 80 legkiválóbb miikro- paleontológusa, geológusa vesz részt rajta. Egy 8 napos terepjárás keretében tanul mányozzák hazánk parányi, ősmaradványokban leggazdagabb lelőhelyeit, ahol beszélgetés, kollokvium keretében vitatják meg a közös szakmai problémákat. A rendezvény megyénk több híres földtani lelőhelyét is bemutatja. így például Agg. teleket, Jósvafőt és Rakac-a- szendet. flutósorszámok 1989. szept. 5-én Budapest 701 Trabant Combi Hycomat Budapest 103 Trabant Limousin Special Budapest 20 906 Debrecen 18 109 Szeged 62 Trabant Combi Budapest 7 846 Debrecen 5 846 Wartburg Standard Budapest 5 264 Debrecen 3 837 Wartburg Special Budapest 6 332 Debrecen 4 904 Wartburg Special tolótetös Budapest 17 392 Wartburg Tourist Budapest 1 842 Debrecen 2 780 Skoda 120 L Budapest 33 323 Debrecen 19 146 Lada 1200 Budapest 50 320 Debrecen 36 648 Lada 1300 S Budapest 24 999 Debrecen 19 623 Lada Szamara Budapest 6 802 Debrecen 5 044 Lada 1500 Budapest 19 453 Debrecen 15 855 Lada Combi Budapest 1 914 Debrecen 1 051 Lada Niva — 1 183 Polski Fiat 126 E Budapest 6 567 Debrecen 4 072 Dacia Limousin Budapest 26 087 Debrecen 15 997 Szeged 25 Dacia Combi Budapest 9 794 Debrecen 5 580 Dacia TLX Budapest 19 106 Debrecen 9 531 Zastava — 20 538 Opel Kadett —■ 1 133 Volskwagen Golf — 726 Volga Limousin — 1 752 Volga Combi — 1 785 Maruti — 675 Katonai szakértőnk kommentárja: Lehetséges-e öt év alatt egy tömbök nélküli Az Országgyűlés őszi ülésszakán Király Zoltán „hivatalosan” is elő kívánja terjeszteni azt a javaslatot, hogy a parlament támogassa a NATO és a Varsói Szerződés 1995-ig való egyidejű felszámolásának gondolatát. Hogy az előre bejelentett kezdeményezés be- lefér-e majd az ügyrendbe, vagy sem, az más lapra tartozik. És ha igen — ami valószínűsíthető — további sorsa a T. Házban dől el. Tény, hogy a felvetés az egybevág a magyar leül- és biztonságpolitikai törekvésekkel. Más dolog azonban általánosságban igent mondani az indítványra, egyúttal Európa oly sok feszültséget okozó kettéosztottságának megszüntetését is magával hozná, és megint más ennek végrehajtásához ilyen rövid időhatárt szabni. Bármenynyire is kívánatos lenne e cél minél gyorsabb elérése, kérdés, vajon — éppen az elmúlt negyven évi hidegháborús korszak mély gyökerei, lerakódásai miatt — kivitelezhető-e ez a Keleten és Nyugaton egyaránt nagy politikai bátorságot igénylő, kölcsönös akaratmegegyezést feltételező folyamat rövid távon? Vannak ugyanis olyan régebbi és egyre-más- ra újratermelődő bizonytalansági tényezők, amelyeknek figyelmen kívül hagyása csak illúziókat táplálhatna a tekintetben, hogy földrészünkön a katonai konfrontáció betonfalai egyik napról a másikra lebontha- tók-e szinte az alapokig? Sajnos, ez a legjobb szándékok mellett sem látszik könnyen megoldható feladatnak. Azok a külső körülmények, a nemzetközi környezetben meglévő feszítő ellentétek, . amelyek annak idején a két tömb kialakulásához vezettek, az atomkor realitásainak felismerése ellenére sem eredményezhetik az egyes fejlődési szakaszok átugrását. Vagyis a két szövetségi rendszerben az egymástól eltérő állami- nemzetbiztonsági érdekek — egyebek között a kölcsönös bizalom egyelőre még nem kielégítő mértékéből eredően — aligha kerülhetnek szinkronba bizonyos közbeeső intézkedések, például a más államok területén állomásozó idegen csapatok teljes kivonása nélkül. A dolgok jobb megértéséhez talán érdemes felidézni a Varsói Szerződés 1955- ös alapító okmányának azt a cikkelyét, amely szerint, ha egyszer létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és az erről szóló szerződést aláírják, akkor a VSZ (mint a NATO is) elveszíti létjogosultságát, szükségtelenné válik. Ez a békerendszer azonban különféle okokból nem született meg, így aztán az 1949 tavaszán megszervezett NATO és a hat esztendővel később a politikai színtérre lépett szocialista szövetség eredeti „felállásában” továbbra is fennmaradt. MÉM-nagydíjas a Szerencsi A6 A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — a MEDOSZ-szal, az ÉDOSZ- szal és a TOT-tal egyetértésben — termelési nagydíjat adományozott az 1988. évi kiemelkedő eredményéért a szegvári Puskin Tsz- nek, a szombathelyi Kertész Tsz-nek, a Szerencsi Állami Gazdaságnak és a Baranya Megyei Húsipari Vállalatnak. (MTI) Étkezési (Hardy, Diel) vajkörte szedhető a Nagymiskolci Állami Gazdaság felsözsolcui gyümölcsösében szeptember 2-től, mindennap, 12 Ft/kg egységáron Jelentkezés: 7-12 óra között Igaz, a VSZ-tagállamok egyik, legtöbbször megismételt javaslata az volt, hogy a két koalíciót egyszerre számolják fel. Ez a készségük tagadhatatlan, tényszerűen igazolható. Csakhogy erre a másik fél nem mutatott hajlandóságot. A későbbiekben ezért merült fel az az elképzelés, hogy kezdeti lépésként a két tömb katonai vezető szerveit számolják fel a politikai intézményrendszer változatlan fenntartása mellett. Ám ezt sem sikerült keresztül vinni, így minden maradt a régiben, sőt a 20 éves időtartamra szóló észak-atlanti szerződést 1969-ben újra meghosszabbították. Ugyanez történt a Varsói Szerződés szervezetében is, miután az alapokmány aláírásától eltelt húsz plusz tíz év érvényessége lejárt. A tagországok 1985 áprilisában, Varsóban egybegyűlt legfelsőbb vezetői által parafáit jegyzőkönyv szerint a szerződést — az 1955-ös szöveg érintetlenül hagyásával — további húsz évre (2005-ig) érvényben lévőnek nyilvánították, s az ezt követő tíz évre is (2015-ig) azon szerződő felek számára, amelyek ennek lejárta előtt egy évvel nem mondják fel azt. E jogával bármelyik tagállam élhet, ha úgy véli, szuverenitását és nemzeti biztonságát más módon is garantálhatja. A meghosszabbítás fő érve különben az volt, hogy amig a nemzetközi feltételek nem változnak — tehát addig, amíg a NATO fennáll —, nem lehet szó a VSZ egyoldalú felszámolásáról. Más kérdés természetesen, hogy a szervezet régi, megkövesedett működési mechanizmusában a viharosan változó jelenlegi helyzetben lényegi módosításokra van szükség, egy oldalról a sajátos nemzeti érdekek erőteljesebb kifejezésre juttatásával, más oldalról a katonai elemek fokozatos háttérbe szorításával. Ez azonban még jó ideig nem teszi feleslegessé az átmeneti korszak katonai-hadászati egyensúlyi viszonyainak megőrzését, még ha ez a mostaninál jóval alacsonyabb szinten is realizálódik. Ez a periódus tarthat tovább is, s nehéz megmondani, a katonai vezető szervek (parancsnokságok) esetleges felszámolását mikor követné a két szövetség politikai szerveinek „szanálása”, ha egyáltalán. Hiszen az sem zárható ki, hogy az utóbbiak valamilyen hatalmi struktúrában átalakulva, tovább működnének egy jövőbeni egységes Európa kialakításában. Azt ugyan deklarálni lehet, hogy 1995-ig — úgy, ahogyan van — oszlassák fel a két tömböt, de korántsem biztos, hogy ehhez ilyen rövid idő elég lesz. Már csak azért sem, mert a legtöbb fegyverkorlátozási és leszerelési prognózis nagyjából az ezredforduló tájára teszi az igazi „frontáttörés” lehetőségé* Serfőző László Találkozó Újmassán A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy 1989. szeptember 9-én, Kohásznap elnevezéssel a Lenin Kohászati Művek találkozót rendez. Üjmassán. A rendezvény előtt — odaszállítás 8-tól körülbelül 10.15 óráig — és után — 13 órától 16 óráig — az utazási igényeknek megfelelően „Majális-park—Dolomitbánya” jelzéssel rendkívüli járatokat közlekedtetnek. Az útvonalra érvényesek az össz- vonalas bérletek és utazási igazolványok, illetve a 6 forintos buszjegyek. VÁLLALATOK, KIS SZERVEZETEK, VÁLLALKOZÓK ÉS MAGÁNSZEMÉLYEK! A BORSOD MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT RAKTÁRI KÉSZLETEIBŐL kiárusítást rendez szeptember 4-töl 8-ig, naponta 8-tól 15 óráig Kiárusításra kerülnek az alábbi gépkocsik fődarabjai és különféle alkatrészei SZEMÉLYGÉPKOCSIK: Moszkvics 41/Z, 403, 407, 408, Polski Fiat 125, Váz 2101 Lada, illetve Zsiguli, Volga M 24, Warszawa, Wartburg TEHERGÉPKOCSIK: AVIA A-30, Barkas V 910/2, 1000, Csepel 352, Garant, !FA W—50/110, JAZ, Nysa, Rába 831, Robur LO-1800, Robur Dízel, Skoda 706 RT, Tátra 138, 148, 813, Zil 164, 585, DIZIL-DACH, Zsuk TOVÁBBÁ: Tátra 148 autódaru, Raf, 2203 mikrobusz, MTZ, DT 54—75 traktorok, SZMD—14 motor, valamint építőipari kézi- és villamos-szerszámok, kisgépek, daraboló-, hajlitó- és emelőberendezések alkatrészei A KIÁRUSÍTÁS HELYE: Miskolc, Üteg u. 3. Érdeklődni Csorna Sándor raktárvezetőnél lehet, a 89-243-as telefonon, illetve személyesen
