Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 126. szám 1989. május 31. Szerda Ára: 4,30 Ft VMCKnMRXE9w^{«ir^9rpfMra!,i,2^H wMsmmmmmmmaam Az MSZMP Sorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja r " -HEW ' f~ htv —I i " itt mi "wann 1 i ii i in i ■■ h ,n nn —rí p~ r*r ————————————————————_ mmaarnssím ifli^rteaaaai RI^VI Közlemény az MSZMP KB május 29-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 29-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kiviil részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői, a pártsajtó, valamint — az első napirendi pont vitájában — a központi sajíiíÉif 3 gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról Ülésezik az Országgyűlés A nők versenyében az első helyezést a Miskolci Pamutfonoda csapata nyerte el. A csapat vezetőjét, Hágen Bertalant a víztartályba dobták a hálás, győztes amazonok. Tudósítás a 8. oldalon Nem szorul politikai vitára tó vezetői. A testület Iványi Pálnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalta a széles körű társadalmi vita alapján kialakított új agrárpolitikai koncepciót, amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoz. Grósz Károly főtitkár előterjesztésében a Központi Bizottság foglalkozott az MSZMP előtt álló feladatokkal, és úgy döntött, hogy 1989. május 8-i álláspontját módosítva, még ebben az évben összehívja a párt kongresszusát. Arról is határozott, hogy vitára bocsátja javaslatait a helyi és országos pártszavazás intézményének bevezetéséről, valamint arról, hogy a tagság demokratikusan és közvetlenül választhassa meg az MSZMP elnökét és főtitkárát. A Központi Bizottság megválasztotta a kongresszus mandátumvizsgáló bizottságát, amelynek vezetője Vastagh Pál, a Politikai Bizottság tagja lett. A kongresszus szervező bizottságának vezetőjévé Iványi Pált választotta meg. A Központi Bizottság kialakította Nagy Imre és 'társai temetésével kapcsolatos álláspontját, amelyet nyilvánosságra hoz. Az MSZMP Központi Bizottsága áfctekimtetlte a politikai érdekegyeztető fórummal kapcsolatos előkészítő tárgyalások állását. Megállapította, hogy a testület 1989. május íl-ai javaslata számos pozitív, támogató vélemény mellett tartózkodó és elutasító reagálásokat is kiváltott. Az előkészítő tárgyalások megkezdését élénk sajtópolémia kísérte, ami a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta. A Központi Bizottság a társadalmi közmegegyezésért érzett felelősségétől áthatva indokoltnak tartja elvi tárgyalási javaslatát az alábbiak szerint konkrét formába önteni, s az előkészítést ezáltal a holtpontról kimozdítani : — a Központi Bizottság javasolja, hogy a politikai egyeztető fórum négyoldalú tárgyalási formában jöjjön létre. A tárgyalóasztalnál foglaljanak helyet az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, továbbá mindazon szervezetek képviselői, akik az előzőekhez nem kívánnak csatlakozni. Negyedikként a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők lehetnek jelen, egy részük állandó jelleggel; — az MSZMP konstruktív megegyezési szándékának kinyilvánításaként javasolja az előkészítő szakasz felgyorsítását annak érdekében, hogy az érdemi tárgyalások 1989. június 10-én megkezdődhessenek; — a Központi Bizottság kijelölte az érdemi tárgyaláson részt vevő delegációját, amelyben a kormány képviselői is helyet kaptak. A tárgyalóküldöttség mandátuma akkor lép életbe, ha a politikai egyeztető fórum tagjai egyetértésre jutnak az előkészítés valamennyi kérdésében; — a Központi Bizottság felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy— a tárgyaló felek egyetértése esetén — elnököljön az érdemi tárgyalások plenáris ülésein; — a Központi Bizottság javasolja, hogy az érdemi tárgyalások kereteit rögzítő dokumentumot minden érintett szervezet vezető képviselője írja alá. A Központi Bizottság ezzel az előkészítő tárgyalócsoport vezetőjét bízza meg. (MTI) balyokal. A másik veleKcdes szerint a tárca valamifajta uralmi pozíciók átmentésére törekedve — a képviselőket megtévesztve — egy reakciós tulajdonreformot valósít meg ezzel a törvénnyel. (Folytatás a 2. oldalon) Kedden 10 órakor a Parlamentben Szűrös Mátyás elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés soron következő ülésszaka. Az ülésteremben jelen volt Straub E. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, .a Minisztertanács elnöke. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak kezdetén bemutatta az általa kinevezett új hivatali vezetőket: dr. Soltész Istvánt, az Országgyűlés főtitkárát, dr. Soós Tibort, az Országgy ülés H i valaki nak vezetőjét és dr. Mary Györgyöt. az Országgyűlés Elnöki Titkárságának vezetőjét. A tárgysorozat elfogadása előtt a parlament döntött a megüresedett képviselői helyek betöltéséről. Dr. Korom Mihály képviselői megbízatásának megszűntével az Alkotmányjogi Tanács elnöki tisztségére szóló megbízatása is megszűnt, mivel a tanács elnöke csak képviselő lehet. A dr. Korom Mihály lemondásával megüresedett választókerületben időközi választást tűznek ki. A mandátumáról lemondott Varga Gyula (Szabolcs- Szatmár ni., 3. vk.) képviselő helyére Gilányi János, eddigi pótképviselőt, a Zala megyei Varga Gyula (Zala m„ 2. vk.) helyére Szabó János, eddigi pótképviselőt igazolta a parlament. Az Országgyűlés három ellenszavazattal és egy tartózkodással tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését. A várhatóan négy napig tartó ülésen a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról; az állami vállalatokról szóló 1917. évi VI. számú törvényjavaslat; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény; a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény; a földről szóló 1987. évi I. törvény; az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló, 1961. évi, VII. törvény: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyal a parlament. A képviselők megvitatják a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, az 1989. évi állami költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot — a Miniszter- tanács javaslatait az 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására; tájékoztatót hallgatnak meg a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről. s személyi kérdésekben döntenek. Az ülésszakra 12 interpelláció és 6 kérdés érkezett a képviselőktől. A testület a napirendet 5 ellenszavazattal fogadta el. majd együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról. az állami vállalatokról, illetve a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat módosításáról Kulcsár Kálmán igazságügy- miniszter előterjesztésében. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéjában mindenekelőtt azt hangoztatta. hogy az ülésszak elé került törvénycsomag meghatározó eleme az átalakulási! törvény, a másik ,két törvényt, azaz az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályt ennek függvényében kell módosítani. Az átalakulási törvény szabályozza az egyik gazdasági társasági formából a másik társasági formába való átmenetet, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdasági társasággá alakulását. Jogi értelemben az átalakulás azt jelenti, hogy a már meglévő szervezetet nem kell megszüntetni egy új szervezet alapításához, a régi szervezet vagyonát nem kell szétosztani, az átalakulás 'következtében nem kell adót és illetéket fizetni, nem kell betartani az alapítás valamennyi, bürokratikus részletszabályát, hanem gyorsan és olcsón lehet átmenni az egyik szervezeti formából a másikba. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta; az átalakulási törvény jogi értelemben valóban technikai jogszabály, amely a szervezeti formaváltás szükségképpen nagyon bonyolult módszertanát rendezi. csökkentve ezzel a visszaéléseket, az eddigi zavaros. kvázi-átalakulásokst. Az átalakulási törvény része annak a törvénysoro- zatnak. amely a piacgazdaság szervezeti infrastruktúrájának jogszabályi kiépítését szolgálja. E törvénykezés alapja a tavaly októberben elfogadott társasági törvény, amelyet decemberben a külföldiek befektetéseiről szóló törvény követett. Most az átalakulási törvény van soron, majd ősszel az értékpapír-kibocsátási és értékpapírpiac- felügyeleti törvénnyel fejeződik be a sorozat. E törvények nélkül egy valódi piacgazdasági rendszer működésképtelen lenne. Kulcsár Kálmán hangsúllyal szólt arról, hogy az átalakulási törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami vállalat, illetőleg szövetkezet alakul át a társasági törvényben meghatározott valamilyen szervezeti formává. A gazdálkodó szervezetek ilyen jellegű teljes átalakulása kivételes eset. Nincs tehát alapja annak a félelemnek, hogy a törvény nyomán minden vállalatnak és szövetkezetnek azonnal át kellene alakulnia. Ez tévedés. Átalakulási kampányra, kényszerre nincs szükség. A kormány nem átalakítási, hanem átalakulási — az önkéntes átalakulást lehetővé tevő — törvényt terjeszt az Ország- gyűlés elé — szögezte le. A továbbiakban a miniszter két olyan kifogásra reagált, amelyek a törvény előkészítése során hangzottak el. Az egyik ilyen észrevétel az volt, hogy mintegy titokban, a társadalom kizárásával készítették elő a jogszaKulcsár Kálmán expozéja
