Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-05 / 183. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 6 1989. augusztus 5.,'szombat Szombaton rockgála Rocktábor Tokajban A tizenöt zenekar átlagéletkora húsz év alatt van Kevés olyan fiatal van, főként srác, aki a rockzene iránti szenvedélyében ne nyúlna ő maga is gitárhoz, dobhoz, egyszóval valamilyen hangszerhez. Lekoppint- va a menő együttesek számait. naphosszat nyúzzák a zeneszerszámokat, s ha kitartóak. egy idő után elérnek egy olyan szintre, amelyre már érdemes odafigyelni ... Érdemes odafigyelni, ám ezt kevesen teszik meg hazánkban. Július 31. és augusztus 6. között Tokajban mégis elkezdődött valami. A Rock gyermekei cimű rádióműsor zenei szerkesztője — a régi Corvina és Karthágó együttes tagja — Szigeti Ferenc vezetésével itt rendezik meg az első országos Rock gyermekei tábort. Tőle érdeklődtem, mi is a kezdeményezés célja? — Magyarországon az .utóbbi években teljesen perifériára szorult ez a műfaj. Ennek több oka van: már az induláskor belterjessé vált a rockzenei élet — a 60-as. 70- es években csak a magyar együttesek mentek, és külföldieket nem hívtunk meg — minden hangszert csak valutáért szerezhetünk be, s a legnagyobb gond 'talán az. hogy a megtermelt pénzt az akkori és a mai művelődés- politika sem áramoltatja vissza a műfajhoz. Ezek következtében nem lehet csodálkozni, hogy a kezdők számára semmiféle képzési lehetőség .nem nyílik, pedig ennék hiányában nem tudnak tovább lépni, miközben nyugaton már egy-három éves. kurzusokkal főiskolai szinten folyik a rockzenei oktatás. Nos. a tábor ezt a hiányt próbálja pótolni. A hazai utánpótlás együttesek és szólisták elméleti és gyakorlati felkészítésére, a máshol el nem sajátítható speciális ismeretanyag bemutatására, tanítására és gyakorlására vállalkoztunk, ismert előadók közreműködésével. — Milyen módon választották ki az ide eljutó zenekarokat? — A Rock gyermekei műsorban még a tavasszal hirdettünk meg egy kazeitta- pályázatot. A kezdő zenekarok összesen 228 felvételt küldtek be. Ezt első fordulóban tokaji és budapesti középiskolások zsűrizték, így csak 30 közül kellett a szakmai zsűrinek .kiválasztania azt a 15-öt. melyeket a legtehetségesebbnek ítéltek. így az Aranyláz, az Azok a fiúk. a Bahnhof, a Candy, a miskolci Excelsior, a GMK, a Géniusz, a Green Eis Band. a La Fontaine, a Madame, a Musice Service, a Neon, a Párizs—Texas, a Radír, a Sikk, a Singsing, az Üj kaviár valamint a Wei WuWei jutott el ide Tokajba. — Hogyan esett a választás erre a városra, s ha az említett támogatási formák hazánkban hiányoznak, miből finanszírozták a tábor költségeit? — Itt bizonyultak a körülmények a legoptimáli- sabbnak. A város vezetése, a művelődési ház gárdája még fiatal, senkit nem kellett győzködni a tábor értelmét illetően, mindenben segítséget kaptunk. Ezen túl a itá- bort a Magyar Rádió Szó- ralkoztatózenei Osztálya, a B.-A.-Z. Megyei Tanács, a B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Módszertan; Központ, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát. a Reform Lap és Kiadó Vállalat Budapest, a Nívó Kft. Hanglemezkiadó Vállalat Budapest, valamint a Stádium Kft. Kiadó szponzorálták. — Milyen formában foglalkoznak az ide eljutott egvüttesdkkel? — Négy helyszínen folyik egyszerre a munka. Lippé- nyi Gábor a komputer technikákat ismerteti. Balázs Fe- có az irányított próbáknál működik közre. Az itteni két-három órás foglalkozásúk alatt meghallgatja az együttesek számait, s ezekből kiválasztva néhányat, közösen nézik át azok hang- szerelését. A fakultatív programok harmadik csoportjába tartozik a meghívott előadókkal való délelőtti beszélgetés is. Ben.kő László (Omega) például a zeneikari menedzselésről mesélt, a fellépés. a kiállás titkait árulta . el. míg Szikora Robi (R-Go) pedig a „Mitől dög• lik a légy?” címmel az image kialakításáról, a sztárság- ról mondta el gondolatait. A negyedik helyszínen profi felvételeket készíthetnek a zenekarok a Magyar Rádió stúdiókocsijában. — Egy esti koncertet már elmosott az eső. Mégis mi várható a hétvégére? — Augusztus 5-re. szombatra, nagy szabású rockgálát szervezünk szintén Tokaj főterén, bár ez most belépőikért hallgatható majd. A délután négy órakor kezdődő koncerten fellép Balázs Fecó, Miklóska Lajos és együttese, az Impulzus, a Bumm és az EDDA együttes, valamint itt nyílik lehetőség arra is. hogy a tábor öt legjobbnak ítélt zenekara bemutatkozzon. — A tábort követően milyen esélyt jósol a kurzusokon részt vett együttesek Sikerét illetően? — A társaság, a 15 zenekar igen heterogén volt, annak ellenére, hogy a magyar rodkzene utánpótlásainak legesélyesebbjei kerültek ide el. Néhányan üdülésnek tekintették. kevésbé használták ki ezt az élvonalbeli technikát, amit ide részükre elhoztunk. Azonban né- hányukkal keményen tudtunk dolgozni, szépen haladtak előre. Elsősorban ez utóbbiakra vár nagyobb jövő. A felvett dalokat a rádió folyamatosan leadja, s a. televízió is készített felvételeket. A táborról szóló ösz- szeátlítást például a Rock gyermekei augusztusi tv-mű- sorában láthatják majd. Jövőre az első tapasztalatok után — még szervezettebben — ismét meghirdetjük a kazetta-pályázatot, ismét lehetősége nyílik néhány zenekarnak, hogy magasabb szintre lépjen az itt tanultak alapján, s a tábor helyszíne ismék csak Tokaj lesz. Nagy Zsuzsanna Fotó: Laczó József Az Első Emelet tagjai és Szigeti Ferenc elsősorban a színpadi megjelenés és a sztárélet jellemzőiről beszélt a konzultáción Az ezernyolcszáztizenhetedik esztendő február havában leánygyermek született Sátoraljaújhelyen, a Barátszeren, Kossuth László házában. A szülők — mi tagadás — fiút vártak. Lajos után a másik Kossuth- fiút. Hiszen, ha akkoriban nem is tartották volna többre a fiúgyermeket (márpedig többre tartották!), akkor is megártott volna jóból a sok. Terézia (igaz, ő másfél éves korában meghalt), Karolina, Emília, Lujza után tényleg következhetett volna ma végre egy másik fiúgyermek. Am a gondviselés a közel hatvan felé járó Kossuth Lászlónak és 47 éves feleségének -rsmótelton lánygyermeket ajándékozott, akit atyai nagyanyja neve után Zsuzsannának kereszteltek. Irodalmi barangolások 78. Kossuth Zsuzsanna „Zsuzsanna nemcsak lélekben, de külsőleg is bátyjára hasonlít. Nagy, kék szemében tűz ragyog, a Kos- suth-tűz és az anyai ősök forradalmi lángja, csupa tetterő és lelkesedés az egész kisleány." — írta róla 1944-ben életrajzi regényében Földes Éva és Szabó Emma. iskoláit Sátoraljaújhelyen végezte, ahol 1836-ig élt szüleivel. Házita- nítójálól irodaimat, történelmet, nyelveket tanult. Korán megnyilvánuló íráskészségét bátyja, Lajos fejlesztette. Ö szoktatta rá, hogy magyarul, csak magyarul levelezzen barátnőivel; s ne németül, alhogy az akkoriban divat volt. Zsuzsanna gondtalan gyermekévei hamar elmúlnak, az 1831-es, Zemplén megyében különösen nagy méreteket öltő kolerajárványban bátyja oldalán iá imég gyermek-lány ágyneműiket, orvosságokat, élelmiszereket gyűjtött, vitt a rászorulóknak. De nem csupán ebben segített bátyjának, -aki valóságos „titoknóktká” -képezte ki kisihúgát. S, hogy teljes értékű munkatársként áf-lhas- son mellette, ezért nemcsak történelemre, irodalomra, hanem jogra és alkotmányit anra - is .tanította Zsuzsannát. Amikor a Kossuth család Lajost követve Restre költözött, húga — báltermek helyett — kis szerkesztőségnek iberendezett szobában a •bátyja szerkesztésében megjelenő Törvényhatósági Tudósításokat másolta, sokszorosította. „A Törvényhatósági Tudósítások nem pártorgánum, nem nyerészkedési céllal létesített üzleti vállalkozás, hanem szívvel és vérrel megírt lapja a magyar népnek. Ennek az újságnak a szerkesztésénél valami csodálatos lelki testvériség fejlődik iki Lajos és Zsuzsanna között. Ez az itt kapocs, amit Kossuth Lajos úgy jellemez, hogy Zsuzsanna az ő »iker- lelke«. A leány nem szol- gailag, hanem őszinte meggyőződéssel teszi magáévá bátyja elveit, és átszínezi azokat a .maga érző, meleg nőiességével.” Kossuth Lajos letartóztatása, majd a nagy pesti árvíz Után a Kossuth család előbb Maglódra menaküít, majd még ugyanaz év (1838) októberében Alsódabasra költözött. A 'költözködés nehéz, fáradságos munkáját Zsuzsanna végezte egyediül, miként — bátyja távol-létében — egyre inkább rámaradt a család minden terhe. 1839. június 13-án karjai között hal meg apja, Kossuth 'László, aki rövid ideig tudta csak elviselni fia bebörtönzését. Lajos kiszabadulása uitán, 1841. január 9-én feleségül vette Meszlényi Terézt, „ilkerlelke” Zsuzsanna pedig ugyanaz év május 1-én feleségül ment Meszlényi Rudolfhoz, Teréz bátyjához. Sárbogárdra 'költöztek, ahol Zsuzsanna' könnyen beletanult -a gazdálkodás rejtelmeibe, ugyanakikor a vidéki környezet nem tompította politika iránti érzékenységét, bénította cselekvőképességét. Amikor bátyja kezdeményezésére létrejött a Védegylet (1844-ben), Fejér megyében Zsuzsanna szervezte meg az első fiók- egyletet. Persze, az igazi küzdelmek, megpróbáltatások terhe csak ezután szakadt a legfiatalabb Kossuith-1 ányra. 1848 januárjában Meszlényi Rudolf agyhártyagyul ladás- ban meghalt, Zsuzsanna ottmaradt egyedül lányaival, Ilkával, Gizikével, s férje halála után röviddel, 1848. február 6-án született harmadik gyermekével, Rudolffal. Egyre nehezebb körülmények között éltek. 1848 nyarán Pestre költöztek fel, s miközben bátyja az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere volt, Zsuzsanna a Kecskeméti utcai bérelt lakásban 20 kosztos- ra főzött, vasalt, mosott, A szabadságharc egyik legnehezebb időszakában. 1848 decemberének legvégén neki is menekülnie kellett Pest-Budáról. Debrecenben ő kezdeményezte az asszonyok, nőik körében: ne zászlót hímezzenek, hanem a harcdk sebesültjeinek tépést csináljanak. Ű szorgalmazta: minden ráérő asz- . szony, lány álljon be a szabadságharc hadseregébe, önkéntes ápolónőnek. Kossuth Lajosnak tetszett húga ötlete, hisz’ tisztában volt a tábori orvosi és egészségügyi szolgálat elégtelen voltával. Ezért is döntött úgy 1849. április 16-án, hogy Zsuzsannát kinevezi az összes tábori kórházak főápolónőjévé. Ö nyomban hozzá is látott a tábori kórházak, segélyhelyek felállításához, és ugyanolyan jó szervezőnek bizonyult, mint bátyja. 1849. május 7-én felhívással fordult a magyar nőkhöz: .......minden nő, iki erőt é rez magában, keresse fel a helyben vagy vidéken levő kórházakat.” S közben fáradhatatlanul járta az országot, és bámulatra méltó szervezőkészséggel, 72 tábori kórházat szervezett meg. A szabadságharc bukása után Zsuzsanna is börtönbe került. Fél évig volt vizsgálati fogságban, amikor osztrák tisztek — akiket a szabadságharc idején honvédkórházakban ápolták — járták közben érte, mondván: „ennek az asszonynak köszönhetjük az életünket, ő nem az ellenséget látta bennünk, hanem a szenvedő embert, ápolt bennünket és segített -rajtunk.” Kiszabadulván újra kosz- tosofcat fogadott, majd kis nevelőintézetet nyitott. Ám állandóan zaklatták, s 1851- be.n még a kosztosok tartásától is eltiltották. Később kapcsolatba került a Makk József vezette szervezkedéssel, amikor ezt leleplezték, őt- is letartóztatták, de bizonyítékot nem találtak ellene. Ennek ellenére csakúgy engedték szabadon, ha családja valamennyi tagjával elhagyja az országot, sőt Európát. Előbb Belgiumban éltek — itt halt meg -anyja 1852. december 28-án, 82 éves korában —, ám a .belga 'hatóságok egy idő után nem hosszabbították meg tartózkodási engedélyüket. Tovább kellett utazniuk Amerikába, ahol szeretettel és tisztelettel 'fogadták Kossuth Lajos húgait, Emíliát és Zsuzsannát. Ám Zsuzsanna egészségét ekkorra már kikezdte a kór. 1854. június 29-én, délután 5 óraikor, 37 éves korában hunyta le örökre szemét Kossuth Lajos • „ilkerlel- ke”. Hamvai New Yorkban nyugszanak, a Douglas család, sírboltjában, az ötödik Avenue és a Tizenkettedik utca sarkán -levő temetőben. Sok ezer kilométerrel távolabb attól az újhelyi háztól, amelynek falán emléktábla hirdeti napjainkban is, hogy ott született Kossuth Zsuzsanna. Az a nemes lelkű asszony, -aki rövidre szabott életében életművel igazolta: méltó volt a Kossuth névre. Hajdú Imre f mázban szüinun * ,KOSSUTH ZSUZSA rMtÍJífiew au*wt&k tnvtt&pz&n KOAS&th mtiZrZtUH $p »Sí v V 0§t- m