Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

1989. szeptember 16., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7

(Folytatás a 6. oldalról)

— a magas színvonalú teljesítményihez a ikorszerű műveltséget, az oktatás és képzés alapoktól kiinduló reformját;

— az adósságállomány kezelését. Kezdeményezzük egy új adósságkezelő politika kidolgozását, melynek terhei — a gazdaságpolitikai váltás időszakában — él viselhetők ;

— a piaci viszonyok fejlesztését, az állam újraelosztó szerepének visszaszorítását, amely a gazdaság dinamizálásának nélkülözhetetlen feltétele;

— a tulajdonviszonyok fokozatos átalakítását. Támogatjuk a tulajdonformák sokszínűségét, egyenrangúságát. Fontosnak tartjuk az állami tulajdon hatékony közösségi tulajdonná alakítását, az e téren meglévő különféle nézetek tisztázását. A tulajdonviszonyok szervezeti megjelenését az eredményesség feltételei döntsék el;

— az elosztási viszonyok új alapokra helyezését. Ez foglalja magába az állami kötségvetés reformját, a vállalati és egyéni jövedelem- képzés és elvonás rendszerének korszerűsítését, valamiint egy új szociálpolitikai modell kidolgozását;

— az agrárszektor hatékony működését. Sürgetően fontosnak tartjuk az agrárolló szűkítését, a jogi és a közgazdasági akadályok gyors megszüntetését. Elutasítjuk a mezőgazdaság tulajdonviszonyainak erőszakos átrendezését, azt csak -a mai alapokról 'kiindulva, a szerves fejlődés eredményeként tudjuk elképzelni. Támogatják a kis-, a közép- és a nagyüzemek ésszerű kombinációját, mélyben hosszú távon is fontos szerepe van az eredményes termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak.

— az új terület- és településfejlesztési politika kialakítását. Kezdeményezzük, szorgalmazzuk az önkormányzatok gazdasági autonómiájának megteremtését, az infrastrukturális élmara- dottság felszámolását, a vidék és községbarát fejlesztéspolitikát;

— a vállalkozók támogatását. Üj hitel- és adópolitikát, olyan biztosítási rendszert, amély támogatja a kezdő vállalkozót, nem korlátozza sem a tevékenységet, sem a jövedelmet, a veszteseket pedig segíti az újrakezdésben.

A gazdasági modellváltásnak az előnyei és terhei a társadalomban egyenlőtlenül oszlanak meg. Az átmenet a gazdálkodók, illetve a társadalom erős jövedelem-differenciálódásával, a regionális problémák fokozódásával, a munkanélküliség növekedésével járnak. A megrázkódtatások Borsod-Aba- új-Zemplén megyében fokozottabb mértékben jelentkeznek. A megyei pártszervek a .konfliktusokat vállalják és az ezzel együttjáró érdekképviseletet politikai feladatnak tekintik, A helyi tennivalókra irányuló cselekvési sort — mint komplex társadalomfejlesztési stratégiát — a regionális koncepció fogalmazta meg, amelynek kistérségi adaptálását helyileg kell elvégezni. (Az erre vonatkozó dokumentumokat a megyei párt- értekezlet írásos anyagai között a küldöttek kézhez kapták.)

Az MSZMiP megyei programját a kongresszust követő megyei pártértekezleten javasoljuk megvitatni és elfogadni.

A megyében a válsághelyzetből való kitöréshez, a jövőbeni fejlődéshez nem egyszerűen - a hiányok pótlása, a felzárkóztatás, hanem a modellváltás helyi végigvite- le szükséges. Kezdeményezzük az embereik, a felnövekvő generációk életesélyeit alapvetően és tartósan meghatározó oktatási, egészségügyi, művelődési, környezet- védelmi, terület- és településfejlesztési rendszerek új módon történő kialakítását.

Vezérelvünk a tehetség és a teljesítmény támogatása és elismerése, illetve az emberek szellemi, fizikai és szociális egyenlőtlenségének kompenzációja legyen.

A tennivalók legfontosabb csomópontjai:

— egy humán program, mely az oktatás oldaláról biztosítja a szocializációt, a szakmai alkalmazkodóképességet, illetve a vállalkozóvá válást, a szociálpolitika oldaláról pedig erősíti a társadalmi figyelmet és a törődést, javítja a népegészségügyi helyzetet;

— egy infrastruktúra-fejlesztési program, mely a termelés és a lakosság oldaláról oldja a kommunikációs elszigeteltséget, a kommunális megosztottságot, másrészt megteremti a gazdaságszervezés intézményi hátterét;

— egy gazdálkodási modernizációs program amelynek célja a jövedelemtermelés fokozása és a munkahelyteremtés, feltétele pedig a tulajdon reformja és a vállalkozást élénkítő gazdasági környezet létrejötte;

— egy önigazgatási program, amely egyrészt a mai centralizált rendszerek helyett lehetővé teszi az érdekképviseleti sokszínűséget, másrészt a tanácsrendszer átalakításává 1 biztosítja a településeik gazdasági és politikai önállóságát.

Támogatjuk elmaradásunk felszámolását az alap-, közép-és felsőfokú oktatás tárgyi és személyi feltételeiben. Ezen belül szorgalmazzuk az iskolai önkormányzat megerősítését, a pedagógusok megbecsülését és a tanulók sokoldalú anyagi, erkölcsi támogatását.

Fontosnak tartjuk a szellemi, kulturális, művészeti élet szerepének, jelentőségének átértékelését, gyökeres megújítását. Elvetjük a kulturális uniformizmust, mert a kulturális sokszínűség gazdagítja és nem veszélyezteti társadalmunkat. Elutasítjuk a gondolkodási szabadság korlátozását, de csak az egymás iránti tisztelet és megbecsülés, a közjó figyelem- bevételével. .

Űj viszonyt alakítunk ki környezetünkkel, melyben a megye állampolgárai, vállalatai, intézményei nyitottak más megyék, régiók, országok iránt, Olyan kapcsolatokat építünk lei, amelyek működése révén képesek vagyunk befogadni és hasznosítani más kultúrákat, értékeket, konkrét ismereteket.

Szükségesnek tartjuk az értelmiségiek a szakemberek elvándorlásának megállítását, élet- és munkakörülményeik javítását. A vezetés megújulása, az együttműködés szellemének térnyerése, a kezdeményezések felkarolása szükséges a magas színvonalú teljesítményihez.

Jelentős és sokrétű eröfeMiskolcon volt diák

PULSZKY FERENCRE

gyár szemszögéből. Közben nézetei radikalizálódnak, mert a londoni emigráció éveiben a legkülönbözőbb politikai színezetű forradalmárokkal ismerkedett meg, Mazziinivel, Herzennel, Louis Blancoal és Bakunyinnal is, majd Garibaldival, akinek hívéül szegődött, és 1860 ban Olaszországba költözött.

A kiegyezéskor hazatért. Deák Ferenc köréhez tartozott, 1869-ben a Nemzeti

A múlt századi reform- nemzedék nagy alakja, Pul- szky Ferenc, 175 évvel ezelőtt, 1814. szeptember 17-én született Eperjesen. A XIX. századi magyar közélet, tudományosság és irodalom kiemelkedő egyéniségei közé tartozott.

Születése, sorshaj.lama és az élet reneszánsz formátumú egyéniséggé formálta, politikusnak, diplomatának, írónak, újságírónak, régésznek, tudományszervezőnek és műgyűjtőnek egyaránt kiváló volt. Egész élete, széles nemzetközi látóköre, nagy kultúrája a magyarság fel- emelkedését szolgálta.

Sokrétű életművéből is kiemelkedik többkötetes emlékirata, melyet 1874-ben pályája végén. 60. születésnapján kezdett el írni, és 1880-ban jelent meg Életem és korom címmel. A XIX. század első felénök és a kiegyezés utáni évtizedeknek élmén.yszerűségében semmihez sem hasonlítható enciklopédiája, melynek a ma számára nem egy megszívlelendő tanulsága van. A magyar nemesség leghaladóbb rétegéhez, a középnemességhez tartozó gazdag ifjú a nagybátyjától, a híres gyűjtő, Fejérváry Gábortól a jó nevelés mellett a felvilágosodás eszméit kapta örökségül. Nagybátyjával közösen megtett tanulmányútjain megismerkedett az akkori Európa legfejlettebb országaival, Angliával, Francia- országgal, Belgiummal, Hollandiával, Németországgal.. Beutazták Itáliát is, ahol a régészet és művészettörténet

iránt később a tudós biva- tásérzetévé fejlődő, soha el nem múló szenvedély ébredt fel benne.

Hazatérve ügyvédi diplomát szerzett. A kor szokása szerint jurátusként került be az 1834-es országgyűlésre. ahol széles körű műveltsége és serénysége révén hamarosan a reformfiatalság egyik vezéralakja lett. A nemzet felemelkedéséért vívott küzdelem lendülete őt is elemi erővel ragadta magával. Írói munkássága is ekkor indult meg. Eszmék Magyarország történeti phi- lozophiájához címmel cikksorozatot írt Bajza és Vörösmarty folyóiratába, az At- henaeumba.

Már fiatalon is valódi reálpolitikus. Gondolatai máig érvényesek: „Mindenki tudja, hogy fonák azoknak elmélkedése, akik eszményi rendszereikhez akarják a világot idomítani, ahelyett, hogy a történeteket vizsgálva. azon törvényeket keresnék, melyek szerint a nemzeti élet eddig Kifejlett... Eszmények csak egyeseket ragadhatnak el, a népek lénye szilárdabb, s csak az hathat rájok, mi történeteik sziárd földjéből nő fel, csak az, mihez ősi szokás és százados emlékezetek kötik..

Puilszky egész irodalmi és tudományos munkássága a magyar kultúra folytonosságának. a nemzeti öntudat ébrentartásának fontos eszköze volt. A reformmozgalmaikban a Kossuth vezette ellenzékhez tartozott. A szabadságharc alatt elsősorban külpolitikai, diplomáciai déren tevékenykedett. 1848 májusában Kossuth Bécsbe küldte a király személye körüli miniszter. Eszterház.y Pál herceg államtitkáraként, majd a magyar kormány angliai képviselője lett. Innen emigrált Kossuthtal együttműködve. Az emigráció mozgalmainak egyik fő szervezője. Széles körű publicisztikai tevékenységet fejtett ki 1848—49 védelmében. Hős lelkű, a hányatott sorsot bátran vállaló felesége társaságában sokat utazott és írt, köztük egy érdekes, háromkötetes útleírást Amerikáról, 1852-es tapasztalataikról, melyben az Újvilág Jsö nagy fellendülését is merteti egy felvilágosult maMiúzeum elnöke lett. Nagy- energiával vetette bele magát a kor társadalmi és kulturális mozgalmaiba. Negyedszázados munkássága alatt Iközgyűjteményeimiket európai színvonalra emelte. Netki köszönhető az Esterházy képgyűjtemény és a bécsi Iparművészeti Kiállítás anyagának megvásárása, mellyel az Iparművészeti Múzeum alapját vetette meg. Tudományos főművei ,is ekkor keletkeztek. A rézkor Magyarországon (1883) és Magyarország . archeológiája (1897) a hazai régészet úttörő alkotásai. Nem egy elképzelését igazolták a későbbi kutatások. Nagyarányú publikációs tevékenységét 1877-iben kezdte meg, szinte minden kiemelkedő archeológiái leletet ő közölt elsőként. Ö foglalta össze a nép- vándorlás korát az Osztrák- Magyar Monarchia írásban és Képekben sorozatban. A napilapokban is sokat írt, az ismeretterjesztésben is úttörő volt. Gyűjtői munkássága, amellyel fiatalsága óta a Fejérváry—Pulszky gyűjteményt gyarapította, európai jelentőségű volt, a gyűjtemény egyes darabjai ma múzeumainak féltve őrzött kincsei. A .halál kegyes volt hozzá: a Nemzeti Múzeumiból szólította el 1897. szeptember 9-én a nagy reformnemzedék utolsó mohikánját.

szítések szükségesek a lakosság egészségügyi helyzetének javítására.

Támogatjuk az állampolgári jogosultságra épülő általános társadalombiztosítási rendszer folyamatos .kiépítését, a biztonságot szolgáló nyugdíjrendszer megalkotását, a gyermekek neveléséhez szükséges, és méltányos családipótlék-rendszent. Az emberi gondok enyhítése az állami szooiálpolitika feladata, de fontosnak tartjuk és ösztönözzük .a társadalmi összefogásra, az emberi együttérzésre, a szolidaritásra alapozó helyi (szervezeti, intézményi, vállalati, egyéni) kezdeményezéseket is.

Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a különböző nemzedékiek közötti kapcsolatokra. Az. idősebb emberek különösképpen igényük a fiatalok tiszteletét és támogatását. Garantált jövedelemre van szükségük a társadalombiztosításon és az állami nyugdíjon keresztül, otthonokra és ellátásra a közösségben, helyre a kulturális és társadalmi tevékenységhez és jogra ahhoz, hogy öreg napjaikat méltóságban élhessék le.

Tartós fejlődés, a jövő formálása nem képzelhető el az ifjúság részvétele nélkül. Az ifjúság számára garantálni .kell a továbbtanulási esélyegyenlőséget, biztosítani az első munkahelyihez

és az első lakáshoz való jog érvényesülését, a szabad, autonóm szerveződés lehetőségét. Az újjászerveződő ifjúsági szervezetekkel pártunknak közös érdekekre épülő partneri együttműködést kell kialakítani. Mozgalmunknak szüksége volt és szüksége lesz a baloldali gondolkodással szimpatizáló, pártunkkal stratégiai szövetséget (is) vállaló ifjúsági szervezetre.

Térségünk gazdasági, társadalmi stabilitása elengedhetetlenné teszi a megelőzésre illetve a problémák megoldására irányuló markáns foglalkoztatáspolitika alkalmazását. Szorgalmazzuk az infrastruktúra térségi kiegyenlítődését és a területileg egyenletesebb gazdasági potenciál-teremtést. Az új munkahelyek létrehozása elengedhetetlen a munkanélküliség veszélyének elhárításához, az életkörülményekben történő felzárkóztatás pedig az állampolgári egyenlőség egyik feltétele.

Valljuk azt is, hogy az egyén alkotóerejét nem köthetik gúzsba a napi megélhetés gondjai és a létbiztonságért folytatandó állandó küzdelem nehézségei. Biztosítani kell a teljesítménynek megfelelő életszínvonal elérését. Ezen célok megvalósításában stratégiai szövetségeseink a szakszervezetek.

A többpártrendszer a kialakuló új demokratikus politikai struktúra fontos, de nem egyetlen eleme. Ugyanolyan fontosnak tartjuk, hogy erős önkormányzatok jöjjenek létre a különböző településeken és közösségekben, hogy az állampolgári jogon igényelhessék a vezetők nyilvánosság előtti beás elszámoltatását, szabadon szerveződve fejezhessék ki politikai meggyőződésüket és érdekeiket.

Fordulatra van szükség azoknak az információknak a nyilvánosságában, amelyék lehetővé teszik az emberek részvételét a döntések előkészítésében és meghozatalában.

*

Meggyőződésünk, hogy a Rorsod-Abaúj-Zemplén megyében élő emberek boldogulásához, anyagi és szellemi gyarapodásához, emberi szabadságához a demokratikus szocializmus biztosítja a kedvező feltételeket. Ez olyan gazdasági-társadalmi modellt jelent, amelyben az ember immár nem elszenvedője, hanem saját érdekei által meghatározottan kezdeményezője és személyes, tevékeny résztvevője a társadalmi, politikai törekvéseknek.

Mindez feltételezi pártmozgalmunk radikális megújítását, egységének megteremtését, erejének növekedését, a társadalom bizalmának a visszaszerzéséi. Az előttünk álló párlkongresz- szus felelőssége nem kevesebb, mint az ezekhez vezető út kijelölése, a megvalósítás feltételeinek megteremtése. Csak egy .megújuló (vagy újjászervezett) párt lehet garancia a nép fel- emelkedését szolgáló új társadalmi rend kiépítésére!

A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága