Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-05 / 79. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1989. április 5., szerda Á képernyő előtt Vadhacsavadászat, meg „bubufék” A hazai készítésű tévéjáték meglehetősen ritka mosta­nában a magyar képernyőn. Igaz, az előző műsorhé­ten is volt egy, a Kleist-ügy, ami import anyagból készült, s most is akadt jegy, ami szintén külföldi alapmű­vet dolgozott fel. Alekszandr Vasziljevics Vampilov, a na­gyon fiatalon és tragikus körülmények között elhunyt szi­bériai író Vadkacsavadászat című, 1970-ből való darabjá­nak tévéváltozatát láthattuk csütörtökön. (Az eredeti mű 1979-ben már szerepelt Budapesten a Vígszínházban.) A té­véjáték rendezésére Havas Péter vállalkozott, akineik ne­véhez a nagy orosz és szovjet-orosz klasszikusok remek átültetésének hosszú sora kötődik. Gondoljunk csak az Éj­jeli menedékhelyre, vagy a Holt telkekre. (Ez utóbbinak négyrészes szovjet tévéváltozatát éppen most sugározta a Tv2 program.) A rendező neve hát garanciát sugárzott, bi­zalmat előlegeztetett. Vampilov drámáin Csehov és Bulga­kov hatása érezhető, hőseik töprengő-vajúdó emberek, akik váratlan élethelyzetekben tesznek bizonyságot cselek­vésképtelenségükről. A Vadkacsavadászat központi alakja, a fiatal Zilov újságíró i's valamiféle gyökértelen, ide-oda csa­pódó, már-már önmagát elvesztő, útkereső ember. Nős, de házassága felbomlóban van, más szoknyák után is kapkod, de feleségéhez is ragaszkodna, barátai inkább csak cimbo­rák, mintsem igazi barátok lennének, s amikor végső tu­datára ébred élete látszólagos zsákutcájának, öngyilkosságra készül, de ahhoz Sincs ereje, tovább kell élnie céltalannak látszó életét. Ilyen lett volna a húsz év előtti irkutszki ér­telmiség élete, illetve azon belül adódhattak ilyen embe­rek? Nem tudhatom. Mindenesetre ez a dráma jelzésérté­kű. Havas Péter viszont, aki a klasszikus művék oly biz­tos kezű kezelője a tévékamerák előtt, itt kevesebb hitelt tudott adni a történésnek, erőtlenebb, csináltabb a háttér, de hogy a központi hős nem kerülhet közelebb hozzánk, ab­ban nem ő a ludas, hanem maga a Vampiilov megírta, meglehetősen gyenge jellemű figura. Ezzel együtt a jobb tévéjáték-emlékek között kell megőriznünk a Vadkacsava- dászatot. * Igazi filmdrámát adott viszont kedden este Magyar Jó­zsef dokumentumfilmje, az „Időzített bombáink”. Ne tessék semmi félreértésre gondolni: valóban dokumentumfilmről van szó, mely megdöbbentő emberi, társadalmi drámát tárt elénk. É film már 1987. májusában elnyerte az akkori mis­kolci filmfesztiválon az MTV elnökének különdíját, ren­dezője, Magyar József vagy másfélszáz közönségamkéton vett részt, ahol a nézők megvitatták a mű társadalmi ta­nulságait. Jó két évvel ezelőtt a mozikban is ment a film, amely az akkori MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdióban készült. A film címében emlegetett „Időzített bombáink” nem tűzszerészeket kívánó robbanószerkezetek, hanem azóknái sokkal veszedelmesebbek: az emberi ha­nyagságból, felelőtlenségből származó, felületesen, gondat­lanul elvégzett és ebből adódóan magukban nagy veszélye­ket hordozó munkavégzések. E cím veszélyeket hord a szó átvitt és szorosan vett értelmében egyaránt. — Az egész or­szág ismerte azt a sokszoros tragédiát, amely sok halottat és igen sok súlyosan sérült áldozatot követelt, amikor a debreceni Medicor kirándulókat vivő autóbusza 1984-ben Ausztriában fékhiba következtében a hegyek között szaka­dékba zuhant. A gépkocsivezetőt, Tiba Jánost, aki maga is súlyosan megsérült, természetesen perbefogták, s első fo­kon igen súlyos ítéletet kapott. Ellene szólt a debreceni közhangulat, tarthatatlan volt otthon a helyzete, s emiatt az igazságügyi főhatóságok újabb eljárást rendeltek el, el­vették a debreceni bíróságtól az ügyet — érdekes, ilyen azóta is adódott Debrecenben! —, a fővárosban tárgyalták, de akkor már a vezető mellett ült a vádlottak padján a szerelőműhely művezetője és a szerelő 'is, akik hanyagul végzett munkájukkal a baleset okozói voltak. Tiba Jánost felmentették bűncselekmény hiányában, őket elítélték. Az ő felületes munkájuk volt ugyanis 'az időzített bomba. A ko­csi fékberendezésének egyik eleme, amit bubufék néven emlegettek a szerelők és így szerepelt a ’tárgyaláson is, hi­bás volt. E szerkezetben egy gyűrű mozgása szabályozza a fék sűrített levegővel való ellátását. Azét a levegőét, amely a lejtős ausztriai úton egyszerűen megszökött a szer­kezetből valahogyan. Ugyanis indulás előtt a gyár szerelő- műhelyében javították és a szükséges és előírt műszén gyű­rű helyett fémgyűrűt esztergáltaittak, a méretezést pedig műszer helyett egy fadarabkával végezték el, gondolván, jó lesz az útra. A hegyvidéki úton olyan megterhelést kellett ennék a bubuféknek elviselni, olyan melegedést, amit fém­gyűrűvel nem bírhatott el, s a felizzott, majd besült gyűrű okozta végül a balesetet előidéző fékhibát. A legfelső szin­ten megtartott tárgyalás műszaki szákértője mondta erre a hanyagul beszerelt és végül tragédiát okozó szerkezetre, hogy időzített bomba. Ami a tárgybeli esetben — sajnos — fel is robbant, rettenetes eredménnyel járt. E film azon­ban nem pusztán egyetlen drámai eset tárgyleírása, hanem sok tanulságot kínáló mű. Például azt, hogy közhangulat­ból eredő bírói mulasztásokért el kell venni egy fontos ügyet a debreceni bíróságtól. De ennél is fontosabb tanul­ság maga az időzített bomba kérdése; az, hogy hány és hány hanyagul beszerelt alkatrész lehet szerkezetekben, amelyek még nem okoztak, de okozhatnak tragédiákat; hány és hány hibás eljárás, hivatali, hatósági intézkedés, emberi magatartás, ilyen-olyan véleménynyilvánítás, vagy akár pletyka lapul köröttünk robbanásveszélyesen és okoz­hat kisebb-nagyobb tragédiákat. Hány ilyen bombánk le­het?!... Igen jó volt, hogy a film után mód nyílt beszél­getésre a rendezővel és a Napzártában pedig dr. Pálinkás Györgyöt, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bíróját hall­gathattuk meg a téves bírói ítéletek korrekciójának szük­ségességéről és lehetőségeiről. Benedek Miklós MŰSOROK SZLOVÁK TELEVÍZIÓ rádió KOSSUTH: 8.20: Eco-mix. Gazdasági magazin. — 8.50: Nó­tacsokor. — 9.33: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. — 10.05: Gábor Miklós rádiós szerepeiből. Vissza az úton. Dylan Thomas rádiójátéka. — 10.40: Theo Adam operafelvéte­leiből. — 11.10: Filmzene. — 11.29: Fejezetek Erdély történe­téből. — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.10: A magyar nyelv szá­zadai. — 14.25: Operaslágerek. — 15.00: A Népzenei Hangos Üj- ság melléklete. — 16.20: Miska bácsi levelesládája. — 17.00: Hangerő. — 17.40: Hagyomány- ápolók. — 19.15: Aranyidő. Krúdy Gyula regénye. — 20.25: A külpolitikai rovat műsora. — 20.55: Daljátékokból. — 22.00: Hírvilág. — 22.30: Az egészség világa, a világ egészsége. — 22.45: A Rádió lemezalbuma. — 23.48: Fúvósművek. PETŐFI: 8.05: Idősebbek hul­lámhosszán. — 9.05: Napközben. — 12.10: A Hetedik Kontinens együttes új lemezéről. — 12.30: Közvetítés a Fortuna étterem tavernájából. Radics József né­pi zenekara játszik. — 13.05: A tegnap slágereiből. — 14.00: Nemcsak zene. — 15.05: Zeneru­lett. — 17.05: Kölyökrádió. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Garázs. — 19.05: Heavy metal magazin. — 19.55: Albumajánlat. — 21.05: Mozaik. — 22.00: Nép­szerű dallamok. Esti hangver­seny. — 23.25: Zenélő filmkoc­kák. BARTÓK: 9.08: Barokk muzsi­ka —* 9.44: Évszázadok zenekari muzsikáia. — 10.35: Zengjen a muzsika! — 11.10: Kodály-kó­rusművek. — 11.31: Zenetörté­neti értéktár. — 12.23: Massenet operáiból. — 13.05: Szonda. Tu­dományos magazin. — 13.35: A Magvar Rádió kís^letl ^urná­jának műhelyéből. Ketten együtt harmincévesek. Irodalmi összeállítás kamaszokról. — 14.05: Kamarazene fúvós hang­szerekkel. — 14.25: Magnósok­figyelem! — 15.05: Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak. — 15.20: Zenekari muzsika. — 16.10: Füsi József emlékezete. — 16.30: A Magyar Rádió Mu- szorgszkij-ciklusa. Leánykérés. Vígopera. — 18.30: V materins- kom jazyku. Szlovák nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.05: Mesterségünk címere. — 19.35: Zenekari muzsika. — 21.05: Kül­földi tudósoké a szó. — 21.20: Mi újság a régi zene világában? — 21.57: Rádiószínház. Amerikai bölény. David Mamet színmüvé­nek rádióváltozata. MISKOLCI STÜDIÖ (a 268,8 m-cs közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 5.55: Tartalomismertetés, hírek, időjárás, útinform. — 6.00: Kró­nika (Kossuth). — 6.15: Közel­kép mikrofonnal. — 6.20: Észak- magyarországi krónika. — 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). — 7.20: Észak-magyarországi kró­nika. Körzeti időjárás-jelentés. — 7.35: Szóvá tették, megkér­deztük. — 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. — 7.55: Napi összefoglaló és a másna­pi műsor ismertetése. Munkatársak: Beély Katalin, Csonka László. Hubai Miklós, Jakab Mária. Kardos Katalin, Karcsai Nagy Éva. Mács Ildikó. Monos Márta. Szegedi Erzsébet. Szemes István. Tolnai Attila. G. Tóth Ferenc. Zakar János. Pap Zsolt. Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. televízió 1. MŰSOR: 9.00: Képújság. — 9.05: Tévétorna. — 9.10: Camil­le. Kisfilm. — 9.35: Nyár egy napban. Amerikai rövidjáték- film. — 10.05: Képújság. — 16.55: Hírek. — 17.00: Déli vi- deoújság. — 17.10: Hírek szlo­vák nyelven. — 17.15: ..Türelöm köll a szögénységhőn . . — 17.30: Reklám. — 17.35: Tájak, városok, emberek. — 18.05: Mű­sorajánlat. — 18.10: Reklám. — 18.15: 50 éves a Magyarok Vi­lágszövetsége. Dokumentumfilm. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.25: Közlemények, műsorajánlat. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Pa­pírsárkány. Francia tévéfilmso­rozat. — 21.00: Real Madrid— Milan. BEK labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: reklám. — 22.10: Híradó 3. 2. MŰSOR: Kudlik Júliával és Ipper Pállal. — 17.00: Kép­újság. — 17.15: Tv2. Benne*, reklám, riportok, időjárás-jelen­tés. zene. tévétorna. — 17.45: Torpedó. Telefonos játék. — 18.00: Telesport. — 18.25: Gye­rekeknek! Rajzfilmösszeállítás. — 18.47: Tv2. — 19.00: Sodródók. NDK fcévéfilm. — 20.34: Tv2. Benne: Szép magyar tánc. — 21.00: Híradó 2. — 21.20: Tv2. Benne: Időjárás-jelentés. Felkí­nálom. — 22.10: Salvador, a bűnöző. Csehszlovák bűnügyi komédia. — 23.09: Tv2. Nap­zárta. 1. MŰSOR: 9.20: Óvodások műsora. — 9.55: Szovjet film. — 11.25: Csak nőknek! — 12.05: Orvosi tanácsok. — 16.20: Műve­lődési sorozat. — 16.50: A nap percei. — 17.00: A kassai kor­mányprogram. Dokumentum­film. — 17.30: Az én hét cso­dám. Sorozat. — 18.00: Jegyzet­füzet. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Honvédelmi magazin. — 19.30: Híradó. — 20.00: öreg szív az utakon. NDK tévéfilm. — 21.20: Publicisztikai műsor. — 21.45: Francisco Araiz énekel. TELEVÍZIÓS MŰHOLDAK ADÁSAI SKY: 12.30: Tévéjáték-sorozat. — 13.00: Tévéjáték-sorozat. — 14.00: Landscape Channel műso­rok. — 15.00: Tévéjáték-sorozat. — 16.00: Tévéjáték-sorozat. — 17.00: Popzenei műsor. — 18.00: Műsorzárás. — 19.00: Eurosport- programok. — 1.00: Eurosport- kínálat. — 1.30: Arts Channel (művészeti) műsorok. — 4.30: Landscape Channel műsorok. SUPER: 14.30: Magazinműsor. — 15.30: Slágerlista-figyelő. — 1.6.30: Élő adás fiataloknak. — 1.8.30: Üj zenei tükör. — 19.30: Női detektívsorozat. — 20.00: Tetthely. (bűnügyi film). — 21.45: Hírek angol, német és holland nyelven. — 22.00: Demp­sey és Makepeace 1. rész. — 22.55: A professzionisták, (bűn­ügyi film). — 0.00: Divat, zene, hírek és vélemények. Tv5: 16.05: Hírek. — 16.10: So­rozat 3. — 16.30: Konyhaművé­szet. — 17.00: Gyermekműsor. — 17.30: Vetélkedő. — 17.55: Hírek, időjárás. — 18.00: Tévéjáték. — 18.30: Életmódmagazin. — 20.00: Riportműsor. — 21.00: A Cara- bine-alcták. — 21.30: Az ember öröksége 3. rész. — 21.35: In­terlude. — 22.00: Híradó. — 22.30: Időjárás. — 22.35: Ver­seny. — 22.40: Varietéműsor. — 23.40: Klasszikus zene. — 0.10: Arcok. — 1.00: Műsorzárás. mozi BÉKE: Bosszúvágy III. Mb. szí. amerikai krimi. 16 év! Egy­séges helyár: 20 Ft! Kezdés: nlO és £12 órakor. — Vili. a veréb. Szí. magyar rajzfilm. Kezdés: f3 órakor. — Bosszú­vágy III. Mb. szí. amerikai kri­mi. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 15, 17 és fii órakor. — BÉKE KAMARA: A szakasz. Mb. szí. amerikai háborús drá­ma. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f4 és f6 órakor. — KOSSUTH: Volt egyszer egy Amerika I—II.- Színes ameri­kai film. 16 cv! Egységes dupla helyár: 40 Ft! Kezdés: in óra­kor. — Bosszúvágy III. Mb. szí. amerikai krimi. 16 év! Kiemeli 2. helyár! Kezdés: 13 és hnr> órakor. — Volt egyszer egy Amerika I—II. Szí. amerikai film. 1G év! Dupla felemeli helyár! Kezdés: 7 órakor. — TÁNCSICS: A kilencfarkú macska. Szí. olasz krimi. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: r7 órakor. — Fekete özvegy. Mb. szí. amerikai krimi. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: f5 óra­kor. — TÁNCSICS KAMARA: Az istenek fegyverzete. Szí. hongkongi kalandfilm. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — ADY MÜV. HÁZ: Árulás és megtorlás. Mb. szí. kínai kalandfilm. Felemeli helyár! Kezdés: 5 ős 7 órakor. A MISKOLCI MOZIK VIDEOMÜSORA: BÉKE: A hongkongi ember. Szí. hongkongi kalandfilm. Ki­emelt videohelyár! Kezdés: 9, 11 és f8 órakor. — HEVES Y: Keoma. Szí. olasz westernfilm. Kiemelt videohelyár! Kezdés: f3. f5, f7 és Í9 órakor. — TÁN­CSICS : Hét csodálatos hare. Szí. hongkongi kalandfilm. Ki­emelt videohelyár! Kezdés: f3. f5 és f7 órakor. SÁROSPATAK. RÁKÓCZI: Piedone Afrikában. Szí. olasz kalandfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: Í5 és f7 órakor. — SA- TORALJAÜJHELY, BÉKE: Má­ria szerelmei. Mb. szí. amerikai film. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD KOSSUTH: Egy teljes nap. Szi. magyar film. 16 év! Kezdés: f6 órakor. RÖNAI—NÓVUM VIDEOKLUB Szünidei videó-matiné: Punky Brewster Mb. szí. amerikai rajzfilm. Kezdés: 9.30 órakor. Kaland Cics szigeten. Mb. szí. olasz—spanyol ifjúsági kalandfilm. Kezdés: 11 és 14 órakor, a klubhelyiségben. Az angyalok is babot esznek. Szí. amerikai gengszter­paródia. Fsz.: Bud Spencer és Giuliano Gemma. Kezdés: Í6 és 18 órakor, a klubhelyiségben. József Attila költői szociográfiája (Hazám) lüktet idege­imben. Lajstromba véve a nemzet bajait, két, eleddig rej­télyes verssort repít a drámai képhalmaz fölé: „Mégis ma­gyarnak számkivetve / lelkem sikoltva megriad...” Mit ért­sék ezen, lázadást csupán egy nemzetinek álcázott kor nép­ellenes és nemzetietlen elfajzása ellen? Ügy érzem, itt több­ről van szó. Valami szívszorító beletörődés jajdulása ez, a halmozott bajok kimondhatatlan konzekvenciája: a magyar nemzet sorsa megpecsételtetett, Egykeség, sivár öngyilkos­ság, politikai restség, a nyomorúság önkéntes száműzöttei- nek kapkodó-sietős menekülése messze idegenbe, a nemze­ti-népi közvagyonból termett tudós emberfők elvándorlása a hazából — nos, ,mindez mire ihlethette a költőt? És nyo­masztó ráadásnak ott az országatyák döbbenetes vaksága: ha programot adnak a nemzetnek, az csak katasztrófaprog­ram lehet. És az elvándorlás kényszerébe beleremegtek egy jövendőjét vesztett nemzet ezeréves reflexei. Mivégre vetet­tük be halottainkkal a földet, ha nagy népi és nemzeti pró­bálkozásaink sorra kudarcot szenvedtek? Hát akkor nem le­het más választásunk, meneküljünk el innen, épüljünk be jobbsorsú, jövendővel áldottabb nemzetekbe, melyek távla­tait nem árnyékolja a nemzethalál réme... A költő, a tudatos jövőbe látó, megszerkesztette egy jobb kor harmóniáját a proletár internacionalizmus jegyében, és egy kétségbeesett pillanatában nem lelte föl e harmóniában megtépázott, ezernyi népbetegségtől elfogyó nemzetét. Ta­lán nem túlzók, ha öngyilkosságának számos magyarázó okát megtoldom még eggyel — a fentiekkel. Pszichiáterek az öngyilkosságot elsősorban nem fiziológiai betegségekre, hanem társadalmi problémákra vezetik vissza, az egyén tel­jes elmagányosodása, közösségi kapcsolatainak megszakadá­sa termeli meg az öngyilkosság morbid szituációját, egyéni sorsa katasztrófahangulatát. Nálunk ma több az öngyilkos, mint 30 évvel ezelőtt, az öngyilkosságra való kísérlet még több. A világra ránehezedik néhány nyomasztó perspektíva (például az atomhalál), mely általános kedély romlást okoz Nos. nekünk, magyaroknak mindemellett még önmagunk múltból mába áthajló gondjait is el kell viselnünk, a nem­zeti kisebbségnek pedig a kisebbségi tudat emésztő hétköz­napjait. A nemzeti elem kikapcsolása miatt egy sor, katasztrófá- lisnak is mondható eseményünket egyszerűen nem érthetjük meg. Hazánkban semmivel sem volt rosszabb a helyzet 1956-ban, mint bármelyik szomszédos szocializmust építő országban, hát akkor miért éppen nálunk robbant oly irtó­zatos erővel? A nemzeti tudat országvesztő szélsőségbe tor­kollt, „nekünk minden mindegy” hangulat vett erőt a lát­szatra közömbös tömegeken is, melyet persze még szított a tehetetlenség érzése is. A disszidensek lávaömlésében bennemunkáltak ezeréves történelmi reflexek, de talán főképpen az elmúlt 120 év ke­serű csalódásai, továbbá a felszabadulás utáni idők ideoló­giai és internacionalista szimplici'tásai, nemzetietlen neve­lési elvei. 1949-ben — nem tudom, miféle pedagógiai meg­gondolásból — szemétre veteítték általános iskoláink falá­ról a közismert történelmi táblaképeket. Kezdődött a sor Munkácsy Honfoglalás című képével, majd Vajk megkeresz­Gulyás Mihály: telése következett. Munkácsy, Székely Bertalan és mások fogtak össze a magyar szabadságharc leverése után, hogy múltunk nagy eseményeinek megfestésével tartsák a lelket a bukás fájdalmától kétségbeesett nemzetben, képeiket ma is nagy becsben tartjuk, bármikor megtekinthetők a Szép- művészeti Múzeumban. Vajon, a felszabadulás után röstell- nivaló szégyenfolttá vált, hogy 896-ban erőszakkal foglaltunk magunknak hazát, az erősebb jogán? De hiszen azokban az időkben „ez volt a divat”. És Vajk megkeresztelése Istvánná? Igen, szemétre vele — klerikális! II. Lajos megtalálása a Csele-pataknál — emlékszünk a szomorú, borongós háttér­re, főurak lehajtott fejjel, a távolban egy elmosódott alak integet, és a felhős égbolt alatt hollók keringenek. Hát igen, több is veszett Mohácsnál, nemcsak király és mihaszna fő­urak, meg különben is: csak nem fogjuk megríkatni jöven­dőnek szánt fiainkat-leányainkat királyról, ebadta főurak­ról dramatizált mesékkel?! Akiknek legfőbb vétkük, hogy elnyomták a nemzetiségeket... A múlt eseményeire külön­böző válaszokat adnak a változott korok. A Horthy-rend- szer 25 éve nyilván sajátos magyarázatokat fűzött a falon függő táblaképekhez, magyaros virtust, elszántságot, hősies­séget emlegettek, s hogy a múlt tanulságait korukhoz kös­sék, új értelmet szabtak mindennek: a magyarság küldeté­se az antibolsevizmus „Csonka Magyarország nem ország — egész Magyarország mennyország”. 1945 után a hazánkban és a világban végbement változásokhoz igazított, valóban korszerű és tudományos választ vártunk volna a képek ki­fejezte eseményekre. A gyermekek életkori sajátosságai nemcsak megkívánják, eleve elvárják a szép, érzelmes be­szédet, hogy a képek folyamattá lényegüljenek, eleven kép­sorokként peregjenek. Az a nemzet, mely nem becsüli meg múltja haladó hagyományait, roppant, jelenben ható erőfor­rásokat dugaszol el, a nemzeti büszkeség deformációjával szinte felmérhetetlen veszteségeket okoz. Megrendítő, hogy a gyerekek alig, avagy csak felületesen tudják, miért szól a harang délben — hibája ez oktatáspolitikánknak. Tele vagyunk történelmi félreértésekkel. Ha a magyarságnak megadatott, hogy saját politikát foly­tasson, legjelentősebb tetteiben a világhaladás országútiét járta: 1848—49, 1919. A Magyar Tanácsköztársaság 120 ezer fős hadserege közel félmilliós imperialista haderőt tartott itt sakkban, olyan erőket, melyek ellenforradalmi küldetéséhez aligha férhet kétség, s ha mi nem „adunk nekik munkát”, találtak volna maguknak elfoglaltságot Szovjet-Oroszország- ban. Az orosz népek mellett a magyar vállalta magára leg­egyértelműbben a vörös forradalom akkor valóban gigászi kockázatát. Ezt a dicső történelmi szakaszt Horthyék negyed évszázadon keresztül becsmérelték, Rákosiék „csak” elhall­gatták, pontosabban: becsmérléssel felérő aktivitással vették lajstromba bukásának okait, ezzel mintegy közömbösítve a 19-esek történelmi érdemeit. Máig sem tudom, miért — csak nem azért, mert huszonhat évvel később testvéreinkké vál­tak azok az országok, melyek anno decumál ellenforradal­mi háborút indítottak ellenünk?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom