Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. május 2., kedd Ünnepségek május elsején (Folytatás az 1. oldalról) inkább helyzetünk tetszetősebb oldalairól, leginkább eredményeinkről szólt. Másrészt azzal, a napjainkban megyénkben is terjedő nézettel, amely szerint a 'fel- szabadulásunktól kezdődően a kommunisták csak hibát hibára halmoztak. Dudla József hangsúlyozta: szükségesnek tartjuk, felelősen számba venni őrizendő értékeinket, valamint azt is. amitől elhatároljuk magunkat. Értéknek tekintjük azt a gazdasági folyamatot, amely — minden napjainkra felerősödött feszültség mellett — korszerű és szükséges termelőbázisokat hozott létre a megyében. Értéknek tekintjük a korszerű technikával felszerelt nagy- és középüzemeinket, felkészült munkásaikat, műszaki-gazdasági értelmiségieket és az általuk teremtett értéket. Értéknek tekintjük — minden megyei sajátos és nagy gondjai ellenére is — a korszerű, hatékony mezőgazdasági nagyüzemek és a kiegészítő háztáji gazdaságok kialakulását. — Meggyőződésünk — folytatta —, hogy megújulásunkhoz erkölcsi gazdagodásra is szükség van. Változatlanul alapvető erkölcsi értéknek tartjuk a közérdek, a többség érdekének szolgálatát. Ezt figyelembe véve, készül a térség modernizációs programja, ebben a szellemben dolgozunk mindennap. Gazdaságilag megalapozott területi és települési önállóságot, sokszínű és hiteles helyi politikai intézményeket . akarunk. A reformtörekvéseknek át kell szőniük egész életünket, érvényre kell jutniuk a politikai életen túl a gazdaság, a kultúra, az oktatás, a művészetek területén egyaránt. Az ünnepi beszéd elhangzása után kitüntetéseket adtak át a lemezgyár munkában élen járó dolgozóinak, majd a nap programja kulturális műsorral folytatódott. * A Petőfi Sándor Művelődési Házban délelőtt Tóth Lajos, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg Mazsaroff Miklós, Munká- csy-díjas festőművész kiállítását. A művész a hatvanas évek elején kötött szocialista szerződést az üzemmel. Naponta bejárt a gyárba, és igyekezett a lehető legmélyebben megismerni a nehéz fizikai munkát végzők életét, mindennapját. A kétkezi dolgozók, a gyár és a művész kapcsolata rövidesen bennsőségessé, és Mazsaroff Miklós festészete szempontjából különösen eredményessé vált. * A borsodnádasdi majális tulajdonképpen már kora délelőtt megkezdődött. A résztvevők __ szórakoztatásáról a tarnaleleszi Szűk Mátyás fúvószenekar gondoskodott. Bemutatták műsorukat a miskolci majorettek, felléptek a népi táncosok és népi zenekar is adott koncertet. A programokat ugyan többször megzavarta az eső, ám a nap így is jó hangulatban telt, és tavaszi bállal fejeződött be. Básti János beszéde a Csernyikben A Csanyikban a Munkásmozgalom Mártírjai emlékműnél pontosan 10 órakor hangzott fel a magyar Himnusz. Ezt követően Básti János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára mondott ünnepi beszédet. Szólt arról, hogy megyénk, amely korábban a iegdinamikusabban fejlődő téi'ségek egyike volt, 300 ezer embernek adott biztos megélhetést, 350 ezer embernek munkahelyet, ma gondokkal küzd. — A .mai ünnep — hallottuk — alkalom arra is, hogy a szakszervezeti mozgalom helyzetéről is szót ejtsünk. Korszakváltás előtt állunk, mely megújulást, de nagyon sok veszélyt hordoz, magában. A szakszervezetek megyei tanácsa bízik a mozgalom megújulásában, mert törekvéseink becsületesek és tiszták. Független, szabad demokratikus szakszervezeti mozgalmat akarunk teremteni. Olyat, mely az érdekképviseletet, a dolgozók anyagi és szociális biztonságáért való harcot tekinti feladatának. A szónok kiemelte, hogy a szakszervezetek érdekvédelmi feladataikat csak akkor tudják ellátni, ha tömegek bizalma, támogatása mögöttük van. A múlt hibái és tehetetlenségei miatt most ne hagyják veszni a szakszervezeteket, mert nemcsak érdekeik képviseletére, de az általuk nyújtott védelemre is szükségük lesz. Hangsúlyozta, hogy szak- szervezeti törvényre van szükségünk. Az érdekérvényesítésnek ugyanis az elfogadott sztrájktörvény csak egyik eszköze. Tudatában vagyunk annak, hogy kétélű ez a fegyver, de létezik. Básti János: a szakszervezetek érdekvédelmi feladataikat csak akkor tudják ellátni, ha a tömegek bizalma, támogatása mögöttük van. Egyetértünk a nagyüzemi munkásokkal, akik vallják, hogy dolgozni akarnak és nem sztrájkolni. Nem parttalan vitákkal, önmarcango- lásba sodró pesszimizmussal, cselekvést bénító egymásra mutogatással, csodát remélő kivárással, hanem, értékteremtő munkával, és nemcsak szavakban hirdetett, hanem a valóságban testet öltő demokráciával juthatunk előre. A beszéd elhangzása után a munkásosztály nemzetközi ünnepe alkalmából megkoszorúzták a Munkásmozgalom Mártírjainak emlékművét. A megemlékezés virágait elhelyezték a Magyar Szocialista Munkáspárt, Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei és Miskolc Városi Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és Miskolc Vá- •rosi Bizottsága, Miskolc Város Tanácsa, a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége, valamint a Szociáldemokrata Párt képviselői. A majálison Básti János találkozott az MSZDP, valamint a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezeteinek jelenlevő képviselőivel. Az említett szervezetek elfogadták a meghívást a közeljövőben megrendezendő megyei szociálpolitikai fórumra. * Hernádnémetiben a Dózsa út lakói kapával, lapáttal — és inem kis büszkeséggel ünnepeltek. Az ott élők elhatározták, hogy ha már a faluban lefektették a gázvezetéket, akkor igyekeznek előnyeiből ők is részesülni. Mivel a helyi tanács pénztárcája nem bírta a soron kívüli munkákat, 60 család kétkezi munkával pótolta a hiányzó összeget. Szombaton már betemették a vezetéket, elegyengették a földet, most már csak a leágazások rákötése van hátra. Korábban az utca járdáját is így készítették el. Az utcában mindössze négy lakos (nyugdíjasok) nem akarta bevezetni lakásába a gázt, de a munkában ők is segítettek. Nem messze innen, Me- gyaszón a község művelődési házában az Aranykalász Tsz köszöntötte nyugdíjasait. Kétszázötven nyugdíjast láttak vendégül. Vasárnap Alsódobszával közösen ünnepeltek. Boldogkőváralján — megyénk zempléni részének szépséges falujában tájházat avattak, örvendetes hír, hogy apáink, dédanyáink örökségét igyekszik átmenteni a helyi tanács és a hagyománytisztelő lakosság. Nagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) Meggyőződését fejezte ki, hogy minden nép csakis a más népekkel való együttműködés révén kamatoztathatja tudását, tehetségét, gyarapíthatja nemzeti értékeit és járulhat hozzá az egyetemes kultúra gazdagításához. Hazánk reformtörekvéseinek távlati célja az is, hogy felzárkózzunk a fejlett országokhoz a gazdaságban, a kultúráiban, anyagi és szellemi téren egyaránt. Ez is történelmi távú időszakot igényel, de nemzetünk jövőjének ez az egyedül lehetséges útja. Az MSZMP kezdeményezője, aktív részese, felelős tényezője akar leni e nagy nemzeti vállalkozásnak — húzta alá a főtitkár, rámutatva, hogy a párt történetének új fejezete kezdődött él az 1988. májusi pártértekezleten, amikor lezárt egy nagyon fontos, de ellentmondásos korszakot. A továbbiakban az elmúlt több mint három évtized eredményeire emlékeztetett, majd kifejtette: hosszú éveken keresztül a nyugalmas, csendes felszín alatt hatalmas feszültségek erjedtek, megoldatlan problémák halmozódtak egymásra. A párt akkori vezetése és a kormány a hetvenes évek elejétől — az egész politikai intézmény- rendszer hallgatólagos támogatását sem nélkülözve —■ fokozatosan elhanyagolta a konkrét helyzet konkrét elemzésének követelményét. Részben nem vette észre, részben pedig szándékosan eltakarta a magyar gazdaság és a magyar társadalom alapvető gyengeségeit — köztük a szellemi munka leértékelődését. Ezzel azt a hamis közérzetet táplálta az egész társadalomban, hogy elért eredményeink korszakos jelentőségűek, időtálló- ak, elegendőek ahhoz, hogy hazánk a fejlett világ országai közé emelkedhessen. A gazdasági vezetők közül nem kevesen hitték el, sőt egyesek terjesztették is magukról, hogy a nép érdekében titkolják el a valóságot, cserélik fel a termelés és az elosztás normális sorrendjét. A rend, a kiegyensúlyozottság látszatát erősítették akkor is, amikor már a rendetlenség szaporodott, a nyugtalanság erősödött. Az MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a súlyos helyzethez vezetett. Hosszabb távra visz- szatekintve is elveti a szocializmus építésének azt a formáját, amely egy szigorú, merev, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszonyban működik, amely csak az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni és csoportos érdekeltséget, az alkotó kezdeményezést, éppen ezeket fojtja el — hangoztatta a pártfőtitkár, megerősítve, hogy az MSZMP tagadja a politika elsődlegességének azt a torz értelmezését, amely a gazdasági törvények, érdekek ellenében akar hatni ; határozottan ellenzi, hogy közvetlenül, aprólékosan avatkozzék be a gazdasági folyamatokba. Ugyanakkor kiemelte: az MSZMP a szocialista értékekből minden haladót és minden előremutatót vállal. Nagyra becsüli a felelősségteljes munkát, a tudás gyarapításának igényét. Támogatja a végzett munka, a valóságos teljesítmény értékének megfelelő elismerését, az egymás iránti felelősséget és tiszteletet tükröző munkatársi kapcsolatokat. Bátorítja a vállalkozó kedvet, az új iránti fogékonyságot. Fejlődésünket, a megtett út értékét nem tegnapi önmagunkhoz, hanem a nemzetközi élvonalhoz mérjük — szögezte le Grósz Károly. — A terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdeményezzük. Figyelmünk, értékrendünk 'központjában a dolgozó, alkotó ember áll. Ebből következően elsőrendű feladatunknak tekintjük a hivatására, a munkájára felkészülő és azt kezdő fiatalok támogatását, illetőleg az idős emberek sorsával való foglalkozást, akik munkával töltötték el életüket. Újat, többet akarunk ahhoz képest, amit eddig létrehoztunk, és másképpen is, mint korábban csináltuk — mondotta a többi között. A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk — bár sokan azt szeretnék —, hanem intézményes garanciákat akarunk kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg. Ez az egyik legfontosabb tanulság, amit az elmúlt négy évtizedből levonhatunk — szögezte le. Tudjuk, hogy nem a nép, az egyes dolgozó — legyen az párttag vagy pártonkívüli — felel a kialakult helyzetért, hanem azok a vezetők, akik egy rosszul működő rendszer lehetőségeivel visszaéltek. Ugyanakkor soha többé nem engedhetjük meg, hogy politikai tévedésekért büntetőjogi elmarasztalást lehessen alkalmazni. Nincs nagyobb büntetés politikusok számára, mintha a nép megvonja tőlük a bizalmat. Ez pedig megtörtént — állapította meg a főtitkár, rámutatva, hogy ezért a figyelmet a jövőbe kell irányítani, az örökös önmarcangolással ugyanis nem lehet előbbre jutni. Lejárt az idejük a tetszetős, de üres szavaknak. A magyar nép nagy többsége nyugalmat akar, munkája eredményeként egyéni és családi boldogulást. Jogállamot igényel, ahol a törvény mindenkinek egyenlő jogokat biztosít és kötelezettségeket támaszt mindenkivel szemlben. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetését kívánja, a szocialista demokrácia 'kibontakoztatását sürgeti. Ez mindenkitől tetteket, cselekedeteket vár. Az MSZM'P is az ehhez szükséges politikai feltételek megteremtésére törekszik, s tevékenységét a helyi teendőkre összpontosítja — szögezte le. A stabilizáció és a 'kibontakozás csaík akkor valósulhat meg, ha az egész társadalom szemléletét a realitás hatja át. Nem a vágyakból — a lehetőségekből kell kiindulni. Az MSZMP nem vesz részt — mert ez elveitől idegen — a népszerű, de teljesíthetetlen követelményeket hangoztatok versenyében. A közelgő választások kapcsán kifejtette, hogy az MSZMP nem ígérget, hanem felelőssége tudatában kimondja: több év következetes, kemény munkájára lesz szükség az „eltékozolt évtized” hiányainak pótlásához. Az embereknek joguk, 'hogy megismerjék a valóságos helyzetet. Az MSZMP ebből a szempontból is 'kiszámítható politikai szervezet kíván lenni. Szocializmust, demokráciát, fellendülést akar — ez programjának három kulcsszava. Határozottan vállalja a szocializmus ügyét, olyan eszményt lát benne, amelyet nem kitalált az emberiség, hanem valóságosan benne rejlik a mai viszonyokban, ami nem elérendő állapot, hanem meglevő lehetőségek felismerése és tudatos kiaknázása — s ehhez kéri a párt a szervezett dolgozók, a magyar nép szigorúan igényes, követelményéket támasztó bizalmát. Az MSZMP helyes, jó politikájával képviseli a munkásérdekéket — szögezte le az előadó, emlékeztetve arra is, hogy a párt a szocializmusellenes erőik támadásának kereszttüzében dolgozik. Reformtörekvéseit igyekeznek elferdíteni, őszinte szándékát kétségbe vonni, az el sem követett hibákért felelőssé tenni, sorait megosztani. Ez a magatartás — tette hozzá — végigkísérte a munkásmozgalom egész történetét. Ezért a ésaiknem százéves tanulság alapján a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén e helyről is kérte a magyar dolgozókat, hogy a párt tagjaiként vagy szimpatizánsokként tekintsék magukénak az MSZMP-t, támogassák politikáját, használjuk fel céljaik érdekében, s utasítsák el a rágalmakat. Az MSZMP marxista szellemű reformpárt, konkrét társadalmi feladatokon munkálkodó akciópárt, a szocializmust akaró sokszínű erők változatos formákban szerveződő közössége — jelentette ki, s meggyőződését fejezte ki, hogy a pártnak nagyon széles a tömegbázisa. Azok alkotják, akik igénylik az értelmes fizikai és szellemi munkát, a ■hatékonyságot, a jobb megélhetést, akik másként alkarnak dolgozni és élni mint eddig, akik elkötelezett hívei a reformfolyamatnak. Őket becsüljük meg azzal, hogy ma a kellő hozzáértéssel és hivatástudattal végzett, eredményes munkát ünnepeljük, mert ez a jövőnk záloga, az értékteremtés igazi forrása — hangoztatta, majd kifejtette: azokat ünnepeljük, akik — bármely poszton — tudásuk legjavát ■adva, szorgalommal, tisztességesen dolgoznak. E tekintetben semmiféle különbség nincs a fizikai és a szellemi .munka közötit. Nincs szó szembenállásukról, hanem a társadalmilag értékes, eredményt hozó munka áll szemben a teljesítmények fedezete nélkül szerzett, az elosztási-hatalmi pozícióból származó többletjövedelmekkel, a korrupcióval, a társadalom megkárosításával: a legalapvetőbb - munkásérdek az értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülése. Végül kijelentette: az MSZMP az egyenrangú partneri viszony alapján kíván együttműködni a megújuló szakszervezeti mozgalommal. Szerepét nélkülözhetetlennek tartja a munkavállalói érdekek intézményes védelmében. Grósz Károly befejezésül a közös célok, a haza és a jövő érdekében végzett eredményes munkát, biztonságot, békés jövőt kívánt a nagygyűlés résztvevőinek. A politikai demonstráció az Internacionálé hangjaival ért véget.
