Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. május 17., szerda A népfront javaslatokat gyűjtött A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége tegnapi ülé­sén izgalmas kérdésről tár­gyalt: ki legyen, kit java­soljanak a megyei tanács elnökének? Mint ismeretes, dr. Ladányi József nyug­díjba megy, őt várhatóan a júniusi tanácsülésen mentik föl tisztségéből. Egyébként is .közeledik a választási periódus vége, a szinte napról napra változó elképzelések szerint aligha jelentheti ki bátran bárki is, hogy mikor kerül sor a helyhatósági választásokra. Nemrégiben még arról volt szó, hogy ezt megtartják ez év őszén, és a képviselő­választásokra csak jövőre kerül sor. Most (május 16- án) úgy tudni, hogy az or­szággyűlési választásokat bonyolítják le ősszel, s ak­kor a tanácstagok újravá­lasztása akár egy évvel is eltolódhat. Ez azért nem mindegy, mert szóba került, helyes-e most új megyei tanácselnö­köt választani, esetleg né­hány hónapra csupán, mert arra nincs garancia, hogy aki a megyei tanács testü­letétől bizalmat kap, a vá­lasztásokon is befut a pol­gárok akaratából. Ha viszont valóban jövőre választunk, ilyen hosszú ideig egy ilyen sok gonddal küzdő megye nem lehet meg tanácselnök •nélkül. Az elnökségi ülésen Ződi Imre megyei titkár beszá­molt arról, hogy számtalan ipari és mezőgazdasági üzem 'képviselőivel és a megyei tanácstagok nagy többségé­vel Is konzultáltak a megyei tanács munkáját, jövőjét is értékelve, s hallgatták meg. gyűjtötték össze tőlük a személyi javaslatokat is. Sok helyen fogalmaztak úgy, ■hogy a megyei tanács intéz­ménye mai formájában el­avult. a végrehajtó bizott­ság létezése indokolatlan, s ■javasolták, hogy egyitestü- 'letes, nem hatósági, inkább hivatali jellegű intézmény alakuljon a jövőben. A 'tő bbpár tre ndis zer ki al a kul á - sa után afféle megyei par­lamenti szerep is hárulna a ‘tanácsra. Amii a személyi javasla­tokat illeti, húsznál is tölbb név elhangzott, ám hamar kiderült, tulajdonképpen (egyelőre) hárman, tekinthe­tők esélyesnek a megyei ta­nácselnöki funkcióra. A há­rom név: Szabó György, a megyei tanács MSZMP-.bi- zottságána'k titkára Ződi Imre. a HNF megyei titká­ra és Hegedűs György, le­ninvárosi tanácséinak. A ja­vaslatot. mely a megyei ta­nács elé kerül a népfront elnöksége teszi meg. A teg­napi ülésen úgy döntöttek, hogy még nem határoznak véglegesen az ügyiben, szük­ségesnek tartják azt is. hogy a jelölteket jobban megis­merjék (esetleg a követke­ző elnökségi ülésen meg­hallgatnák őket). Az köztudott, hogy ta­nácselnök csak megyei ta­nácstag lehet. Szabó György viszont nem az. Az elnök­ség úgy döntött, javasolja, hogy Szabó Györgyöt Ernő­dön (ahol éppen üresedés van) válasszák meg megyei tanácstaggá. (Több felszó­laló kérdezte, mi lesz, ha Ernőd nem vállalja a Her- nádnémetiben lakó Szabó Györgyöt?) Többen vetették föl. hogy bár a népfrontnak joga az ajánlás (az . MSZMP nem akarja ..levezényelni”, mint régen tette a választásokat, noha javaslata van — mon­dotta Begyik János, a me­gyei pártbizottság munka­társa). nem lenne-e helye­sebb. ha a megyei tanács alakítana tagjai sorából e°v jelölőbizottságot, s az ő ja­vaslatuk is „'bekerülne a ka­lapba”? Végül az elnökség úgy döntött, hogy él tör­vényszabta jogával, és ja­vaslatot fog .tenni a jelö­lésre. A lényeg végül is az. hogy alkalmas ember kerül­jön az elnöki székbe, olyan, akit a megye közvéleménye elfogad. A tervek szerint széles körű nyilvánosságot biztosítanak a saj|tóban a témának, s ennek alapján új jelölitek is elképzelhetők. (Magyarán szólva, az olva­sók. a kollektívák is tehet­nek új javaslatokat.) Sokan már most elmond­ták véleményüket a három jelölttel kapcsolatban, s úgy tűnt. hogy elsősorban Ződi Imre jelölését támogatják a legtöbben. A szakmai szem­pontokon túl — mondották — a megyei tanácselnök posztja elsősorban politikai funkció, s ilyen megfonto­lások alapján ikerül Ződi Imre az első helyre. Szabó Györgyöt 'kiváló szakember­nek tartják (.képzett köz­gazdász), aki alkalmas a megyei program szakmai irányítására. Politikai kvali­tásai a többség elcltt isme­retlenek. Hegedűs György mellett szakmai gyakorlata szól. az elnökség (az egy leninvárosi tagja kivételé­vel) egyértelműen a harma­dik helyre sorolta. Döntésit a testület tegnap nem hozott, ,de a megyei tanácsülés előttit még egy megbeszélést tartanak, ahol kialakítják végső álláspont­jukat. A testület tájékoztatót hallgatott meg a községi népfronitválasztásoik tapasz­talatairól, és a városi elő­készületekről. Az elnökség szeptember 16-áf javasolja a megyei népfrontértekezlet időpontjául. Az is szóba ke­rült, hogy ha az országos kongresszus kimondaná a népfront megszüntetését (és ez nem elképzelhetetlen), akkor lehetséges egy önálló megyei szövetség létrehozá­sa, ha a községi és a városi testületek ezt így igényel­nék. (szatmári) (Folytatás az 1. oldalról) az ózdi átkelési útszakasz és a vasútállomás korszerű­sítése már több évtizede napirenden van. Ám vala­mi mindig meghiúsítja a megvalósítást. Az viszont biztató, hogy a .25. számú fő közlekedési út Ózd városi belterületi szakaszának és a gyújtói csomópontnak a módosított tervek szerinti korszerűsítése, illetve átépí­tése ez év szeptember 30-ra befejeződik. Egyébként a tanácskozás résztvevői teg­nap megállapodtak abban, hogy októberben visszatér­nek az ózdi témára, és egyeztetik a minisztérium és a megye elképzeléseit a végleges vasútállomás építé­sének ügyében és más, a közlekedéssel összefüggő lé­nyeges kérdésekben. A leninvárosi új Tisza-híd építése is napirenden szere­pelt. Mint ismeretes, a kö­zelmúltban pénzügyi nehéz­ségek miatt veszélybe ke­rült a hídépítés 1989. szep­tember 30-ra történő befe­jezése. A megye vezetése úgy foglalt állást, hogy a közúti közlekedésben betöl­tött rendkívül fontos szere­pe miatt elengedhetetlen, hogy határidőre elkészüljön az új közúti híd. A minisz­ter válaszában elmondta, annak ellenére, hogy üres a tárca kasszája, mindent el­követnek, hogy a hidat még ebben az évben átadhassák rendeltetésének. Terítékre került az egyes összekötő utak építése. A legfrissebb információ sze­rint júliusban elkészül a Kazincbarcika—Tardona, valamint a Kéked-Hollóhá- za közötti összekötő út.' Leninvárosban új autó­busz-pályaudvar épül. A megyei elképzelés szerint ez év októberében várható a létesítmény elkészülte. A miniszter ezzel szemben azt mondta, hogy csak a jövő év közepén vehetik birto­kukba a pályaudvart. A 3. számú fő közlekedési út mezőkövesdi elkerülő szakaszának megépítéséről Derzsi András megjegyezte: megérti a megyei vezetés és a város lakóinak kívánságát. A tárca teljes egészében Vasas Művelődési és Okta­tási Központban. Az össze­jövetel fő témája — a már korábban napvilágot látott reformkori dokumentumok mellett — annak a közös felhívásnak az ismertetése és megvitatása, amely a me­Tegnap délután Miskolcra érkezett az NSZEP Neubran­denburg Területi Bizottságá­nak két tagja, Horst Par- low, a bizottság tudományos, művelődési és egészségügyi osztályának a vezetője, és Siegrfied Meyer, tudományos ügyekkel foglalkozó munka­társ. A vendégek ma dél­előtt a mezőcsáti általános iskolát látogatják meg, dél­után pedig a leninvárosi 5. és 6. Számú Általános Isko­lák tanáraival találkoznak. Csütörtökön a miskolci 26. és 11. Számú Általános Is­kolák életébe pillantanak be azonosul azzal az elképze­léssel, hogy szükség van er­re az útszakaszra. A pénz­szűke szab határt az elkép­zelés valóra váltásának. A miniszter arra kérte a me­gyei vezetést, lássák be, hogy egy ilyen útszakasz megépítése sok tízmillióba kerül, s ezt csak külföldi tőke bevonásával lehet va­lóra váltani. L. L. sz„ a diósgyőri, a leninvá­rosi, a sárospataki, a tokaji reformkorok közösen kíván, ják nyilvánosságra hozni. A szervezők minden ér­deklődő állampolgárt szere­tettel várnak rendezvé­nyükre. a külföldi vendégek, délután pedig felkeresik a Földes Ferenc Gimnáziumot is. A tapasztalatcsere utolsó nap­ján, pénteken, a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Intézet­ben a matematika, fizika, biológia és a kémia tantár­gyak megyei vezető szakta­nácsadóival találkoznak a küldöttség tagjai. A látoga­tás során a szakmai megbe­széléseken és tapasztalatcse­réken túl. városunk neveze­tességeivel. is megismerked­nek a neubranden'burgi ven­dégek. Vendégek Neubrandenburgból Május 18-án 17 órakor Reformkori nyilvános összejövetel Az MSZMP diósgyőri re­formkoré május 18-án, 17 órakor tartja első nyilvános összejövetelét a Diósgyőri gye pártszervezeteihez, va- zető testületéihez szól. A felhívást a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei 1. Rój Medvegyev ítéljen a történelem Az itt következő részletek Rój Medvegyev ítéljen a történelem című, p Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin életrajzából valók. 3. rész Á nagy éhínség délen A szovjet falu számára az első ötéves tervidőszak vége nemcsak a tömeges kollekti­vizálást hozta meg, hanem az emberéletek millióit követe­lő szörnyű éhínséget is Az egyre súlyosabb élelmiszer­hiány 1930—1931-ben érző­dött a falvakban. A mező- gazdaság termelése csökkent, az államilag begyűjtött ga­bona mennyisége viszont nö­vekedett. 1932 késő őszén azonban kegyetlen éhínség sújtotta az ország kiterjedt körzeteit. Különösen vadul tombolt Dél-Ukrajnában, a Közép-Volga vidékén, Észaik- Kau-kázusban és Kazahsztán­ban. HÍRZÁRLAT ÉS KATONAI KORDON Méreteit tekintve ez az éhínség jelentősen felülmúl­ta az 1921-es Volga-vidékí éhínséget, és amelyről vala­mennyi újság írt. Akkor az egész országban gyűjtést rendeztek, nemzetközi se­gélyakciókat szerveztek, külön szervezeteket alakítot­tak az éhező kormányzósá­gok megsegítésére. 1932— 1933-ban semmi ilyesmi nem történt. Hírzárlatot rendel­tek el. Sem a Szovjetunió­ban, sem külföldön nem kezdtek semmilyen kam­pányt az éhezők megsegíté­sére. Sőt hivatalosan cáfol­ták a tömeges éhínség pusz­ta tényét is. Az éhezők száz­ezrei, sőt milliói menekültek a városokba és a szerencsé­sebb területekre, de kevesen értek célba, mivel az uta­kon és a vasútállomásokon katonai kordont állítottak fel, s nem engedték ki a .pa­rasztokat az éhínség sújtot­ta körzetekből. De aki elju­tott a városiba, az sem kap­hatott segítséget. A parasz­toknak nem volt élelmiszer- jegyük, és az üzletekben nem adtak el nekik kenye­ret. Kijeviben és sok déli vá­rosban korán reggel azzal kezdődött a nap, hogy ösz- szeszedték az éhen halt pa­rasztok hulláit, szekéren ki­hordják a város szélére és jeltelen tömegsírokban te­mették el őket. Egyetlen szó sem esett az éhínségről az élenjáró kol­hozparasztok első országos kongresszusán sem. A ta­nácskozást 1933 februárjá­ban tartották Moszkvában, vagyis éppen akikor, amikor az ország déli részén tom­bolt az éhínség. Sztálin ezen a kongresszuson adta ki a jelszót: „Jómódúvá kell tenni minden kolhozparasz­tot”. Sztálin az éhínség kér­dését nem volt hajlandó megvitatni még a Politikai Bizottság ülésein sem. Pél­dául, amikor Ukrajna Kom­munista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának egyik titkára, R. Tyerehov arról számolt be Sztálinnak, hogy a rossz tenmés miatt súlyos helyzet alakult ki a harkovi terület falvaiban, és gabonaikiutalást kért a terü­let számára, Sztálin fölöttébb furcsán reagált a falusi ne­hézségekről szóló jelentésre. Hirtelen belefojtotta a szót Tyerehovba, és ráförmedt: „Azt mondták nekünk, hogy maga, Tyerehov elvtárs, jó szónok, kiderül most, hogy jó mesemondó is. Ilyen me­sét kitalálni az éhínségről?! Azt gondolta, megijeszt ben­nünket, de ez nem fog si­kerülni! Nem lenne jobb, ha ott hagyná területi titkári, meg KB-titkári tisztét, és be­lépne az írószövetségbe: me­séket írna, az ostobák meg olvasnák? .. Egyébként meg kell je­gyeznünk, hogy a harmincas évek szovjet irodalmában semmilyen „mesét” nem le­hetett olvasni az 1932—1933­as éhínségről. Az 1932—1933- as éhínségről tilos volt a saj­tónkban említést tenni, egé­szen 1956-ig. A harmincas éveikben a „délvidéki éhín­ség” szavakért sokakat le­tartóztattak „ellenforradalmi agitáció” vádjával. Csak a XXII. pártkongresszus után kezdte fészegetni néhány író műveiben ezt a koráb­ban tiltott témát. A GYEREKEK (SÍRNAK, KENYERET KÉRNEK „ .. És száll a por — szállt a por éjjel-nappal, amíg a gabonát hordták... Az em­berek meg ott álltak zava­rodottan ... A föld is meg­repedezett ..., aztán eljött az ősz. az eső, majd a tél is megjött a hóval. Kenyér meg nincs. A kerületi székhelyen sem lehet venni a boltiban — mert a katonai őrség nem engedi oda az emberit. Ga­bonát sem áruinaik sehol. Ősztől nekiestek a krump­linak, de kenyér nélkül ha­mar elfogyott. Karácsony­kor elkezdték levagdosni az állatokat. A csupa csont-bőr jószágok húsa ugyan nem sokat ért. Persze a tyúkokat is levágták. A hűsít hamar felették, tej pedig már nem maradt egy kortynyi sem, az egész faluban egy darab to­jást nem lehetett keríteni. De a legnagyobb baj: nem volt kenyér ... Éjnek évad-, ján felébred az ember, min­den csöndes, sehol egy szó, nem szól még a harmonika sem. Mint a sírban, csak az éhség nem alszik, terjed. A gyermekek a házakban kora reggeltől sírnak, kenye­ret kérnek. De mit adjon nekik az anyjuk: havat? És nem segít senki sem... Az állam egy szem gabonát sem adott az éhezőknek, pedig a parasztok gabonája tartja fenn. Talán Sztálin nem tu­dott erről?... Minden utat őrség zárt el — katonaság, rendőrség, NiKVD, az éhe­zőket nem engedik ki a fal­vakból, a városba nem le­het bejutni, a vasútállomás Ikörül őrség, őrzik a legki­sebb feltételes megállót is ... Amikor aztán olvadni kez­dett a hó, a falu már nya­kig benne volt az éhínség­ben. A gyerekek ordítanak, nem alszanak: éjjel is ke­nyeret kérnek. Az emberek arca olyan, mint a föld, szemük zavaros, mintha ré­szegek lennének... Az éh­um szerint bizonyítottnak te­kinthető, hogy az ez évi gimnáziumi érettségi mate- matiikaitételek egyes budapes­ti és vidéki gimnáziumokban idő előtt ismertté váltak a vizsgázók előtt. Emiatt a Művelődési Mi­nisztérium úgy döntött, a fe­lelősség megállapítására rendőrségi vizsgálatot kér, amelynek eredményét nyil­vánosságra hozza. A kedden a gimnáziumokban írt ma- tematiíkadolgozatdkat nem értékelik, az év végi mate­ség ledönti a lábukról az embereket. Kevesebbet jár­kálnak, egyre többet feksze­nek. És egyre csak álmodoz­nak: kerekek nyikorognak, jön a szekérkaraván, a ke­rületi székhelyről Sztálin lisztet küld, hogy megment­se a gyerekéket. Az asszo­nyok szívósabbak, minit a férfiak, elszántahban kapasz­kodnak az életbe. Pedig az ő válluibra nehezedik a leg­nagyobb teher: a gyermek az anyjától kér enni. Van­nak olyan anyák, akik csó­kolgatják, babusgatják a gyerekeket: „No, ne ríjatok már, maradjatok békén, 'hát honnan vegyék kenyeret?” Mások meg mintha az eszü­ket vesztették volna, ordíta­nak: „Ne bőgj, mert megöl­lek!” És már csépelik is a gyerekeket azzal, ami a ke­zük ügyébe kerül, csak hogy ne kelljen hallgatni... A gyerekek arca meg olyan öreges, elgyötört, mintha már hetven évet él­tek volna, tavaszra meg már emberi arcuk sem volt, és a szemük, uraim, teremitőm! Sztálin elvtárs, istenem, lát­tad te ezeket a szemeket? És Sztálin talán csakugyan nem tudta ezt, hiszen cik­ket is írt azokról, akiknek a siker a fejükbe szállít... Aztán járvány söpört vé­gig a falun: először a gye­rekeket meg az öregeket vit­te el, utánuk következtek a középkorúak. Eleinte elföl­delték őket, aztán már er­re sem volt erő. így hever­tek a hullák szanaszét az utcákon, az udvarokban, az utolsók meg a házakban fe- • küdtek, ahol a halál érte őket. Csönd lett. Kihalt az egész falu”. A GABONAEXPORT ÄRA Sztálin a döbbenetes éhín­ség ellenére ragaszkodott ah­hoz, hogy exportálják a ga­bonát a tőkés országokba. Még 1933-ban is, amikor a legjobban tombolt az éhín­ség, körülbelül 10 millió mázsa gabonáit vittek ki az országból. Ráadásul a tő­kés országok ekkor gazdasá­gi válsággal küszködtek, úgyhogy a szovjet gaboná­ért alacsony árat fizettek. És még valami: az 1932—1933- ban exportált gabona fele elég lett volna ahhoz, hogy az ország déli körzeteit megóvják az éhínségtől. Ma sem tudja senki pon­tosan, hány paraszt halt éhen a Szovjetunióban 1932 —1933-ban. Sok kutató öt­millió embert valószínűsít, mások nyolcmilliót emleget­nek. Ez utóbbi szám való­színűleg közelebb áll az igazsághoz. (Következik: Szergej Ki­rov meggyilkolása) matika-érdemjegy kerül az érettségi bizonyítványba. Mindazok az érettségizők, akik úgy érzik, ez számuk­ra hátrányos, szóbeli vizsgát tehetnek e tantárgyból. Tekintettel arra, hogy a tárgyak többségéből ezután lesz vizsga, a minisztérium felszólítja a középiskolák igazgatóit, hogy minden to­vábbi gyanús esetben élje­nek azzal a jogukkal és kö­telességükkel, hogy az írás­beli vizsgát felfüggesztik, és új tételsort kérnek az Or­szágos Pedagógiai Intézettől. A Miskolci Kertészeti Vállalat SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSBE ADJA 1989. július 1-től 1992. június 30-ig, Miskolc, Dorottya utca 1. szám alatt levő VIRÁGÜZLETÉT Jelentkezni: Festő Imréné osztályvezetőnél lehet, 1989. június 10-ig A versenytárgyalás időpontja: 1989. június 15-én 8 óra Telefon: 36-721/72-es mellék „Érvénytelen” érettségi dolgozatok A Művelődési Miniszteri­Miniszteri egyeztető tárgyalás a megyei tanácson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom