Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-31 / 126. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 126. szám 1989. május 31. Szerda Ára: 4,30 Ft VMCKnMRXE9w^{«ir^9rpfMra!,i,2^H wMsmmmmmmmaam Az MSZMP Sorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja r " -HEW ' f~ htv —I i " itt mi "wann 1 i ii i in i ■■ h ,n nn —rí p~ r*r ————————————————————_ mmaarnssím ifli^rteaaaai RI^VI Közlemény az MSZMP KB május 29-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 29-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizott­ság tagjain kiviil részt vettek a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizott­ságok első titkárai, a KB osztályvezetői, a pártsajtó, vala­mint — az első napirendi pont vitájában — a központi saj­íiíÉif 3 gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról Ülésezik az Országgyűlés A nők versenyében az első helyezést a Miskolci Pamutfonoda csapata nyerte el. A csapat vezetőjét, Hágen Bertalant a víztartályba dobták a hálás, győztes amazonok. Tudósítás a 8. oldalon Nem szorul politikai vitára tó vezetői. A testület Iványi Pálnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megtár­gyalta a széles körű társadalmi vita alapján kialakított új agrárpolitikai koncepciót, amelyet teljes egészében nyilvá­nosságra hoz. Grósz Károly főtitkár előterjesztésében a Központi Bi­zottság foglalkozott az MSZMP előtt álló feladatokkal, és úgy döntött, hogy 1989. május 8-i álláspontját módosítva, még ebben az évben összehívja a párt kongresszusát. Arról is határozott, hogy vitára bocsátja javaslatait a helyi és or­szágos pártszavazás intézményének bevezetéséről, valamint arról, hogy a tagság demokratikusan és közvetlenül választ­hassa meg az MSZMP elnökét és főtitkárát. A Központi Bizottság megválasztotta a kongresszus man­dátumvizsgáló bizottságát, amelynek vezetője Vastagh Pál, a Politikai Bizottság tagja lett. A kongresszus szervező bi­zottságának vezetőjévé Iványi Pált választotta meg. A Központi Bizottság ki­alakította Nagy Imre és 'tár­sai temetésével kapcsolatos álláspontját, amelyet nyil­vánosságra hoz. Az MSZMP Központi Bizottsága áfctekimtetlte a politikai érdekegyeztető fó­rummal kapcsolatos előké­szítő tárgyalások állását. Megállapította, hogy a tes­tület 1989. május íl-ai ja­vaslata számos pozitív, tá­mogató vélemény mellett tartózkodó és elutasító rea­gálásokat is kiváltott. Az előkészítő tárgyalások meg­kezdését élénk sajtópolémia kísérte, ami a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta. A Központi Bizottság a társadalmi közmegegyezésért érzett felelősségétől áthatva indokoltnak tartja elvi tár­gyalási javaslatát az alábbi­ak szerint konkrét formába önteni, s az előkészítést ez­által a holtpontról kimoz­dítani : — a Központi Bizottság javasolja, hogy a politikai egyeztető fórum négyoldalú tárgyalási formában jöj­jön létre. A tárgyalóasztalnál foglaljanak helyet az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, továbbá mindazon szervezetek képviselői, akik az előzőekhez nem kíván­nak csatlakozni. Negyedikként a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők lehetnek jelen, egy részük ál­landó jelleggel; — az MSZMP konstruktív megegyezési szándéká­nak kinyilvánításaként javasolja az előkészítő szakasz felgyorsítását annak érdekében, hogy az érdemi tár­gyalások 1989. június 10-én megkezdődhessenek; — a Központi Bizottság kijelölte az érdemi tárgya­láson részt vevő delegációját, amelyben a kormány képviselői is helyet kaptak. A tárgyalóküldöttség man­dátuma akkor lép életbe, ha a politikai egyeztető fó­rum tagjai egyetértésre jutnak az előkészítés vala­mennyi kérdésében; — a Központi Bizottság felkéri az Országgyűlés el­nökét, hogy— a tárgyaló felek egyetértése esetén — elnököljön az érdemi tárgyalások plenáris ülésein; — a Központi Bizottság javasolja, hogy az érdemi tárgyalások kereteit rögzítő dokumentumot minden érintett szervezet vezető képviselője írja alá. A Köz­ponti Bizottság ezzel az előkészítő tárgyalócsoport ve­zetőjét bízza meg. (MTI) balyokal. A másik veleKcdes szerint a tárca valamifajta uralmi pozíciók átmentésére törekedve — a képviselőket megtévesztve — egy reakciós tulajdonreformot valósít meg ezzel a törvénnyel. (Folytatás a 2. oldalon) Kedden 10 órakor a Par­lamentben Szűrös Mátyás elnökletével megkezdte mun­káját az Országgyűlés so­ron következő ülésszaka. Az ülésteremben jelen volt Straub E. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, .a Minisztertanács elnöke. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak kezdetén bemutatta az általa kinevezett új hiva­tali vezetőket: dr. Soltész Istvánt, az Országgyűlés fő­titkárát, dr. Soós Tibort, az Országgy ülés H i valaki nak vezetőjét és dr. Mary Györ­gyöt. az Országgyűlés Elnöki Titkárságának vezetőjét. A tárgysorozat elfogadása előtt a parlament döntött a meg­üresedett képviselői helyek betöltéséről. Dr. Korom Mi­hály képviselői megbízatá­sának megszűntével az Al­kotmányjogi Tanács elnöki tisztségére szóló megbízatá­sa is megszűnt, mivel a tanács elnöke csak képvise­lő lehet. A dr. Korom Mi­hály lemondásával megüre­sedett választókerületben időközi választást tűznek ki. A mandátumáról lemondott Varga Gyula (Szabolcs- Szatmár ni., 3. vk.) képvi­selő helyére Gilányi János, eddigi pótképviselőt, a Zala megyei Varga Gyula (Zala m„ 2. vk.) helyére Szabó János, eddigi pótképviselőt igazolta a parlament. Az Országgyűlés három ellenszavazattal és egy tar­tózkodással tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését. A várhatóan négy napig tartó ülésen a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról; az állami vállalatokról szóló 1917. évi VI. számú tör­vényjavaslat; a szövetkeze­tekről szóló 1971. évi III. törvény; a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény; a földről szóló 1987. évi I. törvény; az erdőkről és vadgazdálko­dásról szóló, 1961. évi, VII. törvény: a Büntető Törvény­könyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyal a parlament. A képviselők megvitatják a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló tör­vényjavaslatot, az 1989. évi állami költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot — a Miniszter- tanács javaslatait az 1989. évi pénzügyi egyensúly ja­vítására; tájékoztatót hall­gatnak meg a bős—nagy­marosi beruházás helyzeté­ről. s személyi kérdésekben döntenek. Az ülésszakra 12 interpelláció és 6 kérdés érkezett a képviselőktől. A testület a napirendet 5 ellenszavazattal fogadta el. majd együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok át­alakulásáról. az állami vál­lalatokról, illetve a szövet­kezetekről szóló törvényja­vaslat módosításáról Kul­csár Kálmán igazságügy- miniszter előterjesztésében. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter expozéjában mindenekelőtt azt hangoz­tatta. hogy az ülésszak elé került törvénycsomag meg­határozó eleme az átalaku­lási! törvény, a másik ,két törvényt, azaz az állami vál­lalatokról és a szövetkeze­tekről szóló jogszabályt en­nek függvényében kell mó­dosítani. Az átalakulási törvény szabályozza az egyik gaz­dasági társasági formából a másik társasági formába való átmenetet, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdasági társasággá alaku­lását. Jogi értelemben az át­alakulás azt jelenti, hogy a már meglévő szervezetet nem kell megszüntetni egy új szervezet alapításához, a régi szervezet vagyonát nem kell szétosztani, az átalaku­lás 'következtében nem kell adót és illetéket fizetni, nem kell betartani az ala­pítás valamennyi, bürokra­tikus részletszabályát, ha­nem gyorsan és olcsón le­het átmenni az egyik szer­vezeti formából a másikba. Kulcsár Kálmán hangsúlyoz­ta; az átalakulási törvény jogi értelemben valóban technikai jogszabály, amely a szervezeti formaváltás szükségképpen nagyon bo­nyolult módszertanát ren­dezi. csökkentve ezzel a visszaéléseket, az eddigi za­varos. kvázi-átalakulásokst. Az átalakulási törvény része annak a törvénysoro- zatnak. amely a piacgazda­ság szervezeti infrastruktú­rájának jogszabályi kiépíté­sét szolgálja. E törvényke­zés alapja a tavaly októ­berben elfogadott társasági törvény, amelyet december­ben a külföldiek befekteté­seiről szóló törvény köve­tett. Most az átalakulási törvény van soron, majd ősszel az értékpapír-kibo­csátási és értékpapírpiac- felügyeleti törvénnyel feje­ződik be a sorozat. E tör­vények nélkül egy valódi piacgazdasági rendszer mű­ködésképtelen lenne. Kulcsár Kálmán hang­súllyal szólt arról, hogy az átalakulási törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami vál­lalat, illetőleg szövetkezet alakul át a társasági tör­vényben meghatározott va­lamilyen szervezeti formá­vá. A gazdálkodó szerveze­tek ilyen jellegű teljes át­alakulása kivételes eset. Nincs tehát alapja annak a félelemnek, hogy a törvény nyomán minden vállalatnak és szövetkezetnek azonnal át kellene alakulnia. Ez té­vedés. Átalakulási kam­pányra, kényszerre nincs szükség. A kormány nem átalakítási, hanem átalaku­lási — az önkéntes átala­kulást lehetővé tevő — tör­vényt terjeszt az Ország- gyűlés elé — szögezte le. A továbbiakban a minisz­ter két olyan kifogásra rea­gált, amelyek a törvény elő­készítése során hangzottak el. Az egyik ilyen észrevétel az volt, hogy mintegy titok­ban, a társadalom kizárásá­val készítették elő a jogsza­Kulcsár Kálmán expozéja

Next

/
Oldalképek
Tartalom