Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

1989. április 26., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 '•••• : „A Érték« elvonás korai padiássöprés" A Magyar Néppárt elnöke az agrárpolitikáról Az MSZMP jól bevált ag­rárpolitikája kifejezés évti­Pislókol a remény Dubicsányban Zárolt milliókból nem lehet bányát nyitni Dubicsányt pl X/ilíinhPinic Se d \r 11d V»j í I «Sk IZmF vizsaália A kormány meddig tartja még bizonytalanságban a borsodi bányászokat? — Szó sincs melléfogás­s zúgnak. Reméljük, kor­mányzati szinten is rá jón­Parázs István Fotó: Fojtán László elmi (StßiSgls­két számításba véve, most folyik a beruházási javas­lat átdolgozása. — Kik (voltak a szorgal­mas véleményezők? — Az Állami Fejlesztési Intézet, az Országos Terv­hivatal, a Tudományos Aka­démia, a Központi Földtani Hivatal, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság, a Kereskedelmi Minisztérium, az Ipari Minisztérium, a Ma­gyar Posta, a MÁV, a Köz­lekedési, Hírközlési és Épí­tésügyi Minisztérium, az OBF és az ÄBMH. Ennyien vannak tehát, de pénz az nincs. — Ha jó tudom, világ­banki vizsgálatnak is aláve­tik Dubicsányt? — Május 4-e a tender be­érkezésének határideje. Azt követően hirdetik ki, hogy ki kapja meg a vizsgálat lehetőségét. Ez valamelyik külföldi cég lesz. Júniustól körülbelül két hónapig tart a vizsgálat, amely részlete­sen elemzi majd az anya­got, különösen a gazdasá­gosságot, a piaoi lehetősége­ket, az áriképzést. A mű­szaki felülvizsgálattal együtt tehát komplex elemzés tör­ténik. Ennek nem az a cél­ja, hogy a Világbank akár­csak egy centet is adna er­zedekig divatos, teljesít­ményértékelő fogalomnak számított a hazai politikai gyakorlatban. A kijelentés mellé valós gyakorlati ered­mények társultak. Egy nem­zetközi összehasonlítás sze­rint 23 európai ország kö­zött a magyar mezőgazdaság a területi termelékenységben a hetedik, az élőmunka-ter­melékenységben a tizenket­tedik helyet foglalja el. E hatékonysági rangsor még érdekesebb az átlagosnál gyengébb műszaki háttér, a hazai infrastrukturális elma­radottságunk miatt. Ezért a világon elért helyezéseink is felértékelődnek. Mindezekről .mintha elfeledkeznénk. A legutóbbi hónapokban szá­mukban gyarapodó .alternatív mozgalmak, inkább a ma­gyar gazdaság valóban meg­levő feszültségeit hangoztat­ják. Az ágazat helyzetéről, fejlesztésének követendő gya­korlatáról beszélgettünk S. Hegedűs Lászlóval, a Ma­gyar Néppárt elnökével. — Míg korábban csak a dicséret illette a magyar me­zőgazdaságot, mostanában in­kább szidni divatos dolog, ön szerint vannak valós eredményei a magyar mező- gazdaságnak? — A mezőgazdaság ered­ményei nem kérdőjelezhetők meg, azok önmagukért be­szélnek. Nekem vitám csak azzal van, hogy ezek az eredmények, az ágazat sike­re, nem csupán az MSZMP agrárpolitikájának érdeme. A háború előtti magyar mező- gazdaságot sem lehet sema­tikusan fejletlennek nevezni. Az akkor is nyomasztó ag­rárollónak, a bank- és adó­rabszolgaságnak következmé­nye volt a hárommillió kol­dus, és egész vidékek tűrhe­tetlen elnyomorodása. Másutt viszont megyényi területek voltak, ahol a kertészkedés, a belterjes állattartás euró­pai rangra tett szert. Az egész világon jegyezték az agrártudományt, a növény­nemesítést, a mezőgazdasági gépgyártást. Mindezek az MSZMP agrárpolitikája előtt is tények voltak. Fontos for­rása a sikereknek, hogy a parasztemberek felhalmozó­dott tudása, a belterjes gaz­dálkodás kellő alapot nyúj­tott a teljesítményekhez. Te­hát végül is nem tagadható, hogy a mai eredmények egyik forrása az MSZMP ag­rárpolitikája volt. Ez a po­litika utat nyitott a cselek­véshez, azt már csak sajnál­ni lehet, hogy a cselekvő szándékot erőteljesen fékez­te, s fékezi ma is a reform- ellenesség. — Ha elismerhető a me­zőgazdaság teljesítménye, ak­kor a szövetkezetek létét sem tagadhatjuk, hiszen az agrártermelésnek több mint nyolcvan százalékát adják. Egyetért ön ezzel? — Az 1948-as szövetkezeti szervezést a történelmi té­„Ha valamit tudsz csinálni, vagy úgy képzeled, hogy tudod, kezdd el most! A bátorságban lángelme és varázs rejlik.” Goethe fenti soraira apellál­va hívja a miskolci Tudomány és Technika Házába az érdek­lődőket a TIT II.-A.-Z. Megyei Szervezete május 3-án, 18 órára. Egyre nyilvánvalóbbá válik a tény, hogy egy átalakulóban levő társadalomban átalakult egyénekre van szükség. A '70- cs években, az USA-ban kifej­lődött és azóta népszerűvé vált egyéni átalakulási és hatékony­nyelt alapján elítélem, az ak­kori módszereket semmi nem menti. De tény az is. hogy a földreform utáni túlzott birtokelaprózottságból a szö­vetkezés volt az egyedüli ki­út. Mindenek ellenére hang­súlyozom, hogy a Magyar Néppárt a szövetkezést az agrárfejlődés egyik fő felté­telének tartja. Ám mi az alulról kezdeményezett, az önkéntes, a résztvevők szán­déka és a körülmények sze­rint formálódó, változatos, önálló szövetkezeti mozgalom hívei vagyunk. — Tehát a szövetkezés jó gondolatnak, de hazai gya­korlata ellentmondásosnak bizonyult. Mi volt a gátja a mezőgazdaság és a szövetke­zeti mozgalom fejlődésének? — Egész felépítményi rend­szerünk a Rákosi-korszakban alakult ki, s máig megőriz­te alapvető vonásait: centra­lizált, túlméretezett, pazarló. A költségvetés, amely a va­lóságtól elrugaszkodott pénz­ügyi koncepciókat kiszolgál­ja, mértéktelen elvonással gúzsba köti az egész gazda­ságot, így a mezőgazdaságot is. Ezt nevezhetjük korszerű padlássöprésnek. A fejlődés másik akadálya a mezőgaz­daság kiszolgáltatottsága. A mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek gyártása és forgalmazása monopolhely­zetben van, ugyancsak ilyen helyzetet élvez a felvásárlás, a feldolgozás és a kereskede­lem is. Véleményem szerint pontosan fordított gyakorlat­ra volna szükség, a mezőgaz­dasági termelőüzemeknek kellene integrálniuk a feldol­gozást és az értékesítést. — Kifejtette a véleményét a termelés gátjairól, másfelől a szövetkezeti létet is elis­meri. A Magyar Néppárt szerint hogyan fejlődhet a magyar mezőgazdaság? — Pártunk agrárpolitikai koncepciója szerint a jelen­legi szervezeti és anyagi fel­tételekből kell kiindulni, ezek ismeretében rájuk is támaszkodva, fokozatosan le­het előrehaladni. Minél ha­marabb el kell érni, hogy a szövetkezetek valódi tulaj­donosai a tagok legyenek, így a vagyon, a jövedelemel­osztás, a belső szervezettség kérdésében, vagyis minden saját ügyben a tagság dönt­sön. — A szövetkezeti központ szakmai, szervezeti, beszer­ző, értékesítő, szolgáltató és érdekvédő központtá váljon. Lényeges szempont, hogy mindennek alulról kell szer­veződnie, következésképpen a tagok által lehetségesnek tar­tott változatok helyeselhetők. Bár pártunk agrárpolitikai koncepciója nézetem szerint gondosan körvonalazott, de azzal is tisztában kell len­nünk, hogy a jövőben egyet­len párt nem formálhatja az agrárpolitikát, ez nem lehet feladata, ezt a felelősséget nem vállalhatja. sógi tréningek egyre nagyobb tért hódítanak Európában is. Darnel Christian, aki Magyar- országon született, és a kalifor­niai Christian Darnel and Associates tréningprogramok alapítója, jelenleg hazánkban tartózkodik, és egyre nagyobb sikerrel vezeti a kommunikációs tréninget. Az ide vonatkozó külföldi és hazai tapasztalatait osztja meg az érdeklődőkkel. Jegyeket a TIT B.-A.-Z. Megyei Szerveze­ténél válthatnak és a Nemzeti Színház jegypénztárában, 100 fo­rintos áron. ról. Dubicsányra, legalábbis egy ilyen nagyságrendű bá­nyára szüksége van az őr­nek erre. Hiszen, ha elfo­gadják, hogy Borsodban 4 millió tonna szén kell, fő­ként a lakossági szén mi­att, akkor abból egyértel­műen következik Du'bicsány. Kárpáti László, a Borso­di Szénbányáik Vállalat be­ruházási osztályvezetője az előbbiekkel úgymond elosz­latta a nyitandó bánya szükségességét megkérdője- lezők kételyeit. Viszont úja­ikat említett. — Még mindig hiányzik az állami nagyiberuházást hitelesítő pecsét a négy éve elkezdett kutató akna do­kumentumairól. Meddig vá­ratja, meddig tartja még bizonytalanságban a kor­mány a borsodi bányászo­kat? — Jelenleg a beruházási javaslat tárcaközi vélemé­nyezésre kint van. A Pénz­ügyminisztérium, a Környe­zet- és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium és a megyei ta­nács kivételével már min­den észrevétel bejött. Eze­Az elmúlt napokban ta­pasztalt változó áprilisi idő­járás a kórokozók és kárte­vők megjelenését milyen mértékben befolyásolta, .mit téhetűnik ellenük ? — kérdez­tük dr. Gsete Sándortól, a me­gyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás labo­ratóriuma vezetőjétől: — A kiskertek növényei­nél a virágzás még tart, ezért a növényvédelmi be­avatkozást igen körültekin­tően kell átgondolnunk. Al­ma esetében megjelent a lisztharmat, ez a hajtásvé­geken jól szembetűnik. Vár­ható, hogy a varasodás el­ső tünetei (leveleken né­hány mim átmérőjű, kivilá­gosodó elszíneződés az egyik kezdeti tünete) megjelennek a lombon. Almafailiszthar- mat ellen elhúzódó virág­záskor virágba való perme­tezésre Tniovit S 0,3 szá­zalékos koncentrációját ja­vaslom. ALmafalisztharmat és varasodás ellen a Rubi- gan 12 EC-t célszerű fel­használni. Aki az előző év­ben viszont többször per­metezett Rubigannal, vagy Fundazóllal, annak az idén Dithane M—45 és Bor­dói por kombinációját ja­vaslom varasodás ellen. A Bordói por réztartalmú, ezért az almásokban foko­zatosan célszerű áttérni al­kalmazására (csökkentett dó­zissal), az esetleges perzse­lések miatt. Jelen esetben például Dithane M—45 0,2 százalék + Bordói por 0,5 százalék kombináoió. — Az őszibarack levelein megjelent a tafrinás levél­re a beruházásra. Tulajdon­képpen a kormány szerke­zetátalakítási programját vizsgálják, s abba, mint re­mélt állami nagyberuházás, Dubicsány is beletartozik. — A beruházási összkölt­ség 1988-as árszinten: 6,6 milliárd forint. Ebből meny­nyi az idei esztendőre ki­por ciózott összeg? — Eredetileg 580 millió forintról volt szó. Azonban teljesen önkényesen az Or­szágos Tervhivatal 405 mil­lió forintot állított be a tervbe. De most ez is zá­rolt pénz, .mert ameddig va­lamilyen szintű központi döntés nem lesz Dubiesány- nyai kapcsolatban, innen egy fillért sem kapunk. — Az Országgyűlésnek kell megszavaznia? — Korábban a Tervgazda­sági Bizottság (TGB) döntése kellett volna hozzá, de nem döntött, sőt, időközben meg is szűnt. Várhatóan minisz­tertanácsi döntés lesz, leg­korábban szeptember, októ­ber környékén. Addig vál­lalati forrás áll rendelke­zésre, de az is csak elvileg, mert nincs annyi pénzünk, amennyit a bányaépítés mi­nimális üteme kívánna. — Akkor mi lesz? fodrosodás. Ez ellen ebben a növényfemológiai stádiumban már nehéz eredményesen védekezni. (Rügy pattanás idején kellett volna.) Or- thocid 50 WP-t, vagy Bu- vicid K gombaölő szerek egyikét javaslom 0,2—0,3 százalékos koncentrációban. Így a monília nevű beteg­ség ellen is védekezünk egy­úttal. — A megg.y, cseresznye, kajszibarack levelein a le- véllikasztó betegség, illetve moníliás fertőzés (virágzat maradványain, hajtásvége­ken) megjelenése várható. A betegségek ellen az Ortho- cid 60 WP, Dithane M—45, Fundazol 50 WP stb. gom­— A vállalat kérte, hogy a zárolt 405 milliós lehető­ség szerint 190 milliót a szeptemberig folyamatban levő munkák finanszírozásá­ra szabadítsanak fel. Ha ezt az összeget megkapnánk, és a következő években is biz­tosított lenne a szükséges összeg, az 1992-es indulás­nak elvileg nem lehet aka­dálya. — Korábban szó volt ró­la, hogy a társasági törvény adta lehetőségekkel is meg­próbálkozik a vállalat. Meg­teszik ezt a lépést? — Valamilyen társasági formában történő finanszí­rozás és működtetés való­ban elkerülhetetlen. De en­nek sóik feltétele hiányzik, kezdve az átalakulási tör­vénytől egészen a bányatör­vényig — ugyanis, ha el­fogadják az átalakulási tör­vényt, új bányatörvény is kell, és új vállalati törvény is. A társasági formává való alakulás, mint szerve­ződés a beruházásra, véle­ményem szerint legkoráb­ban 1991-ben lehetséges. Ad­dig mindenféleképpen vál­tozatlan formában kellene folytatni a beruházást, még­pedig állami alapjuttatásból. És emiatt pillanatnyilag elég nagy az ellenkezés. — Kik részéről? — Nem járul hozzá az Országos Tervhivatal, az Ál­lami Fejlesztési Intézet, a Magyar Nemzeti Bank, te­hát a teljes pénzügyi kor­mányzat. Szomorú dolog, hogy mindennek csak rövid távú tervei vannak. Egy .bá­nyanyitáshoz elsősorban or­szágos szintű energiakon­cepcióra lenne szükség. De még ez .sincs. baölő szerek egyikét javas­lom. — Főleg őszibarackon, de más csonthéjasokon is fi­gyelni kell a levéltetvek megjelenését. Amennyiben az időjárás melegszik, gyors elszaporodásukra számítha­tunk. Jó levéltetű elleni szerek a Bi 58 EC 0,1 szá­zalékban, az Antihio 33 EC 0,15 százalékban, a Pirimor 50 DP 0,05 százalékban. Felhívom a figyelmet a növényvédő szerék csoma- golőburkolatán feltüntetett óvórendszabályok maradék­talan betartására. Továbbá arra is, hogy az elsodródó permetlé rákerülhet olyan levélzöldségetkre, amelyek fo­gyaszthatok (például sóska, petrezselyem stb.). Ilyen esetben jelöljük meg ezeket az ágyasokat s a szerre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után fogyasszák a zöldségeket. V. Farkas József Egyéni átalakulás és a sikeres élei

Next

/
Oldalképek
Tartalom