Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-21 / 144. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 144. sióm 1989. június 21. Szerda Ára: 4,30 Fi Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja A másik felet hallgatva Mennie liell ca BÁÉV vezérigazgatójának? Ma döntő tanácskozás Véget ért a 29. miskolci filmfesztivál Glósz Róbert A felhők .katonái című filmjéért a zsűri különdijá ban részesült Ugyancsak a zsűri különdíAudúa.tur et altera pars. Hallgattassák meg a másik fél. Cseng a telefon.. A vonal túlsó végén Szatmári Zoltán, a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára: — Szeretnénk elmondani véleményünket a vállalat első számú vezetőjéről, aki azt nyilatkozta az Észak- Magyarország június huszadik! számában, a vele készült interjúban, hogy a dolgozók mellette állnak. Nemcs'ak én,, de néhány szakszervezeti bizottsági tag is elmondaná véleményét... A titkár bemutatja az asztal Ikőrül ülőket: Juhász Sándor, Pál György, Szabó Gyula. Aztán kicsit indulatosan elkezdik: — Ha lehet reagálni az ön által írt újságcikkre, akkor egy magyar nóta jut az eszembe; ez úgy kezdődik: „Hazugság volt mindén szavad ...” Félreértés ne essék: a vezérigazgatónk által elmondottakra gondolok. És nemcsak én. hanem nagyon sokan vagyunk ezzel így a BÁÉV-nél. mindén szervezett dolgozó, s nálunk a szervezettség százszázalékos. Elöljáróban annyit szeretnék mondani: ennek a vállalatnak nem Bánhegyi Árpád vezérigazgató mond fel. Május huszonötödikén a szőkébb szakszervezeti bizottság ülésezett, értékelte a vállalatnál kialakult gazdasági. politikái helyzetet. A Végkövetkeztetést egy állás- foglalásban foglaltuk össze: dolgozóink javaslataira, észrevételeire alapozva a szak- szervezet azonnal megvonja bizalmát a vállalat első számú vezetőjétől, és jogosultságánál fogva kezdeményezi a vállalati tanács június tizenötig történő összehívását. Tehát nem a szakszervezeti bizőttság titkára, hanem egy testület vonta meg bizalmát Bánhegyi Árpádtól. — Mielőtt folytatná: hány tagból áll ez a szűkebb szakszervezeti bizottság? — Tizenöt. — Ennyi ember döntött a vezérigazgató isorsa fölött? — Nem. Június tizenharmadikán a 119 tagú bizalmitestület elfogadta a szűkebb körű szb állásfoglalását. A tényhez tartozik az is. hogy Bánhegyi Árpád május hu- szon'kilencedíkén — mivel tudta, hogy a vállalati tanács elnökének állásfoglalásunkat átadtuk — először szóban, majd írásban nyújtotta be felmondását. (Folytatás a 3. oldalon) Június 15-e óta közel 100 alkotó 49 filmjét láthattuk a fesztiválvetitéseken a miskolci Kossuth moziban. A versenyző híradó-, dokumentum- és népszerű-tudományos filmeken kívül az információs vetítések keretében mutatták be többek között Tényi István rendező Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai perével foglalkozó Felmentés nélkül című filmjét, itt volt az ősbemutatója György István Földobott kő című filmjének is. A versenyen kívül Ízelítőt kaptunk a görög és bulgár dokumen- tumfilmekböi. A június 20-án rendezett záróünnepségen Jancsó Miklós filmrendező ismertette a zsűri döntését. A SZOT nagydíját Vigyél magaddal című filmjéért Böjté József kapta meg. Miskolc város diját a magyarországi zsidódeportálásokkal foglalkozó Fényképek című dokumentumfilmért Simó Sándor, Surányi András és Kőszegi Edit vehette át. Borsod-Abaúj-Zemplén megye díját Paulus Alajos Családfotó című dokumentumfilmjéért vehette át. Kategóriadíjat kaptak Mester József A la carte. Zöldi István A gyulai tűsgát, Ti- efbrunner László Volt egyszer egy kemence. Hoppál Mihály és Jankovics Marcell A sámán Eurázsiában című filmjeikért. A Növények lakomája és a Modell című filmek operatőri munkájáért Rák József kapott operatőri díjat. A felhők katonái című, korabeli film- és fotodoku- mentumokból álló filmjéért Glósz Róbert rendező a zsűri különdíjában részesült. ját kapta meg Sztojka Katalin a Vigyél magaddal, és Birinyi József a Gyökereink című filmben nyújtott teljesítményéért. Svéd Pál filmfőigazgató- helyettes zárszava után a díjnyertes filmek levetítésé- vel ért véget a 29. miskolci filmfesztivál. Csökkent a menzások száma Nehezebbé vált a gyermekétkeztetés <fg> Lillafüreden ülésezik az EPPO A gyermek- és diákétkeztetés majd’ minden családnak ügye, hiszen kevesen vannak, akik gyermeküket naponta el tudják látni saját föitü reggelivel, ebéddel, uzsonnával. A Fogyasztók Miskolc Városi Tanácsa ezt a témát tűzte napirendüt tegnapi ülésére, ahol Mezemé Rózsa Katalin, a Városi Tanács V. B. művelődési osztályának munkatársa egészítette ki az írásos tájékoztatót. Ezek szerint a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat 15, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat 22 Iskolai főzőkonyhát üzemeltet jelenleg a városban. Tanácsi kezelésben 42 helyen látják el a gyerekeket. Az elmúlt tanévben 50 548 beiratkozott gyermek közül 30 635 veszi igénybe a közétkeztetést. Az eltelt nyolc év alatt, amióta a vendéglátóipari vállalatok vették át a konyhák nagy részét, csökkentek az általuk üzemeltetett- helyeken a menzát igénylők száma. Az ígért előnyök nem valósultak meg, nőtt a panaszos bejelentések száma. Mindezeket a tartós, kedvezőtlen hatásokat tetézte, hogy az ez év január 18-1 rendelkezés szerint megszűnt a szülők jövedelmétől és gyermekek számától függő differencials, a térítési díjak egységessé váltak. A szülőik nagy fenntartással fogadták ezt, főiként mert elhúzódott a szociális kedvezmények odaítélése is, bár ezt a későbbiekben visszamenőleg megkapták a családok. Sokan lemondták az ebédet, elsősorban az általános iskolai korosztálytól kezdve, pedig a gyermek későbbi egészségi állapotára is kihathat ez a „megvonás". A nyersanyagnorma 70 százalékát kell fizetni januártól, ám. ha a család szociális Nem engedünk a Péter-Pálból! Arat a kombájn, vagy utat torlaszol? Ma már köztudott, úton-útfé- len, tán még a verebek is azt csiripelik, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek Péter-Pál napján nem aratni indítják a kombájnokat, hanem az országút felé fordítják a gépeket, mert tüntetni fognak. Másként: igy kívánnak tiltakozni a kialakult helyzet ellen. De milyen is ez a kialakult helyzet? Nos, olyan ellentmondásos, hogy az leginkább már csak apró morzsákkal szemléltethető igazán. Ilyen morzsányi eset például a legutóbbi kenyér és péksütemény áremelése. A lakossági zúgolódáson túl ugyanis éppen a termelőknél telt be az a bizonyos pohár. Érthető, hiszen a bolti vásárló elsősorban öt szidta, mondván: az drágán termel. A termelő viszont mostanra oly messzire került a fogyasztótól, a piacoktól, hogy csak áttételesen és elgyengülő hanggal magyarázhatja, minderről ö nem tehet. (Folytatás a 3. oldalon) helyzete indokolja, akár az egész térítési díjat átvállalhatja a tanács. A művelődési osztály felmérést végzett azóta a város oktatási és nevelési intézményeinél, mely szerint a rászorultak 16 millió 207 ezer forint szociális támogatást igényelnének jelenleg. Ezzel szemben a városi és a megyei tanácsnak összesen 6 millió 184 ezer forintja van erre a célra. A városi tanács szerint olyan jogszabály született. januárban, amelynek végrehajtási feltételei hiányoznak. Az elkeserítő helyzetben az nyújthat reménysugárt, hogy a Szociális és Egészségügyi Minisztérium nemsokára körlevelet bocsát, ki, (Folytatás a 3. oldalon) Miért pusztulnak a tölgyfák? A lombos fák, s a jelentős részüket alkotó tölgyek sajnos pusztulnak. Hogy csak közvetlen környezetünket vegyük, a BEFAG területén őzt állapították meg a szakemberek - három év vizsgálata alapján —, hogy 700 000-1 000 000 között van az elpusztult tölgyék száma. Ezekből mintegy 450 ezer köbmétert már kivágtak, a többit folyamatosan ritkítják. A tölgyek haldoklása nem egyszerűen azt jelenti, hogy a természet szegényebb lesz az éltető oxigént termelő növénnyel, kisebb lesz a „tüdőnk". Hanem: hogy jelentős exportbevételtől esünk Nőkről szólva N ehéz dolog egy nőnek saját nemének, sorstársainak gondjáról- bajáról értekezni, különösen, ha a panasz, az elégedetlenség hangján szólal fel, ami napjainkban egyre gyakrabban előfordul. Könnyen megkaphatjuk beosztásunkat, ha a női egyenjogúság fehér foltjait ostorozzuk: ti akartátok igy, most már egyétek meg, amit főztetek! Mit is szeretnénk, mi, nők elérni az egyenjogúság zászlaja alatt? Mindenki mást és mást. Van, aki a családjának szeretne élni, otthon nevelni gyermekeit, türelmesen ápolni a családi tűzhely melegét. Van közöttünk olyan, aki elsősorban munkájának, hivatásának élne szívesen, igy érezve, hogy ö is letett valamit az asztalra, hozzájárult hazánk, népünk boldogulásához, fejlődéséhez. Legtöbbünk azonban mindkettőt óhajtja. Szeretne jó anya, szerető feleség, kitűnő háziasszony, és megbízható munkaerő lenni, önmegvalósításunkhoz valahol mindezekre szükség van, szükség volna... A gyakorlatban azonban mindahányat nagyon nehéz maradéktalanul teljesítenünk. Hol ebből, hol abból kell lecsípnünk a másik rovására, s ez örökös elégedetlenséget szül önmagunkban, helyt adva a kételyeknek, bizonytalanságoknak, feszültségeknek. Az egyenjogúság véleményem szerint elsősorban a választás szabadságát jelenti. Ki-ki maga dönthessen sorsáról, életéről. A pénzszűke ne kényszeritsen nőket három műszakban dolgozni, ha inkább családjukban kívánnak kiteljesedni, az alkotni vágyát ne fogja lasszóra a háztartás számos gondja- baja. Legyen érték a gyermeket otthon nevelő anya munkája, s biztosítva legyen a dolgozó nő családjának maradéktalan ellátása is: megfizethető, korszerű szolgáltatásokkal. M em értek egyet azzal c felfogással, amit a minap hallottam az egyik rádióműsorban az egyenjogúságról: a közepes tehetségű nők is érhessenek el olyan magas beosztást, karriert, mint hozzájuk hasonló férfitársaik. Véleményem szerint csak azok érhessenek el karriert, akik kimagasló eredményekre képesek — de nemre való tekintet nélkül! (összeállításunk az 5. oldalon.) Kovács Judit el a tönkrement, még tüzelőnek is alig alkalmas szára- dék fa miatt. Problémánkkal nem állunk egyedül a világban, sőt, Európában sem. Éppen ezért örvendetes, hogy az Európai és Mediterrán Növény- védelmi Szervezet (EPPO) tegnap három napos ad hoc ülést kezdett Lillafüreden, a Palotaszállóban. A 15 ország és hazánk képviselőiből álló tanácskozó testület találkozóját I. Smith, az EPPO angol vezérigazgatója nyitotta meg. Mint mondta, a tudományos ülés célja megállapítani, mennyiben tehetők felelőssé a tölgyek pusztulásában a káros környezeti tényezők, a kórokozók, vagy a kártevők. A vendéglátók (mert egyébként hazánk nem tagja az EPPO-nak) nevében Fésűs István MÉM-főosztályvezető üdvözölte a résztvevőket. Dr. Bondor Antal, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója rövid előadásában hazánk - erdeiről beszélt. Mint mondta, napjainkra elértük, hogy majdnem 20 (Folytatás a 2. oldalon)
