Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. május 31., szerda • » (Folytatás az 1. oldalról) Kulcsár Kálmán kijelentette: ezek a vádak teljességgel megalapozatlanok. Ennek alátámasztására elmondta, hogy az átalakulási törvényt ugyanaz a széles szakmai közvéleményt képviselő munkacsoport (készítette elő, mint a társasági törvényt. Az átalakulási törvény elveivel a képviselők már a társasági törvény vitájában megismerkedhettek, hiszen eredetileg annak hatályba lépésével együtt szerették volna életbe léptetni. Akkor éppen a közgazdasági szakértők kérésére döntöttek a féléves halasztás mellett. A törvény alapelveit március—áprilisban a parlament négy gazdasági jellegű bizottsága nyilvános ülésén tárgyalta. Széles körű vitákat szervezett a Magyar Gazdasági Kamara, a TOT, az OKISZ és a SZÖVOSZ. Részt vettek a munkában az országos szövetségek szakértői. Megtárgyalta az anyagot a Közgazdasági Társaság, s kétszer rendezett róla vitát a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete. A miniszter elmondta azt is, hogy áprilisban — még mielőtt a Minisztertanács döntött volna a tervezetek parlamenti beterjesztéséről — a törvényjavaslatokat megküldték az Ellenzéki Kerekasztalt képviselő Független Jogász Fórumnak, illetve több politikai szervezet és párt jogász szakértőjének. Választ azonban sehonnan nem kapott a tárca, amit úgy értelmezett, hogy a szervezetek olyan jogi, technikai törvényeknek értékelték a tervezeteket. amelyek nem szorulnak politikai vitára. Mindezek alapján Kulcsár Kálmán visszautasította a „puccs-szerű” előkészítés vádját. A miniszter hangsúlyozta, hogy az átalakulási törvény nem valósít .meg elhamarkodottan sem nyílt, sem burkolt tulajdonreformot; sem menedzsereket, sem másokat nem „ment át” semmilyen tulajdonosi pozícióba. Az igazságügy-miniszter ezután azokra a véleményekre válaszolt, amelyek az állami vállalatok átalakulása kapcsán a népvagyon felosztásával, a közvagyon kiárusításával, a gazdasági hatalom átjátszásával vádolták a törvényelőkészítőket. Akik ezt állítják, azok nem ismerték fel a törvény- javaslat valóságos tartalmát — mondta a miniszter. Az állami vállalati törvény ugyanis egyértelműen kimondja: a vállalatok állami tulajdonban álló vagyonnal gazdálkodnak. Mélyen ellentétes lenne a jogállamisággal egy olyan állami vagyonkezelő központ felállítása is, amely Magyar- ország valamennyi állami vállalatával szemben gyakorolná a tulajdonosi jogokat. A miniszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy gyorsítsák meg az állami vagyonkezelést meghatározó jogszabályokat, e munkálatok koordinálására nevezzenek ki kormánybiztost, s a törvény- javaslatot még az idén október 31-ig nyújtsák be a parlamentnek. A törvényjavaslatban kiegyensúlyozott és kompromisszumos szabályok találhatók, amelyek az állami és a vállalati érdekeket egyaránt kielégítik. összegezve az elmondottakat, Kulcsár Kálmán leszögezte: az átalakulási törvény nem hoz létre vállalati, menedzsertulajdont. Éppen ellenkezőleg, ha végbemegy az átalakulás és a tulajdonosi, illetve a vállalatvezetői pozíciók következetesen elválnak, a vállalatvezetés a jelenleginél jóval erősebb tulajdonosi kontroll alá kerül. Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elmondotta, hogy a bizottság a három törvénytervezetet az Ország- gyűlésnek tárgyalásra és elfogadásra ajánlotta. Felmerült ugyan, hogy az átalakulási törvény tárgyalását halasszák későbbre. Amennyiben azonban csak később fogadja el a parlament az átalakulási törvény tervezetét, ezzel nem kapnának lehetőséget a kisvállalkozások, a szövetkezetek, a magánvállalkozások különböző társaságok létrehozására, ami igen fontos a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása szempontjából. Juhász Ferenc, az MSZMP XX. Kerületi Bizottságának titkára az átalakulási törvény javaslatáról úgy vélekedett, hogy a törvény előnyös azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, kisvállalkozóknak, akik a mai bonyolult körülmények között is vállalkozó típusúak, innovatívak. Eleki János, Kovács Lász- lóné, Balogh Gábor, Nagy- iványi András, Puskás Sándor. Zsidei Istvánná is dr. Bállá Éva után Kopp Lászlómé, a Szerencsi Édesipari Vállalat osztályvezetője kapott szót. Kopp Lószlóné felszólalása — Vajon a jelenleg vitatott javaslatok, törvénnyé válásuk után hogyan szolgálják majd előrehaladá- sunikat? — tette fel a kérdést beszéde elején a szerencsi képviselő. Majd elmondta véleményét az állami vállalatokról szóló törvény módosításáról. — Az állami vállalatok zöme kampányszerűen felsőbb utasításra a megszabott határidő betartásával átalakult önkormányzó, önigazgató vállalattá. A cél a vállalatirányítás korszerűsítése és a tulajdonosi tudat „mélyítése” volt. Minden vállalatnál elkészült a szervezeti és működési szabályzat, a vállalati tanács megkapta a 11 darab jogosítványt a stratégiai vezetéshez, nagy lendülettel megindult a tanács elnökének és helyettesének képzése, a minisztériumok létrehozták a törvényességi felügyeletet ellátó szervezetüket. és azóta minden megy a maga útján. — Csak éppen nem mondhatjuk róluk, hogy valóban ellátják a vállalat általános vezetését, az óhajtott tulajdonosi tudat sem lett erősebb azóta, a vállalatok érdekeltségi rendszere sem újullt meg alapvetően, hiszen a vállalati önállóságot, stratégiai mozgásteret gúzsba kötötte a közgazdasági szabályozó rendszer. Sajnos, a jelenlegi módosítással sem dől el, hogy munlkásönigaz- gatás. menedzser-testületi vezetés talaján kívánjuk-e megvalósítani a vállalati önállóságot. — Feltétlenül fontosnak tartom tisztázni az Ország- gyűlés ellenőrzési kötelezettségének, jogának, hatáskörének kérdését, már az átalakulási folyamat meg- induláisának kezdetétől. — A vállalati törvény, illetve minisztertanácsi rendelet módosítása némiképp oldja ugyan a vállalati tanács működésének néhány jógii ellentmondását, de — megítélésem' szerint — a módosítások, az egyéb ismert ellentmondások miatt alapvetően nem fogják befolyásolni a tesifcület nagyrészt formális működését a továbbiakban sem. — Igen sok szó esik manapság a tulajdonformák, tulajdonviszonyok kérdéséről is. Sokan úgy vélik, hogy összes bajaink gyökere a tulajdonviszonyban keresendő. Nincs kötődés a közös tulajdonhoz. nimcs értéke sem az egyén, sem a társadalom számára. A tulajdonviszonyok felülvizsgálata, átalakítása rendkívül fontos, de a kérdés — szerintem — ennél .sokkal összetettebb. — Ma már az állami, illetve közös tulajdonban lévő munkahelyék zöme nem biztosít az ott élő dolgozók egyre szélesebb rétege számára megfelelő megélhetést. Véleményem szerint, ha a dolgozó ember a becsülettel elvégzett munkájáért kapott bérből elfogadható szinten, tisztességesen megél, el tudja tartani családját. meg fogja becsülni a közös tulajdont. mint megélhetése forrását. — Nagyon lényeges az érdekeltség kérdése is. Ha az embereknek egyéni érdekük fűződik ahhoz, hogy munkájukat a lehető legjobban végezzék, ha a tulajdonos. és ez az állami tulajdonra is értendő, megbecsüli a neki munkájával hasznot hozó embert, oly módon is, hogy a haszonból tisztességesen részesíti, nem marad el, nem maradhat el az eredmény. — Melyek még azok a fontos tényezők, melyek meghatározóak gazdaságunk meg ú j'ítá s á ba n ? Sze r in tem kulcsfontosságú és meghatározó az ember. Szerepét, jelentőségét a tökével teszem egyenértékűvé, hiszen az ember hozza mozgásba, gyarapíthatja, vagy csökkentheti azt. — Létünk elválaszthatatlan gazdasági megújulásunktól. Szűrös Mátyás ezután bezárta a vitát, a szünetben összeült az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, hogy megvitassa a beterjesztett javaslatokat, törvénymódosító indítványokat. A szünet után Kulcsár Kálmán vitazárót tartott, majd Tallóssy Frigyes szólt a bizottság szünetben végzett munkájáról. Határozathozatal következett: először a képviselői javas], átokról és módosító indítványokról szavaztak, majd a törvénytervezetekről. Az átalakítási törvényjavaslatot 20 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el, az elnök utólag két változatról rendelt el szavazást, a testület az „A” variációt fogadta el. A vállalati törvényire vonatkozó előterjesztést 8 ellenszavazattal és 35 tartózkodással. a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó javaslatot pedig 4 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett fogadták el. Az ülésszak szerdán a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi, III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat /tárgyalásával folytatódik. Az MSZMP és a reformkörök Tóth Lajos előadása Putnokon Az MSZMP és az újonnan szerveződő politikai szervezetek, az MSZMP és a reformkörök címmel rendezett tanácskozást tegnap délután a Putnoki Városi Pártbizottság. Az előadó Tóth Lajos, a megyei pártbizottság titkára szerint a többpártrendszerrel, mint közeli politikai realitással kell számolni. Ezért ettől az MSZMP tagjainak és szervezeteinek nem félniük és aggódniuk kell, hanem egy majdani koalíció léhető- ségével számolva, növelni kell a pártszervezetek együttműködési készségét. Ennek megfelelően az MSZMP megyei szervezeteinek — konkrét kérdések alapján — törekedniük kell a párbeszédre, a tárgyalásokra az új szerveződésekkel is. Az MSZMP nem kíván beleszólni, vagy beavatkozni a pártok belső ügyeibe, vezetési gyakorlatába. Ugyanakkor ezt kéri másoktól is. Az MSZMP reformköreit övező gyanakvást megalapozatlannak tartja, s kijelentette: az MSZMP egyik, de nem egyetlen megújulási lehetőségét hordozzák magukban. A résztvevők véleménye szerint az MSZMP-t nem a reformoktól, annak különböző megnyilvánulásaitól kell megóvni, hanem a párt vezetésében tapasztatható ellentétes vélemények és akaratok osztják meg a tagságot. Ezért támogatják, hogy az MSZMP-nék rövid időn belül ki kell dolgoznia politikai programját, rugalmas működést biztosító szervezeti rendjét, s mindezt .a választásokra való felkészülés jegyében pártkongresszuson kell elfogadtatni. Az eszmecsere Rácz József, városi párttitkár helyi teendőket is tartalmazó gondolataival fejeződött be. Parlamenti jegyzetek Áldemokrácia, ha nyilvánosságra hozzák a nagy szakmai hozzáértést igénylő törvény- tervezeteket — állította expozéjában Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter, válaszolva azokra a támadásokra, melyek a tárcát jobbról és balról is érték. Többen tiltakoztak ugyanis az ellen, hogy a vállalati átalakulási törvényt napirendre tűzze a?. Országgyűlés. Balról azért, mert az ország kiárusításától, a gazdaság reprivati- zálásától tartanak, jobbról pedig azért, mert úgy gondolják, a túl 'korán végrehajtott átalakítás sok olyan gazdasági szervezetet, illetve vezetőt ment át a jövőbe, amelyektől és akiktől mihamarabb meg kellene szabadulni. Az átalakulási törvénytervezethez olyan szűk körben tudtak volna érdemben hozzászólni — a miniszter szerint —, hogy nem tartotta szükségesnek a minisztérium társadalmi vita indítását — az ilyen jellegű törvénytervezetről ezután sem lesz vita — mondta a miniszter. A dologban sok igazság is lehet, ám az ember azt kérdezi: ha a képviselők többsége nem érti a törvényt, hogyan szavazza meg? * Nagy tetszést aratott a képviselők körében, hogy a Ház elnöke, Szűrös Mátyás javaslatot tett a hozzászólási idő tízperces maximálására. A sok-sök gyenge, semmitmondó beszédet hallva, hajlik is rá az ember, hogy igazat adjon a javaslattevőnek. A szavazáson mégis négy képviselő jelezte, nem ért egyet a korlátozással. Ellenezte Fehérné Eke Katalin kazincbarcikai képviselő is az ötletet, szünetben el is mondta miért. — Ma, mikor állandóan a jogállamiság megteremtéséről beszélünk, nem helyes korlátozni a felszólalás idejét. Most, hogy ezt megszavaztuk, elfogadtunk egy újabb korlátot, ami után jöhet más is. Az intelligencia kérdése, hogyha nincs csak ötperces mondanivalója a képviselőnek, ne beszéljen tíz percig, de a'ki tartalmas, jó felszólalást ír, akár negyedóráig is mondhassa! * Az már köztudott, hogy a Kossuth Lajos téren a Parlament ülése alatt tilos tüntetni. Arról nem intézkedik a jogszabály, hogy az épület mögött a rakparton is tilos lenne. Ezt használta ki egy negyven-ötven teherautóból és autóbuszból álló konvoj. Pontban 2 órakor felsorakoztak az Országház teljes hosszában és megszólaltatták kürtjeiket. Néhány arra kószáló vízibusz is csatlakozott hozzájuk. A fülsértő koncertet a honatyák többsége észre sem vette. Akkor volt ugyanis ebédidő, és az étteremben semmit sem lehetett hallani. Az ötperces dudaszó után a teherautók továbbindultak, így még azt sem sikerült kideríteni, mi ellen tiltakoztak. A hó elején, mint ismeretes, jelentős kormányátalakításra került sor. Most három képviselő — dr. Korom Mihály, valamint egy szabolcsi és a zalai Varga Gyula — lemondását fogadta el a T. |Ház. Mi jön .még, milyen változásokra lehet számítani? Az Országgyűlés elnöke bemutatta a Parlament új tisztségviselőit, és ezen az ülésen választják meg a harmadik alelnököt is. Természetesen további nevekről is suttognak a folyosón, de ezekről hírt adni még nem lehet. Az azonban biztosnak látszik, hogy a Minisztertanács üléseiről is új személy tájékoztatja a közeljövőben az újságírókat. Hiába, kevesen öregszenek meg állásukban ezen a vidéken . .. Képviselő urak, miniszter urak! Sőt, szerkesztő úr! Ma már ez a megszólítás dukál az Országházban mindenkinek Egy-két hónapja még vita volt arról, hogy úr, vagy elvtárs-e a képviselő? Mára úgy döntöttek, hogy az elvtársak is urak, 'ha pártonkívü- liek szólítják meg őket. Sárospatakon nem sikerült tanácselnököt választani, Tokajban lemondott az első titkár. Az okokra a Parlamentben is sokan voltak kíváncsiak, de újdonságot nem tudhattunk meg. Mégis úgy hírlik Patakon, a régi elnök vágyik vissza posztjára, Tokajban viszont még a Demokrata Fórum is kiállt Májer János tanácselnök mellett, aki szintén a lemondás gondolatával foglalkozik. Fontosak az országos ügyek is, de a helyi problémák jobban foglalkoztatják az embereket. (szatmári) A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA felsőfokú munkaügyi szaktanfolyamra felvételt hirdet A tanfolyam időtartama: 2 év Jelentkezési határidő: 1989. június 30. Jelentkezési lapok az IRODÁBAN Miskolc, Szemere B.'U. 17. I. emeleten kaphatók. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA középfokú munkaügyi szaktanfolyamra felvételt hirdet A tanfolyam időtartama: 1 év Jelentkezési határidő: 1989. június 30. Jelentkezési lapok az IRODÁBAN Miskolc, Szemere B. u. 17. I. emeleten kaphatók. Ülésezik az Országgyűlés
