Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-16 / 219. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1989. szeptember 16., szombat II Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-flbaúj-Zemplén Megyei Bizottságának beszámolója (Folytatás az 5. oldalról) szerepet kapott. Lényegesen megváltozott a döntéselőkészítés nyilvánossága, a széles körű előkészítő konzultációk. az újságban megjelent előterjesztések és a szóvivői rendszer bevezetése révén. A feladatkörök és módszerek továbbfejlesztésénél azt tartottuk szem előtt, hogy ’Stratégiai célunk a települések gazdasági, közigazgatási és politikai egyenjogúsítása. Ezért arra törekedtünk, hogy a politizálás fő színterei egyre inkább a településeken és az önálló intézményeknél működő pártszervek és alapszervezetek legyenek. A községek politikai egyenjogúsítása érdekében javasoltuk a „kétszintű” szervezeti működésre való áttérést. Ebben a struktúrában a megyei párt- bizottság tevékenységét egyre inkább a pártszervekkel és -szervezetekkel együttműködve fejtette ki. A határozatokkal való irányítás helyett elsősorban a tájékoztató, a szolgáltató szerep kialakítására törekedtünk. A „kétszintű” kapcsolattartás megítélése pártszervezeteinkben ma is ellentmondásos. Ennek oka egyrészt az. hogy többen a hagyományosan kialakult város-, városkörnyéki kapcsolat megszakításaként értelmezték a változást. Másrészt a megyénket jellemző nagy távolságokat, a gyenge hírközlési infrastruktúrát és — néhány helyen — a személyi feltételek hiányát jelölték meg. Ügy véljük, a rendszer új minőséget hordoz, a kapcsolatokat gazdagítja és új együttműködési lehetőségeket nyújt. A megnövekedett önállóság azonban kezdeti nehézségekkel jár. A „kétszintű” szerveződés megyei tapasztalatainak értékelésére a kongresszust követően az érintettekkel együttműködve vissza kell térnünk. A pártbizottság által tárgyalt kérdések többsége gazdasági, gazdaságpolitikai jellegű, illetve a párt életével kapcsolatos, mert a megyei sajátosságok is elsősorban ilyen jellegű kérdések megválaszolását követelték. A megyei testületi munka hiányossága, hogy a pártbizottság gondolkodásában és gyakorlatában a társadalom- politikai kérdések önállóan nem, vagy alig jelentek meg. A -megyei pártbizottság több mint 100 határozatából 14-et hagyott érvényben, illetve a legutóbbi időszakban 5 olyan döntést hozott (delegálás, községi, üzemi pártszervek létrehozása, Karcsa, Tokaj, regionális program), amely a pártszervezeteknek „felülről” ad feladatot. A pártmunka társadalmasítását, a demokratikus képviseletet és ellenőrzést szolgálta a munkabizottságok, a munkaközösségek funkciójának és összetételének megváltozása, valamint a gyakoribb konzultáció a területi pártszervek titkáraival. Az apparátus szervezetét és működési rendjét egyszerűsítettük. Megszüntettük az államigazgatást másoló munkamegosztást és az osztályrendszer-t. Átszerveztük az oktatási igazgatóságot. Jelentősen csökkentettük az apparátus létszámát. A változás még nem jelentette a szakszerűség, a minőségi munka feltételeinek automatikus javulását. A pártélet demokratizálódása, a tagság belső igénye és a vezető testületek felkérése egyaránt szerepet játszott abban, hogy gyakoribbá váltak a pártviták. A vezetés változó munkamódszere a korábbinál jobban igényelte a tagsági véleményeket. Ugyanakkor kritikát kapott a pártviták gyakoriságában és időrendi ütemezésében esetenként tapasztalható átgondolatlanság. A politikai pluralizmus, a többpártrendszer kialakulása új követelményeket támaszt az ideológiai munkával és a propagandistákkal szemben. E munka során szembe kell néznünk a közelmúlt történelmével és a kialakult valósággal. Mindennek meghatározó eszköze a visszatérés az autentikus marxizmushoz. Pártoktatásd és káderképzési tevékenységünk eddigi gyakorlatával szakítanunk kellett, hiszen az egy korábbi pártpolitika igazolására szolgált. Módosult politikai képzési tevékenységünk, új tartalommal formálódik agitációs és propagandamunkánk. A korábbi tömeges, iskolás típusú képzés folyamatosan csökkent, a politizáló jelleg vált egyre meghatározóbbá. Kialakult és megerősödött megyénkben a politikai közvélemény-kutatás. A megyei vezetés mind több kérdésben igényli a párttagság és a pártonkívüliek véleményének megismerését, tudományos összegzését. A köz- véleménykutató-csoport a megyei vizsgálatok mellett a központi kutatásokba is bekapcsolódott. Az állami, társadalmi, érdekképviseleti szervek és az új politikai, szerveződések gyakoribb megjelenésével, a független lapok és városi újságok szaporodásával szélesedett a politiká nyilvánossága. A tömegkommunikációt egyre erősebb verseny jellemzi, ami új és nagyobb követelményeket támaszt áz MSZMP megyei lapja — az Észak-Magyar- ország — tartalmával és stílusával szemben is. E követelményeknek — elsősorban a jelenlegi személyi, anyagi és technikai feltételek miatt — csak részben tud megfelelni. A párttagság ugyanakkor elégedetlen a tájékoztatási, az agitációs és propaganda- tevékenységünkkel. Eszközeinket, módszereinket elavultnak. nehézkesnek, szegényesnek ítélik meg. Megfogalmazzák, hogy az MSZMP-nek nincsenek jó szónokai. Kifogásolják, hogy nem érvelünk határozottan és nyíltan a rendszert támadó, a szocializmus alapjait kikezdő nézetekkel és törekvésekkel szemben. Az MSZMP tagjainak jelentős része nem tudja, vagy nem meri — sokan pedig nem akarják —, vállalni a nyílt, az éles politikai harcot, miközben más politikai tömörülések a politikai és az ideológiai küzdelem szinte teljes eszköztárát alkalmazzák ellenünk. Az országos pártértekezlet óta pártunk létszáma csökkent. Kevés fiatal kéri felvételét, számottevően megszaporodtak a kilépések és a törlések. Egyesek politikánkkal nem értenek egyet, sokan nem fizetnek tagdíjat. A csökkenő tagdíjbevételek mellett, a pártgazdálkodást nehezíti az új adórendszer, a társadalombiztosítási járulék felemelése és a folyamatos áremelés. A romló gazdasági helyzet és az ebből fakadó politikai feszültségek miatt a tagdíj körüli viták felerősödtek. Az MSZMP-nek jelenleg 352 ingatlanja, vagy ingatlanrésze van megyénkben. Vagyonunk bruttó értéke 385 M Ft, amelyhez az évtizedek során állami eszközökből 200 M Ft-tal járultak hozzá. Ingatlanjaink felújítására 1960-tól 130 M Ft- ot fordítottunk. Ezek az ingatlanok különböző színvonalon a települések többségében biztosítják a szervezeti élet alapvető feltételeit. Felméréseink szerint, mintegy 120 M Ft az az érték, amellyel az elmúlt harminc évben a Központi Bizottság hozzájárult a párt megyei működéséhez. Ugyanakkor 130 M Ft-ot tesz ki az az összeg, amelyet ugyanebbe a központi költségvetésbe befizettünk. Létesítményeink között luxusüdülő. villa, vadászház nincs. Az MSZMP vagyonának jövőjével kapcsolatban azt kell szem előtt tartanunk, hogy biztosítsuk szervezeteink működési feltételeit, különösen a lakóterületeiken. A nélkülözhető létesít- ' menyei nket — az állami támogatás mértékéig — az önkormányzatok rendelkezésére bocsátjuk. Ennék alapján kezdtünk tárgyalásokat a megyei tanáccsal a volt oktatási Igazgatóság felújítás alatt álló épületének átadásáról. A politikai centrumokként működtethető létesítményeket nem idegenít- heitjülk él. A pártfegyelmi eljárások száma jelentősen, közel 30 százalékkal csökkent. Ebben szerepet játszik laz, hogy a régi szervezeti szabályzat már nem, az új még nem érvényesíthető. Az adott helyzetben a párttagokkal való személyes törődés, a párt és az egymás Iránti szolidaritás ils gyengült. 1989 év elején kimondta megszűnését az MSZMP ifjúsági szervezete, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Működési zavaraiban, majd felbomlásában a párt hibás ifjúságpolitikája is szerepet játszott. Megmutatkozott ez a „mindenes” szerepkör erőltetésében, majd az ifjúsági szervezet magára hagyásában. A megyei pártbizottság és á megyében működő pártszervek többsége is felelős az ifjúság problémái, gondjai iránti érzéketlenségért. A .létrejött új megyei szövetség, taz ÉDISZ biztató kísérleteket tesz az alulról építkező, demokratikus működési rend megvalósítására, a politikai arculat kialakításéra, az ifjúsági érdekek felszínre hozatalára és képviseletére. Célunk, hogy a stratégiai szövetséget a magunk részéről kialakítsuk, megerősítsük, tagságukat politikánkkal magunk melllé állítsuk. Az MSZMP megújulási folyamatában jelentősen módosultak a társadalmi kapcsolatok elvei és módszerei. Az elmúlt évtizedek gyakorlatában a társadalmi-politikai szervezetek és mozgalmak többnyire az MSZMP normái szerint dolgoztak. Az alakuló többpártrendszer keretei között az eddigi együttműködési forma élet- képtelenné vált, annak új lehetőségeit és kereteit a különböző társadalmi és politikai szerveződésékkel együtt szükséges kialakítani. Tiszteletben tartjuk a szakszervezeti mozgalom önállóságát, megújulási törekvéseit, szövetségeseinkoék tekintjük és támogatjuk őket.' Pártszerveink — .a kezdeti idegenkedést és tanácstalanságot leküzdve — korrekt kapcsolatokra törekszenek a megy éb en új j á s zer ve ző d ö 11, illetve újonnan megalakult pártokkal, politikai szervezé- teikikel és mozgalmakkal. Párbeszéd ez idáig többnyire a városokban alakult ki. A tárgyalásokon a párt vagyona, a helyi nyilvánosság és más aktuális kérdések szerepéitek, ezek lezárása nem történt meg. A megyei pártbizottság és az ellenzéki pártok között ia kezdeti ismerkedésen túl vagyunk. Az MSZMP megyei bizottsága tárgyalócsoportot hozott létre, készen áll á tárgyalásokra és a kapcsolatok kiépítésére. A népihatalom működése, a jogállam megteremtése, az államszervezet működési és szervezeti korszerűsítése az állam és polgárai viszonyának új alapokra helyezése révén módosul. A demokratikus választások útján létrehozott -népképviseleti testületek válnak a hatalom tényleges gyakorlóivá. A .soron következő választásokra a plurális -társadalmi és többpártrendszerű politikai berendezkedés Viszonyai -között, verse,nyhelyze-tben kell felkészülni, s ezt a közeljövő legfontosabb -feladatának tekintjük. A választási küzdelemben potenciális szövetségeseinknek tekintjük a szakszervezeti mozgalmat, á szövetkezeteket, ia hazafias népfrontot, a demokratikus ifjúsági szervezeteket és a nemzetiségi szövetségeket. II Borsod-Abaiij-Zeinplénmegyei pártérlekezlet java» az MSZMP megújulásának elveire, fö iramaira (tervezet) B párt megújulásáért Az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén megyei tagjai a formálódó programnyilatkozat és az alapszabály szellemében olyan politikai párt kialakítására törekszenek, amelynek célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. Ez csakis egy reformokat kezdeményező, modellváltásra képes, demokratikusan szerveződő, szocialista néppárt lehet. Ahhoz, hogy pártunk a siker reményében állhasson a társadalmi, a gazdasági modernizáció élére, fontosnak tartjuk: — történelmi múltunk objektív értékelését, tanulságainak levonását és hasznosítását, értékeinek vállalását, a torzulásoktól való egyértelmű elhatárolódást; — az emberek számára közérthető, elfogadható jövőkép megfogalmazását; — reális, megvalósítható elképzelések kidolgozását a gazdasági válság megállítására; — a párt szellemi, szervezeti megújulását, új tagok politikai szerepvállalását. Vállaljuk az MSZMP fennállása óta eltelt időszakból a megújulás számára hasznos eredményeket és értékeket, valamint a felelősséget saját döntéseinkért és azok következményeiért. Szakítunk az antidemokratikus munkamódszerrel, munkastílussal, de elutasítjuk az összes gondért kizárólag az MSZMP-t felelőssé tevő, bűntudatot sugalló, önbizalmat gyengítő vádaskodásokat. A pártmozgalom középpontjába az állampolgárt, az embert, a párttagot állítjuk. Pártunk a jövőben olyan politikai pártként kíván működni, amelyben a marxizmus máig ható elméleti alapelvei mellett a fő ösz- szetartó erő -a politikai .program, s a párt társadalmi befolyását a demokratikus választások eredményei hitelesítik. A párt tevékenységében az egyetemes emberi értékek az irányadók. Ilyennek tartjuk: — a humanizmust; — a létbiztonságot; — a társadalmi, politikai egyenrangúságot, igazságosságot; — a valós teljesítményeknek megfelelő érvényesülés lehetőségét; — az egyének és közösségek szabadságának tiszteletben tartását; — a demokráciát az emberek közötti kapcsolatokban; — a lelkiismereti szabadságot; — a nemzeti és nemzetközi hagyományok és értékek ápolását; — a nyitottságot, a szolidaritást és a toleranciát; — az emberi környezet és az egyes ember fizikai és lelki egészségének megőrzését. Mindezeket a marxizmus elvei alapján akarjuk érvényesíteni. A párt bázisát alapvetően a bérből és fizetésből, a saját munkájukból élők jelentik. Megyénkben kiváltképpen fontos kötelességünk figyelemmel lenni a történelmi tradíciókra, a munkás- hagyományokra. Sorainkban mindazokra számítunk, akik értékrendünket, a programot, az alapszabályt, valamint céljainkat elfogadják és megvalósításukért készek mozgalmunkban dolgozni. Mozgalmunk jövőbeni működésének alapja a demokratizmus, struktúrája a párttagok önálló szerveződésén alapszik, amely egyúttal alkalmas az önkormányzati, a népképviseleti szervek munkájának politikai befolyásolására. Ehhez leépítjük tevékenységünk bürokratikus és centrális vonásait, erősítjük az elkötelezettségből fakadó szolidaritást és együttműködést. A pártmunka — ahol a törvény másképp nem szabályozza — a munkahelyeken és a lákóterületeken egyaránt folyjék, a lakóterületekre való fokozatos súlypontáthelyezéssel. A tagság belső tagoltságának kifejezésére tagozatok működését ajánljuk (munkás-, agrár-, értelmiségi, ifjúsági stb.). A megye pántmozgalmá- nak legfelsőbb fóruma a megyei pártértekezlet legyen. Jogosítványait az új alapszabályban kell meghatározni. A megyei pártszervező- dés felépítésére külön dokumentumban teszünk javaslatot. A politikai versenyhelyzetet elfogadva a megyében is küzdünk a politikai hatalomban váló maradásért. Készülünk a választásokra. Programunk és saját jelöltjeink révén a lehető .legtöbb képviselői hely megszerzésére törekszünk. Érdekünk a választások demokratikus előkészítése és lebonyolítása. Az így kialakuló választási eredményt tudomásul vesszük. Szorgalmazzuk a pályázati rendszer útján történő vezetői kiválasztódásit. Meghatározzuk azoknak .a nem pártvezetői funkcióknak a körét, ahol a párt kezdeményez, személyi javaslatokat tesz és jelölteiket állít. Ezek a jelölitek élvezzék a tagság támogatását. A párttagokkal, különösképpen a vezetőikkel szembeni alapvető követelmény az erkölcsi tisztaság. Napjainkban az MSZMP-n kívüli más .pártok, mozgalmaik, tömörülések is működnék a megyében. Készen állunk a velük való együttműködésre, a nyilvános vitákra, vállaljuk a politikai küzdelmet, a .tisztességes versenyt. Nemcsak ellenfélnek, Ihanem lehetséges szövetségesnek is 'tekintjük őket. A békés átmenet elősegítésére kezdeményezzük a megyében működő politikai pártok állandó, konzultatív testületének felállítását a választásokig. Fontosnak tartjuk a tömegkommunikáció helyi intézményeinek továbbfejlesztéséit, a rádió- és a televízióadások bővítését, további lapok alapítását. Változatlan feladatunk a pártlapdk működési feltételeinek, az újságírók anyagi és erkölcsi megbecsülésének javítása. Szükségünk van egy hiteles, jó színvonalú, elkötelezett megyei pártlapra! A megye pártszervei, -szervezetei gazdaságilag legyenek önállóak (önellátóak), 'tagdíj- és egyéb bevételeikből biztosítsák a működés feltételeit. Ennék érdekében újra kell szabályozni .a tagdíjak mértékét és felhasználását. A megyei pártszerv a működéséhez szükséges anyagi eszközöket önálló gazdálkodással teremtse elő. Ehhez tagdíjból származó bevételt lehetőleg ne vegyen igénybe. II társadalom és a gazdaság megújulásáért A gazdaság, a politika, a szellemi, a kulturális és az erkölcsi ‘élet területén egyaránt olyan alapvető változásokat támogatunk, amelyek lényege a társadalom demokratizálása, új, ember- központú értékek szerinti újjászervezése. Csiak ezáltal kerülhet ;ki térségünk a válságból, csak így biztosítható az Itt élő embereik számára a tisztességes munka és megélhetés, az állampolgári méltóság és a biztató jövő. Törekvéseink rövid távon a gazdásági és kulturális helyzet iramlásámák megállítására, majd hosszú távon egy megalapozott gazdasági növekedés elindítására, ennek eredményeképpen .pedig az élet- színvonal emelésére és az életminőség javítására irányulnák. A megyében kialakult válsághelyzet megoldása kétirányú, központi és helyi erőfeszítéseikkel, konkrét kezdeményezésekkel lehet eredményes. Országos szinten sürgős, megoldásra váró kérdésnek tekintjük: (ezek .képviseletét kongresszusi küldötteink figyelmébe ajánljuk) (Folytatás a 7. oldalon)
