Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! o n J XLV. évfolyam, 107. szám 1989. május 9. Kedd Ára: 4,30 Ft mammBmmmmmaKsmmnmammmmmmi— ---------rrmranmrrrn" mii mii iii—iiihitt———— —hmwwi A z MSZMP Borsod-Abauj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 8-án ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a párttörvény tervezetéről lefolytatott viták tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. Hlfogadta az MSZMP káderhatáskörének módosítására tett indít­ványt, valamint az MSZMP javaslatait egy po­litikai egyeztető fórum létrehozására. Megvi­tatta és elfogadta a Munkásőrség működésé­vel és további feladataival, valamint a DE- MISZ megalakulásával kapcsolatos állásfogla­lás tervezetére vonatkozó előterjesztést és a re­formkorok működésének kezdeti tapasztalatai! összegző tájékoztatót. A Központi Bizottság a személyi kérdések ke­retében támogatásáról biztosította a minisz­terelnök kormányátalakitási javaslatait és sa­ját hatáskörében döntött egyes párttisztségbe- ni változtatásokról is. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott c párt elnökének egészségi állapotáról. Úgy ha­tározott, hogy felmenti Kádár Jánost a párt A párttörvény tervezeté­ről eddig lefolytatott vitá­kat összegező tájékoztatót tárgyalt meg hétfői ülésén az MSZMP Központi Bi­zottsága. Erről, valamint az ülésen tárgyalt más témák­ról Kimmel Emil, a párt helyettes ' szóvivője elmond­ta a sajtó munka társainak, hogy őszinte eszmecsere alakult ki a párt helyzeté­ről, a pártértekezlet óta el­telt 11 hónap tapasztalatai­ról, valamint az MSZMP és a társadalom közötti kap­csolatok alakulásáról. Ti­zenhatan fejtették ki véle­ményüket, valamennyien a párt „talpraállítását” sür­gették. Mint megfogalmaz­ták: nincs ok az önmarcan- golásra, hiszen ami történik, az egyenes következménye az 1988. májusi pártérte­kezletnek. A változások előtti zsilipet e nagy jelen­tőségű tanácskozás nyitotta fel, s ebben az MSZMP ér­demei elévülhetetlenek. Megállapították: ez a forra­dalmi változás szüksége»'- teszi, hogy a párt változtas­son belső helyeztém. Min­denki előtt nyitva kell hagyni az utat, hogy elkö­telezett reformer legyen. Azt pedig, hogy ki milyen mértékben lesz az, cseleke­detei döntik el. Elhangzott az is: az MSZMP-nek az az érdeke, hogy tehetséges fia­talok beáramlásával re­formpárttá alakuljon. A párttagság őszinteségre vá­gyik, hogy győzelemre ve­zesse az MSZMP-t a vá­lasztásokon, biztosítva a bé­kés átmenetet a többpárt­rendszerre. Ehhez több ma­gabiztosságra, összefogot- tabb vezetésre, következetes stratégiára és taktikára van szükség. Úgy Ítélték meg, hogy a vezetők közül sokon nem eléggé felkészültek, nem alkalmasak arra, h^-’v a többpártrendszer viszo­nyai között egy kritikus helyzeten átvezessék a tár­sadalmat. A testület tagjai úgy ítél­ték meg, hogy az állampol­gárok egyesülési szabadsá­gának, politikai jogainak ér­vényesülése, a társadalomban meglevő különböző érdékek ás értékék demokratikus megjelenítése és érvényesíté­se indokolja a párttörvóny megalkotását, s javasolják, hogy már augusztus 1-je előtt be kell terjeszteni az Országgyűlés elé a törvény- javaslatot. E napirend keretében több más, olyan kérdésről is szó esett, amely erőteljesen fog­lalkoztatja a közvéleményt, mint a választások üteme­zéséről, illetve a pártérte­kezlet összehívásáról. Ez elnöki tisztségéből és KB-tagságából. A tes­tület írásbeli üzenetet intézett Kádár Jánoshoz, melyet nyilvánosságra hoz. A Központi Bizottság Lukács Jánost a KEB elnökévé történt megválasztása miatt felmen­tette KB-titkári tisztségéből és KB-tagságából. A Központi Bizottság Petrovszki Istvánt, c Központi Bizottság osztályvezetőjét felmentette tisztségéből és egyetértett érdemei elismerése melletti korkedvezményes nyugdíjazásával. Ugyancsak felmentette Borbély Gábort, a Nép- szabadság főszerkesztőjét, és kinevezte a Köz­ponti Bizottság osztályvezetőjévé. Kovács Jenőt, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesét o KB osztályvezetőjévé, Eötvös Pált, a Népsza­badság főszerkesztő-helyettesét pedig a lap főszerkesztőjévé nevezte ki, s egyben megvá­lasztotta a Központi Bizottság tagjának. A megüresedett posztok betöltésével összefüggés­ben a Központi Bizottság jelölőbizottságot kül­dött ki. Az ülésről közlemény jelenik meg. utóbbi összehívásáról elvi döntést hozott a Központi Bizottság: időpontját követ­kező ülésén határozza meg, a politikai menetrendtől füg­gően. Mint a vita is tükröz­te: a testület egyeztetni kí­vánja a pártértekezlet idő­pontját az országgyűlési kép­viselői és helyhatósági vá­lasztásokkal, a köztársasági elnök választásával, amelyek időpontjára, esetleges előre­hozására a kommunista kép­viselőktől kért vélemény alapján tesz javaslatot. A vitában hangsúlyozták, hogy a pártértekezletig ki tkel 1 dolgozni a választási programot — ennek munká­latai már megkezdődtek. Ki­fejtették, hogy e program­nak felelősnek, teljesíthető­nek, .megvalósíthatónak és képviselhetőnelk kell lennie. Ugyanakkor el kell készíte­ni és nyilvánosságra kell hozni az elmúlt 15 esztendő politikai mérlegét. Fontos az is, hogy az MSZMP megal­kossa új működési szabály­zatát. Ezt még e hónapban vitára bocsátják. .Kimmel Emil elmondta, hogy a Központi Bizottság a továbbiakban négy nagy bel­politikai témát is megtár­gyalt, Így elsősoriban azt, hogy az MSZ'MP lemondott káder hatásköréről, s a jö­vőben jelölési jogkörrel él, politikai eszközökkel kíván­ja befolyásolni a legfonto­sabb társadalmi, gazdasági, s egyéb vezetői funkciók be­töltését: jelölteket állít, ja­vasol és ajánlásokat tesz. .Ennek főpróbpjaként te­kinthető, hogy a mostani ülésen Németh Miklós mi­niszterelnök ismertette a testülettel a kormány átala­kítási terveit, kérve a KB tám ogatá sá t ja vastatainak elfogad tatásához. A tájékoztató perceiben vitatta meg a testület a Munkásőrség tevékenységé­ről szóló beszámolót. A je­lentés hangsúlyozza, hogy a Munkásőrség az elmúlt év­tizedekben széles társadal­mi alapon, demokratikus (Folytatás a 2. oldalon) äMÄÄMääMiÄ 1'" $ Árvízi körkép — A Hernád apadása, va­lamint a borsodi folyók ha­zai és külföldi vízgyűjtőjén leesett csapadék mennyisé­gének csökkenése óvatos de­rűlátásra ad okot — fogal­mazott tegnap dr. Pados Imre. az Ékövizig igazgató­ja, amikor az észak-magyar­országi árvízhelyzetről ér­deklődtünk. A Hennád Gesz- telynél a tetőzés óta hétfő délig 146 centimétert apadt. A vízszint csökkenése lehe­tővé tette, hogy megkezdjük a védművek felülvizsgála­tát, az elhelyezett anyagok Óvatos derűlátás felszedését a folyó felső sza­kaszán. A vízügyi igazgató­ság a különböző szerveze­tekkel együttműködve most azon dolgozik, hogy az ár­vízsújtotta területeken mi­nél hamarabb helyreállja­Nemcsak az áradás, hanem a viharos szél is nehezíti a védeke­zést Berend T. Ivón, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke meg­nyitja az MTA 149. közgyűlését május 8-án, az Akadémia Szék­házában. A Magyar Tudományos Aka­démia minden eddiginél nyi­tottabb közgyűlése kezdődött meg hétfőn az akadémia szék­házában. Az eddigi gyakor­lattól eltérően a több jnint 200 akadémikus, mintegy 600 meghívottal, köztük a tudo­mányos intézetek országos ha­táskörű szervek vezetőivel, az egyetemek rektoraival, a tu­dományos társaságok és szak- szervezetek képviselőivel együtt tanácskozik az Akadémia, a hazai tudományos kutatás megújulásáról, jövőjéről. Berend T. Iván akadé­mikus elnök köszöntötte a résztvevőiket, .köztük Straub F. Brúnót, az Elnöki Ta­nács elnökét és Németh Miklóst, a Minisztertanács elnökét. Megnyitójában utalt arra, hogy a Magyar Tudo­mányos Akadémia a maga eszközeivel eddig is részt vállalt az ország sorsának formálásában, elsősorban a tudomány eredményeivel, il­letve azök közvetítésével. Akadémiánk — mondotta a továbbiakban — az elmúlt években a szükséges válto­zások és átalakulás egyik szószólója, a helyzet sürgető követelményeit fel nem is­merő politika bírálója volt. Szemben álltunk a ‘80-as években követett restrikci­ós, egyensúlyzavarokat oko­zó gazdaságpolitikával. Nem tekintettük elfogadható vi- taalapnak azt a „gazdasági- társadalmi . kibontakozási programnak” nevezetett ter­vezetet, amellyel az MSZMP 1987 tavaszán fellépett. A radikális megújulást, s az ehhez szükséges fordulatot sürgettük. Vitában álltunk a rossz, energetikacentrikus beruházási stratégiát kifeje­ző, a nyilvánosságot és el­lenőrzést, a hatások és a kö­vetkezmények felmérését nélkülöző, a kormányzati döntéshozat>a 1 i median i zmus minden hibáját megtestesítő bős—nagymarosi vízlépcső ügyében. Véleményünket, állásfog­lalásainkat azonban gyakran figyelmen kívül hagyták ■— mondotta az elnök. Berend T. Iván ezután — a hagyományokhoz híven — akadémiai díjakat adott. át. Ezután Németh Miklós, a kormány nevében köszöntöt­te a közgyűlés résztvevőit. Elöljáróban gratulált a kitüntetett tudósoknak, kü­lön is köszöntötte Keresz- túry Dezső akadémikust az Akadémiai Aranyérem el­nyerése alkalmából. — Országépíto, de most talán jöbb kifejezés, hogy országmentő küzdelmünkben nagyon nehéz szakaszban vagyunk. Túlzás nélkül ál­líthatom, hogy páratlan, egyedülálló történelmi szi­tuációba kerültünk: hallat­lanul súlyos örökséggel — hatalmas adóssággal, érték­válsággal, krónikus társadal­mi feszültségekkel — ter­helten most egyszerre kell megoldanunk a piacgazdaság építését és egy valódi de­mokráciába való békés át­menetet. Ennek megoldásá­ra átvehető történelmi re­cept nincs. Egyébként sincs szükségünk olyan receptre, amelyet külső hatalmak ír­nak fel számunkra. Ebbe eddig mindig belebeteged­tünk. Most utunkat szaba­don választhatjuk. Saját nemzeti • értékeinkre, kultu­rális hagyományainkra, tör­ténelmi utunk tapasztalatá­ra támaszkodva kell megta­lálnunk a magyarság jövő­jét garantáló fcnmációt — mondotta felszólalása beve­zető részében. — Erre az útra csak a tudományos megalapozott-. ság, a politikai felelősség és a mérlegelő arányérzék mentén találhatunk rá. A jelszóvenseny. a kívánság- listák benyújtása, a reform­(Folytatás a 2. oldalon) Védekezés a Bodrog gátjaié Az áradat a Bodrog hídja alatt Laczó József felvételei nak a normális életfeltéte­lek. A károk felmérésére operatív bizottság alakult, amely a mezőgazdasági te­rületeken, a lakóépületek­ben, a közutakon egyaránt számba veszi az áradat el­vonulása után kialakult hely­zetet. A Bodrogon jelenleg másodfokú a készültség, a folyó a tetőzés óta 8 centi­métert apadt. A folyón az árhullám lassú levonulására számítunk, így kitartó, elhú­zódó védekezésre kell fel­készülnünk. A Tiszán, Ti- szapalkonyánál szintén csök­kenő adatokat mutat a víz­mérce. A vízügyi igazgatóságtól kapott további értesülések szerint Gesztely és Bocs kö­zött mind a töltés terhelése, mind a fakadó víz mennyi­sége jelentősen csökkent. Belső-Böcs azonban a leg­utóbbi információk szerint (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom