Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-29 / 124. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 124. szám 1989. május 29. Hétfő Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja Gyermeknap „De azt akarom, tisztán és fehéren, legyetek vígak és bársonyba-járók, a kezetekben egy nagy arany-érem s hódítsátok meg az egész ivilágot." Kosztolányi Dezső versso­rai kavarognak a fejemben gyermeknapon, midőn sze­mem az ünneplőbe öltözött gyermeksereget simogatja. Milyen vidámak, milyen fel­szabadultak, milyen tiszták! Ma ünnepelnek, hiszen gyer­meknap van. Ma itt vannak frissen és csinosan az anyu­kák, a büszke apukák, a nagyszülők, a rokonok. A gyermeket, ünnepük. Gyer­meküket, szemük fényét, akire talán az év során egyetlen napon sem jut any- nyi figyelem, megértés, mint ahogy azt elvárják, s mint azt mi, szülök is szeretnénk. Ma mindent bepótolunk? Ma mindent megadunk, megve­szünk? Igen, talán... de mégsem. Egy nap szcretete, odafigyelése nem ér fel az évek során elmulasztott min­dennapi meghitt beszélgeté­sekkel, a bizalmas összebúfá­sokkal, egy sakkpartival, vagy egy kártyacsatával a bo­rús napokon, a közös kirán­dulásokkal a zöldülö termé­szetben. Ez a nap „egy” nap a sok közül, amikor pillanat­nyi lélegzetvételhez jutva mi szülök is elmeditálhatunk gyermekeink sorsán, jövőjén. Elnézzük vidámságtól ragyo­gó arcocskájukat, hallgatjuk gyöngyöző kacagásukat, s azt gondoljuk, de jó lenne, ha mindennap gyermeknap len­ne. Aztán megrázzuk ma­gunkat; hiszen csak rajtunk múlik ... kj— A diósgyőri várban A miskolci 24. Számú Általános Is­kola tanulóinak a gyermeknapi kisdo­bos- és úttöröavatás talán a többieké­nél is maradandóbb emléket jelent majd, mikor visszaidézik kisiskolás éveiket. Ök ugyanis már évek óta, hí­ven hagyományaikhoz, a diósgyőri vár falai között tettek fogadalmat. Kezüket szivükre szorítva mondták: „úgy élek, hogy méltó legyek .. Kicsinyek meséltek Az arcokon büszke mosoly, ahogy sorra vonulnak el „zsák­mányukkal”, könyvvel, oklevéllel a tizenéves kislányok, kis­fiúk. Lehetnek is büszkék, hiszen megdolgoztak a jutalo­mért ... , y A XVIII. megyei gyermekrajz- és a IV. megyei vers- és meseíró-pályázat eredményhirdetésére került sor tegnap Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban. A gyer­mekek ünnepén ünnepelték a vizuális és az irodalmi kul­túrát, az alkotókészséggel megáldott ifjúságot, s az ezt ki­bontakoztatni segítő szülőket, pedagógusokat. A vers- és meseíró-pályázat egyik elbírálójától, Cseh Ká­roly költőtől rövid értékelést kaptunk a gyerekek munkái­ról. Mint mondotta: — Ezeket az alkotásokat még aranyló derű sugározza, — ha itt-ott már repedések, lepatlogzások is észrevehetők. A városi gyerekek szívesebben nyúlnak a természetellenes, fur­csa jelenségekhez, ötvözik a sci-fit a mesével, míg a falu­si gyerekek inkább természetközeiben, földközelben marad­nak. Egyformán értékes mindkettő. Bízunk benne, hogy nem hagyják abba — Nagy László szavaival élve —, to­vább művelik a csodát. Avasi tarkabarka Miskolc városny i lakóte­lepén. az Avason is a ha­gyományokhoz hűen gyü­lekeztek s vonultak zene­szóra az avaíandók a köz­kedvelt sportpályára. Mint­egy hétszáz új úttörő és •kisdobos viseli ezentúl a mozgalom jelképét, a nyak­kendőt. melyre az új „di­vat” szerint már nemzeti­színű szalagot is varrtak. A szervezők az idén is kitettek magukért, nonstop programból választhattak ízlés szerint a résztvevők. A televízióból jól ismert Papp Endre játékos vetél­kedővel szórakoztatta az is­kolásokat. A közkedvelt „Csepű, lapu, gongyola” cí­mű játék a versenyzés örö­mén kívül sok új ismeret­tel is gazdagította a gye­rekek tudását. A szokásokhoz híven, most is bemutatkoztak az avasi iskoláik amatőr csoportjai. A jó szervezés, a gazdag program, a bazár és a vurstli ellenére is igen vál­tozó volt az érdeklődés. Az avatás után szinte alig ma­radtak a helyszínen, a dél­utáni időszakban azonban újra megszaporodott az ér­deklődők száma. A „Szupernagyi” című ze­nés gyermekműsoron már együtt tapsolt, nevetett fel­nőtt és gyermek egyaránt. A jó hangulatnak a pilla­natok alatt kialakuló ziva­tar vetett véget. (Képö'sz- szeállí'tásun'k a 8. oldalon.) Grósz Károly amerikai szenátort fogadott Ülést tart az MSZMP KB Május 29-érc, mára, ösz- szehívták ,a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságát. A testület a Po­litikai Bizottság javaslatára kialakítja végleges állásfog­lalását az agrárpolitika meg­újításáról. A Központi Bi­zottság Grósz Károly főtit­kár előterjesztésében javas­latot vitat meg az országos pártértekezlet előkészítésé­vel és megrendezésével ösz- szefiiggő főbb szervezeti fel­adatokról. A Központi Bizottság egyéb, hatáskörébe tartozó kérdéseket is megtárgyal. (MTI) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szombaton fogadta Daniel Patrick Moynihan szenátort, az Amerikai Egye­sült Államok Szenátusa kül­ügyi és pénzügyi bizottságá­nak tagját. A találkozón véleménycse­rét folytattak a magyar— amerikai kapcsolatok idősze­rű kérdéseiről. Az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy Bush elnök közelgő ma­gyarországi. látogatása a két ország politikai együttműkö­désének fontos állomása. Ugyanakkor reméljük — mondotta —, hogy a felső szintű megbeszélések előse­gítik a magyar—amerikai együttműködés bővítését más területeken is, beleértve a gazdasági kapcsolatok új le­hetőségeinek dinamikus fel­tárását, a kereskedelem fej­lődését gátló mesterséges korlátok megszüntetését is. Moynihan szenátor elisme­réssel szólt a magyarországi reformfolyamatokról. Kifej­tette, hogy Bush elnök, Grósz Károly főtitkár és más magyar vezetők tárgya­lásaitól amerikai részről is a kapcsolatok további fejlődé­sét várják. A találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. (MTI) Új politikai vezetők Kazincbarcikán Május 27-én, szombaton tartották meg Kazincbarcika és a térségben működő gazdálkodó egységek, intézmények kommunistáinak pártértekezletét, amelynek munkájában részt vett dr. Tétényi Pál, a Központi Bizottság tagja és juhász Péter, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A késő éjszakába nyúló tanácskozás két napirendjének meg­vitatására 154 küldött és 24 meghívott érkezett az Egressy Béni Művelődési Központba. Az írásos beszámolóhoz Újhelyi Tibor, a városi párt- bizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elmon­dotta, hogy a város kommu­nistái legutóbb 1985. február 16-án értékelték a politikai, társadalmi helyzetet. E fo­lyamatban az 1988. májusi pártértekezletig elsősorban a változtatások igényei — stratégiai, taktikai, munka- módszerben i. vezetőtestüle­tek összetételében — kerül­tek előtérbe. Elemi erővel tört felszínre a párttagság véleménye, az országos párt­értekezlet állásfoglalás terve­zetét vitató taggyűléseken, amely egyértelműen bizo­nyította, a pártmozgalom, az ország jövője iránt érzett felelősséget. Kazincbarcika kommunistáinak észrevételét — amelyet közvetlenül jut­tattak el a Központi Bizott­sághoz — megfogalmazódott: a pártegység látszólagos. Belső vezetése és a párttag­ság között űr tátong, a párt tömegkapcsolata meglazult. A párt presztízse mélypont­ra esett, a felgyülemlett el­lentmondásokat a jelenlegi módszerekkel, testületek ősz- szetételével nem lehet meg oldani. Tiszta, őszinte elem­zést vár a tagság, az ország gazdasági, politikai, társa­dalmi helyzetéről és közért­hető közmegegyezés-elősegí- tő program kidolgozását. A városi pártbizottság ál­lásfoglalásáról a következő­ket mondotta: Annak elle­nére, hogy a tervezet széles­körű vita után készült, nem elégíti ki minden vonatkozás­ban a helyi pártmozgalom igényeit. Ezért úgy javasol­juk kezelni, mint olyan ke­retet, amelyet a párjértekez- let konstruktív vitája tehet, reméljük teszi is felhasznál­ható forrásokká. Az elhangzott szóbeli ki­egészítést követően a párt-, értekezlet soros elnöke. Ka­szai Sándor vitát nyitott a kiadott okmányok tartalmá­ról, az első titkár beszámo­lójáról. A küldöttek éltek a lehetőséggel, 22-en kértek és kaptak szót. A felszólalók egységes igényként fogalmazták meg a megyei pártértekezlet ösz- szehívását, az előrehozott kongresszus megtartását. Élénk érdeklődés kísérte két „veterán” kommunista felszólalását. Idősebb Tan­ner János a kommunista mozgalom történelmi múlt­ját idézte. Élesen bírálta a hazai sajtót, amely vélemé­nye szerint tágabb lehetősé­get biztosít a szerveződő csoportosulásoknak, alakuló pártoknak, bírálta egyes poli­tikai vezetők felemás nyi­latkozatait, melyek negatív hatást váltanak ki a pátt­Lehet, hogy nem fénylik ma már olyan fényesen egy-egy ki­tüntetés, mint régebben, de vi­selőjét csak meg kell különböz­tetni valamilyen formában, ha átlagon felülit produkál. Főleg ha a szakmája területén. Ami­kor dr. Herczeg László átvet­te a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, kiváncsivá tett, hogy mivel szolgált rá a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának cso­portvezetője, aki ráadásul me­gyei tanácsos címet visel, tár­sadalmi funkciókat lát el több megyei szintű mezőgazdasági szervezetben. — ötvennégy éves vagyok, bányászcsaládból szárma­zom, de én a földet szere­tem. 1957-ben, az egyetem elvégzése után a földműves- szövetkezetek járási központ­jában dolgoztam, később a megyei tanácson szövetkezet- politikával foglalkoztam. Arnóton, Sajópetriiben, Szir- mabesenyőn a téeszben dol­goztam — mindenütt első számú vezetőként, és 1978­tagság körében. Javasolta, hogy a párton belül szün­tessék meg a fegyelmi bi­zottságokat. A negyvenéves pártmun­kával rendelkező Járai Já­nos, számos személyes kér­dést intézett a pártértekez­leten részt vevő Tétényi Pál­hoz és Juhász Péterhez. Miért került el a városi pártbizottságtól a 'környező községek politikai irányítá­sa? Hogyan foglalt állást a megyei pártbizottság a tokaji városi pártbizottság titkárá­nak ügyében? ... és más kér­déseket. A központi vezetés­ben — véleménye szerint — személyes csatározás folyik. Az első számú vezetők gya­korta változtatnak véle­ményt, s mindez a párttag­ság körében elbizonytalano­dást idéz elő. Dr. Tolnai Lajos, a BVK vezérigazgatója elsősorban a gazdasági élet kríziséről szó­lott, napjaink döntési fele­lősségét hangsúlyozta. Első­sorban egy olyan programra van szükség, amely a jövő számára elengedhetetlen. (Folytatás a 2. oldalon) tói újra a megyei tanácson dolgozom. Osztályunkon nö­vénytermelés, melioráció, kertészet, szőlészet, állatte­nyésztés, agrárkereskedelem megyei szintű segítése, szak­mai feladatok ellátása a munkám, melyet hét mun­katársammal együtt igyek­szünk teljesíteni. — Mit szól megyénk ag­rárágazatához? — A nagyüzemi termelés — elsősorban a szövetkeze­tekben, ellentmondásosan fejlődött. A termelés az utóbbi öt évben értékben és hozamban is fejlődött, a nö­vénytermelés több rekordot is megdöntött, ugyanakkor a gazdálkodás eredményessége, jövedelemtermelő képessége fokozatosan romlik. Kerté­szetünk ültetvényei öreged­nek, pótlásuk most kezd el­terjedni. Állattenyésztésünk korábbi fejlődése megtor­pant, csökkent a szarvas- marha-, a juh- és a sertés- állomány, korszerűtlenné (Folytatás a 3. oldalon) Földművelés - nagyban

Next

/
Oldalképek
Tartalom