Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. május 9., kedd Ülést tartott az MSZMP KB (Folytatás az 1. oldalról) szellemben, mozgalmi jel­leggel, a törvényesség be­tartásával működött; tagjai elismerésre méltó munkát végezték a gazdaság építé­sében, a közéletben, a szol­gálatban. A Központi Bi­zottság döntött arról, hogy hatályon kívül helyezi a Munkásőrség pártirányn'tásá- ról szóló korábbi határoza­tokat, s egyben felkéri a kormány elnökét, hogy a testület országos parancsno­kának bevonásával készítsen elő és adjon ki a Munkás­őrségre vonatkozó új jog­szabályokat. A KB ajánlása szerint a védelmi jellegű önkéntes szervezet a jövő­ben a Minisztertanács fel­ügyelete alatt tevékenyked­ne, a hazai védelmi - rend­szer integráns elemeként. A reformkörök működésé­nek eddigi taipasztalatairól a Központi Bizottság tagjai megállapították: a párt alap­szervezetei, választott testü­letéi egyre több gyakorlati lépést tesznek annak érde­kében, hogy az MSZMP korszerűen politizáló, mar­xista szellemű reformpárttá alakuljon át. Ezt a törek­vést tükrözik a reformkörök állásfoglalásai. A testület vé­leménye szerint az MSZMP demokratikus működéséhez elengedhetetlen a párttagok lelkiismereti és vélemény­nyilvánítási szabadságának biztosítása, az, hogy az azo­nos értékeket és véleményt ■képviselők platformjaikat szabadon fejthessék ki a párt fórumain. Az MSZMP KB tárgyaló- csoportjának az újonnan alakult pártokkal és alter­natív szervezetékkel folyta­tott megbeszélésekről tájé­kozódva a Központi Bizott­ság megerősítette, hogy a pánt — együttműködve va­lamennyi .fontos, felelős .po­litikai tényezővel — folytat­ni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló demokrácia megteremtésére, valamint a gazdasági válság leküzdésére irányul. A tes­tület tudatában van annak, hogy a válság elmélyülésé­nek megakadályozása politi­kai párbeszédet, együttmű­ködést, együttes cselekvést, kölcsönös felelősséget, ön­mérsékletet igényel vala­mennyi haladást szolgáló erőtől. A párt meggyőződé­se, hogy az egypártrendszer- ről a képviseleti demokrá­ciába való átmenet csakis szabad, demokratikus vá­lasztások révén valósítható meg. Ezért a Központi Bi­zottság javasolja olyan po­litikai egyeztető fórum lét­rehozását, amely alkalmas valamennyi lényeges kérdés megvitatására, közös állás­pont kialakítására. Az SZMT-elnökség állásfoglalása A társadalombiztosítási törvénytervezet elveiről A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése A társadalombiztosítás fo­lyamatban levő reformjának része a minőségileg új típu­sú struktúra, egy választott önkormányzat által vezetett tá'rsadalorríbiztosítási rend­szer létrehozása. Az elgondo­lásokat „A társadalombizto­sítás új irányítási és szerve­zeti rendszeréről szóló tör­vénytervezet elveiről” című, a Minisztertanács részére ké­szített előterjesztés körvona­lazza, melynek készítői a társadalombiztosítási reform kormánybiztosa és az igaz­ságügyminiszter. A tervezet szerint úgy kí­vánják hosszú távra megte­remteni az új típusú irányí­tási modell működési kere­teit, feltételeit, hogy az el­látórendszer hosszú távú koncepciója még nem eldön­tött. A tervezett, új irányítási és szervezeti rendszerben megkérdőjeleződik a munka­helyi társadalombiztosítási tanácsok társadalombiztosí­tási ügyekben történő jogor­voslati joga és a jelenleg működő megyei társadalom- biztosítási tanácsok léte. A Szakszervezetek Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nácsának elnöksége úgy íté­li meg, hogy a társadalom- biztosítás új irányítási és szervezeti rendszeréről alko­tott törvénytervezet elvei nem szolgálják a demokra­tizmus szélesítését, az ön- kormányzat megerősítését, a bevezetés esetén az ellátások biztosításának a zavartalan­ságát. Javasolja, a társadalom- biztosítás által ellátott fel­adatokra, az egyes ellátási rendszerekre vonatkozó jog­szabály-tervezet kidolgozását — .többek között — azért, mert reális intézményi, szer­vezeti törvénytervezet meg­alkotására van szükség. Igényli, nélkülözhetetlen­nek tartja a megyei önkor­mányzati testületek működé- ' sét. E testületek tevékeny­sége során biztosítható csak a társadalombiztosítás terü­letein a hatékony társadalmi részvétel, a társadalombiz- • tosítási apparátus munkájá­nak kontrollja, a testületi érdekek egyeztetése, a mel­lőzhetetlen méltányosság gyakorlása. Tegnap délután a Hermán Ottó Múzeumban tartotta első ülését a miskolci iro­dalompártoló egyesülés ku­ratóriuma, amelyet a közel­múltban tartott ala'kulóülé- sén választott az egyesülést kezdeményezők közgyűlése. A kuratóriumot dr. Zimo- nyi Zoltán, a múzeum iro­dalom-, színház- és sajtó- történeti osztályának veze­tője tájékoztatta a közgyű­lés óta történtekről. A ku­ratórium döntött az. egyesü­lés intézőbizottságának élet- relhívásáról, elnökéndk köz- felkiáltással dr. Zimonyi Zoltánt választotta meg. Az intézőbizottság tagjai let­tek: dr. Gyárfás Ágnes, Ju­hász József és Mile Lajos. Végül döntés született az egyesülés támogatásával megjelenő kiadványokról. A BORSOD VOLÁN, FÉRFIAK RÉSZÉRE hivatásos gépjárművezetői tanfolyamot szervez SZEPTEMBER HAVI KEZDÉSSEL A KÖLTSÉGEKET A VÁLLALAT TÉRÍTI Jelentkezési feltétel: # 8 általános -j- szakmunkás-bizonyítvány, középiskola: (középiskolai végzettségűek és középiskolai tanulmányaik befejezése előtt állók előnyben részesülnek) # büntetlen előélet # 18 éves életkor Az orvosi és a PAV-vizsgálatokat június hónapra ütemezzük, hogy az érettségi vizsga letételét ne akadályozza Jelentkezés: 1989. május 16-án 8 órakor, Miskolc, József A. u. 70., III. emeleti tanácsterem Leninváros, Debreceni út, személyzeti‘ vezető Elkerülhetetlennek ítéli, hogy mindezt törvény sza­bályozza, mely tartalmazza a helyi (munkahelyi, terüle­ti) önkormányzatok feladat- és hatáskörét is. Nem tartja kielégítőnek a tervezet jogorvoslati rend­szer szerinti jogorvoslati el­járást, mely a mai helyzet­nek egyáltalán nem felel meg. A társadalombiztosítási egyedi ügyek jogerős lezárá­sa nagyon hosszadalmas len­ne, mely a biztosítottak ér­dekével ellentétes. Ezért ja­vasoljuk — míg a bírói jog­orvoslati út feltételei adot­tak nem lesznek —, hogy a jelenlegi jogorvoslati rend­szer maradjon fenn, a tes­tületek személyi összetéte­lét alkalmassá téve a jogor­voslati tevékenységre. Igényli, hogy a tervezett törvény rögzítse: az érdek­képviseleti szervek teljes tagságukat képviseljék az önkormányzati testületek­ben. Szükségesnek tartja a társadalombiztosítás reform­ja során készülő jogszabály- tervezetek döntés előtti tár­sadalmi, illetve széles körű szakmai vitáját. A Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsának - elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) retorika és a szociális de­magógia csak zsákutcába vi­het. A stratégiai cél átfo­gó társadalmi-gazdasági mo­dernizáció. Ez modellváltást igényel, amelyben a tudo­mánynak valóiban húzóága­zattá kell válnia. A kor­mányzat a tudománypoliti­kai feladatokat ebben a stratégiai szemléletben, ér­telmezi. E strat'égiaszemlé- letben nyilvánvaló tény, és a jó másfél évtizedes pan­gás egyértelműen bizonyít­ja: az 1948 után — a há­borús fenyegetettségre hi­vatkozva, a sztálinizmus ideológiai kényszerének nyo­mása alatt, vitákkal, konf­liktusokkal, feszültségekkel és bizonyos mértékig erő­szákkal — bevezetett szo- eializmusmodell tartalékai ■kimerültek. Ma még van vá­laszút, de ha tovább hala­dunk az eddigi nyomvona­lon, végleg zsáku.tcá'b'a ke­rülünk — fejtette ki a Mi­nisztertanács elnöke. A továbbiakban így foly­tatta: — Napjainkra egyér­telműen kiderült e modell a lapih ito á j a: %lh anyagól ,ip a z embert, nem igazán segíti'az alkotó, nagy egyéniségek formálódását és kibontako­zását, mert semmibe veszi az egyének, a kisközösségek motívumait; a termelési té­nyezők rövid távú kihasz­náláséra épül, és mindezek következtében nem hordoz­za magában a megújulás képességét. Erőszakos fenn­tartása rombolná a társa­dalmi viszonyokat, felélné az alkotó energiák maradé­kát, részleges javítgatása nem képes megoldani, ha­nem csak elmélyítené az alapproblémákat. Ez tör­vényszerűen társadalmi el­lenállást vált ki, s ez ideo- lógiai-hiatalmi kényszerrel nem fojtható el. — A kormány a társada­lomban és a gazdaságban a tudás — és technológia — intenzív fejlődési pályájá-. nak kiépítését, és verseny- gazdaság kifejlesztését tekin­ti céljának. Ebben az össze­függésben'kulcskérdés a szel­lemi munka, az értelmiség szerepének felértékelése — mutatott rá Németh Miklós. — A világban a történelem eddigi legnagyobb technoló­giaváltása kezdődött meg. iMi még — sok más ország­Az 1988. október 10. és 1989. április 7-e között eladott MHB Rt. letéti jegyek vásárlói, tulajdonosai közül az 1989. május 5-én megtartott NYILVÁNOS AJÁNDÉKSORSOLÁSON A KÖVETKEZŐ LETÉTI JEGYEK SORSZÁMAI NYERTEK: Monó videomagnó: 593 300; 926 832 Színes televízió: 931 624 10 000 Ft-os vásárlási utalvány: 075 555; 502 597; 535 786; 546 095; 554 546; 592 813; 594 164 5000 Ft-os vásárlási utalvány: 074 021; 501 830; 502 650; 502 784; 576 914; 592 163; 912 138; 915 450 A kihúzott nyereményeket a váltás helyén, 1989. május 15-től június 30-ig vehetik át a nyertesek a letéti jegy bemutatásával MAGYAR HITELBANK RT. Miskolci Igazgatósága, Miskolc, Hősök tere 3. sz. gal együtt — ennek küszöbe előtt állunk. Ahhoz, hogy a világtörténelmi technikavál­tás küszöbét át tudjuk lép­ni, át kell alakítani az egész tulajdonosi termelési és szer­vezési rendszert. A tudás, a tudomány, a módosuló tar­talmú és szervezetű oktatás és a kultúra szerepének nö­velésével az értékteremtést új területekre kell áthelyez­ni. Olyan társadalmi-politi­kai viszonyokat kell terem­teni, amelyekben az értékek között meghatározó szerepet kap a teljesítmény, a vállal­kozás, a verseny, az erkölcsi tisztaság, az autonóm közös­ségek szerepe és felelősség- vállalása. Vagyis valódi de­mokráciával kell teret nyit­ni annak, hogy a társada­lomban önfejlődés útján vég­be mehessen az új modell­hez tartozó új értékrend ki­alakítása — hangsúlyozta a 'miniszterelnök. A továbbiakban kifejtette: — Sajnos, nálunk a tudo­mánypolitika szocialista ha­gyománya hosszú ideig .a központi és egyéb tervek jelentőségének eltúlzásán, gyakran kézi vezérlésen, sze­mélyi összefonódásokon ala­pult. A Magyar Tudományos Akadémia 1949-es államosí­tása gyámkodást eredménye­zett. A direkt politikai be­avatkozás torzította a tudo­mányos értékrendet. Én azt mondom: soha nem szabad gátolni a tudományos érté­kek autonóm érvényesülését, 'bízni kell a tudopiányos műhelyek értékítéletében. Politikai szándékok nem köt­hetik gúzsba a tudományt. Csak így szárnyalhat a szel­lem, csak így érvényesülhet a tiszta erkölcsiség, az iga­zi tudós éltető eleme. Soha többé ne forduljon elő, hogy nemzetközi értékű tudomá­nyos kutatási eredmények ne váljanak publikússá és értéktelen, pillanatnyi poli­tikai célokat igazoló, szín­vonaltalan termékek lássa­nak napvilágot. — Sokan kérdezik azt is, olyan gazdagok—vagyunk, hogy megengedhetjük azt a luxust, hogy nem költünk eleget a tudományra?! .Nem vagyunk ilyen gazdagok! Szegényeik vagyunk, ds nem lehetünk olyan szegények, hogy a tudományon takaré­koskodjunk. Ennek a felis­merésnek legalább jelét igye­keztünk adni azzal, hogy az ország kínzó, súlyosan fe­nyegető gazdasági gondjai között is idén megállítottuk a tudományos költségvetés évek óta tartó csökkenését és rendeztük a minősítettek anyagi helyzetét. — A tudományos kutatás irányítása nemcsak az ön­álló autonóm akadémiának és az egyetemeknek, de a mezőgazdasági, az ipari és a többi tárcának is feladata. A tudomány és a tudomány­irányítás azonban nem egy­szerűen tárcakérdés. Ösztö­nözni kívánjuk a tárcák ve­zetésétől függetlenül kiala­kítandó vállalati kutatócso­portokat is. Mindenki előtt ismeretes, hogy Magyaror­szágon ennék már a két vi­lágháború között is meg vol­tak az alapjai. Gondoljunk csak gyógyszergyáraink, vagy a Tungsram világhírű kuta­tólaboratóriumaira. A nyu­gati országokban pedig köz­ismert, hogy a kutatás egy jelentős része helyileg is a vezető vállalatoknál, az ő finanszírozásukkal és ter­mészetesen kormánytámoga­tással történik — emelte ki a Minisztertanács elnöke. — A Magyar Tudományos Akadémia — amelyet a múlt századi reformszellem hívott életre — 164 éves története során progresszív szerepet töltött be. Fényes csillag maradt akkor is, amikor a magyar történelemre vaksö­tét éjszaka borult és az elő­relendülés időszakában min­dig a haladó erők szövetsé­gét kereste és alakította ki. Biztató, hogy az akadémia ezt a nemes történelmi ha­gyományt folytatja, most is reformokat kezdeményező erő, amely vállalja a politi­kában szerveződő reform­erők támaszának, segítőjé­nek szerepét. Most, egy má­sodik reformkor kezdetén olyan gazdasági és társadal­mi feladatok előtt állunk, amelyek a tudománytól is új erőfeszítéseket igényel­nek. Üj kutatási módszere­ket kell alkalmazni, a tu­dományos kutatás egészen új infrastruktúráját kell ki­építeni, a tudomány irányí­tásának demokratikus elve­ken és teljesítményorientá­ción alapuló módjait kell kifejleszteni. — A jövőben a kormány nem kíván szervezeti átala­kítások pótcselekvéseivel be­avatkozni az akadémia Te­vékenységébe. A kormány­zat támogatja a / tudomány autonóm szerveződésének jo­gát, a tudományos akadémia ilyen jellegű kezdeményezé­sét. Ugyanakkor lényeges kö­vetelménynek tartom, hogy ezzel egyidejűleg erősödjön az egyetemek, a kutatóinté­zetek, a tanszékek autonó­miája, önállósága és belső demokratizmusa is. Csak így bontakozhat ki a tudomány szeretetére épülő verseny- szellem, amely a tudományt előrelendíti. — A kormányzat kiemelt politikai kérdésként kezeli Magyarország mind hatá­• rozottabb integrálódását Európa, illetve a világ kul­turális és gazdasági fejlő­désébe. A tudományoktól, a tudósoktól a kormányzat azt várja, hogy egyenként is, de mint műhelyek veze­tői, irányítói is munkássá­guk mércéjének a világ- színvonalat tekintsék. Az egyéni becsvágynak talál­koznia kell a nemzet érde­keivel. A nemzet érdeke pedig, a korábbi elzárkó- zottságunk végleges felszá­molása. Ennek érdekében az akadémia tagjai, az in­tézetek, tanszékek kutatói nem keveset tesznek. A kormányzat támogat min­den olyan kezdeményezést, amely a hazai és külföldi kutatók, vagy kutatócso­portok együttmunkálko- dását célozza, és minden olyan publikációs és ösz­töndíjlehetőséget, amely Magyarországot a világ tu­dományosságával összeköti — mondotta a kormány el­nöke. — A magyar társadalom európaisága nemcsak új al­kotmányt, új törvényeket, piacgazdaságot és vegyestu­lajdoni szerkezetet, a civil társadalom újraéledését je­lenti, hanem a tudomány új elvekhez igazodó társa­dalmi elhelyezését is. Ez az új elhelyezés a tudományos műhelyek autonómiáját és a kutatói szabadságot kell, hogy jelentse a nemzeti új­jászületés és a modellváltás érdekében. Üj szakaszt kell nyitni a politika és tudo­mány viszonyában — han­goztatta a miniszterelnök és rámutatott: az állami tá­mogatás olyan célszerű módját kell kialakítani, amely nemcsak a nemzet érdekeit tükrözi, hanem ki­fejezi a nemzet megbecsü­lését is. — Csak a nemzeti újjá­születés vágya foghat egy­ségbe bennünket. Ügy tű­nik, hogy a mindennapi élet nyugalma, rendje meg­bomlott, a régi értékekbe és ideálokba vetett hit megrendült. Ez szükségsze­rű, de én látom a bomlás mögött a fejlődő, előretö­résre készülő, új értékeket és új szintézist kereső tár­sadalmi erőket is. Eltökélt szándékom, hogy ezekkel az erőkkel szövetkezzek. Mindazokkal, akikben meg­van a bátorság, az elszánt­ság, az erő és a felkészült­ség a magyar történelem sorsfordító szakaszában a reformok útjának végig já­rására — hangoztatta vége­zetül Németh Miklós. Az ülés további részében Berend T. Iván tartott be­vezető előadást. ülésezett az irodalompártoló egyesülés kuratóriuma A Magyar Hitelbank Rt. liskolci Igazgatósága által kibocsátott letéti jegyek nyereménylistája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom