Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 114. szám 1989. május 17. Szerda Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Napirenden a kii'ekedés, a hírközlés és az építésügy Miniszteri egyeztető tárgyalás a megyei tanácson látszóteres kocsi Keszthelyig Uj vasúti menetrend készült Az expresszvonatok menetideje az új menetrend szerint 10-12 perccel rövidül Miskolc és Budapest között. Fotó: Fojtán László • ZEMPLÉN NÉVEN ISMÉT JÁR AZ EXPRESSZ • SÁTORALJAÚJHELYBŐL VONATTAL SZLOVÁK-ÜJHELYBE Hivatalba lépése óta először látogatott Borsodba Der- zsi András közlekedési, hírközlési és épitésügyi miniszter. Tegnap, a koradélelötti órákban találkozott Borsod ille­tékes vezetőivel a megyei tanács székházában, ahol c vendéget dr. Ladányi József megyei tanácselnök köszön­tötte. Ismét lesz Zemplén néven közlekedő expresszvonat, játszóteres kocsi közlekedik majd Miskolctól Keszthe­lyig, több vonat jár Miskolc és Kassa között, s végre a sátoraljaújhelyiek is vonat­ra szállhatnak, ha a szlová­kiai Újhelybe kívánnak utazni. Tizenegy nap múlva, má­jus 28-án lép életbe a MÁV 'új menetrendje. A változá­sokról tegnap kértünk tájé­koztatót a miskolci vasút- igazgatóság vezetőjétől, Her­nádi Istvántól. Ami örvendetes: több sze­mélyszállító vonat közleke­dik ezentúl a miskolci igaz­gatóság területén, befejező­dik a Keleti pályaudvar át­építése, megszűnnek a se­bességkorlátozások Miskolc és Budapest között, az exp- resszek 10—12 perccel hama­rabb jutnak el egyik város­ból a másikba, s a Miskolc­ról Sopronba, illetve Szom­bathelyre közlekedő gyors (Folytatás az 5. oldalon) A tanácskozáson Derzsi András tájékoztatta a részt­vevőket az új szervezeti felállásban működő minisz­térium munkájáról, felada­tairól. Kitért rá, hogy a tár­ca megkülönböztetett fi­gyelmet szentel az elmara­dott térségek helyzetére, amit úgy is kifejezésre akar juttatni, hogy a költségve­tésből — a mostani szerény pénzügyi lehetőségeken be­lül — megfelelő összeget biztosít majd a szóban for­gó települések, falvak fel­zárkóztatásához. Ezen a megbeszélésen is sűrűn elhangzott, hogy a tárca szűkös anyagiakkal gazdálkodik. Ezért például, a nagyobb beruházások megvalósításához — mint például az autópálya-építés — külföldi tőkét igyekeznek bevonni. Ennek azért is nagy jelentősége van, mivel a költségvetés nemrégiben újabb egymilliárdot vont el a minisztériumtól. Úgy gondoljuk, az okokat nem kell bővebben fejtegetni, az ország súlyos gazdasági hely­zete mindent megmagyaráz. A tervegyeztető megbe­szélésen a kérdésekre vála­szolva Derzsi András el­mondta, hogy bármennyire szeretnék elvégezni a Ka­zincbarcika—Óad közötti vasútvonal villamosítását, ezt a munkát csak 1990 után tudják megkezdeni. (A vasutat érintő költség- vetési támogatáselvonás összege mintegy négyszáz- millió forintra tehető — a szerit.) Megtudhattuk a további­akban, hogy a szerencsi vasútállomáson tervbe vett emaltperon-ópítést az el­ső és a második vágánynál az év végére befejezik, a harmadik pedig a jövő esztendőben lesz kész. A MÁV felvételi épületeinek korszerűsítése tovább folyta­tódik. így, a miskolci Tiszai pályaudvar felvételi épülete keleti szárnyának újjáépíté­sét várhatóan júniusban vagy júliusban fejezik be. A Mezőkeresztes—Mezőnyá- rád-vasútállomás váróterme már hosszú évek óta felújí­tásra vár. Most a régi épü­letet elbontották, a tervek rendelkezésre állnak, s meg­kezdték a leendő váróte­rem elemeinek szállítását. A miniszter szerint ez a léte­sítmény is elkészül a nyár közepére. Nagy teret szenteltek az ózdi helyzetnek, már ami a közlekedési feltételeket ille­ti. A megyei tanács elnöke nem kis iróniával jegyezte meg, hogy Ózd már maga a történelem, hiszen a posta. (Folytatás a 2. oldalon) Miért baj, ha a földön marad az edző? Az országos pártértekezlet előkészítése Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Dudla Józset a lakóterületi pártszervezetnél Tegnap délután a Tokaj szolgáltatóházban, az MSZMP III. sz. lakóterületi bizott­ságának tanácskozótermében sokan várták Dudla Józse­fet, aki most mint az 5. sz. országgyűlési választókerü­let képviselője érkezett a Győri kapui eszmecserére. Ott voltak a választóke­rület tanácstagjai, a HNF területi bizottságának tiszt­ségviselői és aktívái, a la­kóterületi pártbizottság ve­zetői és alapszervezeti tit­kárai, a Münnich Ferenc Társaság képviselői, s egy­szerű választópolgárok is. Az érdeklődés érthető, hi­szen napjainkban olyan nagy horderejű kérdések fog­lalkoztatják az embereket, mint a többpártrendszer, az MSZMP reformköreinek színrelépése, a jogállamiság megteremtése, a közelgő vá­lasztások, a munkahelyi és lakóterületi pártszervezetek működése és sorsa, hogy csupán néhányat említsünk. A helyi, megyei, városi és választókerületi problémák­ról már nem is beszélve. Mindezek a kérdések fel­színre kerültek az eszme­cserén, s aki ott volt, nem bánta meg, hiszen a képvi­selő számos kérdést hozott közelebb hallgatóihoz, be­szélgetőpartnereihez, akik minden bizonnyal jól hasz­nosítják majd további mun­kájuk során a hallottakat, míg a képviselő pedig a vé­leményeket, javaslatokat. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága kedden ülést tartott. A testület konzultációt folytatott az országos párt­értekezlet előkészítésével összefüggő főbb teendőkről. A Politikai Bizottság tájé­koztatást kapott a Központi Bizottság 1989. február 20-ai ülésén elfogadott agrárpoli­tikai koncepció-tervezet vi­tájának tapasztalatairól. A viták aktívak, esetenként szenvedélyesek voltak, s ab­ba a magyar agrártársada­lom szinte valamennyi ré­tege bekapcsolódott. A testület ismételten át­tekintette az MSZMP, viszo­nyát az egyházakhoz és a vallásokhoz. Javaslatot tett a lelkiismereti és a vallás- szabadságról szóló törvény alapelveire. Ennek alapján ki­alakította álláspontját, ame­lyet — állásfoglalás-tervezet formájában — a Központi Bizottság elé terjeszt. Az MSZMP három évtizedes egyházpolitikája történelmi mércével mérve s a nem­zetközi összehasonlítás tük­rében is sikeresnek bizo­nyult. A Politikai Bizottság ja­vaslatot vitatott meg a párt tudománypolitikai tézistenve- zetérőll, amelyet a Központi Bizottság mellett működő Tudománypolitikai Munka­iközösség összegzett. A testület javaslatot foga­dott el a Lukács György alapítvány alapító rikirailá- nák és szervezeti, működési szabályzatának szövegéről. A Politikai Bizottság megtárgyalta a pártok tatás tartalmának és rendszerének korszerűsítésére tett javasla­tot. Az ülésen áttekintették a Politikai Főiskola tevékeny­ségét és feladatkörét is. Megállapították: az intéz­mény az elmúlt évtizedek­ben — az egypártrendszer körülményei között — ered­ményesen tett eleget felada­tának. A továbbiakban a Politikai Bizottság nem tart­ja indokoltnak, hogy az MSZMP olyan országos in­tézményt tartson fenn, amely állami felsőoktatási funkció­kat is ellát. Kezdeményezi az intézmény egyetemi fel­adatainak fokozatos átadá­sát. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését május 29-ére összehívta. (MTI) Nyílt levél a miniszterhez A Mezőkövesd Város Tanácsa, az MSZMP városi bizottsága és a Magyar Demokrata Fó­rum mezőkövesdi szervezete a közelmúltban nyílt levelet intézett Derzsi András közlekedé­si, hírközlési és épitésügyi miniszterhez. Ebben a város lakosságának képviseletében kérik, hogy a városrendezési tervnek megfelelően épüljön meg a 3. számú fő közlekedési út, a Mezőkövesdet teljes egészében elkerülő sza­kasza. Ezt indokolja az időközben elvégzett forgalomszámlálás is, mely szerint naponta több mint tizenkilencezer gépjármű közleke­dik a Mezőkövesdet átszelő főútvonalon. Ez azt jelenti, hogy az út teljesitőképességét több mint hatvan százalékkal haladja meg a for­galom. A levél kitér rá, hogy gyakorlatilag az egész megye, továbbá Kelet-Magyarország és Cseh­szlovákia felé irányuló, egyre növekvő tranzit- forgalom súlyos zaj- és légszennyezési ártal­mat jelent a város lakosságának, ezen túl­menően közlekedésbiztonsági gondok eredője is a mai állapot. A nyílt levél aláírói emlékeztetnek rá, hogy a Mezőkövesdet átszelő főútvonalon emelkedik a súlyos és halálos közlekedési balesetek szár­ma, ugyanakkor nagy veszélyt hordoznak ma­gukban az átkelési szakaszon áthaladó vegyi szállítmányok. Mezőkövesd lakossága a felsőbb szervektől származó Ígéreteket ma már fenntartásokkal fogadja, mivel jó néhány esztendő óta három miniszter is ígéretet tett a várost elkerülő út­szakasz megépítésére, ám ezt egyik vezető sem tartotta meg. Nem megy a csapatnak? Cserélj edzőt! — a „kézen­fekvő” megoldást a hét ele­jén Diósgyőrött vetették be, ahol dr. Petróczi Gábort ál­lították fel az utóbbi évek­ben egyébként is forró kis- padról. Utóda Kiss László pályaedző lett, aki négy ösz- szccsapáson vezényelheti a gárdát. Számomra az esemény idő­zítése jelent megfejthetet­len talányt. Miért éppen most váltanak? Az együttest nem fenyegeti kiesés, az alapvető célkitűzést teljesít­hetik, a hátralévő 4X90 perc aligha hoz lényeges válto­zást, s a csapatról kialakí­tott kép sem válik rózsaszí­nűvé. Vajon mi a magyará­zata a sietségnek? „Önállóan dolgoznak Első utam Gutman Jó­zsefhez vezet. Az ügyvezető elnök megért már egy-fcét vihart, életét a sportra tet­te. megedződörtit. — Mielőtt bármit .kérdez­ne. hadd mondjam el. hogy tavaly nagy tenniakarással látott munkához az újjáala­kult labdarúgó-szakosztály el nőiesége — mond ja. — Teljesen önállóan dolgozhat­nak. más sportágakban be­vált ez a gyakorlat, csök­kenti az egyesületi vezetés­re háruló terheket. — Kérem, mondja el, ho­gyan került dr. Petróczi Gábor Diósgyőrbe? — Tavaly nyáron rengete­get talpaltam edzőkereső­ben. Haász Sándorral, Gelilei Imrével, Palicskó Tiborral tárgyaltam, ám a Dunántúl­ról nem mozdulnak mife­lénk a szakvezetőik ... Pet- róczit hallomásból ismertem. Szarvason bajnokcsapatot kovácsolt ölssze, s ez a tény összetett képességekről árul­kodott. — Mikor döbbent rá, hogy a húzás nem jött be? — Már az őszi idény vé­gén mutatkoztak olyan je­lek amelyek erre engedtek következtetni. — Említene konkrétan egyet? — A szakosztály vezeté­sében kedvezőtlen vélemény alakult ki, s ezek a hangok egyre erősödtek. A hétfőn megtartott rendikívüli ülé­sen pedig elpattant a húr. — Mindenki a felmentés mellett voksolt? — Oláh Ferenc ellenezte egyedül. — Milyen indokok alap­ján határozott a szakosztály elnöksége? — Erélytelenséggel és kö­vetkezetlenséggel vádolták az edzőt. Szerintem a Lé­nyegeset nem tudta elvá­lasztani a kevésbé fontos­tól. Szarvas és Diósgyőr az két külön világ ... Elfoga­dom. hogy falán az időzítés (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom