Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-02 / 78. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1989. április 2., vasárnap ! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a művelődési miniszter javaslatára, a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze kitüntető címet adományozta Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikusművésznek, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészének és Szalay Lajos grafikusművésznek. Feledy Gyula Feledy mester megítélésében előrebocsátom elfogultságomat. Évtizedek óta ismerem. Tulajdonképpen egész alkotó életútját nyomon követhettem, szoríthattam kiállításainak sikeréért, aztán elég hamar rájöttem: ő már biztos nyerő a pályán. Bevallom: nemcsak a művek — csodálatos grafikái, gondolatébresztő rajza'i — hatnak rám. Az évek során érzékelhettem és élvezhettem egy szellemiség, egy emberi, művészi látás és tartás kiteljesedését. Merthogy mindig szellemi élményt jelentett hallgatni megnyilatkozásait művészetről, kultúráról, politikáról. Az utóbbi években pedig amolyan részleges munkatársi kapcsolatban még gyakrabban hallhatom a véleményét, megjegyzéseit akár a hétköznapok, az apróbb élet dolgairól, akár a nagyvilág fejleményeiről, benne természetesen országos ügyeinkről. Örökös kísérletező, útkereső, de milyen művészi bizonysággal, emberi hitelességgel! Minden változhat és változik eszközben, megoldásban, de az alapállás, a Feledy léptékű humánum — soha! Ilyen nyitott emberrel mással én nem találkoztam: mindent akar tudni, hallani, hogy megtegye higgadt, bölcs megjegyzéseit, egyforma természetességgel baráti 'körben, és a pulpituson. Meg aztán anii a leglényegesebb, hogy művekké izzón minden, mert éppenséggel ezért Feledy .. . Bárcsak sok ilyen szuverén, higgadtan harcos személyiség műveiből, gondolataiból építkezhetne a magyar szellemi élet. Vajon becsüljük-e eléggé, hogy ez a nagyformátumú művész — mellesleg tősgyökeres borsodi — itt él, itt alkot közöttünk Miskolcon? Gratulálunk Feledy Gyula, Kossuth-díjas, érdemes 'művésznek abból az alkalomból, hogy immár a Magyar Népköz- társaság Kiváló Művésze cím tulajdonosa. Az Észak-magyarország szerkesztőségének külön öröm a művész újabb elismerése, mert rajzaival — állandó külső munkatársunkként — rendszeresen megtiszteli lapunkat.- Nagy Zoltán „Nem az a fajta művész, .akit csak úgy érdektelenül szemlélni lehet. Színt 'kell vallani előtte, mint ahogyan ő is a lélek mezítelenségével mutatkozik előttünk — írta a világhírű grafikusművészről Kassák Lajos .annak a könyvnek az előszavában, amely 1941-ben jelent meg és Szalay Lajos hatvan rajzát tartalmazza. — Az a frissesség, lendület és szuggesztív kifejező készség, amely rajzainak legszembeötlőbb jellegzetessége, a továbbfejlődésnek még szinte pazar lehetőségeit hordja magában.” Azóta 48 év telt el, s ebből negyvenkettőt a művész távol töltött. Franciaország, Argentína, majd az Egyesült Államok volt otthona. Tavaly nyáron feleségével végleg visszatelepültek, Miskolcra', ahol gyermekkorát is töltötte. — „Mindig magyarként éltem, csak külföldön laktam — vallja. — A magyar lélek talajából épített csigaházat vittem magammal." A város vezetése nemrég köszöntötte nyolcvanadik születésnapján. — „Ebből a nyolcvan évből a legkedvesebb időt gyermekkorom nyarai jelentették, amikor 2—3 hónapot Tahiadobon töltöttem nagyszü- leimnél. Ez egy olyan falu volt, amely közvetlenül a mese világából nőtt ki. Gyerekszoba helyeit gyerekistállóm volt, legnagyobb ajándékot az állatok barátsága jelentette. Az a biztonságérzés, amit itt szereztem, egész életemen át végigkísért. A családi hagyomány szerint előbb tudtam rajzolni, mint beszélni. A rajz számomra természetes megnyilatkozási forma, szinte a biológiai állapotomhoz tartozik. A képek tematikája minden meggondolás nélkül folyt a kezemből. .. Úgy éreztem, hogy hiányzik belőlem az igazi színérzék. Csak a színek nevét ismertem, a tartalmukat nem." Picasso azt mondta róla: a világ legnagyobb grafikusművésze lehetne .. . Három éve szünetelteti az alkotó munkát. Azóta egyetlen rajzba kezdett csupán ... Dr. Lotz Ernő Eötvös-díjas Eötvös Loránd-díjat vehetett át tegnap ■az Ipari Minisztériumban dr. Lotz Ernő, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója. A díj odaítélésének körülményeiről megkérdeztük a minisztérium illetékesét, akitől a következő felvilágosítást kaptuk: — Dr. Lotz Ernő, az ÓKÜ korszerűsítési, fejlesztési és szervezetfejlesztési elképzeléseinek kimunkálásában és megvalósításában kifejtett több, mint két évtizedes eredményes tevékenységéért kapta .a kitüntetést. Meghatározó érdemeket szerzett vállalata stabilizációs és .kibontakozási programjának kidolgozásában, annak időarányos végrehajtásában, új, vállalkozási formák meghonosításában, a marketingmunka gyakorlati alkalmazásában. Huszonnégy éve dolgozik az Ózdi Kohászati Üzemeknél, munkáját átlagon . felülinek lehet minősíteni. Ez időszak .alatt jelentős szerepet vállalt a technológiai korszerűsítés területén, a termelési folyamatok összehangolásában. a vállalati karbantartás centralizálásában. Gratuláltunk a vezérigazgatónak, s megkérdeztük tőle: — Mostanság, hogy ismét felforrósodott a légkör a kohászat háza táján, miképp képzeli el az ÓKÜ stabilizációs és kibontakozási, valamint szerkezetátalakítási programjának végrehajtását. Mit kell tenni, mit tesznek a siker érdekében? — Vállalatunk ebben az évben is az .adott közgazdasági környezetben eredményesen fog működni, amit az év eddig eltelt időszaka igazolni látszik. A célhoz vezető utat azonban — azaz a cég operatív irányítását — a piachoz való igazodással nekünk kell megtalálni. Nagyon fontosnak tartom, hogy egy vállalat piachoz való alkalmazkodókészsége fejdődjön, mert így lehet egy konjunkturális piaci helyzet kihasználásával forrásokat teremteni egy esetleg .bekövetkező dekonjunktúrára. Ebben az évben már céltudatosabban készülünk a jövő évre, és .a legpesszimistább szituációkat is figyelembe véve olyan tervváltozatokat is kidolgozunk, amelyekkel a kedvezőtlen gazdasági hatások kivédhetők, és vállalatunk működőképessége is fennmarad. Konkrét céljaink .az önköltség további csökkentése, termékeink minőségének javítása, a kész- és félkésztermékek struktúrájának további korszerűsítése, hatékonyságunk javítása. Mindezek mellett a jövőt alakítandó, befejezzük az idén .a féltermékek gyártása terén tavaly megkezdett korszerűsítést, megkezdjük a rúd- dróthengermű modernizálását. Ezzel egyidejűleg termékeink továbbfeldolgozását biztosító fejlesztéseket hajtunk végre, és más, nem kohászati profilú termékék gyártását is folytatjuk. I. S. Kovács László Liszt-díjas Lassan befejezéséhez közeledik a Miskolci Szimfonikus Zenekarnál az az ötödik évad, amióta Kovács László karmester áll művészeti vezetőként az együttes élén. Kovács László alig 28 évesen vette át a művészeti együttes vezetését: tegyük hozzá, abban a szerencsés időszakban, amikor a 19 esztendőn át otthon nélkül, mostoha körülmények között működő zenekar végre méltó otthont kapott. A karmester előtt nem volt ismeretlen a zenekar, s a zenekar előtt sem az ő személye, hiszen korábban dolgoztak már együtt. E rövid jegyzetben nagyon nehéz lenne érdemben áttekinteni a zenekar ötesztendős fejlődését, de minden bizonnyal fényesen jelzi ezt az a tény is, hogy az idén a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertjét ők adták a fővárosban a Zeneakadémián, s azt a televízió közbejöttével az egész ország láthatta, s ugyancsak ez a zenekar szólaltatta meg a fesztivál programjában — külföldi vendégkarmester vezényletével — a Máté passiót. Budapesten gyakran szerepel Kovács László zenekara. (Bizton lehet a Miskolci Szimfonikus Zenekart így. vezetőjének nevével is emlegetni.) Például az elmúlt évadban a Vigadó két bérleti sorozatában három-három koncertet adtak. A Zeneakadémián is három alkalommal szerepeltek, szemben a korábbi évi egy zeneakadémiai meghívással. Most hároméves nyugati sorozat is van mögöttük: 120 előadásban mutattak be Mozart-operákat bécsi énekesekkel. Lengyelországban a magyar Állami Énekkarral koncerteztek, jelenleg pedig Bulgáriában vendégszerepelnek. Természetesen eleget tesznek miskolci kötelezettségeiknek is, s igazán sajnálatos, hogy néhány megyei városban lecsökkent a felnölték számára tartott koncertek iránt való érdeklődés. Kovács László Miskolc mellett az Állami Operaházban is dolgozik, Budapesten a Zeneművészeti Főiskolán tanít. Legfőbb gondja, hogy a zenekar tagjainak munkáját megfelelő anyagiak hiányában nehezen tudja szorgalmazni, új tagok szerződtetése szinte lehetetlen. A művészeti vezető munkáját fényesen bizonyítja a zenekar közel öt esztendejének sikersorozata. Kovács Lászlót méltán tüntették most ki Liszt Fe- renc-díjjal. (b) (Fotó: F. L.) Két művészeti album Giotto freskói meg a Görög kolostorok A 'Képzőművészeti Kiadó újabb két nagy értékű fotóalbumot kínál az érdeklődőiknek. Az egyik a 'Remekművek sorozatban jelent meg, a címe Giotto freskói és a padovai Aréna-kápolna padlótól meny- nyezetig érő falfestményeit mutatja be. E freskók Giotto művei, s azokat most Prokopp Mária művészettörténész írásából ismerhetjük meg közelebbről. Ezentúl természetesen képet kapunk a trecento- beli Itália éleiéről, Padova és benne a sötét múltú Scrovegni család történetéről. A könyv izgalmas töriténeti hátteret rajzol, bemutatja a kápolna építését. elemzi a falképeket. A szöveghez a jobb megértést 49 fekete-fehér reprodukció és 20 színes fotó szolgálja. Hat évvel ezelőtt jelent meg a Képzőművészeti Kiadónál Szabóky Zsolt bolgár kolostorokat bemutató fotóalbuma. A most megjelent újabb kötetben Szabóky a görög kolostorok világát jeleníti meg. A hatalmas albumban a bizánci művészet remekeivel, az erdők mélyén fostői környezetben vagy sziklák megközelíthetetlen csúcsán épült kolostoregyüttesekkel ismerkedhet meg az érdeklődő. A fotóalbumhoz Rúzsa György írt kultúrtörténeti bevezetőt, a közéi száz színes felvétel pedig egyaránt örömet okoz a Görögországba látogató turistáknak és a szép könyvök .kedvelőinék. (b) (czoborczy)
