Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-31 / 126. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. május 31., szerda • » (Folytatás az 1. oldalról) Kulcsár Kálmán kijelen­tette: ezek a vádak teljes­séggel megalapozatlanok. En­nek alátámasztására elmond­ta, hogy az átalakulási tör­vényt ugyanaz a széles szak­mai közvéleményt képviselő munkacsoport (készítette elő, mint a társasági törvényt. Az átalakulási törvény el­veivel a képviselők már a társasági törvény vitájában megismerkedhettek, hiszen eredetileg annak hatályba lé­pésével együtt szerették vol­na életbe léptetni. Akkor ép­pen a közgazdasági szakér­tők kérésére döntöttek a fél­éves halasztás mellett. A tör­vény alapelveit március—áp­rilisban a parlament négy gazdasági jellegű bizottsága nyilvános ülésén tárgyalta. Széles körű vitákat szerve­zett a Magyar Gazdasági Ka­mara, a TOT, az OKISZ és a SZÖVOSZ. Részt vettek a munkában az országos szö­vetségek szakértői. Megtár­gyalta az anyagot a Közgaz­dasági Társaság, s kétszer rendezett róla vitát a Ma­gyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Inté­zete. A miniszter elmondta azt is, hogy áprilisban — még mielőtt a Miniszterta­nács döntött volna a terve­zetek parlamenti beterjesz­téséről — a törvényjavasla­tokat megküldték az Ellen­zéki Kerekasztalt képviselő Független Jogász Fórumnak, illetve több politikai szerve­zet és párt jogász szakértő­jének. Választ azonban se­honnan nem kapott a tár­ca, amit úgy értelmezett, hogy a szervezetek olyan jo­gi, technikai törvényeknek értékelték a tervezeteket. amelyek nem szorulnak poli­tikai vitára. Mindezek alap­ján Kulcsár Kálmán vissza­utasította a „puccs-szerű” előkészítés vádját. A miniszter hangsúlyozta, hogy az átalakulási törvény nem valósít .meg elhamarko­dottan sem nyílt, sem bur­kolt tulajdonreformot; sem menedzsereket, sem másokat nem „ment át” semmilyen tulajdonosi pozícióba. Az igazságügy-miniszter ez­után azokra a véleményekre válaszolt, amelyek az állami vállalatok átalakulása kap­csán a népvagyon felosztásá­val, a közvagyon kiárusításá­val, a gazdasági hatalom át­játszásával vádolták a tör­vényelőkészítőket. Akik ezt állítják, azok nem ismerték fel a törvény- javaslat valóságos tartalmát — mondta a miniszter. Az állami vállalati törvény ugyanis egyértelműen ki­mondja: a vállalatok állami tulajdonban álló vagyonnal gazdálkodnak. Mélyen ellentétes lenne a jogállamisággal egy olyan ál­lami vagyonkezelő központ felállítása is, amely Magyar- ország valamennyi állami vállalatával szemben gyako­rolná a tulajdonosi jogokat. A miniszter egyetértett az­zal a javaslattal, hogy gyor­sítsák meg az állami vagyon­kezelést meghatározó jogsza­bályokat, e munkálatok ko­ordinálására nevezzenek ki kormánybiztost, s a törvény- javaslatot még az idén ok­tóber 31-ig nyújtsák be a parlamentnek. A törvényjavaslatban ki­egyensúlyozott és kompro­misszumos szabályok talál­hatók, amelyek az állami és a vállalati érdekeket egy­aránt kielégítik. összegezve az elmondotta­kat, Kulcsár Kálmán leszö­gezte: az átalakulási törvény nem hoz létre vállalati, me­nedzsertulajdont. Éppen el­lenkezőleg, ha végbemegy az átalakulás és a tulajdonosi, illetve a vállalatvezetői po­zíciók következetesen elvál­nak, a vállalatvezetés a je­lenleginél jóval erősebb tu­lajdonosi kontroll alá kerül. Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság előadója elmondotta, hogy a bizottság a három törvénytervezetet az Ország- gyűlésnek tárgyalásra és el­fogadásra ajánlotta. Felme­rült ugyan, hogy az átalaku­lási törvény tárgyalását ha­lasszák későbbre. Amennyi­ben azonban csak később fo­gadja el a parlament az át­alakulási törvény tervezetét, ezzel nem kapnának lehető­séget a kisvállalkozások, a szövetkezetek, a magánvál­lalkozások különböző társa­ságok létrehozására, ami igen fontos a termelési szer­kezet átalakításának meg­gyorsítása szempontjából. Juhász Ferenc, az MSZMP XX. Kerületi Bizottságának titkára az átalakulási törvény javaslatáról úgy vélekedett, hogy a törvény előnyös azok­nak a gazdálkodó szerveze­teknek, kisvállalkozóknak, akik a mai bonyolult körül­mények között is vállalkozó típusúak, innovatívak. Eleki János, Kovács Lász- lóné, Balogh Gábor, Nagy- iványi András, Puskás Sándor. Zsidei Istvánná is dr. Bállá Éva után Kopp Lászlómé, a Szerencsi Édes­ipari Vállalat osztályveze­tője kapott szót. Kopp Lószlóné felszólalása — Vajon a jelenleg vi­tatott javaslatok, törvénnyé válásuk után hogyan szol­gálják majd előrehaladá- sunikat? — tette fel a kér­dést beszéde elején a sze­rencsi képviselő. Majd el­mondta véleményét az ál­lami vállalatokról szóló tör­vény módosításáról. — Az állami vállalatok zöme kampányszerűen fel­sőbb utasításra a megsza­bott határidő betartásával átalakult önkormányzó, ön­igazgató vállalattá. A cél a vállalatirányítás korsze­rűsítése és a tulajdonosi tudat „mélyítése” volt. Min­den vállalatnál elkészült a szervezeti és működési sza­bályzat, a vállalati tanács megkapta a 11 darab jogo­sítványt a stratégiai veze­téshez, nagy lendülettel megindult a tanács elnöké­nek és helyettesének kép­zése, a minisztériumok lét­rehozták a törvényességi felügyeletet ellátó szerveze­tüket. és azóta minden megy a maga útján. — Csak éppen nem mond­hatjuk róluk, hogy valóban ellátják a vállalat általános vezetését, az óhajtott tulaj­donosi tudat sem lett erő­sebb azóta, a vállalatok ér­dekeltségi rendszere sem újullt meg alapvetően, hi­szen a vállalati önállóságot, stratégiai mozgásteret gúzs­ba kötötte a közgazdasági szabályozó rendszer. Sajnos, a jelenlegi módosítással sem dől el, hogy munlkásönigaz- gatás. menedzser-testületi vezetés talaján kívánjuk-e megvalósítani a vállalati önállóságot. — Feltétlenül fontosnak tartom tisztázni az Ország- gyűlés ellenőrzési kötele­zettségének, jogának, hatás­körének kérdését, már az átalakulási folyamat meg- induláisának kezdetétől. — A vállalati törvény, illetve minisztertanácsi ren­delet módosítása némiképp oldja ugyan a vállalati ta­nács működésének néhány jógii ellentmondását, de — megítélésem' szerint — a módosítások, az egyéb is­mert ellentmondások miatt alapvetően nem fogják be­folyásolni a tesifcület nagy­részt formális működését a továbbiakban sem. — Igen sok szó esik ma­napság a tulajdonformák, tulajdonviszonyok kérdésé­ről is. Sokan úgy vélik, hogy összes bajaink gyöke­re a tulajdonviszonyban ke­resendő. Nincs kötődés a közös tulajdonhoz. nimcs értéke sem az egyén, sem a társadalom számára. A tulajdonviszonyok felülvizs­gálata, átalakítása rendkí­vül fontos, de a kérdés — szerintem — ennél .sokkal összetettebb. — Ma már az állami, il­letve közös tulajdonban lé­vő munkahelyék zöme nem biztosít az ott élő dolgo­zók egyre szélesebb rétege számára megfelelő megélhe­tést. Véleményem szerint, ha a dolgozó ember a be­csülettel elvégzett munká­jáért kapott bérből elfogad­ható szinten, tisztességesen megél, el tudja tartani csa­ládját. meg fogja becsülni a közös tulajdont. mint megélhetése forrását. — Nagyon lényeges az érdekeltség kérdése is. Ha az embereknek egyéni érde­kük fűződik ahhoz, hogy munkájukat a lehető leg­jobban végezzék, ha a tu­lajdonos. és ez az állami tulajdonra is értendő, meg­becsüli a neki munkájával hasznot hozó embert, oly módon is, hogy a haszonból tisztességesen részesíti, nem marad el, nem maradhat el az eredmény. — Melyek még azok a fontos tényezők, melyek meghatározóak gazdaságunk meg ú j'ítá s á ba n ? Sze r in tem kulcsfontosságú és megha­tározó az ember. Szerepét, jelentőségét a tökével te­szem egyenértékűvé, hiszen az ember hozza mozgásba, gyarapíthatja, vagy csök­kentheti azt. — Létünk elválaszthatat­lan gazdasági megújulá­sunktól. Szűrös Mátyás ezután bezárta a vitát, a szünet­ben összeült az Országgyű­lés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága, hogy megvitassa a beterjesztett javaslatokat, törvénymódo­sító indítványokat. A szünet után Kulcsár Kálmán vitazárót tartott, majd Tallóssy Frigyes szólt a bizottság szünetben vég­zett munkájáról. Határozathozatal követke­zett: először a képviselői javas], átokról és módosító indítványokról szavaztak, majd a törvénytervezetek­ről. Az átalakítási törvény­javaslatot 20 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el, az elnök utó­lag két változatról rendelt el szavazást, a testület az „A” variációt fogadta el. A vállalati törvényire vonatko­zó előterjesztést 8 ellensza­vazattal és 35 tartózkodás­sal. a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó ja­vaslatot pedig 4 ellensza­vazat és 37 tartózkodás mellett fogadták el. Az ülésszak szerdán a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről szóló 1967. évi, III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat /tár­gyalásával folytatódik. Az MSZMP és a reformkörök Tóth Lajos előadása Putnokon Az MSZMP és az újonnan szerveződő politikai szerve­zetek, az MSZMP és a re­formkörök címmel rendezett tanácskozást tegnap délután a Putnoki Városi Pártbizott­ság. Az előadó Tóth Lajos, a megyei pártbizottság titkára szerint a többpártrendszerrel, mint közeli politikai reali­tással kell számolni. Ezért ettől az MSZMP tagjainak és szervezeteinek nem félni­ük és aggódniuk kell, hanem egy majdani koalíció léhető- ségével számolva, növelni kell a pártszervezetek együttműködési készségét. Ennek megfelelően az MSZMP megyei szervezetei­nek — konkrét kérdések alapján — törekedniük kell a párbeszédre, a tárgyalások­ra az új szerveződésekkel is. Az MSZMP nem kíván beleszólni, vagy beavatkozni a pártok belső ügyeibe, ve­zetési gyakorlatába. Ugyan­akkor ezt kéri másoktól is. Az MSZMP reformköreit övező gyanakvást megalapo­zatlannak tartja, s kijelen­tette: az MSZMP egyik, de nem egyetlen megújulási le­hetőségét hordozzák maguk­ban. A résztvevők véleménye szerint az MSZMP-t nem a reformoktól, annak különbö­ző megnyilvánulásaitól kell megóvni, hanem a párt ve­zetésében tapasztatható el­lentétes vélemények és aka­ratok osztják meg a tagsá­got. Ezért támogatják, hogy az MSZMP-nék rövid időn belül ki kell dolgoznia poli­tikai programját, rugalmas működést biztosító szerve­zeti rendjét, s mindezt .a vá­lasztásokra való felkészülés jegyében pártkongresszuson kell elfogadtatni. Az eszme­csere Rácz József, városi párttitkár helyi teendőket is tartalmazó gondolataival fe­jeződött be. Parlamenti jegyzetek Áldemokrácia, ha nyilvánosságra hozzák a nagy szakmai hozzáértést igénylő törvény- tervezeteket — állította expozéjában Kul­csár Kálmán igazságügyi miniszter, vála­szolva azokra a támadásokra, melyek a tárcát jobbról és balról is érték. Többen tiltakoztak ugyanis az ellen, hogy a vállalati átalakulási törvényt napirendre tűzze a?. Országgyűlés. Balról azért, mert az ország kiárusításától, a gazdaság reprivati- zálásától tartanak, jobbról pedig azért, mert úgy gondolják, a túl 'korán végrehaj­tott átalakítás sok olyan gazdasági szerve­zetet, illetve vezetőt ment át a jövőbe, amelyektől és akiktől mihamarabb meg kel­lene szabadulni. Az átalakulási törvénytervezethez olyan szűk körben tudtak volna érdemben hozzá­szólni — a miniszter szerint —, hogy nem tartotta szükségesnek a minisztérium társa­dalmi vita indítását — az ilyen jellegű tör­vénytervezetről ezután sem lesz vita — mondta a miniszter. A dologban sok igazság is lehet, ám az ember azt kérdezi: ha a képviselők többsé­ge nem érti a törvényt, hogyan szavazza meg? * Nagy tetszést aratott a képviselők köré­ben, hogy a Ház elnöke, Szűrös Mátyás ja­vaslatot tett a hozzászólási idő tízperces maximálására. A sok-sök gyenge, semmit­mondó beszédet hallva, hajlik is rá az em­ber, hogy igazat adjon a javaslattevőnek. A szavazáson mégis négy képviselő je­lezte, nem ért egyet a korlátozással. Elle­nezte Fehérné Eke Katalin kazincbarcikai képviselő is az ötletet, szünetben el is mondta miért. — Ma, mikor állandóan a jogállamiság megteremtéséről beszélünk, nem helyes korlátozni a felszólalás idejét. Most, hogy ezt megszavaztuk, elfogadtunk egy újabb korlátot, ami után jöhet más is. Az intel­ligencia kérdése, hogyha nincs csak ötper­ces mondanivalója a képviselőnek, ne be­széljen tíz percig, de a'ki tartalmas, jó fel­szólalást ír, akár negyedóráig is mondhassa! * Az már köztudott, hogy a Kossuth Lajos téren a Parlament ülése alatt tilos tüntet­ni. Arról nem intézkedik a jogszabály, hogy az épület mögött a rakparton is tilos lenne. Ezt használta ki egy negyven-ötven te­herautóból és autóbuszból álló konvoj. Pontban 2 órakor felsorakoztak az Ország­ház teljes hosszában és megszólaltatták kürtjeiket. Néhány arra kószáló vízibusz is csatlakozott hozzájuk. A fülsértő koncer­tet a honatyák többsége észre sem vette. Akkor volt ugyanis ebédidő, és az étterem­ben semmit sem lehetett hallani. Az ötper­ces dudaszó után a teherautók továbbindul­tak, így még azt sem sikerült kideríteni, mi ellen tiltakoztak. A hó elején, mint ismeretes, jelentős kor­mányátalakításra került sor. Most három képviselő — dr. Korom Mihály, valamint egy szabolcsi és a zalai Varga Gyula — le­mondását fogadta el a T. |Ház. Mi jön .még, milyen változásokra lehet számítani? Az Országgyűlés elnöke bemutatta a Parlament új tisztségviselőit, és ezen az ülésen vá­lasztják meg a harmadik alelnököt is. Ter­mészetesen további nevekről is suttognak a folyosón, de ezekről hírt adni még nem lehet. Az azonban biztosnak látszik, hogy a Minisztertanács üléseiről is új személy tájékoztatja a közeljövőben az újságírókat. Hiába, kevesen öregszenek meg állásukban ezen a vidéken . .. Képviselő urak, miniszter urak! Sőt, szer­kesztő úr! Ma már ez a megszólítás dukál az Országházban mindenkinek Egy-két hó­napja még vita volt arról, hogy úr, vagy elvtárs-e a képviselő? Mára úgy döntöttek, hogy az elvtársak is urak, 'ha pártonkívü- liek szólítják meg őket. Sárospatakon nem sikerült tanácselnököt választani, Tokajban lemondott az első tit­kár. Az okokra a Parlamentben is sokan voltak kíváncsiak, de újdonságot nem tud­hattunk meg. Mégis úgy hírlik Patakon, a régi elnök vágyik vissza posztjára, Tokaj­ban viszont még a Demokrata Fórum is ki­állt Májer János tanácselnök mellett, aki szintén a lemondás gondolatával foglalko­zik. Fontosak az országos ügyek is, de a helyi problémák jobban foglalkoztatják az embereket. (szatmári) A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA felsőfokú munkaügyi szaktanfolyamra felvételt hirdet A tanfolyam időtartama: 2 év Jelentkezési határidő: 1989. június 30. Jelentkezési lapok az IRODÁBAN Miskolc, Szemere B.'U. 17. I. emeleten kaphatók. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA középfokú munkaügyi szaktanfolyamra felvételt hirdet A tanfolyam időtartama: 1 év Jelentkezési határidő: 1989. június 30. Jelentkezési lapok az IRODÁBAN Miskolc, Szemere B. u. 17. I. emeleten kaphatók. Ülésezik az Országgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom