Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-05 / 209. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1989. szeptember 5., kedd Hz MSZMP megyei I. számú reformkörének közleménye A /. MSZMP Bcw'sod-Aba- új-Zemplén megyei 1. szá­mú reformkoré helyesli és támogatja az MSZMP Pozs- gay Imre vezette küldöttsé­gének a legutóbbi politikai egyeztető tanácskozáson képviselt azon álláspontját, hogy a munkahelyek szer­vezeti-vezetési struktúrájá­ba a pártok ne épüljenek be. Reformkörünk megala­kulása óta sürgetjük a/. MSZMP-nek a munkahe­lyekről való szervezeti ki­vonulását. Meggyőződésünk, hogy az MSZMP megújulá­si törekvései csuk akkor hi­telesek, ha ez minél előbb megtörténik. Ismeretes, hogy a megye pártvezetése korábban nem akart pártértekezletat, csak a reformerők határozott fel­lépése kényszerítette ki an­nak összehívását. A megyé­ben működő reformkörök egyeztető tanácsa júniusban több javaslattal fordult a megyei pártbizottsághoz, s pártértekezlet megrendező. Az 1-es számú reformkor múlt hét csütörtöki — előbb ismertetett — közleményére dr. Járai János, az MSZMP megyei bizottságának szóvi­vője a következőket vála­szolta : — Őszintén sajnáljuk, hogy a szintén csütörtökön tartott, miskolci küldöttek­kel való találkozóra az 1-es reformkor tagjai nem tudtak eljönni — mint például a diósgyőri reformkor képvi­selője —, mert akkor sok vitás kérdést közösen tisz­tázhattunk volna, nem pedig a sajtón keresztül... A közlemény tartalmára így reflektált a szóvivő. — Az 1-es reformkor köz­leményében utal azokra a javaslatokra, amelyeket ko­rábban juttatott el a me­gyei pártbizottságnak a me­gyei pártértekezlet előké­szítésével kapcsolatban. Erre azt tudom mondani, hogy a javaslatok kézhez vétele után azokat a megyei párt- bizottság első titkára ismer­tette a testülettel, amely megvitatta a benne foglal­takat. Nem pontos a reform­körnek az a megállapítása, hogy a testület semmit nem fogadott el belőle, mert a küldöttválasztás módjával, az előkészítés nyilvánosságá­val, illetve később, a jelöl­tek bemutatkozásával kap­csolatban azonos álláspontra helyezkedett. Nem értett egyet a testület a tisztség- viselők megválasztásának a reformkor által javasolt módjával, illetve a pb-tagok mandátumával kapcsolat­ban. — A közlemény szerint az 1. sz. reformkor súlyos gon­dokat észlel a pártértskez- letre készült dokumentu­mok nyilvánosságában. Mi­után a vitaanyagot és a feladattervet valamennyi párttag kézhez, kapta, az újabb szervezési, technikai jellegű kérdésekben (ügy­rend, részletesebb ajánlás a szervezeti felépítésre) már valóban nem tervezünk álapszervezeti vitákat. Úgy vélem, a pártértekezlet do­kumentumainak nyilvános­ságát kellőképpen biztosí­tottuk: teljes egészében a küldöttek, küldött-klubok rendelkezésére állnak. A megye közvéleményét pedig tartalmi ismertetésükkel, a pártsajtón keresztül tájé­koztattuk. — Javasolja a reformkor, hogy, bármely MSZMP-tag rendelkezzen tanácskozási joggal. .Ezzel kapcsolatban hangsúlyozom: attól az idő­ponttól kezdve, amikor a megyei pártbizottság nyilvá­sének módjával kapcsolat­ban. Ezek közül — bár a megyei pártvezetés többször és több helyen is úgy nyi­latkozott. hogy a reformko­rok nyitott kapuikat dönget­nek — semmi, sem valósull meg. Ezért megismételjük korábbi javaslatainkat. Fontosnak tartjuk, hogy a pártértekezlettel kapcso­latos valamennyi dokumen­tumot hozzák nyilvánosság­ra. Javasoljuk, hogy a- párt- értekezleten szavazati joggá: csak a megválasztott kül­döttek vehessenek részt, ta­nácskozási joggal viszont a megyében élő bármely MSZMP-tag ott lehessen. A tisztségekre jelöltek még a pártértekezlet előtt a lehe­tő legszélesebb körben is­mertessék elképzeléseiket a megye, illetve az MSZMP jövőjével kapcsolatban, a? új megyei pártvezetőket pe­dig teljes körű pártszava­zással válassza meg a tag­nosságra hozta, hogy ösz- szehívja a megyei értekez­letet, a tagság rendszeresen tájékozódhat az előkészítés­iül és tudatosan befolyásol­hatja is annak menetét. Egyébként sem technikai­lag, sem anyagilag nem tar­tom lehetségesnek, hogy va­lamennyi párttag — jelenleg 57 ezren vagyunk — sze­mélyesen részt vegyen a pártértekezleten. Biztosítjuk viszont, hogyr a küldötteken kívül a helyszínen — pél­dául tv-láncon keresztül — nyomon követhessék az ese­ményeket. így a szünetek­ben közvetlenül kapcsolat­ban lehetnek küldöttükkel. — A reformkor tiltakozik az ellen, hogy a megyei pártbizottság jelenlegi tag­jai szavazati joggal vegye­nek részt a pártértekezleten. Erről korábban döntött az értekezletet meghirdető, azt előkészítő testület. Tartalmi­lag azt hangsúlyozom, hogy az előző pártértekezlet — az MSZMP hagyományainak megfelelően — olyan man­dátumot adott a megyei pb- tagjainak, hogy annak mun­kájában az új párttestület megválasztásáig vegyenek részt. A testület tagjai dön­tően ezért nem indultak je­löltségük ' elnyeréséért — többen elhárították az erre való felkérést. A reformkor idevágó észrevételét módo­sító javaslatnak fogjuk fel. Az a véleményem, hogy az ügyrend küldött-klub-beli vitáján tisztázni kell ennek az okát. — Egyetértek azzal, hogy a különböző tisztségekre je­lölt párttagok ismertessék nézeteiket, álláspontjukat, akár az egész közvélemény előtt is. A teljes körű párt­szavazásról az a megyei bizottság álláspontja, hogy azt sem a megyei testület funkciójának lényeges mó­dosulása, sem az irányító jogosítványainak visszaszo­rulása, és a személyes isme­retség hiánya sem indokolja. — Az 1-es reformkor hely­teleníti, hogy a szervezeti átalakítással kapcsolatban kértük, hogy szeptember 5- ig foglaljanak állást, az öt változatból, melyiket tartják helyesnek. Ugyanakkor meg­engedhetetlennek tartja, hogy a párttagság ne tájé­kozódjon erről a tervezet­ről. Úgy gondoltuk, az a helyes, ha nem várjuk meg, míg minden küldöttet meg­választanak (az iskolákban ugyanis szeptember 6-a a ha­táridő), hanem minél előbb a küldöttek kezébe kerül a szervezeti átalakítással kap­tölt el bennünket a szeptem­ber 23-ára összehívott párt­értekezlet előkészítésének módja. Tiltakozunk az el­len. hogy a megyei pártbi­zottság nem hozta nyilvá­nosságra azt a javaslatát, amelyben öl változatot is­mertetnek a szervezeti át­alakításra vonatkozóan. Helytelenítjük, hogy ezt a javaslatot azzal küldték meg a küldötteknek: szep­tember 5-ig nyilatkozzanak róla. melyik változatot tart­ják támogathatónak. Megengedhetetlennek ítél. jük. hogy a párttagság ne tájékozódhasson a megyei pártbizottság tervezetéről, ezzel ugyanis még a lehető­ségét is kizárják annak, hogy a küldöttek választóik akaratát képviselhessék. Til. lakozunk továbbá az ellen is. hogy a jelenlegi elképze­lések szerint a megyei párt- bizottság tagjai — küldötté választásuktól függetlenül — szavazati joggal vennének részt a pártértekezleten. csolatos tervezet, hogy meg­vitathassák az őket megvá­lasztó párttagokkal. Szep­tember 5-ig csak ott zárul le a vita, ahol arra mód van. Ha a kiküldött levél, melyben erről írunk, félre­értést okozott, ezúton kérem a küldöttek és valamennyi párttag szíves elnézését — fejezte be a tájékoztatót dr. Járai János. (Folytatás az 1. oldalról) Amint az ügy eddigi me­netéből kivehető, itt is léte­zik a gordiuszi csomó. A há­rom éve húzódó bírósági tortúra ki tudja, mikor és milyen eredménnyel zárul. És közben állandóan beázik az iskola, ami egyáltalán nem vet jó fényt sem a tervezőre (VÁTI), sem pe­dig a tetőzetet szállító-gyár­tó vállalatra, de még a ki­vitelezőre sem. Hiszen a megrendelő, jelen esetben a városi tanács, elvárná, hogy A Politikai Főiskola mind­addig folytatja tevékenysé­gét, amíg a politológuskópzés feladatait az állami felső- oktatás át nem veszi. A hallgatók tehát a felvételük idején érvényes előírások szerint fejezik be tanulmá­nyaikat — jelentette ki Ro- mány Pál, a Politikai Főis­kola rektora az intézmény tanévnyitó ünnepségén hét­főn, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Romány Pál azért tartot­ta szükségesnek ezt a kér­dést megnyitó beszédében tisztázni, mert a korábbi megnyilatkozások a főiskola sorsáról sok félreértésre ad­tak okot, zavart keltettek. A félreértések alapja az az év elején született javaslat, hogy egyértelműen ketté kell választani az egyetemi rendszerű és állami érvé­nyű politikatudományi kép­zést, valamint az MSZMP számára szükséges pártokta­tást, pártpolitikai kutatást és képzést. Erről májusban döntött az MSZMP akkori Politikai Bizottsága. A Mi­nisztertanács, illetve az El­nöki Tanács azonban majd csak a hatályos jogszabályok felülvizsgálata, a szükséges és lehetséges módosítások kidolgozása után hozza meg határozatát — mondotta. Pontatlan tehát minden olyan információ, amely sze­rint az MSZMP megszünteti a főiskolát. Szándéka az, hogy szélesebb alapokra he­lyezzék a politikatudományi képzést. Az MSZMP viszont — építve a főiskola szelle­mi-anyagi lehetőségeire — létrehozza a maga pártpoli­tikai kutatási-képzési bázi­sát — szögezte le a rektor. Az ünnepélyes tanévnyi­tón — amelyen a hagyomá­nyokhoz híven fogadalmat tettek az elsőévesek, vala­mint kinevezési okmányokat nyújtottak át oktatóknak — részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Elsősorban a politológia, mint szintetikus tudomány pénzéért jó, minőségi mun­kát végezzenek. Egyetlen mértékadó véle­mény a sok közül. A Mű- anyagipari Kutató Intézet vizsgálata szerint a beázás­ban tervező és gyártó ré­széről elkövetett hiba egy­aránt közrejátszik. Hogy végül is meddig tart az ügy tisztázása, azt ma nem lehet megmondani. Mindenki vitatkozik, vádi a vélt vagy valós igazát, köz­ben rohamosan romlik az épület állaga. L. L. sag. Növekvő aggodalommal Á megyei szóvivő válasza a közleményre Kirakatban az építőipar Amióta elkészült a szlovák iskola, a beázás megoldhatatlan fel adat elé állítja a pedagógusokat Tanévnyitó a Politikai Főiskolán jelentőségét taglalta, megvi­lágítva azt is, milyen sze­repe van e tudománynak a magyar demokrácia kitel­jesítésében, Magyarország felzárkózásában Európához. Bevezetőben leszögezte: Magyarország a gazdasági és a politikai reformok korsza­kát éli, sok múlik tehát azon, hogy a jelenben és a jövőre készülő cselekvők hogyan gondolkodnak, mit tesznek. A reform egyúttal olyan szellemi reform is, amely megváltoztatja a tu­domány és a társadalom kapcsolatát, a valóságról va­ló gondolkodást. Ugyanis a világot megváltoztatni, a de­mokratikus szocializmus út­ján tovább vinni, csak új módon való gondolkodással, a tudomány eddigi eredmé­nyeinek újragondolásával, új szintézis megteremtésé­vel lehet. Magyarország most Euró­pa felé akar fordulni és nemcsak egy részében, zárt világban élni — mondotta, majd íelhivta a figyelmet arra: az eddigi elszigetelő­dést — amelyben néhány évtizedig jártunk, s félig még mindig benne vagyunk — nem szabad egy másik el­szigetelődésre felcserélni. Újabb forduló (Folytatás az 1. oldalról) MSZMP és a harmadik ol­dal állásfoglalását, hogy miként képzelhető el a tár­gyalás olyan körülmények között, amikor a harmadik oldalon ülő egyik delegáció az ellenzéket nyíltan becs- mérli, fenyegeti. Pozsgay Imre hangsúlyozta: el kell dönteni, hogy a háromoldalú tárgyalásokon törvényelőké­szítés, vagy nyilvános pro­paganda folyik-e. Az MSZMP is találna bírálnivalót az el­lenzék soraiban, ám nem itt van a helye a nyílt válasz­tási küzdelemnek; a harma­dik oldal javasolta, hogy ezt a vitát is a jószolgálati bi­zottság vizsgálja ki. Berényi Ferenc, a Münnieh Ferenc Társaság országos titkára visszautasitotta az EKA nyi­latkozatát, ugyanakkor kész­ségét fejezte ki, hogy az ab­ban felvetetteket az MFT az. EKA-val megvitassa. Népfrontértekezletre készülődnek Szeptember 16-án megyei értekezletet tart a Hazafias Népfront. Ennek előkészíté­se érdekében a küldöttek és a testületi tagok már többször átfogalmazták az értekezlet állásfoglalás-ter- vezetét, s azt a tegnapi el­nökségi ülésükön további véleményekkel bővítették. A megyei értekezlet ügy­rendjéről, forgatókönyvé­ről, valamint a beszámoló vázlatáról is hétfőn dönött az elnökség. Sósavszállítás 4,5 és 6 m:i-es tartálykocsival Cseppfolyós nitrogén szállítása 7 és 20 m:,-es tartálykocsival Lefejtést tárolótartályokba elvégezzük Kiszolgálás raktárunkból, vagy gyártóműtől történhet, szükség szerinti mennyiségben Vállaljuk gépkocsira szerelt PPUA-1200/100 típusú gáztermelő-berendezéssel fűtést, tűzveszélyes tartályok tisztítását, olajos vagy zsíros csővezetékek, szerelvények tisztítását, max. gözteljesitmény: 1200 kg/óra; hőmérséklet: 310 C-fok; nyomás: 100 kg/cm2 Cím: KŐOLAJKUTATÓ VÁLLALAT, 5001 Szolnok, Munkásör u. 43. Pf.: 85. Telex: 23-307, telefon: 34-033 Ügyintézőnk: Rigó Sándor főmérnök A VOLANSPEC FUVAROZÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT a Borsodi Autójavító Vállalat közreműködésével 21 személyes, Robur típusú GÉPKOCSIVEZETŐ NÉLKÜL Bérleti formák: ♦ tartós bérlet ♦ eseti bérlet ♦ cserekocsi, javításban levő autóbusz helyett Érdeklődni lehet: Miskolcon a 15-449-es, vagy 17-080-as, Budqpesten az 1-832-990/55-ös telefonon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom