Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-16 / 219. szám
1989. szeptember 16., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A megyei pártértekezlet összehívását ia párttagság növekvő számban ez év tavaszától egyre határozottabban sürgette. .Megkésett megtartásait ma mór isolkain politikai hibánalk tantják. Ezzel a minősítéssel — .korábbi döntését felülvizsgálva — a testületi .tagok többsége is egyetént. Kétfordulós 'pártértekezletet javasolunk. A kongresz- szust megelőzően számot adunk a végzett munkánkról, nézetazonosság kialakítására törekszünk politikai szándékaink .meghatározásában és állást foglalunk az MSZMP megyei struktúrájának kérdésében. A kongresszust követően — már az új programnyilatkozat és az alapszabály alapján — meghatározzuk pártunk megyei szervezetének rövid és hosz- szú távú feladatait, megteremtjük az ezek végrehajtásához szükséges szervezeti és személyi feltételeket. Tagságunk a megyei pártértekezletre és a kongresz- szusra szenvedélyes, helyenként szélsőséges, indulatoktól fűtött íviták során készül. A vélemények egyaránt tartalmaznak jogos elégedetlenséget, erősödő elbizonytalanodást és illúziókat is. Alapvetően azonban a racionális és a felelős véleméA politikai reform és pártunk megújulása nem járhat sikerrel, ha nem támaszkodik helyzetünk pontos ismeretére. Bonsod-Aba- uj-Zemplén megye lakói sohasem éltek bőségben és könnyen. Mindez közelmúltunkra és napjainkra is jellemző. A gazdasági fejlődést, a ’70-es évek fellendülését a megye többnyire és látszólag előnyére használta ki. A •közvetlen, esetenként látványos erdmények azonban elfedték az aránytalanságokat, az egyre feszítőbb belső ellentmondásokat. A ’80-as évek elejétől a megyénk a megoldatlan kérdések és a halmozódó feszültségek területe lett. A problémák az országos és a megyei döntésekben csak részlegesen jelentek meg és a változtatásra irányuló elhatározások csak következetlenül valósultak meg. A szükséges változáson lassan bontakoztak lei. A vállalatok, termelőszövetkezetek gazdasági pozíciója, jövedelemtermelő képessége továbbra sem kielégítő. Az elmúlt években az ipari termelés volumene a legtöbb területen csökkent. A megye vállalatainak külgazdasági pozíciói általában romlottak. A belföldi kereslet alakulását a piacszűkítő gazdaságpolitika befolyásolta. A .mezőgazdaságban erőteljesebben bontakozik ki a szerkezeti és szervezeti megújulás. Az új vállalkozói formák, a rugalmasabb érdekeltségi rendszerek sem változtattak azonban a mezőgazdasági üzemek romló gazdasági pozícióin. A szerkezetátalakítás valamennyi népgazdasági ágazatnál — a vegyipar Ikivételével — lassan halad. A vállalkozások bővülése részleges és eseti sikereket eredményezett. Számuk gyarapodott, de elsősorban a ■meglevők átalakulása révén és leginkább a forgalom szférájában. így érdemi forrásbővülés és teljesítménynövekedés nem tapasztalható. A megyében mind többeket fenyeget a múnkanélkü- l.iség veszélye. Az állami támogatással létrehozott új munkahelyek a munkanélküliség mérsékléséhez hozzájárultak, de nem voltak elegendőek annak elkerüléséhez. Napjainkig 1200-an részesültek rövidebb-hosszabb nyék a jellemzőek. Pártértekezletünknek .mindezt az érzelmi, indulati töltést és várakozást is szem előtt kell tartania. Ma nemcsak a Magyar Szocialista Munkáspárt tagsága, hanem .más pártok és politikai szerveződések, valamint a párton kívüli közvélemény egy része .is megkülönböztetett figyelemmel kíséri megújulási törekvéseinket, reformkezdeményezéseinket. A párttagság pártér.tekez- letünktő.1 a jövőnket kedvezően befolyásoló döntéseket vár. Olyanoikat, amelyek végrehajtása során szakítunk a korábbi hibás politikai mechanizmussal, elhatárolódunk téves döntésektől, cselekedetektől, a pártpolitika torzulásaitól és az azokat megtestesítő személyektől. Ugyanakkor hasznosítjuk az elmúlt évtizedek politikai tapasztalatait, fejlődésünk időtálló értékeit és eredményeit. A tét népünk, nemzetünk felemelkedése. Ennek egyik feltétele és eszköze pántunk radikális megújulása. Arra törekszünk, hogy a pártértekezlet döntései hozzájáruljanak a jelenlegi gazdasági- politikai válság leküzdéséhez, a demokratikus szocializmus modelljének kialakításához. ideig munkanélküli-segélyben. Növekvő gondot jelent a csökkent munkaképességű személyek, valamint az alacsony műveltségű és deviáns magiatar.tású egyének foglalkoztatása. Megoldatlan a pályakezdő fiatalok egy részének munkába állítása is. Szembetűnő az infrastruktúra elmaradottsága. A .közlekedés, a víz-, a telefon- hálózat, a kereskedelem, a művelődés-, az egészségügy alapvető feltételeinek hiánya miatt különösen Ikiszolgálta- tottnak érzik magukat az elmaradott térségek, a kisközségek és a .peremterüle- tek lakói. A kiszolgáltatottság érzését erősíti az érdek- kifejezési lehetőségek korlátozása is. A közigazgatás erőltetett centralizálása és az önálló .intézményeik elsorvasztása miatt itt hiányoznak az önigazgatás szervezeti és gazdasági feltételei. A társadalmi-gazdasági modell működéséből következően nem hasznosul kellően a tudás és a szeLlemi erő. A megye lakosságának iskolázottsági szintje alacsony, képzettsége nincs összhangban a foglalkoztatási igény ékkel. Jelentősen mérséklődött, de .nem szűnt meg az országostól kedvezőtlenebb helyzetünk a .közoktatás, a .közművelődés és a művészeti élet terén. Az értelmiségi lét feltételei csak a városokban javultak, ott is differenciáltan. Az értelmiségiek száma .növekvő, ám a megyéből történő elvándorlásukat .nem sikerült megállítanunk. Egy magas jövedelmű .szűk rétegtől eltekintve a megyében élő lakosság anyagi helyzete és életkörülményei évek óta romlanak. A munkaviszonyból .származó jövedelmek az országos átiag alá csúsztak, az egy főre jutó személyi jövedelem — az eltartottak magas száma miatt — a megyék rangsorában az utolsó helyen van. A túlmunkavállalás és a második gazdaság jövedelemkiegészítő lehetőségei nálunk szűkek. Figyelmeztető a szegényedés terjedése. Széles társadalmi rétegek váltak mindennapi létükben sérülékennyé és kiszolgáltatottá. Különösen két társadalmi réteg helyzete romlott, az ifjúságé és az időseké. Gondot jelent, hogy a pályakezdő fiatalok .nem rendelkeznek minden olyan érdekérvényesítési lehetőséggél, ami a munkaviszonyban állókat megilleti. Otthonteremtésük, lakáshoz jutásuk egyre nehezebb, nagymértékben a szülőik anyagi helyzetétől függ. A válások szaporodnak, jelentős a csonka családban élő, a többszörösen hátrányos 'hélyzetű gyermekek aránya. A társadalom egyre kevésbé tud tisztességes megélhetést garantálni az időseknek. A megye népességének 9 százalékát teszik ki azok a nyugdíjasok és járadékosok, akiknek alapellátása a társadalmilag indokolt szükséglet minimumát sem éri el. A társadalmi feszültségeket növeli az emelkedő mértékű bűnözés. Megyénk egyes térségeiben szaporodnak a cigánylakosság — kölcsönös előítéletektől seri mentes — beilleszkedési, együttélési zavarai. A lakosság egészségi állapota az országostól rosszabb, az átlagéletkor rövidebb."Elsősorban vidéki városainkban és kisebb településeinken gond az orvoshiány, .nehezebben szerezhetők be a gyógyszerek és hiányzanak a gyógyító-megelőző munkáihoz szükséges egyéb alapvető feltételek is. Ügy látjuk, hogy Borsod- Abaúj-Zemplén megye mai közállapotait elsősorban a következő tényezők idézték elő: — a világgazdaság techni- !kai megújulásához és átrendeződéséhez való hiánya, .amiben egy rövid távú gondolkodás, a társadalmi konszenzust mindenáron fenntartani igyekvő központi és helyi politika játszott fő szerepet ; — a sztálinista struktúra egyes elméleti tételei ésgya- korlati módszerei, így többek között a hibás káderpolitika, a kritika visszautasítása, elhallgatása és a türelmetlenség. A megyében kialakult helyzetért vállalni kell a felelősséget. A párt testületéinek, tagjainak és apparátusának egyaránt. A megye párttagsága és vezető testületéi azonban nem azonos mértékben vettek részt a döntések meghozatalában, a végrehajtásban, ezért a felelősségük mértéke sem azonos. A vezetés felelőssége három vetületben jelentkezik: egyrészt azért, hogy milyen módon vett részt a felsőbb döntések kialakításában, másrészt azért hogyan ismerte fel és képviselte területünk érdekeit, harmad- sorban azért, milyen hatással volt az általa irányított pártszervezet, intézmény, gazdasági szervezet munkájára. A .megyei vezetők a fejlődés éveiben csalk részben .ismerték .fel a térség távlati érdekeit, azok képviseletére — a sikerek fényéhen — kevés figyelmet fordítottak. A legutóbbi időkig részérdekeket kijáró, illetve központi akaratot végrehajtó szerepet töltöttek be. A pártmunka ilyen gyakorlata meghatározta az alsóbb párt-, állami és gazdasági szervék, szervezetek tevékenységét, sok területen előidézve a kezdeményezés hiányát, a kényelmességet. A testületek felelőssége, hogy ezt a vezetői gyakorlatot elfogadta. Mindezek keretéül a demokratikus centralizmus torz érvényesülése szolgált. A felelősség tisztázását minden egyén, közösség és szervezet saját tevékenységének elemzésével kezdje. Ez joga és kötelessége a pártér.tekealetnek is Az MSZMP megyei bizottsága vezetőinek hatása, politikát formáló személyisége úgy értékelhető, hogy: Az 1960-as, 70-es években érvényesült a legerőteljesebben az úgynevezett sztálini modell .minden objektív hibája, amelyet tetézett az első számú vezető szubjektivizmusa, tekintélyelvű vo- luntair.iamuisa. Az H970-es, 1980-as évek fordulóján a megye pár.t- mozgal mában felengedett a görcsös merevség. Nyitás történt az értelmiség felé, teret kapták sokszínű, kritikus gondolatok, .lehetővé vált a mozgalom eszméiben és módszereiben az útkeresés. Az 1988 májusi országos pártértekezlet jelentős változásokat indított el. A Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban végrehajtott személycserék, a politikai reformfolyamatok felgyorsulása, a politizálás demoka'atikusabb stílusa kedvező visszhangot váltott ki megyénkben is. Ez átmenetileg növelte a «központi pártvezetés iránti bizalmat, erősítette a párttagság cse- lekvőkészségét és megújulási törekvését. A bizakodó politikai hangulat rövid ideig tartott, mert a gazdasági válság mélyült, az emberek élethelyzete tovább romlott, s mindez fokozatosan apasztotta az MSZMP iránti bizalmat. Megkezdődött egy új politikai gondolkodás és gyakorlat kiépítése, amelynek hatását csökkentette, hogy a megyei testület késve határolta el magát a .korábbi döntéshozóktól, akikkel szemben a párttagság ellenszenve egyre fokozódott. 1989-ben világossá vált, hogy az MSZMP hagyományos eszközökkel már nem ibefolyásoLhatja a gazdaságitársadalmi folyamatok alakulását. Olyan helyzet alakult ki, amikor megfelelő pártmunka, szervezett szabályzat hiányában, a párton belüli megosztottság következtében csökkent az MSZMP társadalmi befolyása és ak- ciókópessége. A pártállam lebontása, a jogállam megteremtését biztosító törvényalkotási folyamat, a politikai élet egyre sokszínűbb pluralizmusa, a szélsőségektől sem mentes nyilvánosság, az új külpoli- itilkiai felfogás megosztotta az MSZMP sorait megyénkben is. .A párttagság — noha még nem szerveződött önálló platformokba — az országos áramlatokhoz való viszonya alapján differenciálódott. A .különböző áramlatok kisebD részben a múlt, nagyobb résziben a jövő kérdésében térnek el egymástól. A párttagság egy része a jelenlegi bonyolult politikai helyzetben nem tud eligazodni. A párton belüli megújulásért, vagy újjászerveződésért küzdők egy része az MSZMP refarmköreiben és reform- alapszervezeteiben csoportosul. Napjainkra a megye valamennyi városában működnek. Radikalizmusuk, kezdeményezéseik a párt további szervezeti és személyi megújulását sürgetők számára vonzóak. Tevékenységüket elsősorban a lakóterületen fejtik ki. Kialakulóban van megyei koordinációs kapcsolatrendszerük, együttműködnek az ország más térségében található reformműhelyekkel is. A megyei pártbizottság a .kapcsolatok bővítésére törekszik velük. A párttagság másik része a viszonyok leegyszerűsítésére, a jó és .a rossz merev szembeállítására törekedve, a rend helyreállítását sürgeti. Külön csoport az, amelyik a szocializmust, a kommunizmust, a kiemelt munka sereteket helyezi előtérbe és .Nem változott azonban lényegesen a káderkérdések kezelése, amelynek máig ható negatív következményei vannak. Az 1980-as évek közepétől a megyei pártbizottság az egyre erősödő társadalmigazdasági feszültségekre az úgynevezett „irányító”, „igazságtevő” szerepének erősítésével reagált. A politika túlzottan rátelepedett a megy éne. A jelenlegi vezetés munkásságának megítélésére — elsősorban — a mostani pártértekezilet jogosult. proletárdiktatúrát követel. .Figyelemre méltóan magas a várakozó álláspontra h'elyez- kedők, >a „kivárok” száma. Az 1'956-os nemzeti tragédia átértékelése, a többpártrendszerre való áttérés, valamint a munkahelyi-lakóterületi partműködés kérdése felgyorsította .az elkülönülést és az elhatárolódást. Az eddig •.gyűjtópártként" funkcionáló MSZ/MP vezetőinek állásfoglalásaiban ellentmondásossá és vitatottá vált a magyarországi .modernizációs .folyamatok, különösen a politikai reformfolyamatok 1/a. A gazdasági nehézségek válsággá mélyülése, a társadalmi feszültségek éleződése változásokat indított el gazdaság- és társadalom- politikai felfogásunkban. Teret kapott a térségi problémák komplex és elemző megközelítése. Világossá vált, hogy a gazdaság problémáit csak a társadalomba ágyazva oldhatjuk meg. Az e felfogást tükröző regionális koncepció a fejlődés fő irányainak felvázolása mellett a változásra, a cselekvésre kíván ösztönözni. A társadalmi vitában, a megye szakembereinek széles körű bevonásával elkészült megyei fejlesztési koncepció lényeges célkitűzéseivel a Minisztertanács 1989 augusztusi ülésén, egyetértett. Alapvető társadalmi célunk. hogy olyan szellemi és infrastrukturális feltételek alakuljanak ki, amelyek megteremtik az észak-magyarországi térségben is a pozitív gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeit. Javaslatunkra a kormányzat olyan — modellértékű — közgazdasági feltételrendszer kialakítását határozta el, amely alapján rövid távon megakadályozható a működésképtelen körzetek kialakulása, kezelhetők a szerkezetváltással járó átrendeződések miatti feszültségek, A megyei pártbizottság 1988. szeptember 23-án az országos pártértekezlet szellemében fogadta el az új felada.ttervét. A dokumentum az MSZMP gyors és mélyreható átalakulását, valamint a politikai intézményrendszer egyéb elemeinek korszerűsítését célozta meg. Újrafogalmazta a megyei pártbizottság funkcióját, a helyi pártszervek önállóságának erősítésére hívta fel a figyelmet. Mindezt az eg.vpár trendszerre épülő szocialista pluralizmus keretében határozta meg. Az országos politikai folyamatok alakulása, 'az MSZMP pozícióinak változása ezt az elképzelést részben igazolta, részben időszerűtlenné tette. Így munkánkat folyamatosan változó, mélysége és üteme. Ennek is tulajdoníthatjuk, hogy a párt országos vezetésében ez óv júniusában bekövetkezett szervezeti és személyi változásokat a párttagság- az MSZMP azonnali szétesését elhárító, átmeneti, kompromisszumos megoldásnak tartja. A tagok és a szervezetek egy része mindezeket folyamatos visszavonulásként, a pánt és személyes vereségeként éli meg.A történelmi közelmúltunkkal való kritikai szembenézés az MSZMP-tagok és a pártonkívüliek (egy részének) körében is nyomasztó lelki tehertételt, pszichikai sokkot eredményezett. Elkeseredve, kételkedve vették tudomásul azt a tényt, hogy időtállónak vallott szocialista értékek, emberi hitek, közösségi sorsok ítéltetnek el és kérdőjeleződnek. meg. A kibontakozási folyamatban nagy a bizonytalankodás, a tanácstalanság, az egymásra várás, és a szerepzavar is. Ugyanakkor a differenciálódás a párt tisztulásának és egy új, elvi alapokon nyugvó egységének a lehetőségét is magában hordozza. Az országos pártértekezlet óta — a fent vázolt politikai helyzetben — a megyei párt- bizottság kiútkeresése programalkotó tevékenységben ■nyilvánult meg, amely alapvetően két szálon haladt; megállítható a leszakadás folyamata, hosszú távon pedig megteremthetők a felzárkózás, a tartós fejlődés feltételei. A cél- és eszköz- rendszerre vonatkozó javaslatokat az 1990. évi tervben és az 1991—93. évi tervezőmunka keretében konkretizálják. Ez adhat alapot a megyének, a településeknek és a gazdálkodó szervezeteknek az általános és speciális feltételekhez való igazodásra, az önálló koncepciók, a gazdálkodói, a vállalkozói magatartás kialakítására. 1/b. A koncepcionális kérdések újragondolása mellett folyamatosan szükségessé vált a válsághelyzetek elhárítása, a legfeszítőbb konkrét ügyekben a határozott véleménynyilvánítás. Az elmúlt másfél évben országosan is jelentős kezdeményezések valósultak meg a gazdaság szerveződését segítő infrastruktúra- létrehozásában, az öle tata si és az egészségügyi rendszer korszerűsítése, valamint a szociálpolitikai kérdések helyi kezelése területén. Szándékaink és törekvéseink látványos eredményekhez nem vezettek, ám a gazdasági válság további mélyülésének elhárításában, vagy lassításában érezhető szerepet játszottak. átalakuló viszonyok között végeztük. A megyei pártbizottság abból indult ki, hogy meg kell .változtatni a testület funkcióját, működési rendjét, személyi összetételét is. Ennek jegyében alakította ki a delegálás intézményét. Tisztségviselői köre cserélődött, a korábbi korszakok bírált első számú vezetői megváltak a testülettől. Megváltoztak a működési rend főbb elemei. Ezek a következőik: a döntéshozatal és a pártstruktúra egyszerűsítése, az apparátus átszervezése, a hierarchikus lépcsők csökkentése. A demokratizálás jegyében a döntések a pártbizottság hatáskörébe kerültek, a végrehajtó bizottság előkészítő (Folytatás a 6. oldalon) Pártpolitikai munkánk feltételeiről fl politikai folyamatokról, pártunkról , 1. GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMPOLITIKA: 2. PÁRTPOLITIKA: f
