Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1989. április 26., szerda Kötet a tokaji írótáborról Az igazmondás dokumentuma Bogácsi utcakép Fotó: N. M. Régiek intelmei Sakan íntak már az év­századok sarán az értelem­ről, amelynek: jelentőségét a legtöbben nagyon nagyra be­csülték (legfeljebb az irra- cionalista filozófia némely képviselője vonta kétségbe). Ezúttal három régi, nagy gondolkodó figyelemre mél­tó mega 1 Lapítása i t idézzük az értelemről, néhány — szükségesnék vélt — meg­jegyzéssel. Nem hagyhatjuk szó nélkül például Seneca római filozófus alábbi mon­dását. „Szenvedéseink egyik oka az, hogy másoknak a példá­ja után .megyünk, nem ér­telmünk irányít bennünket, hanem a megszokást követ­jük.” Sók igazság van ugyanis ebben, de nem min­den fenntartás nélkül fo­gadhatjuk el. Valóban kár- hozatos lehet — főként ma­napság, amikor annyi csá­bító ajánlattal szembesü­lünk —, ha „nem értelmünk irányít bennünket”, ha nem alapos megfontolással me­gyünk „másoknak a példája után”, de úgy élni egysze­rűen lehetetlen, hogy vala­miképpen ne kövessük a „megszokást”, amit részint bólénk neveltek, részint ma­gunktól tettünk rá szert úgy, hogy kialakítottuk saját ma­gunknak, vagy szántszán­dékkal elsajátítottuk mások­tól. Ezzel valamicskét már követjük is másók példáját, ami kisebb-nagyotíb dolgok­ban nemcsak elkerülhetet­len, hanem ajánlatos is, mert mindig vannak s lesz­nék is, akik valamiben ta­pasztaltabbak, többet tud­nak nálunknál. Ilyen ese­tekben magunk ellen véte­nénk, ha nem követnénk az ő példájukat. De még abban a „negatív esetben” is ezt tesszük, amelyikről úgy szól a mondás, hogy más kárán tanul az okos. „A vezérlő értelemnék az a természete, hogy elég ön­magának, ha igazságosan cselekszik...” A filozófus­nak is jelentős Marcus Aurélius római császárnak ez a mondása igaz, bár kis­sé talányos is. Nem való­színű tudniillik, hogy az „igazságosan.” határozószót akiként kell itt érteni, hogy mások iránt méltányos a cselekvés, hanem csakis úgy, hogy a felismert igazságnak megfelelően, ahhoz híven „cselékszilk” az értelem. Ponitosalbban, aszerint ve­zérli cselekvéseinket. Ko­rántsem ilyen maradéktala­nul igaz viszont ennek a fi­lozófus császárnak egy ide­vágó másik mondása. „A boldogság a szellem tökéle­tessége, azaz az értelem ép­sége.” Jól hangzik ez az aforizma, de a boldogság nemcsak értelmi, hanem ér­zelmi állapot is, amelynek ez utóbbi motívumáról a császár teljesen megfeledke­zett. Tökéletesen igaznak tűnik viszont ez a megálla­pítása: „Az értelmes lélek sajátságai ezek: önmagát fi­gyeli, önmagát elemzi, szán­déka szerint alakítja önma­gát ... Olaszul nem hiába uomo universiale, vagyis egyete­mes ember Leonardo da Vinci (1452—1519), a firen­zeiek világhírű festője, aki egyszersmind szobrász, épí­tész, író, zenész, anatómus, fizikus, mérnök és termé­szetfilozófus volt — méltán a reneszánsz eszményének megtestesítője. Univerzáli­san igaz az értelemről szó­ló állítása is: „Ahogy a va­sat belepi a rozsda, a víz megposhad, vagy a hidegtől jéggé lesz, úgy az értelem is, ha nem használjuk, meg­romlik.” Óhatatlanul eszem­be juttat ez a mondás egy Tokaj-Hegyalján lakó isme­rőst, áki műszaki ember. Bizonyos, hogy műszaki dol­gokban és a szűkén vett magánélet dolgaiban na­gyon is jól használja az ér­telmét, csak amit kigondol, azt roppant töredékesen osztja meg környezetével. Hallatlanul nehézkes a ki­fejezésmódja, amin nem az észjárás nehézkessége ér­tendő, hanem a szókmos hiányossága és pallérozatlan használata. Nyelvészék és írók egyes kiválóságai határozottan ál­lítják, hogy nem teljesen vi­lágos, nem kifogástalanul tökéletes annak a gondol­kodása, aki nem fejezi ki világosan, közérthetően gon­dolatait. Valamelyest igaz lehet ez, bár .szákmai, hi­vatásbeli elfogultság is köz­rejátszhat kissé az ilyen ál­lításban. Az viszont bizonyos, hogy a kifejezésmód világossága az általános, és különösen az irodalmi műveltség függ­vénye — mondhatni, hogy szinte azon alapszik. Az egyéni szókincs javarészt az irodalomból, költészetből gazdagítható, pallérozott használatát is leginikább az olvasottság teszi lehetővé, bár kétségkívül mindebben egyénileg a nyelvérzébnek is fontos szerepe van. Ez az emberrel veleszületett adott­ság, de csak művelődéssel, tanulással, olvasottsággal fejleszthető magasabb szint­re, és „karbantartható” jó színvonálon. Ámde akinek nincs ilyen adottsága, az is szert tehet megfelelő kifejezőkészségre olvasás, művelődés révén. Pusztán az iskolában „kívül­ről” megtanult versek ké­sőbbi, alkalmankénti felidé­zésével is lehet alapfokon „karbantartani”, néhány igényes irodalmi mű elolva­sásával pedig fejleszteni is kifejezőkészségünket. Fontos szükséglete kell legyen ez mindenkinek — különös­képp pedig azóknák, akik — mint az említett ismerő­söm is — munkakörükből adódóan, kisébb-nagyobb embercsoportok, .beosztottak közösségével naponta élő­szóban osztják meg gondo­lataikat. A világos, közért­hető kifejezésmód az ő ese­tükben elemi követelmény, amire azonban mindenki másnák is illik, sőt kell is törekednie. Nem utolsósor­ban azért, hogy — mint Leonardo int — az értelem meg ne romoljon. Magyar István — Jövőre lesz ötven éve, •hogy a nép; írók egy cso­portja Tiszaladányban talál­kozott a helyibeli .parasztok­kal. Ez az esemény volt az írótábor magja, alapja, tör­ténete lényegében ennék az ötven évnek a története is. Darvas József (pályája min­den ellentmondásával) 1956 után folytatója volt ennek a tábornak, majd a Napjaink lett megalakulása, újraindu­lása után a rendezvény gaz­dája. Székelyhídi Ágoston író szedi rövid mondatokba a tokaji írótábor történetét, abból az alkalomból, hogy úgy tetszik, többszöri neki­rugaszkodás után, ebben az évben megjelenik egy dóku- mentumkötet, amelybe az utolsó tizenhét év vitáiból, anyagaiból kerül majd válo­gatás. Az ötven év nem fo­lyamatos egész, a tábor tör­ténete többször megszakadt (legutóbb éppen 1987-ben döntött így a politikai veze­tés), de éppen ezek a szü­netek bizonyították, hogy szükség van a folyamatra. — Az 1933-as lillafüredi írótalálkozón mondta Illyés: A magyar irodalom történe­te maga a „revolúció, az örök tiltakozó hév”, s a bal­oldali irodalom ezt az örök­séget vállalja, mert ez egy­ben „népmozgalom” is. Ami­kor a társadalom, a nép éle­te és a hatalom útja külön­vált, a hatalom mindig rossz irányba indult. Az írói kö­zösség (esetünkben Tokaj is) ilyenkor mindig „tiltakozó hévvel” figyelmeztet. — A dokumentumokba visz- szalapozva kirajzolódni lát­juk a pluralista gondolkodás körvonalait. Tokaj követke­zetesen közéleti témákat vál­lalt fel, de nem politikai, ha­nem szellemi és szakmai szempontok alapján. A plu­ralizmus alapkérdés a tár­sadalomban, az irodalomban, a tudományban pedig a többszempontúságot jelenti, a tisztázás érdekében. — Érdemes néhány téma­körre és időpontra vissza­tekinteni. A településfejlesz­tés bírálata a hetvenes évek­ben. A család, az ifjúság helyzete (’74—’75-ben). A borsodi valósághoz is kötő­dött a tábor, téma volt a .munkásság életmódja, a munkásosztály és a közmű­velődés kapcsolata, vagy a kistelepülések helyzete, jövő­je is. — A tavaly rendezett ta­nácskozáson vetődött fel is­mét a dokumentumkötet ki­adásának igénye. Válogatás lesz ez a 17 év vitáiból, de a közölt szövegék nem lesznek azonosak a korábban megje­lent, néha „korlátozott” szö­vegekkel. Ügy szerkesztjük a kötetet, hogy az ismétlése­ket elkerüljük, de az előadá­sok, a viták, állásfoglalások közlése mellett az „ütközte­tés” érdekében mellékelünk hivatalos, korabeli dokumen­tumokat is. — A következő részben visszatekintő riportokat köz­lünk; hogyan látják a részt­vevők, a legfontosabb ven­dégek ma akkori szereplésü­ket, mennyire vállalják ak­kori önmagukat. Végül eliga­zító táblázatokat, adatokat, kronológiát, bibliográfiát közlünk. A zárótanulmány az írótársadalom (ha tetszik, az írószövetség) és a nép­front együttes története. Ma mindkét testület válságban van, az átalakulás válságba került. / — Azt Látjuk, hogy a nép­frontnak szellemi törekvései­ben van az erőssége. A to­kaji írótábor a népfront si­kere is. Itt egyúttal az is ki­bontakozott, láthatóvá vált, hogy az író nemcsak ír, sze­repvállalása ennél teljesebb. Ez a kötet azokat igazolja, akik felvállalták az igazmon­dást. (Tehát akik ezt korlá­tozni akarták, azoknak a bí­rálata lesz majd ez a kö­tet. Mikor 1987-ben kimaradt egy esztendő, azzal vádolták Tokajt, hogy az írótábor elő­készítője volt az írószövet­ség botrányos közgyűlésé­nek .. .) A könyv tehát készül, ki­adását támogatja a HNF Or­szágos Tanácsa, a Reform Kiadó pedig vállalta a gon­dozás feladatait. A szerkesz­tőbizottság tagjai (Fekete Gyula, Hegyi Imre, Marófhy István, M. Pásztor József, Papp Lajos, Sáray László, Székelyhídi Ágoston és Tóbi­ás Áron) remélik, hogy a kö­tet a múltfeltárás szerény, de fontos eszköze lehet. (szatmári) Emlék KirátykútrAI Jó néhány hét eltelt azóta, hogy kaptam egy névalá­írás nélküli levelet. Azóta is töprengek fölötte. Mert ez a levél nem egy volt a szokásos anonim episztolák közül. Ez nem akar velem névtelenül vitázni, nem kí­ván a lapnak ellentmondani, tartalma merőben más. Egy fénykép is volt mellette. Nagyon régi, kisméretű, csipkésszélű, hatszor kilenc centiméteres amatőrfelvé­tel. Rajta f— ha jól számolom az apró alakokat — negyvennyolc ember ül és áll régi csoportképekhez illő sorokban valahol kint a szabadban. A fénykép hátlapján névsor, de csak mintegy a fele a képen lát­ható emberek számának. És még valami; „1938 Király- kút”. A kísérő levél szövege: „Itt küldöm a Miskolci nyomdászokról egy fényképet, 1938-ban készült, Ki- rálykúton gyűléssel egybekötött kirándulásról. Én mis­kolci születésű vagyok, az én gyermek koromban a Széchenyi utcán még akácfák voltak. Olvastam a mis­kolci macskakövek írását, a boldog gyermek koromra emlékeztetett, akkor még szívből tudtak nevetni (sze­retni?) az emberek. A nevem csak azért nem írom alá mert sajnos sok olyan dolgot átéltem, a sok kedves barátom értelmetlenül halt meg, idő előtt." Amióta kézhezkaptam, sokszor elővettem a levelet és a képet. Noha a hátoldali névsorban több olyan nyomdásznak a nevét is olvashatom, akivel újságíró pályámon az elmúlt három és fél évtizedben együtt dolgoztam, a képen nem tudok senkit felismerni. De ennél is jobban izgait, vajon mi lehet a vailós oka an­nak, hogy egy ilyen küldeményt kísérő levelet a fel­adója nem ír alá. Nagyon keserű emlékei, nagyon rossz tapasztalatai lehetnek? Tart valamitől? Az 51 év előtti királykúti gyűléssel egybekötött szakmai kirán­dulás emléke aligha lehet már nyomasztó bárki szá­mára. A képen láthatók nagy hányada már bizonyára halott. A névsorban találhatók közül is többről tudom, hogy régóta elhunyt. Jó volna pedig tudni, mi is volt ezen az 1938-as kiránduláson, s mi nyomasztja az is­meretlen levélküldőt, akinek így is nagyon köszönöm kedvességét, a levelet és a képet egyaránt. (bcncdek) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Eco-mix. Gaz­dasági magazin. — 10.05: A sze­relem szárnyai. Fáy András egyfelvonásosa. — 10.45: Fafú- vósátiratok. — 11.06: Bródy Ta­más operettnyitányokat vezé­nyel. — 11.29: Fejezetek Erdély történetéből. 6. rész. — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00: Klasz- szikusok délidőben. — 14.10: A magyar nyelv századai. II18. — 14.25: Operaslágerek. — 15.00: Zengjen a muzsika! — 15.30: A szovjet hegedűiskola. VI/5. — 16.20: Színi-tanoda. — 17.00: Ol­vastam valahol. — 17.30: Tánc­házi muzsika. — 19.15: Az If­júsági Rádió bemutatója. Geor- gikon és Helikon. II/2. — 20.20: Hírvilág. —- 22.30: Tükörképünk 37 darabban. — 23.00: Kamara­zene. PETŐFI: 8.05: Idősebbek hul­lámhosszán. — 9.05: Napközben. — 12.10: Fúvósindulók. — 12.30: Postabontás. — 13.05: A tegnap slágereiből. — 14.00: Pihenőidő. — 16.00: Közvetítés az Olaszor­szág—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről. — 17.20: Kölyökrádió. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Garázs. — 19.05: Sztárbanzáj. Rendhagyó zenés „rockházibuli”. — 19.35: Szántó Ferenc nótáiból. — 19.55: Albumajánlat. — 21.05: Kapasz­kodó. Gyógypedagógiai szerviz. — 21.30: Népdalkörök pódiuma. — 21.55: Böngészde a zenei an­tikváriumban. — 23.15: A dzsessz története. — 23.55: Nancy Wil­son énekel. BARTÓK: 9.08: Zene vonósok­ra. — 9.46: Peter Dvorsky ope­rafelvételeiből. — 10.16: Francia zeneszerzők műveiből. — 11.10: Zene korabeli hangszereken. — 12.19: Blagoveszta Karnobatlova operaáriákat énekel. — 12.39: Britten: Simfonia de Requiem. — 13.05: Technikai múzeumok veszélyben. — 13.25: Muzsiká­ról versben, prózában. — 13.54: A Magyar Rádió és Televízió Énekkara énekel. — 14.24: Slá­gerről slágerre. — 15.04: A Ma­gyar Hanglemezgyártó Vállalat díjnyertes felvételeiből. XX/3. — 17.05: Hangverseny Brahms mü­veiből. — Kb. 18.05: Szimfoni­kus miniatűrök. — 18.30: V ma- terinskom jazyku. Szlovák nyel­vű nemzetiségi műsor. — 19.05: Diákfélóra. — 19.35: A Magyar Rádió és Televízió zenekarának és énekkarának hangversenye. — Kb. 21.15: Top-les. — Kb. 21.50: Bemutatjuk új felvételeinket. — Kb. 22.44: Operarészletek. — 23.09: ö, be szép az élet. s min­den más madár. Lázár Ervin kishangjátéka. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 5.55: Tartalomismertetés, hírek, időjárás, útinform. — 6.00: Kró­nika (Kossuth). — 6.15: Közel­kép mikrofonnal. — 6.20: Észak- magyarországi Krónika. — 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). — 6.55: Ütinform (országos és re­gionális). — 7.00: Krónika (Kos­suth). — 7.20: Észak-magyaror­szági Krónika. — Körzeti idő­járás-jelentés. — 7.35: Szóvá tet­ték, megkérdeztük. — 7.45: Tá­jak, arcok, színek és vélemé­nyek. — 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. Munkatársak: Beély Katalin, Csonka László. Hubai Miklós. Jakab Mária, Kardos Katalin, Karosai Nagy Éva, Mács I Monos Márta, Szegedi Erzsébet, Szemes István, Tolnai Attila, G. Tóth Ferenc, Zakar János, Pap Zsolt. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. televízió 1. MŰSOR: 9.00: Képújság. — 9.03: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9.10: Hármas „csatorna”. — 9.55: A szitakötők birodalmában. NSZK ismeretterjesztő rövid­film. — 10.40: Stúdió ’89. — 11.25: Képújság. — 15.05: Hírek. — 15.10: Déli videoújság. — 15.20: Hírek szlovák nyelven. — 15.25: Olaszország—Magyarország. Válogatott labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Reklám. — 17.15: Kézenfogva. — 17.25: Sorstársak. — 17.45: Alpok—Adria magazin. — 18.05: Műsorajánlat. — 18.10: Reklám. — 18.15: Az élő bolygó. Angol filmsorozat. — 19.10: Esti mese. — 19.06: Reklám. — 19.25: közlemények. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Sze­ress gyengéden. Angol zenés film. — 20.30: Olaszország—Ma­gyarország. Válogatott labdarú­gó-mérkőzés. összefoglaló. — 20.50: Reklám. — 20.55: Kettő jobb, mint egy. Spanyol film. — 22.30: Szemtől szemben. — 23.15: Híradó 3. 2. MŰSOR: Sugár Ágnessel és Dömsödi Gáborral. 17.00: Kép­újság. — 17.15: Tv2. Benne: rek­lám, riportok, időjárás, tévé­torna. — 17.45: Bumm! Telefo­nos játék. — 18.00: Telesport. — 18.25: Gyerekeknek! Rajzfilm­összeállítás. — 18.46: Tv2. — 19.00: A háló. NDK tévéfilm. — 20.16: Tv2. Benne: A nevem Farkas Zoltán. — 21.00: Híradó 2. — 21.20: Tv2. Benne: reklám, időjárás-jelentés. — 21.30: „68” hatalma. Holland dokumentum- film-sorozat. — 22.22: Tv2. Nap­zárta. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek műsora. — 9.55: Amerikai film — 11.40: Orvosi tanácsok. ­16.10: Művelődési sorozat. ­16.40: Számítógépekről. — 17.10- A szocialista országok életéből. — 17.35: A fájdalom. Sorozat. — 18.00: Jegyzetfüzet. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Honvédelmi ma­gazin. — 19.30: Híradó. — 20.00: Tévéjáték. — 21.30: Találkozás szovjet művészekkel. — 22.25: Portugália—Svájc. Labdarúgó-vb selejtezőmérkőzés. TELEVÍZIÓS MŰHOLDAK ADASAI SKY: 12.30: Gondfórum. — 13.00: Egy másik világ. — 14.00: Képek zenével. — 15.00: Változó világ. — 16.00: Szeretni (soro­zat). — 16.30: Családi ügy. —■ 17.00: Visszaszámlálás. — 18.00: Eurosport. — 1.00: Arts Channel­program. — 4.30: Képek zené­vel. SUPER: 14.30: Európai kite­kintő. — 15.30: Slágerlista-kör­kép. — 16.30: Telefonos kíván­ságműsor. — 18.30: Üj zenei show. — 19.30: Hétköznapok a Halál-völgyben. — 20.00: Tett­hely. — 21.45: Hírek. — 22.00: Dempsey és Makepeace (bűn­ügyi sorozat). — 22.55: A profik. TV5: 16.05: Hírek. — 16.10: Teva-sorozat. — 16.30: Muské­tások konyhája. — 17.00: Pihe­nőidő. — 17.30: Számok és be­tűk. — 17.55: Hírek. — 18.00: A férjuram 7 napja (film). — 19.30: Csillogó papíros. — 20.00: Jelenidő. — 21.00: Carabine­dosszié. — 21.30: A múltját ke­reső ember. — 21.55: Közjáte- . — 22.00: Tv-hiradó. — 22.35: Is­meri ön Svájcot? — 22.40: Fran­cia ajkú kontinensek. — 22.30: Komoly zene. — 0.10: Cél az egészség. — 0.45: Hiányjelek. mozi BÉKE: Szahara. Mb. szí. amerikai kalandfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: nlO és fiz órakor. — Éjszakai motorosok. Szí. görög film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f3 és f5 óra­kor. — A nyolc szamuráj le­gendája I—II. Szí. japán ka­landfilm. 14 év! Dupla felemelt helyár! Kezdés: f7 órakor. — BÉKE KAMARA: Ágyúgolyófu­tam. Mb. szí. amerikai vígjá­ték. 14 év! Egységes helyár: 20 Ft! Kezdés: 9 órakor. — Gyermekrablás Caracasban. Szí. venezuelai krimi. Felemelt helyár! kezdés: 2 és 4 órakor. — Ágyúgolyófutam. Szi. ameri­kai vígjáték. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: A nyolc szamuráj legendája I—II. Mb. szí. japán film. 14 év! Dupla felemelt helyár! Kezdés: 10 órakor. — Mielőtt befejezi röptét a dene­vér. Szi. magyar film. 16 év! Kezdés: f3 óraikor. — Szahara. Mb. szi. amerikai kalandfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: hn5, 7 és 9 órakor. — HEVESY IVAN: A Beverly Hilss-i zsaru. Mb. szi. amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 13 és f9 órakor. — Becéző szavak. Mb. szí. amerikai film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 15 órakor. — Gengszterek klubja. Szi. amerikai krimi. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f7 órakor. — TÁNCSICS: Vili. a veréb. Szí. magyar rajz-mese- film. Kezdés: f5 órakor. - Ómen. Szí. amerikai horror­film. 16 év! Kiemelt 2. helyárr! Kezdés: 17 órakor. — TÁN­CSICS KAMARA: Balladák filmje. Erdélyi filmszociográ­fia. Kezdés: f5 és f7 órakor. — ADY MOV. HÁZ: A velencei nö. Szí. olasz erotikus film. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kez­dés: 5 és 7 órakor. A MISKOLCI MOZIK VIDEOMÜSORA: BÉKE: Az angyalok is babot esznek. Szi. olasz vígjáték. Ki­emelt videohelyár! Kezdés: 11 és este 9 órakor. — TÁN­CSICS: A halál erődje. Szí. japán kalandfilm. Kiemelt vi­deohelyár! Kezdés: f3, f5 és Í7 órakor. KAZINCBARCIKA. BÉKE: Menekülés a győzelembe. Szi. amerikai film. Felemelt helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — ME­ZŐKÖVESD. PETŐFI: Szuke- vényvonat. Mb. szi. amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 2. hely­ár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Az istenek fegyverzete. Szi. hong­kongi kalandfilm. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: la és 17 óra­kor. — SATORALJAÜJHELY. BÉKE: Rocky Horror Picture Show. Szí. amerikai zenés film. 14 év! Felemelt helyár! Kez­dés: 5 és 7 órakor. — ŐZD. KOSSUTH: Világautó. Mb. szí. NSZK fantasztikus film. 14 év! Kiemelt i. helyár! Kezdés: f6 órakor. RÖNAI-NÖVUM VIDEOKLUB Gyilkos .játszma Amerikai bűnügyi film Fsz.: Chard Hayword, Robert Zdar Kezdés: 16 és 18 órakor A klubhelyiségben! színház 26., szerda Nincs előadás Kamaraszínház Holt fény Este 7 óra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom