Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-21 / 144. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. június 21., szerda Falat épít Románia? A londoni The Times cik­ket közölt arról, hogy Ro­mánia — a magyar határ­őrök vizsgálódó tekintete mellett — falat épít a Ma­gyarországgal és Jugoszlá­viával fennálló határa men­tén, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozza az emberek átszökését. A ma­gyar hatóságok figyelmét februárban hívták fel a fal építésének tervére — írja a The Times. Ezzel kapcsolatban 'Párká­nyi Béla, az MTI munkatár­sa érdeklődött a magyar ha­tárőrség nyírbátori és oros­házi kerületének parancsno­kánál. akik nem erősítették meg a cikkben foglaltakat. Elmondották, hogy magyar oldalról semmilyen határfal építésének nyoma sem lát-> ható. Azt azonban mindkét parancsnok elmondta, hogy a román oldalon mintegy 2—2,5 méter magas drótke­rítést állítanak fel. Ez kö­zönséges drótkerítésnek lát­szik, vagyis áramot vélhető­en nem vezetnek bele. A kerítés a teljes határszakasz mintegy 90 százalékán már elkészült. A legfrissebb munkálatok arra utalnak, hogy a kerítés mindkét ol­dalán az autókkal való áttö­rés megakadályozására úgy­nevezett kocsiakasztó árkot alakítottak ki. A drótkerítés az államhatárral párhuza­mos, attól mintegy 20—25 méterre húzódik. A határőrség orosházi ke­rületének parancsnoka sze­rint a román oldalon mint­egy 20—25 kilométeres mélységben határövezetet alakítottak ki, amelybe csak külön engedéllyel lehet be­lépni. Ezen túl — 500—1000 méter szélességben — határ­sáv van, amelyet nem lehet megközelíteni. Bemutatkozott Miskolcon a Néppárt Miskolcon, a Veres Péter Társaság ülésén Varga Csa­ba, a Magyar Néppárt el­nökségének tagja tartott élő- adást a párt helyzetéről, programjáról. A Néppárt — a koalíciós időkbeli Paraszt­párt és az ’56-os Petőfi Párt jogutóda — épp’ a Veres Péter Társaság tagjaiból verbuválódott, A megyében több helyen, elsősorban vi­déken alakult szervezete, s várhatóan Miskolcon is ha­marosan zászlót bont. A Néppárt a parasztság, a falusi nép, a bérből és fize­tésből élő kisvárosiak, álta­lában a magyar vidék érde­keit akarja szolgálni. Műkö­désük alapelvét tíz pontban foglalták össze: vallják a magyar saját (harmadik) út létjogosultságát, szabadpiac helyett humanizált piacot akarnak. Hívei a tulajdon­reformnak. Legyen azé a föld, aki jól megműveli, önkormányzatot a tanácsok helyett. Alattvalókból szuve­rén polgárok társadalmát, Megfogalmazták kulturális reformtörekvéseiket is. He­lyi (minden településinek sa­ját) reformokat. Válaszolnak a mi a nemzet, és a milyen párt legyünk kérdésekre is. A résztvevők számos kér­dést tettek fel a Néppárt külpolitikájáról, a Duna-fö- deráció felállításáról. Bush útjának várható hasznáról, de elmondták saját vélemé­nyüket is az országot érintő számos kérdésben. (A tudó­sító jóleső érzéssel hallgatta a végig kulturált hangnemű, a kemény véleményeket is „irodalmi” stílusban megfo­galmazó előadást és vitát.) (sz—i) Elnökjelöltnek javasolták Szabó Györgyöt és Ződi Imrét A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége tegnap má­sodízben ült össze azt el­döntendő, hogy kit javasol­jon a népfront-bizottságnak, hogy az kit javasoljon a megyéi tanács elnökéül meg­választani. Az elnökségi ta­gok sok részletkérdés és szabály lényegével az ülésen ismerkedtek meg, talán ezért is tűnt túl komplikáltnak, körülményesnek, egyes kér­déseket újra és újra felvet­ve, túlságosan hosszúnak a procedúra. A három jelölt- esélyest a keddi ülésen meg­hallgatták. Hegedűs György, Szabó György és Ződi Imre azután, hogy egy, velük ké­szült interjúban az Észak- Magyarország hasábjain ki­fejtették programjukat, el­képzeléseiket, az elnökség előtt ezt szóban kiegészítet­ték, és kérdésekre is felel­tek. Hegedűs György azzal kezdte mondandóját, hogy bizonytalan- abban, szükség van-e most, rövid időn be­lül. tanácselnököt választani, s ha igen, érdemes-e neki megkockáztatni a bizonyta­lan kimenetelű választáso­kat, Hiszen arra nincs ga­rancia, hogy a tanácsválasz­tások alkalmával az elnök újra bizalmat kapna. Ennek ellenére vázolta céljait: a tanácsi munka presztízsének növelését, az önkormányzat erősítését, jogi és gazdasági feltételekkel. Fontosnak tart­ja a megye és a települések közötti kapcsolat szilárdítá­sát. Véleménye szerint po­litikamentes, szakszerűségen alapuló apparátusi munkára van szükség. Szabó György öt pontba szedte a legsürgősebb fel­adatokat: 1. Az oktatás tel­jes vertikumának korszerű­Színes televízió, automata mosógép és egyéb műszaki áruk részletfizetésre vásárolhatók, ELŐLEG BEFIZETÉSE NÉLKÜL BOLTJAINK: Miskolcon Vásártéri u. 13—15. Vörösmarty u. 5—7. Uitz B, u. 7. Vidéken Arnót, Felszabadítók u. 70. Encs, Petőfi u. 2. sítése. 2. Az infrastruktúra általános fejlesztése. (De: távközlés, közlekedés, vízel­látás a sorrend.) 3. A vál­lalkozások élénkítése, támo­gatása. (Helyi adófelhaszná­lás, szakemberek menedzser- képzése, befektetési társa­ság létrehozása, stb által.) 4. Szociális védőháló kiépí­tése. (Munkanélküliség ke­zelése, időskorúak sorsa, családgondozás.) 5. A dönté­si rendszer felülvizsgálata. Ződi Imre, a harmadik meghallgatott, mint a nép­front megyei titkára, min­den jelenlévőnek személyes ismerőse. Programot csak a teljes apparátus készíthet, mondotta, az egyénnek csak tervei, elképzelései lehelnek. Ez nem a felelősség alóli kibújást jelenti, hiszen a la­punknak adott interjúban részletesen kifejtette, miben szeretne változásokat elérni. A jelöltesélyesek meg­hallgatása után az elnökség úgy foglalt állást, hogy a hónap végén tartandó bi­zottsági ülésen két személyt javasolnak ' elnökjelöltnek: Szabó Györgyöt és Ződi Im­rét. (Előbbit csak feltétele­sen, azért, mert csütörtökön lesz Ernődön megyei tanács­tagválasztás. Ha Szabó György megkapja a bizal­mat, elnökjelölt lehet, ha nem, nem léhét őt jelölni.) Hegedűs György vélhetően elsősorban azért nem nyerte el az elnökség bizalmát, mert maga sem tudta, hogy vállalja-e a jelölést, vagy sem. Ez az eredmény hosszas vita és többszöri szavazás után született meg, remélhe­tő, hogy a bizottság ülésén — amelyen a jelöltek ismét megjelennek — végre dön­tés születik, s a július köze­pén összehívandó rendkívüli tanácsülés új megyei tanács­elnököt választ. (szatmári) Diósgyőri tiltakozás Az MSZMP diósgyőri re­formkoré határozottan tilta­kozik amiatt, hogy Nagy Im­re és mártírtársai június 16-i temetését néhányon politikai céljaik' érdekében használták fel. Megengedhetetlennek tartjuk például, hogy Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselője az egész magyar ifjúság nevé­ben mondta el beszédét. A sziltetaben lévő magyar demokrácia alapfeltételének tartjuk, hogy minden szerve­zet csak a saját tagsága ne­vében emelje fel a szavát, illetve, hogy egyetlen szerve­zet se tarthassa fenn magá­nak a jogot az egesz na- gynr ifjúság, vagy az egesz társadalom nevében való fel­lépéshez. Reformkorunk véleménye szerint Orbán Viktor beszede. nem a társadalom megbéké­lését, hanem egy, a politikai kérdésekben körülhatárolha tóon gondolkodó csoport taktikai céljait szolgálta. Nem hallgathatunk ugyan­akkor arról a meggyőző­désünkről sem, hogy mind­ez nem fordulhatott volna elő, ha az MSZMP vezetése kellő időben, egyértelműén megfogalmazza álláspontját Nagy Imre és sorstársai 1956-os szerepéről. A párt­vezetés ezt elmulasztotta, s ezzel a párttagság ellen ve­tett. Emiatt kellett az MSZMP tagjainak szogyen- kezve hallgatniuk a Fidesz szónokának kijelentéseit. Szeretnénk, ha oz MSZMP - o pártvezetés hibájából - most már nem az események után kullogna, hanem tevé­kenyen hozzájárulna a tár­sadalom, a gazdaság, vala­mint a politikai intézmény­rendszer stabilizálásához, c válságból való kilábalá'ho.’.. MSZMP diósgyőri reformköre Szakszervezeti fiatalok faifakozása Megyénk szakszervezeti ifjúsága mély együttérzéssel kí­sérte figyelemmel Nagy Imre és mártírtársai június 16-i gyászünnepségét, temetését. Egyetértenek abban, hogy a koncepciós politikai perekben halálra ítélt honfitársakat rehabilitálták, s La megkésve is, de megadták számukra a végtisztességet. A június 16-i gyászszertartás méltóságteljes volt, kifeje­zője a nemzet akaratának. Mindezek mellett ellenérzést váltott ki a Fidesz szónoka beszédének tartalma, valamint az, hogy az egész magyar ifjúság nevében szólt. Ezúton is kifejezésre kívánjuk juttatni, hogy az elhang­zott vádak, követelések nem szolgálják sem hazánk, sem nemzetünk, ifjúságunk érdekeit. Sajnáljuk, hogy azon már­tírok ravatalánál hangzottak el ezek az éretlen mondatok, akik a néphatalom, a társadalmi béke mellett küzdöttek. Demokratikus célkitűzéseinktől pedig alapvetően idegen, hogy bárki, bármilyen célzattal kisajátítson embercsoporto­kat, rétegeket. Az SZMT közleménye Miért pusztulnak a tölgyfák? (Folytatás az 1. oldalról) százalékos erdeink aránya: Exportunk jelentős a lom­bos fákból, de például fe­nyőből behozatalra szőrű­Az MSZMP politikai tanfolyamai A korábbi tömegtanfolyamok helyett alapszervezeteink az MSZMP a reformokért .közösségi propagandát szervezzék, vi­tafórum vagy taggyűlés keretében. Ehhez 9 témában rövid füzet jelenik meg. Megrendelőlapot a Politikai és Művelő­dési Központtól lehet igényelni június 30-ig. 1. Az MSZMP tisztségviselőinek képzése: — egyéves esti pártiskola — továbbképző, tanfolyamok: pártelméleti ismeretek, pártmunka; a pártmunka szervezése az alapszer­vezetben; történelmi utunk és fehér foltja — rövid felkészítők: külön szervezés alapján! 2. Társadalomtudományi képzés: — társadalomtudományi alapismeretek (egyéves, es­ti, heti egy alkalommal): filozófia, közgazdasági, politikaelméleti alapok — továbbképző tanfolyamok (kéthetenként, tanfolya­monként 10—13 témában): vezetéselmélet, vezetés- technika; gazdaság, környezetvédelem; terület- és településpolitik'a; érdekek, politikai pártok; a XX. századi polgári közgazdaságtan; az MSZMP gazda­ságpolitikája; szociológia; politika és ideológia; kultúra és gazdaság; a világ és Európa napjaink­ban; nyilvános szereplés, politikai beszéd — szabadegyetemi előadássorozatok (havonta egy al­kalommal, egyenként 6—7 témában): az MSZMP agrárpolitikája; értékeink, értékrendszerünk; a po­litikaelmélet története; sorsfordulók a XX. száza­di Magyarországon; nemzetiségi kérdés, magyarok a világban; az egyházpolitika mai kérdései; re­form az átmeneti társadalomban */ Készek vagyunk más témákban is az igényeket kielégíteni és a helyi körülményekhez igazodni. Jelentkezési lapokat a Politikai és Művelődési Központ­ban (Miskolc, MSZB tér 1., telefon: 16-261/222-es mellék és a Korvin O. u. 9., telefon: (17-464), valamint a városi párt- bizottságoknál lehet kérni. Itt adnak felvilágosítást érdek­lődéseikre is. A kitöltött jelentkezési lapokat saját névre megcímzett vá­laszborítékkal és bélyeggel ellátva a Politikai és Művelődési Központba, illetve a lakóhely szerinti kihelyezett tagozatok­ra (Ózd, Kazincbarcika, Edelény, Encs, Mezőkövesd, Lenin- város, Szerencs, Sárospatak, Sátoraljaújhely) kell elküldeni, június 30-ig. Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága, Politikai és Művelődési Központ lünk. Hazánkban először szervezték meg a világon azt a 25 állomásból álló fénycsapdás hálózatot, mely­nek adatait — az erdészeti dolgozók mintaterületi meg­figyeléseivel együtt — szá­mítógéppel dolgozzák fel, s határozzák meg a növény- rvédelem módját. A bevezetők után kezdetét vették a tudományos elő­adások. Először dr. Vájná László, az MTA Növényvé­delmi Kutató Intézetének igazgatóhelyettese számolt be a „tölgyhervadás” né­ven ismert betegségről, an­nak feltételezett okairól. A szünetben kértük I. Smith vezérigazgatót, szól­jon röviden az EPPO-ról. Mint megtudtuk, a szerve­zetet 33 európai ország hoz­ta létre 1951-ben. Fő céljuk, hogy a növénybetegségek, ezen belül is főként az er­dei növényzet betegségei ne jussanak át egyik országból a másikba. A szervezet tu­dósai rendszeresen összeg­zik megállapításaikat, s megküldik minden ország kormányzatának. Ajánlásaik nem kötelezőek, de úgy ta­pasztalják, saját érdekük­ben valamilyen módon min­den állam beépíti szabály­zórendszerükbe. Mind töb­ben látják be, közös érdek a betegségek megfékezése. A most kezdődött tanácsko­zás első napján mindenki beszámol a saját országá­ban tapasztalt tölgypusztu­lásról, a második napon, vagyis ma, meghatározzák a tölgyek leromlásának okát — alakítják ki a tudósok közös álláspontjukat. A ta­nácskozás záró napján álta­lános erdészeti növényvé­delmi kérdéseket vitatnak meg. Hogy mitől is pusztul­nak a tölgyek? — erről pén­teki számunkban tájékoztat­juk olvasóinkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom