Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-06 / 210. szám

"^L- 4 |<K XLV. évfolyam, 210. szám 1989. szeptember 6. Szerda Ara: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lapja Vsssza a fához? Közeledik a tél — a mos­tani hűvös napok is már a késő őszt idézik —, s ház­tartások, fűtőművek gondos­kodtak már a téli tűzreva- lóról. A hagyományosnak számító energiahordozók, mint a szén, a gáz, a fűtő­olaj, kisebb mértékben az elektromos energia mellett, egyre jelentősebb szerepel kap a fa is. Nemcsak a tű­zifa, amit vagy vásárolnak, vagy pedig az erdőn gyűjte­nek, hanem az úgynevezett energetikai apríték, azaz fa- zúzalék, amely már bevonult a központi fűtésas lakáso­kat ellátó fűtőművekbe is. A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság kezdte meg ennek készítését. Erre a célra megfelel az úgyne­vezett „hulladékfa”, a faki­termeléskor keletkező külön­böző hulladék — mindaz, amit haszonfaként nem lehet értékesíteni. Ez a fahulla­dék eddig az erdőn ment tönkre, kihasználatlanul kor­hadt el. Az erdőgazdaság komplett gépsort vásárolt, s ennek segítségével dolgozza fel, hozza olyan állapotba, hogy az a kazánokban el­égethető legyen. A döntő-ra­kodó, a hidraulikus markoló­val ellátott vonszoló, az ap­rítógép egy-egy eleme ennek a gépláncnak, amely feldol­gozza a huíladékfát. Az ap­ríték így kerül tehergépko­csira. Ez szállítja aztán a felhasználás helyére. Az erdőgazdasággal tör­tént megállapodás alapján ilyen faaprítékot használ­nak fel a putnoki fűtőmű­ben. Ilyen faaprítékkal szol­gáltatnak meleget a sárospa­taki központi fútéses laká­sokban is. Ezt a faaprítékot használja fel a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdasági Bor­kombinát is, a bodrogolaszi szeszüzemében. Az erdei hulladékból gyártott energe­tikai aprítékból az idén a megrendelőinek mintegy 6000 tonnát szállít az erdőgazda­ság. El nem kötelezettek értekezlete Horn Gyula nyilatkozata Az el nem kötelezett or­szágok belgrádi csúcstölél- kozójánalk első két napján vendégként részt vett Horn Gyula 'külügyminiszter, aki az MTI munkatársai 'kérésé­re összegezte az értekezle­ten szerzett tapasztalatait. Az el nem kötelezett moz­galom valóiban • hatalmas, az ENSZ-tagállamok kétharma­dát tömöríti, országaiban él a földkerekség lakóinak kö­zel a fele — mondotta a külügyminiszter —, a mosta­ni, IX. állam- és kormány­fői konferencián 102 magas-, sőt legmagasabb szintű kül­döttség van jelen. Ez a találkozó az előzők­höz hasonlóan igen tanulsá­gos a számunkra. Résztve­vői között rendkívül nagy az - összetartás érzése. Nemcsak Magyarország, ha­nem az ENSZ, még minden tömörülés számára is fontos tapasztalat, hogy a mozga­lom tagjai messzemenően tiszteletben tartják a de­mokratikus elveket és köve­telményeket. Az sem hat za­varólag, hogy egyes el nem kötelezett államok egyidejű­leg regionális tömörülések­hez, így az Arab Ligához, az Afrikai Egysógszervezet- hez, az Amerikai Álla­mok Szervezetéhez, stb. is tartoznak. Sajátos vonós az is, hogy a tagállamok kö­zött a Világ leggazdagabb és legszegényebb államai egy­aránt megtalálhatók. Ilyen szempontból egyik véglet az Egyesült Arab Emírségek, 16 ezer dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelemmel. Ez mór egymagában mutatja a mozgalom heterogén jelle­gét, valamint azt is, ’hogy a mozgalmon belül nagy az ideológiád pluralizmus. A többi tömörülés számára íorvtos tanulságul szolgálhat, hogy ezeik az ideológiai kü- 1 önbségek, mon dha t n á nk gyökeres ellentétek nem za­varják az el nem kötelezett országokat abban, hogy egy sor kérdésiben közös állás­pontra jussanak. Egy moz- galomnak tehát nem létfel­tétele az ideológiai urtifor- mizmus. Nagyon jó és kö­vetendő elvnek tartom azt, amit itt Belgrádban is meg­Fortuna F oitúriéinak ritkán van dolga a képzőművészettel, * most mégis .. Ügyannyira, hogy a színházzal szem­beni totózóban kiállítási helyet is biztosított a mis­kolci képzőművészeknek, ahol, ha Fortuna kegyes hozzá­juk, netán még vevőre is okádhatnak képeik. Természetesen nem illik utánaérdeklödni, hány szeren­csés nyertes költötte idáig nyereségének legalább egy ős hányadát itt látható képzőművészeti alkotásokra, de bizonyára akad ilyen is, habár a százesztendős naplói szerint a művészetpártolókat a szerencse eléggé tartósan elkerüli. Emiatt persze az ostromot, Fontuna becserkésze­tt nem kell abbahagyni. Nem is hagyják abba! Ma például - több eddigi pró­bálkozó után — Raffai Kinga állítja itt ki képeit, abban a reményben, hogy gyönyörű, batikolt eljárással készíteti alkotásaira esétleg a „nyerők" is felfigyelnek. Mert a jó ízlésű, a művészetért, s az értékes műalkotásokért ra­jongó örök „vesztesek" már felfigyeltek. Megvásárolni őket viszont - érthető anyagi okok miatt - nem áll mód­jukban. Hátha most Fortuna segít rajtuk. (gyöngyösi) Magyarország nem ugródeszka Ülést tartott a külügyi bizottság Hit ér a m ha borsodi? A BÖKÖ 28-féle terméket állít elő, s egy ezek közül ez az ivó­kút , Fojtán felv. Egyelőre még nincs konk­rét döntés azoknak az NDK- állampolgároknak az ügyé­ben, akik Magyarországról az NSZK-ba kívánnak távozni. A végleges megoldás idő­pontjáról napvilágot látott hírek merő találgatások; még napokig, de akár he­tekig is elhúzódhat az ügy — . jelentette ki az Ország- gyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén Somogyi Fe­renc külügyminisztériumi államtitkár a képviselők kér­déseire válaszolva. A magyar diplomácia ve­zető beosztású képviselője ezzel gyakorlatilag cáfolta az NSZK kormányszóvivőjé­nek tájékoztatóját, miszerint már a nagyon közeli idő­pontban megoldódhat az NDK-s menekültek problé­mája. Az államtitkár az or­szággyűlési képviselők előtt megismételte a már koráb­ban is hangoztatott elveket, amelyek szerint Magyaror­szág alapvetően a két német állam ügyének tekinti a probléma megoldását. Ugyan­akkor „akár tetszik, akár nem” — fogalmazott az ál­lamtitkár — Magyarország érintett az ügyben, ezért köz­vetlen érdeke, hogy minél hamarabb megoldják az el­húzódó ügyet. Ennek során Magyarország érvényesíteni kívánja az ország belső át­alakulásának szellemét, az emberi, humanitárius kérdé­sekben vallott új álláspont­ját. (Folytatás a 2. oldalon) fogalmaztok, nevezetesen, hogy a politikai állásfogla­lások megközelítésében plu­ralizmusra van szükség. Űj fejleménynek tartom az egész mozgalom célkitűzései­nek megfogalmazása szem­pontjából azt, hogy kiegyen­súlyozott, normális viszonyt (Folytatás a 2. oldalon) Olyan ez, mint a mesé­ben ... Hol volt, hol nem volt. Kallódó bányákról van szó. Kőbányákról. És újfajta gyűrkőzésekről. Tegnap el­ső ízben mutatkozott be a szakértő közönség előtt a Bódvavölgyi Általános Kő­feldolgozó és Bányászati Kft. Miskolcon, a BÁEV kul­túrtermében nyitották meg azt a kiállítást, amely szep­tember 17-ig várja a láto­gatókat. Az eseménynek előzménye van. A hazai kohászat mély­repülése arra késztette — két évvel ezelőtt — a BÉM- et, hogy szakmán kívül pró­báljon boldogulni és megél­ni. A nagy ötlet; márvány­bányát kell nyitni a Cse­rehát térségében. A tervből a múlt esztendő elején va­lóság lett, az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat perkupái bányájának felszí­ni berendezéseit megvásá­rolta a BÉM, megpályázva a megyei tanácsnál az elma­radott térségek fejlesztésére fordítható 13 millió forintot. Ez év augusztus 1-jén ala­kult meg a korlátolt felelős­ségű társaság, BÓKÖ rö­vidítéssel. Az ügyvezető igazgató, Horkai István el­mondotta, hogy a cég mint­egy 250 embernek ad mun­kát, s termékeik (a termelé­si érték 220 millió forint) remélhetőleg nemcsak itthon, hanem külföldön is kelendő­ek lesznek. A kő (a már­vány és a gránit) nemes, becses építőanyag. S a hul­ladék sem vész kárba: a kőport a svéd kozmetikai ipar vásárolja meg... S még egy érdekesség: a régi­új márványbánya jobbára betanított munkásait kár­pátaljai szakemberek képe­zik ki. B. I. Álarcos rablók után kutat a rendőrség (8. oldal) Elemér még nem tudja, hogy érte (is) tör­ténik minden. Nem hallott még semmit az új oktatási törvényről, persze a régiről sem. Szá­mára az órarend, az ülésrend, a tornaterem, a szaktanterem idegenül csengő szavak. Nem hallott még sem a tankötelezettségről, sem a tanszabadságról. S azt pedig nem is értené, hogy az újabb és újabb oktatási reformokat, pedagógiai újításokat, továbbképzéseket, tan- terveket, óravázlatokat miatta (is) csinálják. De a végtelenségig sorolhatnám azokat a dol­gokat, melyekről Elemérnek egyelőre fogalma sincs. Azt sem sejthette, hogy rá is gondolt o művelődési miniszter, amikor az országos tan­évnyitó értekezleten hazánk valamennyi kis- és nagydiákját köszöntötte, majd arról beszélt, hogy csak az oktatásügy kiemelt kezelése biz­tosíthatja európai felzárkózásunkat. De Elemér még Európáról sem hallott sokat, sőt még ír­ni, olvasni sem tud. Ami persze nem olyan nagy baj, hiszen még csak most kezdődött a tanítás. De nem mindenkinek! Az első tanítási napon Elemérrel az iskola helyett Pányok fő­utcáján találkoztam. Tudta, hogy ő már isko­lás, azt Is tudta, hogy aznap már iskolába kellett volna mennie. De arra a kérdésre, hogy ő miért nincs ott, nem tudott válaszolni. Kedves Szülök! Kinek az üzenőfüzetébe kell most beírni, hogy gyermeke igazolatlanul hiányzott? (filip) Fotó: Dobos ani^LrAii »

Next

/
Oldalképek
Tartalom